Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

1955. november 25, s£eri)a 3. oldal Jöhet a hő munkára késsen állnak a gépek "V K. ' ' fi 'tó ä ! A Közúti Gépellátő Vállalat bemutatta a rendbehozott és iegújábban beszerzett hóeltaka­rító gépeket. — Felkészülten várjuk a telet — mondották—, az eddigi gépeken kívül H újat szereztünk be a Szovjetunióból és Svájcból. A szovjet gép ér­dekessége, hogy óránként — kétméteres hó esetén « 500 tonnát eldob 25 méterre. A svájci gép 350 köbméter havat óránként 10 méterre továbbít. Óránként 160 méter sebesség­től 50 kilométer sebességig ha­ladnak a gépek a hótakaró el­távolítása közben. Képünk a szovjet Zill—157-es gépet ábrázolja. Kétféle gazdálkodási forma - nagymértékben eltérő jövedelem A Bácsalmási Járási Tanács mezőgazdasági osztálya össze­hasonlítást végzett egy 8 hold tőiddel a madarasi Dózsa Tsz- be lépett dolgozó paraszt, s a községben egy ugyanakkora te­A tsz-tag bevétele a következőkből tevődik össze: föld járadék (1—1 hold értéke 16 aranykoronával számolva) 8,68 mázsa búza 1 909,60 forint 350 munkaegység értéké, egyenként 47 forint értékben 16 450,— forint A háztáji gazdaság bevételei: egy fejőstehéntől napi 9 literes átlagban, 270 napon át, összesen 2330 liter tej 5 359,— forint két, darabonként 320 kilogramm szerződésre hizlalt sertés 4 800,— forint baromfi, tojás stb, révén - 2 320,— forüit Összesen: 30 738,60 forint Kiadás: ház- és jövedelemadóra 420,— forint Tiszta jövedelem: 30 318,60 forint riileten még egyénileg gazdál­kodó egyéni paraszt jövedelme között. Az eredmény hűen tük­rözi a két gazdálkodási förtha közötti különbséget. A 8 holdas egyénileg paraszt bevételei: búza 2 holdon őszi árpa 1 holdon kukorica 4 holdon zab 11ÓÖ n, öl cukorrépa 500 n. Öl dolgozó 3 300 Ft 2 400 Ft 6 000 Ft 1 200 Ft 1 600 Ft ^VWVyVWWWVW^^VWVWWWWWWWWWWWyVNAWWWV Kongresszusi hét a Híldpusztaí Állami Gazdaságban ff asssán elfut velünk az ^ 1959-es év is. Elcsitul az egész évi ütemes, cselekvő mun­kával eltöltött napok harci za­ja. A tervben előirt munkák zömét, vágy talán úgy is mond­hatnánk, egészét a Hildpusztai Állami Gazdaság dolgozói, a párt- és gazdasági vezetés irá­nyításával elvégezték. Még zúgnak ugyan a trakto­rok a 12 000 holdas gazdaság egyes tábláin, de ez már a ter­vén felüli mélyszántás utolsó maradványa. Az őszi mélyszán­tás is a héten befejeződik, mi­vel a gazdaság kommunistái, a többi dolgozókkal együtt vállal­ták, hogy ezt a kongresszusi hétre teljes egészében elvégzik. Erre biztosíték az eddigi ered­ményük is. Ugyanis a tavasszal 694 000 forint évi túlteljesítést vállalták és ezt 1 243 OOO forint­ra hajtották végré. A terv túlteljesítése meg jóval nagyobb mérvű is lehe­tett volna, ha a korai fagy a szőlőkben 50 százalékos kárt nem okóz. Ennek ellenére is az elért eredmény mutatja h. gazdasági vezetők jó szervező készségét, a párttagok példa- mutatását, a, dolgozók önfelál­dozó munkáját. /g kongresszusi felajánlás végrehajtása Után a múlt termelési értekezleten vállalták, hogy kongresszusi hetet rendez­nek. Ekkör derült ki, hogy az egész évi harci zaj után csak látszat a nyugalom. Az őszi be­takarítási munkák utolsó sza­kasza, mint a szár letakarítása stb. mellett ugyanis hozzáfog­tak egy 50 kh-as terület erdő­sítéséhez, a különböző erő- és munlcagépek karbantartásához, a jövő évre való felkészülés­hez. Á gépek előkészítése annál is inkább fontos, mert az őszi bú­za és árpa vetéstervüket a múlt évihez viszonyítva jóval túltel­jesltették. Szép ütemben halad a szőlő betakarása, a gyümölcs­fák védelmének biztosítása a kártévő vadak ellen. A gazdaság vezetői és párt- szervezete, a dolgozók összefogásával vállalták, hogy rendbehozzák a gazdaság terü­letén az összes utakat, kime­szelik, megszépítik az épülete­ket, hogy pártünk VII. kong­resszusát az őszi munkák tel­jes elvégzésével, a jövő ép tö­kéletes beindításával, a gazda­ság külső képének és belső rendjének összhangjával is kö­szönthessék. Berta S. László 2 hízott sertés eladása 2 960 Ft 1 hízott marha eladása 4 500 Ft baromfi és tojás eladása ; 2 200 Bt egy tehén tej hozam» 5 359 Ft fuvarozásért járó jövedelem 2,50,0 Ft Összesen: 32 019 Ft Kiadások: ' jövedelemadó 3 360 Ft KÖFA 672 Ft ióadó 1 500 Ft házadó 300 Ft Összesen: 5 832 Ft Tiszta jövedelem: 26187 Ft A volt 8 holdas tsz-tag havi jövedelme tehát 2526,55 forint, az egyénileg gazdálkodóé vi­szont 344,30 forinttal kevesebb. S ha hozzávesszük, hogy az utóbbi családjának a tagjaival együtt éri el jövedelmét, a tSZ-tag pedig egyedül, a kü­lönbség még nagyobb. És az egyénileg gazdálkodónál nem vettük figyelembe a ráfordí­tás kiadásait, valamint a gaz­dálkodás sokrétűségével járó gondot sem. És ehhez — véljük. — nem kell kommentár. Legfeljebb annyi: sok helyütt, mint Ma­darasért is, nem a tsz-nak kel! utolérnie jövedelmezőség szem­pontjából a jól gazdálkodó pa­rasztokat, hanem fordítva. Az utóbbiak viszont képtelenek erre; a szövetkezeti gaMálkb- dás jövedelmezőségének a nö­vekedésével a kisüzemi gazda­ságok nem tudnák lépést tar­tanig í. í. MÉgIs^ETTE... ííössönet a rajve%etőneti A Bajai József Attila Általá­nos Iskolában Öt kisdobos őts tartozik a Ságvári rajhoz. Min­den második vasáráép boldog gyermekkacaj veri fel az iskola csendjét. Várva várják a kis­Vaskúti Dózsa Termelőszövet­kezet. A szarvasmarha-tenyésztés­ben alkalmazni kell a haladot­tabb módszereket, ezek között első helyen szerepel a mester­séges borjúnevelésa Ezzel ket­tős hasznot tudunk elérni. Egyrészt olcsóbbá tesszük a takarmány ozást, másrészt jó borjakat hevélünk. Minden ál­latból akkor válik jól fejlett, az összes belső tulajdonságait kifejteni képes egyed, ha meg­születésétől fogva állandóan jól lakarmanyozzák. A nálunk honos magyar vö­rös-tarka marha rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik. Ha ezt egyes egyedek nem ké­pesek érvényre juttatni, akkor mindig á gazdában kell a hi­bát keresni, mórt már ‘ vagy kiskorában rosí2 táplálkozás miatt csökött meg, vagy ké­sőbb került olyan helyzetbe, hogy nem 'tudta kifejleszteni a benne levő jó tulajdonságokat. A kicsi korban történő jó táp­lálás tehát elsőrendű szüksé­gesség, ha teljes tejen jó borjút akarunk nevelni, akkor az­zal 7Ó0 kilogrammon leiül! tejmennyiséget kell clió- gyaszlatni. Van azonban egy módszer, amellyel csökkenteni lehet a tenyésztési Költségé-töt. Mond­juk. megiszik a borjú 720 kilo-­Még tavasszal töitént, hogy Mitchell, az Egyesült Államuk munkaügyi minisztere kijelen­tette: ha októberig nem száll 3 millió alá a munkanélküliek száma — megeszi a kalapját. Nos, jóslata — nem vált be, több mint 3 millió murűianél« kuli van máig is az Egyesült Államokban, a miniszternek te-> hát be kellett váltania szavát. Mint képünk mutatja, ezt meg is tette. Igaz, hogy a kalap raokkakrémmel bevont csákó-* 1 Iádéból készült. 'VVWWVVWVWVWW Lábhoz tett tömlőve! A nyugatnémetorszégi Ha- genben a városrendezési mun­kálatok során 250 liter diesel­olajjal és 50 bála szalmával felgyújtottak egy házat. A ház­lebontás ezzel a módszerrel olcsóbbnak bizonyult. Á ház több órán át égett, miközben a tűzoltóság »lábhoz tett «öm­lővel'"' készen állt, hogy meg­akadályozza a tűz t<*Tj édesét. Kitbsreziiető-e a termelési eiőSes párnapos késése? EGY TATAHÄZI EGYÉNI gazda 3150 forint kötbér meg­fizetése iránt indított keresetet á bácsalmási járásbíróság előtt a talaházi körzeti földműves- szövetkezet ellen. A gazda a földmüvesszövétkezettel 1959 ja­nuár 17-én 50 hízott libára és 300 hízott kacsára kötött szer­ződést. A szerződés értelmében ;7000 forint termelési előleget I kellett kapnia, amelyet azon­I ban »csak« január 26-án szá- imoltak le kezeihez. Mivel a ^szerződés értelmében a termel­tető késedelem esetén napi 5 százalékot köteles kötbérként fizetni, a január 17—január 26 között eltelt kilenc napra az illető egyéni gazda a 7000 fo­rintos előleg 45 százalékát, vagy­is a 3150 forintot írérte kötbér­ként megítélni. Á BÁCSALMÁSI járásbíró­ság dr. Cserjés tanácsa a bizo­nyítási eljárás során a Nem- téti Bank fiókjánál megállapí­totta, hogy a föidinűvesszöveí- kezet az előleg kiutalásáról szóló feladójegyzéket január hó 19-én állította ki, s a többivel együtt január 23-án küldte be a Nemzeti Bank bácsalmási fiókjához. A kifizetés — ahogy fentebb írtuk — január 26-án történt. A bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy az alperes földművesszövetkezet pár napi 'késése nem olyan, amely a köt­bérfizetési kötelezettséget maga után vonná. A kötbérfizetésnek ugyanis .előfeltétele az, hogy a termeltető vállalat az előleget a termelő kívánságára ne bo­csássa a termelő rendelkezésé­re. Jelen esetben azonban csu­pán az adminisztrációs teendők miatt történt pámapos késés, MÉG KELL azonban a bíró­sági állásfoglalás után jegyez­ni, hogy az illető gazda részé­ről már csak követelése vélt alapjának kicsinyessége, szőr­szálhasogató volta mialt is ne­vetséges lett volna, ha bárki is helyt ad annak, hiszen az rrár- már megközelíti a jogtalan hz- szdhszertés szándékának ismér­vét is. pajtások, hogy megkezdődjön a foglalkozás. Amikor a rajvezető pajtás, Baráti Tiborné az osz­tályba lép, fegyelmezett »Előre« köszöntéssel fogadják. Megkez­dődik a kisdobos-gyűlés. Bi­zony, komoly feladataik van­nak. Mégismerkednek a kisdo­bosok kötelességével és megta­nulják, hogy mit jeleyt úttörő­nek lenni. A foglalkozás után játszanak és énekelnek. blagyon boldogok a pajtások s nevükben én is köszönetemet fejezem ki Baráti Tíborhéhak, a szeretett rajvezetőnknek, hogy szépre és jóra tanít bennünket. Túri Mária kisdobös gramm teljes tejet, megeszik 60 kilogramm abrakot, ugyan­ennyi szénát háromhónapos koráig. Ez 1850 forint kereken. Ha viszont 340 kilogramm tel­jes tejet* 500 kilogramm fölö­zött tejet, 100 kilogramm ab­rakot és 60 kilogramm szénát fogyaszt el, ennek költsége 1330 forint. Egy háromhónapos bor­jú felnevelésénél tehát 520 forintot lehet megtakarítani, ha táplálása itatásos itiódszer- rel történik. . Hehfet, hogy Vannak, akik ezt a számítást látva árra gon­dolnak, hbgy egy borjú felne­velése hároíA hónapos koráig rhég így is nagyon drága' és sókkal helyesebb; ha legfeljebb 400 liter tej elfogyasztása után kevés szénán, kukoricaszáron és mlegymááon felnevelkedik a borjú. A rossz módszer sze­rint elfogyaszt a jószág 400 ki­logramm tejet, 30 kilogramm abrakot és 60 kilogramm szé­nát, önnek összege 1043 forint. Tehát ezért a 300 forint kü­lönbségért lesz egy legfeljebb 80 kilogrammos gyengp jószág, melynek egész életére kihat a zsenge korban történt rossz táplálkozás, szemben az előbbi 130 kilogrammos borjúval, amelyben jól kifejlődtök a szü­lőktől örökölt kiváló tulajdon­ságok. A fölözött te Ihletés eredmé­nyességéhez még hozzájárul aZ a ^körülbelül 15 kilogrammra tehető vajmennyiség, amely a lefölözés következtében állít­ható elő és mint népgazdasági érték jelentkezik. A termelő- < szövetkezetek jogosultak tejter-' melésük 40 százalékának meg-: felelő mennyiségű tej lefölö-1 zésére, illette ennek megfelelő; mennyiségű lefölözött tej igény-; lésére. A borjúk fölözött tej- ] jel való itatása még szepará-! tor hiányában Is megoldható. ] A fenti példákban a közelgő téli idényre való tekintettel a téli takarmányozást vesszük figyelembe. A nyári takarmá­nyozás^ ha megfelelően hasz­nálják ' ki a gazdák a sokat emlegetett zöld futószalag elő­nyéit és különösképpen, a le­gelő természetszerű és hasznos voltát, akkor a tej önköltsége még jobban csökkenthető. A szarvasmarha-tenyésztés I mezőgazdaságunk egyik leg-1 fontosabb üzemága, tej-, hús-, í bőr- és szarutermelésével olyan j népszükségleti cikkeket állít j elő, amely életünkben nélkü­lözhetetlen. El kell ismerni a gazdáknak is, termelőszövet­kezeteknek és egyéni parasztok­nak egyaránt, hogy a jól irá­nyított belterjes szárvasmarha- teíiyésztcssel nem hoznak ál­dozatot, hanem saját maguk könnyebb megélhetését, gazda­ságuk felvirágoztatását segítik elő- Bariósik I.ajrts, megyei takarmányozási felügyelő . JBOÄJTTJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom