Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 'Klt&rfiaoatái Tantál vizán. XIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ara SO fillér 1959. NOVEMBER 24, KEDD címmel képes beszámolod köz­lünk lapunk 4. oldalán. IT'-''-' Aiiamí tulajdonban levő házak eladásáról, adóról, őszi vetések helyzetéről, felújítási hitelek {elhasználásáról , tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szombaton délelőtt ülést tar tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A bejelentések kö­zölt szerepelt több állami tu­lajdonban levő házingatlan el­adása is. Az clőtO"jesz.tés sze­rint Bácsalmáson Sí). Kelebián 1, Tompán 3, Jánoshalmán 13, Vaskúton. 23, Sükösdön 1, Ga- rán 53, Szabadszálláson 6, A postagon 2, D unavecsén 6, Hartán 12, Kalocsán 22 állami házat jelöltek ki eladásra. A v. b. a házak értékesítéséhez hozzájárult, az adás-vételt az OTP bonyolítja majd le. Ezután Borbély Lajos, a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője számolt be a né­gy edik negyedévi adótervek teljesítéséről. Megállapította, hogy a lakosság túlnyomó több­sége becsülettel tesz eleget állam iránti kötelezettségé­nek. Mindössze 38 transzferálást vé­geztek az egész megyében, még­is az összes adó-nemekből terv szerint telj esi lelték eddig a tervet. A v. b. utasította a pénzügyi apparátust, hogy a földadó hátralékosokkal szem­ben most már fokozottabban foganatosítsák az elszámolta­tást. A mezőgazdasági osztály ve­zetője az őszi munkák állásá­ról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Mint beszámolójá­ban ismerteti^, a bácsalmási és a dunavecsei járásban még van a határban betakarítani való kukorica. Egyébként az őszi takarmánykeveréket októ­ber 20-ig mindenütt, elvetették, az őszi árpa vetéstervét 105, a rozsét 107, az őszi búzáét pe­dig 87 százalékra teljesítette eddig a megye. A termelőszö­vetkezetek 51 600 hold őszi ka­lászos alá használtak műtrá­gyát Az elvetett növények a kedvező őszi időjárás kö­vetkeztében szépen fejlőd­nek. Ezúttal önálló napirendként tárgyalta a v. b. a felújítások­kal kapcsolatos munkákat. A felújítási hitelkeretek megter­vezését, vállalatokra, járási és városi tanácsokra való bontá­sát a megyei tanács v, b. kü­lönböző szakosztályai végzik. Az előterjesztés rámutatott, hogy a szakosztályoknak és az alsóbb szerveknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordí­tani ok a felújítások lebonyolí­tására, mert' eddig elég sok szabálytalanság történt. A fel­újítási hitelek tervszerű fel- használása elősegíti a lakóhá­zak és egyéb épületek, vala­mint az utak, hidak, vízművek, gépek stb. élettartamának nö­velését, sőt azok korszerűsítését. kezetekre, a községi tanácsok ve­zetőire, a nevelőkre, s maguk­ra a szülőkre is. (ka) A megyei vállalatok pél­dául 1969-ban 21 milliót fordítanak felújításra, ugyanakkor a tanácsok je­lentős összegei, csaknem 12,5 millió forintot áldoz­nak az állami kezelésben levő lakóházak javítására. A v. b. úgy határozott, hogy a szakosztályok kötelesek a felújítási terveket felülvizsgál­ni, összesíteni és az állami költségvetés tervezésénél azt figyelembe venni. A műszaki ellenőrzés megjavítása érdeké­ben pedig utasították a köz­ségfejlesztési műszaki,, ellenőrö­ket a felújítási munkák' ellen­őrzésére is. Uj utcanevek Kecskeméten Kecskemét egyes kerületeiben már új'utcasorokat alkotnak a gyorsan épülő kis családi házak. A városi tanács igazgatási osz­tálya a közelmúltban bizottsá­got alakított, amely a végrehajtó bizottság elé javaslatot készített az új utcák elnevezésére. Eszerint a Bethlenvárosi új te­lepülésen — a tanácsülés jóvá­hagyása után — utcát neveznek el Polonyi. Gyula 1919-es mártír vasutasról, Perczel Mór 1848-as tábornokról. Semmelweis Ig­nácról, Kacsóh Pongrácíól.', í\l árvaház melletti lelepülcSen licí letkezett m utcát Ybl Miklósié!, a Méhesfaluban keletkezett .új utcák Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf, Révész. Imre, Mó­ra Ferenc nevét - viselik, s iti; lesz az Alkotás utca. s a-Felsza­badulás útjá is. A két új, Kis- kecskeméten keletkezett u.tc'át Kelemen Lászlóról és Mező- Im- ről javasolja elnevezni a városi tanács végrehajtó: bizottsága.­Pártnapok a szocialista szektorokban A kiskőrösi járás termelőszövetkezeteiben, . ütemeiben és- állami gazdaságaiban .pártnapokon ismertetik a járási "cs "a megyei pártértekezlet anyagát, a hozott határozatokat és meg­vitatják azok végrehajtásából adódó gyakorlati feladatokat; Egy-egy helyen a járás párt- és tanácsyezetői . ismertetik a tennivalókat, a pártnap többi előadója pedig a járási pártbizott­ságon közösen készül fel az anyag és a határozat ismertelésére; 20 százalékkal nőtt az átlagkereset, 103 millióval tőkbet vásároltunk Az életszínvonal növekedése a számok tükrében A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezd­ve fő kérdésként tekintette ; dolgozók életszínvonalának nő velését. A népgazdaság teherbí rását figyelembe véve, pártunl és kormányunk bérrendezéssé igyekezett kiküszöbölni azokat az aránytalanságokat, amelyet mind a fizikai dolgozók, mind pedig az egyéb állománycsopor tokon belül jelentkeztek A kez­deti intézkedések további lápé seként a reálbérek növekedését és a 'még jelentkező béraránj'- talanságok felszámolását tűzte ki célul. Kct év telt el a bérrendezés végrehajtása óta. Ha ezt az idő­szakot megyénk szocialista ipa­FORQATJÁK A HÍRADÓT Többször írtunk már róla, hogy a megyei Mozi üzemi Válla­lat kezdeményezésével megyei filmhíradó van készülőben. A híradó forgató csoportja legutóbbi a nemrégiben megnyílt kecs­keméti népművészeti boltot kereste fel. Rövid riportot készí­tettek a bolt nagy forgalmáról, új berendezéséről. Képünkön: az egyik jelenet forgatása látható. A guggoló fiatalok a vilá­gító berendezéseket kezelik.. rának viszonylatában vizsgál­juk, a számok kedvező emelke­dést mutatnak: a fizikai dolgozók átlagke­resete 1956. évihez mérten a minisztériumi iparnál >9, az állami helyi iparnál 21,5, a szövetkezeti marnál 24, megyénk szocialista ipará­ban összevontan pedjg 2« százalékkal növekedett. Hasonló emelkedésről számol­hatunk be a kereskedelemnél, a mezőgazdasági üzemeknél és egyéb más szervek tekinteté­ben is. Építőipari vállalatainknál még ennél is nagyobb a dolgozók átlagkeresetének növekedése. 1956-ban az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1072 forint volfj 1958-ban ez 1435 forintra emelkedett. Ismeretes, hogy a kereseti arányok növekedése reálbér- emelést von maga után. Tudott dolog az Is, hogy a közszükség­leti cikkek árszínvonalában, ami a fogyasztói árakat illeti, lényeges változás nem történt, mégis a vásárlási erő növeke­désének összehasonlítása egy is kitérőt igényel. Az 1956-os év —; mint összehasonlítási bá­zisidőszak — nem a legszeren­csésebb. Igaz, a forradalmi eladott hálószobabútor eladott motorkerékpár eladott elektromos mosógép rádió- és televízió-előfizetők számának emelkedése Megjegyzendő itt, hogy bár a bútorforgálom 57,2 százalék­kal növekedett, a jelentkező igényeket még sem tudtuk ki­elégíteni. Összevetve, a fentebb írtak gazolják, hogy megyénk dol­gozóinak reálbére, illetve jöve­delme az elmúlt két esztendő alatt kedvezőn emelkedett, amint ez az egyes cikkfélesé­gek vásárlásából, illetve fo­gyasztásából kitűnik. Mint »•!­munkás-paraszt kormány a Szovjetunió segítségével rövid idő alatt szétverte az ellenfor­radalom fegyveres erőit, azon­ban a hazug propaganda okoz­ta bizonytalanság vásárlási láz formájában még hónapokig je« lentkezett. Ennek ellenére 1956-hoz képest megyénk kiskereskedelmi áruforgal­ma 183 millió forinttal emelkedett, j ami az egy lakosra jutó for­galmat számolva, 8,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Közgazdasági értelemben, ha alacsony a vásárlóerő, csökken az eladási forgalom, illetve a kereslet elsősorban a létfenn­tartáshoz elsődlegesen szüksé­ges árufajtákra terjed ki. Vi-> szont az úgynevezett tartós fo­gyasztási cikkek (textil-/ és bőrruházat, bútor, motor, ház­tartási gép, rádió, televízió sWj ) iránt növekvő kereslet a nép növekvő jólétének, az életszín­vonal emelkedésének bizonyí­téka. Ha ebből a tekintetből elemezzüK megyénk kiskeres­kedelmének forgalmát, megál­lapítható, hogy a jelentősen megnövekedett élelmiszerforga­lom mellett a lakosság .lénye­gesen többet tud fordítani ru­házati és egyéb kultúrci'kkek vásárlására. De magyarázat he­lyett beszéljenek a számók: Kiskereskedelmi forgalom 1956-ban 1958-ban u/0 917 garn. 1536 garn. 157,2 245 db 1513 db 121,3 392 db 3730 db 539,0 1411 fő 85 730 fő 139;6 vashaltuk, a jövőben tovább megyünk ezen az úton. E terv valórayáltását viszont, csak akkor tudjuk biztosiíani, ha eredményeinkben gazdagab­bak leszünk. Elengedhetetlen követelmény ezért, hogy a tér-' melékenység széleskörű növelé­se mellett, fokozatosan csök­kentsük termelési költségeinket a gazdasági élet minden terü­letén. Horváth György . megyei bérügyi íőclőádá Százszázalékos beruházási hitel a falusi ifjúsáqi szövetkezeteknek A közelmúltban a járási főag- ronótnusok, az általános iskolák igazgatói, — tanulmányi felügye­lői és a KISZ képviselőinek részvételével a MÉSZÖV, érte­kezletet tartott, amelyen meg­tárgyalták. az ifjúsági szövetke­zetek alapszabálytervezetét. Ez időtájt három ifjúsági jellegű szövetkezet működik megyénk­ben: egy iskolán belüli Rémen, Lászlóíalván és Pálmonostorón pedig egy-cgy KISZ-tagokból alakult mezőgazdasági szövetke­zet. A három szövetkezet tag­létszáma együtvéve 89 fő, s földterületük 26 hold. A MÉSZÖV agronómusai uta­sítást kaptak, hogy a járási ta­nácsok művelődési előadóival, továbbá az FJK-val tárgyaláso­kat folytassanak az ifjúsági szö­vetkezetek létrehozása ügyében, s ahol arra lehetőség nyílik, a szervezést kezdjék el. Nagy jelentősége van az if­júsági szövetkezetek létrehozá­sának; mert a falusi fiatalokat megismerteti a szövetkezeti mozgalom erejével; a nagyüzcJ mi gazdálkodás, az új termelési módszerek jelentőségével; s nem utolsó sorban jellemük kialakí­tásának segítségévé is válik a szövetkezeti gazdálkodás. Álla­munk ezért nyújt számukra 100 százalékos beruházási hite­leket a MÉSZÖV úüán. A társadalom részéről is se­gítséget kell nyújtani a fiatalok szövetkezésének, s ebben nagy’ feladat hárul a földmúvesszüvet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom