Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

y'J‘Kl CSí' Világ proletárjai, egyesüljetekl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA 1959. NOV. 20, FENTEK faV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ara SO fillér Megnyílt a bajai kórház napközi olthonos iskolája Régi kívánsága teljesült . a Bajai Városi Tanács Kórháza dolgozóinak, amikor a párt és a szakszervezet, valamint a kórház nőtanácsának kezdemé­nyezésére társadalmi munká­val megvalósították a napközi otthonos iskolát. A kórház dol­gozói forintjaiból és áldozat­kész társadalmi munkájából létesült a régi barakkok helyén egy világos, tágas épület. A játékszoba mellett két pihenő­szoba van. 13 óvodás és 12 iskolás nevelődik jelenleg eb* ben az épületben; Tanácskozás a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről I helyiségében több mint 800 részvevővel megyei nagyaktívát tartott, amelyen a mezőgazda­ság időszerű kérdéseit tár­gyalták meg. A nagyaktívát Erdősi József, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg. Az elnökségben, helyét foglalt Fehér Lajos, a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságának tagja, Halász József, a ME- DOSZ főtitkára, Porpáczi Ala­dár egyetemi tanár, 'főiskolai tanszékvezető, valamint a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, a megyei tanács, to­vábbá a budapesti VIII. kerü­leti és a XVIII. kerületi párt- bizottságok képviselői. Az értekezleten Molnár Fri­gyes, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Részletesen elemezte megyénk mezőgazdaságának helyzetét és további tennivalóinkat. Molnár Frigyes elvtárs előadását vita követte. ! A termelékenységről Nemcsak közgazdászok, sta­tisztikusok, mérnökök, munká­sok, hanem más munkaterüle­ten dolgozók is jóleső érzéssel nyugtázzák az olyan híreket, amelyek a termelékenység ked­vező alakulásáról szólnak. A nemrég lezajlott megyei pár (értekezleten is sok szó esett a termelékenység emelésének tigycs-bajos problémáiról. Néz­zük meg jelenleg mi a hely­zet megyénkben. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ál­tal irányított üzemekben a har­madik negyedévben 18,5 száza­lékkal volt nagyobb az egy munkásra eső terv az év első kilenc hónapjában, mint ta­valy ugyanebben az időszak­ban. A Bács megyei Faipari Vállalat, a Bajai Faárukészítő Vállalat, a Bács megyei Nyom­da, a Kalocsai Cementipari Vállalat, a Ba.jai Műkő- és Cementipari Vállalat dolgozói jóval túlszárnyalták az előírt termelékenységi tervet. A minisztériumi vállalatok­nál sajnos nem ilyen kedvező a helyzet. A harmadik negyed­évben a termelékenység csupán 95,6 százalék. Nem teljesítette a termelékenységi tervét a Ba­jai Gyapjúszövetgyár, a Ruha- üzem, a Kecskeméti Cipőgyár, a Kecskeméti Konzervgyár. A Kiskunfélegyházi Gépgyár 12,1, a Zománcipari Müvek Kecske­méti Gyáregysége 17,9, a Ka- iocsavidéki Fűszcrpaprikaipari Vállalat pedig 18,6 százalék­kal nagyobb termelékenységgel dolgozott az előírtnál. Az előbb említett üzemekben a lemaradást többféleképpen indokolják. Kétségtelen, hogy az indokok egy része reális, s ezért elfogadható, más része azonban vitatható. Az utóbbi igazolására szolgáljon az alábbi példa: megyénk üzemeiben ki­lenc hónap alatt a 495 elfoga­dott újitásból csak 358-at ve­zettek be. Ezek szerint 137 újí­tás még mindig parlagon he­ver. A munkanap kihasználá­sát mutató vizsgálatok pedig arról tanúskodnak: van még üresjárat, sok a gépállás, s a különböző szervezési hiányos- j ság. Ezenkívül az utóbbi idő- j ben néhány üzemünkben úgy­szólván megfeledkeztek az ál­landó feladatról, a gépesítés­ről. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság a legutóbbi üléséin, ami­kor a jól dolgozó üzemek kol­lektívájának elismerését tolmá­csolta, egyúttal hangsúlyozta, hogy megyénk néhány üzemé­ben az év végéig szervezési és egyéb intézkedésekkel bizto­sítani kell a termelékenység további emelését, a kitűzött cél elérését. Ismerve megyénk munkásait, műszaki dolgozóit, bízunk ab­ban, hogy az év végéig pótol­ják az elmaradást, s ezzel hoz­zájárulnak az életszínvonal to- vábbi emeléséhez, Irodalmi társasággá alakult a Tóth Kálmán Társaság A Baja környéki értelmiség az ellenforradalmat követő esz­mei zűrzavarának tisztázásában jelentős szerepet töltött be a Tóth Kálmán Társaság. Segí­tette a kulturális életünkben végbemenő konszolidációt. Az írószövetség újjászervezésével és a kialakult új helyzetben korábbi jellegének fenntartása időszerűtlenné vált és most irodalmi társasággá alakult. A Tóth Kálmán Irodalmi Társaság soraiba gyűjti a megye déli fe­lének irodalmi alkotóit, pályá­zatot hirdetett felszabadulá­sunk/ 15 éves évfordulójának tiszteletére. Megválasztották az új tisztikart, valamint létre­hozták a társaság lektorátusát.. 'vwwwvwvwwwvy Az ezüstkalászos tanfolyamok vezetőinek értekezlete November 18-án délelőtt a megyei tanácsháza kultúrter­mében értekezletet tartottak az ezüstkalászos tanfolyamok ve­zetői. A mintegy 120 főnyi hallgatóság részére Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott tá­jékoztatót, méltatva a mezőgaz­dasági szakoktatás jelentőségét. A megnövekedett érdeklődést bizonyítja, hogy a tavalyi 44- gyel szemben az idén mintegy 100 ezüstkalászos tanfolyam in­dult s ezeken kívül minden ál­lami gazdaságban külön folyik szakoktatás. A VII. pártkongresszus előtt Kilenc hónap alatt 33483000 forinttal csökkent a termékek előállítási költsége Ahogy közeledik a VII. párt- kongresszus ideje, úgy soka­sodnak azok a győzelmi jelen­tések, amelyek a kongresszusi vállalások teljesítéséről, az éves terv idő előtti befejezé­séről szólnak. Legfrissebb értesüléseink szerint jó néhány iparág — mi­nisztériumi és helyiipari — felajánlását jelentősen, túltelje­sítette. Többek között az anyag-, s egyéb költségek csök­kentésére megyénk szocialista ipara a 25 531 000 fai-int érté­kű felajánlását október 1-én már 33 483 000 forintra teljesí­tette. Különösen szép ered­ménnyel büszkélkedhet a mi­nisztériumi iparban a nehéz­ipar, főleg a Kiskunfélegyházi Gépgyár. Az élelmiszeriparban a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat halad az élen. A ta­nácsi iparban a va&ipar. a tég­la- és cserépipar munkásai ér­tek el kiváló eredményt. A minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatok a költ­ségcsökkentés mellett a terme­lési tervek túlteljesítését is vállalták, mintegy 30 341 000 forint értékben. Október 1-rg felajánlásukat 6 millió forint­tal túlteljesítették. Az ígéret valóraváltásáhan a Kiskunfél­egyházi Gépgyár, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat és a Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat kollektívája je­leskedik, Számok az 1960-as költségvetésből Cáriadalmi miuikdixnL nőttél (itt ik tanú tutink a berukdzáii ít {.tiíjítáii öiizeget A KÖZSÉGI. VÁROSI ÉS JÁRÁSI költségvetések már elkészültek, s jelenleg a me­gyei tanács pénzügyi osztályán összesítik az adatokat. Az ösz- szesitett megyei költségvetés — amely megszabja ipari üze­meink, mezőgazdaságunk gaz­dasági, szociális és kulturális intézményeink 1960. évi gaz­dálkodását és fejlesztését — rövidesen a megyei tanács ülé­se elé kerül. Mielőtt a költségvetés főbb számadatait ismertetnénk, ösz- szehasonlításként vessünk egy pillantást a múltba, több évre visszatekintve ugyanis nagy­arányú fejlődést tapasztalha­tunk minden vonalon. 1951-ben 13 fürdő, 240 ezer négyzetmé­ter park, 7900 közvilágítást szolgáló villanylámpa, 1783 kórházi ágy, 165 körzeti orvos, 140 bölcsőde, 769 szociális ott­hon-férőhely állt megyénk la­kossága rendelkezésére, általá­nos iskoláinkban 2280, gimná­ziumainkban 72 volt a tanuló- csoportok szánra. TANÁCSAINK azóta derekas munkát végeztek, amit az is bizonyít, hogy 1960-ban már 21 fürdő, 553 600 négyzetméter park, 12198 közvilágítási vil­lanyégő, 2360 kórházi ágy, 175 orvosi körzet, 782 bölcsődei, 939 szociális otthoni férőhely, 2633 általános iskolai, 150 gim­náziumi tanulócsoport fenntar­tásáról gondoskodnak a költ­ségvetésben. Természetesen még sokmindent tartalmaz a költségvetés, erről azonban csak annyit, hogy a gazdasági, szociális, kulturális igazgatási, BŐVÜL A KECSKEMÉTI KISBV/TORQY/^R A kongresszusi mun-kaverseny és ennek nyo­mán a népgazdaság erősödése lehetővé tette, hogy az idén a tervezettnél nagyobb összegű beruházásokkal bővítsük Bács megye tanácsi vállalatait. Az Országos Tervhivatal erre a célra közel hat millió forint pótberuházási keretet adott a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Ennek az összegnek egy részéből 63 méter hosz- szú gépcsarnokkal, új szabász-színnel, öt. köb­méteres szárítóval és más kiegészítő épületekkel bővül a Vegyesipari Vállalat, Kecskeméti KiS- bú tor gyár aj A rönkvágáshoz szükséges gatterszín már el­készült. A régi csővázas fedett tárolót zárt raktárépületté alakították át. Az öt köbméter kapacitású szárítókamra pedig falegyenben van. Eredetileg az egész létesítményt házi kezelésben tervezték megoldani. Az idő előrehaladottsága miatt azonban a nagy gépcsarnok és a szabász- szín felépítését közel egymillió forint értékben a Bács megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat végzi, Képünkön az ablaktokokat illesztik be a gépcsarnok falába, i rend- és jogbiztonsági ágaza­ton belül fenntartásra 425 mii-. lió 751 ezer, felújításra 37 mil­lió 813 ezer, beruházásra 76 millió 15 ezer forintot kíván­nál: fordítani. Ezek a számók mindennél beszédesebben bizo­nyítják megyénk lakossága életszán vonalának emelkedését. Községi, városi tanácsaink nyilvános üléseken tárgyalták meg a költségvetést. A tanács­tagok azonban nem keltették fel kellően választóik érdeklő­dését, ezért a lakosság köré­ből kevesen vettek részt eze­ken a tanácsüléseken. Ez hibáj mert legalább láthattál: volna, mire költik adóforintjaikat, amelyeknek 80 százaléka köz­ségben marad. A KÖLTSÉGVETÉS nemcsak a tanács, hanem az egész tár­sadalom ügye, ezért helyes lenne, ha községeinkben, váro­sainkban közszemlére tennék ki, hogy abba bárki betekint­hessen. Ily módon ellenőrizhet­né a lakosság: mire, mennyit fordítanak. Ami még ennél is fontosabb, a fejlesztésre fordí­tott összegek láttán fellelkesül­ve maga is segítené a lakos­ság egyes felújítások, beruhá­zások megvalósítását. Gondol­junk például az utak, hidak karbantartására, amelyekre megyei viszonylatban 13 mil­lió forintot fordítanak 1930- ban. A jó közlekedés minden­kinek érdeke, s bár a költség- vetésben szerepel, — községfej­lesztésnek is vehetjük. Miért ne lehetne ehhez is társadal­mi munkát szervezni, — mint azt a tanácstagok néhány he­lyen már az idén is csinálták?. Ily módon akár meg is lehetne háromszorozni a javításra,' fel­újításra kerülő utak hosszát. , EZ CSAK EGY PÉLDA, de még számtalan lehetőség vaut. az összegek gazdaságos ielhasz- nálására. Csupán arra vaij szükség, hogy a községi és vá­rosi - tanácsok jól gazdálkodó gazdái legyenek a költség­vetésnek. , pm Nagy Ottó -=• jj A megyei pártbizottság no­vember 19-én, csütörtökön Kecskeméten, a Városi Mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom