Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

6. oldal

1959, október 18, vasárnap

Szüret a Sallai Tsz-ben. A képen Sápi István bácsi csoportja szüretel a tsz 42 holdas kadarka, rizling és kövidinkás szőlőjében. A szüret vidám nótaszó mellett folyik, úgy köny- nyebben megy a nehéz munka.

.‘i nunsagi csárda Felsőlajoson. A földművesszövetkezet nagyforgalmú vendéglője, amely előtt a nap minden órájában sok autó és motor várakozik, mert a Kunsági csárdában kitűnő magyaros ételek várják az éhes és szomjas utasokat.

A lajosnuzsei aitaianos iskola deresedé hajú igazgatója, Podmaniczky Béla eivtars szobájában ülők. Hallgatom, s közben jegyezgetem szavait. A község régmúltja, jelene és jövője vonul előttünk rendezetlen, s pillanatok alatt 5000 év távlatából indulunk a MA felé. Az ahlakokon beszűrődik az iskola megszokott életének zaja, a tízperces szünet jól ismert és emlékeket felkavaró zsongása.

— Ezen a területen mar 5000 évvel ezelőtt laktak — kezdi a tájékoztatót Podmaniczky elvtárs. — Ezt bizonyítja az a sok kora-bronzkori lelet, agyag- és kőedény, amelyeket a Sallai Tsz bejárati kapujával szemben

torok védőszentje tiszteletére emelt a puszta népe.

— Mint érdekességet említem meg,, hogy 1840-ben Kovács József személyében vándortanító működött a tanyavilágban.

— Mikor lett önálló községgé Lajosmizse?

— Lajosmizse 1876-ban vált le anyavárosától, Jászberénytől és lett önállóvá. Ma már 15 ezres nagyközség, a Duna— Tisza köze egyik legnagyobb községé. Ónálló községgé alakulásakor vette fel a Lajosmizse nevet, amelyet azonban még igen sokszor használnak a helyiek ügy. hogy Lajos, vagy éppen Mizse.

nagy szegénységben eit a községben és a tanyavilágban egyaránt. A földreform során közel 700 cseléd, zsellér és kispa- raszt jutott itt földhöz. Ettől kezdve megváltozott az élet a községben. 1948 is nevezetes dátum a község életében. Ekkor alakult meg a Sallai és a Vörös Csillag Tsz, majd később a Törekvés és az Alkotmány Tsz. Nagy adottságuk és lehetőségük van ezeknek a termelőszövetkezeteknek és az elért eredményeik igazolják: a tagság él is ezekkel a lehetőségekkel,

— Lajosmizse a felszabadulás előtt arról volt nevezetes — kapcsolódik bele a beszélgetésbe újból Podmaniczky elvtárs — hogy itt volt a legtöbb men- helyi gyerek. Ezek szomorú sorsáról írta megható kisregényét, az Árvácskát, Móricz Zsig- mond, a nagy magyar író, aki élményanyagát Lajosmiesén szerezte. A tanyavilág tele volt menhelyi gyerekekkel. Ma a gyerekek jólöltözötten és kiválóan felszerelten járnak iskolába, látszik rajtuk a jóltáp- láltság és az egészség.

Ezután ismét Hámori elvtárs vette át a szót.

— Mint már említettük, a községnek 15 000 lakosa van. A legfőbb problémánkat az jelenti, hogy nagy azoknak a száma, akik nem a mezőgazdaságban, hanem az iparban akarnak dolgozni. A Háziipari Szövetkezet a munkáslétszámot tekintve szépen fejlődik, ezenkívül három életképes ktsz-e van a községnek. A Fa- és Építőipari Ktsz is igen szép eredményt ért el. A megye egyetlen pneumatikus üzemeltetésű malma itt működik La- josmizsén, amelyben a porképződést sikerült a minimálisra csökkenteni. Mindez azonban

kevés. Kétezer azoknak a község belieknek a száma, akik évről évre más városokba járnak, mert Budapesten, Kecskeméten, Sztálin város ban és egyebütt ipari üzemben dolgoznak. A megye veztői megígérték, hogy a közeli években valamilyen könnyűipari üzemet létesítenek Lajosmizsén. A községet központi fekvése valóban alkalmassá teszi arra, hogy például egy textilüzemet idetelepítsenek. Ennek megvalósulása nagyon előrelendítené Lajosmizse további fejlődését. Nemrégen itt járt Mészöly Gyula elvtárs, községünk országgyűlési képviselője, aki ugyancsak magáévá tette gondunkat és ígéretet tett. arra, hogy terveink megvalósításában segítségünkre lesz.

— Szólnunk kell a község fejlődéséről is. Ebben az évben három utcában elkészítettük az aszfaltjárdát, a főutcát pedig parkosítottuk. A földművesszövetkezeti üzleteket neonreklámokkal látták eL Sokan építkeznek, több mint 20 személyautó van a községben, s aki taxin akar utazni, az megteheti, mert már az is van. A motorkerékpároknak szinte se szeri, se száma. Épül a modern, szélesvásznú, 440 személyt befogadó mozi, s rövidesen hozSerény munka folyik a Háziipari Szövetkezetben is. Ké* szülnek a táskák, a különböző nagyságú seprők és kefeféléka amelyek országosan nagyon keresettek. Havonta 30 000 seprő és ugyanennyi kefe készül eb« ben az üzemben, j

rövidesen valamelyik városi sportkörbe való átigazolását kéri. Lajosmizséről sok neves sportoló került ki, köztük PcM

A Vas- és Gépjavító Ktsz híres kitűnő gyártmányairól. A»

itt készült redőnyök valóban tartósak és keresett cikk az itt készített kályhacső is. A munkát úgy szervezték meg, hogy itt alig fordulhat elő anyaghiány, s a szállítás la folyamatos.

Űj iskola Lajosmizsén. Hemmer Mihály igazgató útnak indítja a tanulókat, majd pedig büszkén mutatja meg nekünk az egy éve megnyílt felsőlajosi kéttantermes korszerű iskolát. Még hangszórója is van az iskolának!

zákezdenek az új egészségház lyák Imre kétszeres birkózó vies az óvoda építéséhez is. Há- lágbajnok, aki pályafutását itt romszázezer forint költséggel kezdte szalmazsákból készült ebben az évben dűlőutakat hoz- birkózószőnyegen. Lelkesedésétünk rendbe és készül a község bői, szorgalmából manaDság iá

¥: - v L?-,-..'* —...—

15 éves fejlesztési terve, amelyben már új üzemek létesítése is bennfoglaltatik. Mindez annak az örvendetes ténynek is a következménye, hogy a lakosság példamutatóan tesz eleget adófizetési kötelezettségének.

— Szeretnénk hallani valamit a község sportéletéről.

— Lajosmizsén a sportnak nagy tábora van. A sportolók jelenlegi eredményei azonban messze a várakozás alatt maradnak. A labdarúgók a járási bajnokságban közepesen szerepelnek. Egyedül a tömegsport fejlődik szépen. Itt is az a baj, hogy ha egy tehetségesebb labdarúgó,; vagy atléta felbukkan,

erőt meríthetnének a fiatalok, hiszen tehetség bőven akad most is.

Rövid lajosmizsei tartózkodásunk alatt megismerkedtünk a község lakosságának életével, örömével, reményeivel, terveivel. A község jelene olyan, mint amilyen ma az ország soksok községéé: küzdelmes; a szocialista átalakulás lázában égő, tervező és bizakodó, a felemelkedés útjára lépő parasztság egyre javuló élete.

Ezt láttuk Lajosmizsén 1959 október havában.

Irta: Mezei István fényképezte; Pásztor Zoltán

Beszélgetésünkbe később bekapcsolódott Hámori József elvtárs, a községi pártbizottság titkára. Tőle a község jelenéről kértünk tájékoztatást.

— Ha Lajosmizse jelenéről beszélünk, akkor feltétlenül 1945-től, a felszabadulás időpontjától kell kiindulnunk. Fel- szabadulás előtt a parasztság

_ EJXÜJjanist- tiff. /0i---- —ÁBL dfflTP JOSM—dflKl-ffli áilifluv /lit /Bt

^Milla^ir/tlirniiTrmiimiirimy~TOT Ei®’1---- wW Imm—vuM vsa—mnM~~rav*(u>- HiWinram» t®---b kutatók feltártak. A felső- lájosi határrészen még ma is látható az az 1270-ból ittmaradt templomrom, amely még a harmincas évek végén kimagaslott a környezetből, de az évek során a sok belvíz miatt erősen pusztulásnak indult.

— Azt értem, mit jelent Lajosmizse nevéből a név első fele, de mi a jelentése a Mizsének?

— A mostani Lajosmizse területén két kun főnemes, Lajos és Mizse kunkapitányok működtek. Lajos nevét a keresztény hit felvételekor nyerte, míg Mizse megtartotta eredeti pogány nevét. A török hódoltság idején itt még 14 telenülés létezett, amelyek ekkor csaknem teljesen megsemmisültek és a vidék pusztasággá változott. A pusztaság később egy német lovagrend tulajdonába került az egész Jászsággal együtt, majd a Mária Teréziát követő időkben a jászok megváltották a lovagrendtől a területet és így lett a jászoké Lajos és Mizse pusztaság is. A feljegyzések szerint 1810-ie a jászok itt szi- lajpásztorkodást. folytattak, ennek emlékét őrzi a katolikus templom mellett emelt Szent Vendel szobor, amelyet a Dász-