Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

1939. október Z, péntek 3. oldal Á kiskunfélegyházi járás tsz-einek fejlődése a számok tükrében A kiskunfélegyházi járás ter­melőszövetkezetei az ellenfor­radalom óta jelentős fejlődést értek el, ami egyrészt a nagy­üzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, másrészt a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány mezőgazdasági politiká­jának a helyességét bizonyítja. Lényeges átalakulás tapasz­talható a szóbaniorgó időszak­ban a tsz-ek vetésterületeinek szerkezetében. A kenyérgabo­na vetésterülete a szántók 42 százalékáról a mostani gazda­sági évre ugyan 29,7 százalék­ra csökkent, a fejlettebb agro­technikai módszerek alkalma­zása, a műtrágya nagyobb mértékű felhasznalása követ­keztében azonban számottevő a termésátlagok növekedése. Búzából például amíg 1955- ben 8,7 mázsát termeltek egy- egy holdon, az idén már 12,8 mázsát, rozsból a négy év előt­ti hét mázsa átlag nyolc má­zsára növekedett. Takarmány- gabonából is jóval többet ta­karítottak be azonos területről ebben az esztendőben, mint négy évvel ezelőtt. Őszi árpá­ból 1955-ben 6,8 mázsa volt a holdanként! átlag, az idén már csaknem a kétszerese, 12,1 mázsa, zabból pedig az azelőtti 4,4 mázsával szemoen 6,4 má-j zsa. A búza termesztésében ki-: emelkedő eredményt ért el a gátéri Búzakalász, a pálmonos- tori Béke, a gátéri Béke és a kiskunmajsai Április 4-e Tsz, amelyek 14,83, 14,2, 13,7, illet­ve 13,67 mázsát termeltek egy- egy holdon. Rozsból a kiskun­majsai Alkotmánynak 10,03, a pálmonostori Békének 9,82, a kiskunmajsai Április 4-nek 9,65 mázsa volt idén az átlag­termése. A nevezett szövetke­zetek közül néhány a takar­mánygabona termesztésében is az élenjárók között szerepel, mint például a gátéri Béke és a Búzakalász, amelyek őszi ár­pából 17,5, illetve 16,88 mázsa átlagot értek el. Zabból a gátéri Búzakalásznak 10.88, a pálmonostori Békének 10,82, a gátéri Békének 9,73 mázsa az átlagtermése. Ebben a gazdasági évben a 3004-cs kormányrendeletben biztosított kedvezménnyel élve, almával, kisebb részt szilvá­val, körtével, meggyel. A sző­lősterületeik kiöregedés folytán igaz, hogy 188 holdról 157-re csökkentek, de jövőre a petőfi- szállásl Kossuth 50, a kun­szállási Alkotmány pedig hat holdon telepít szőlőt. Öntözéses gazdálkodást ebben az évben hét tsz-ben folytattak, ami hozzásegítette őket árutermelési tervük tel­jesítéséhez, s a tiszaúj/alui Tisza jövőre 72 holdon létesít öntözőtelepet. Az állatállomány növekedé­sére jellemző, hogy amíg 1956- ban 100 hold szántóra átlag 13,7 számosállat jutott, ez év augusztus 31-én már 22,7, de év végére ez a szám eléri a 27,9-et. Még ez is kevés ugyan (hiszen 100 holdanként legalább 30 számosállat tartása szüksé­ges), a fejlődés üteme azonban a hiány rövid időn belül való megszűnését jelzi. Szarvas- marha- és sertéshlzlalással 1956-ban és a következő évben egyáltalán nem foglalkoztak a járás tsz-ei, az idén viszont már 291 a hízómarháik száma, a hízósertéseiké {ledig 1134. A termelés eredményeinek növekedésével együtt jár a tagság jövedelmének emelkedése is. Két évvel ezelőtt — a háztáji gazdaság termésének értékét is tjei eszámítva — 14 361 forint volt átlag egy-egy tsz-tag évi jövedelme, ebben az évben már 17 355 forint. Ugyanebben az időszakban egy munkaegység értéke 23,30 forintról 28,40 fo­rintra emelkedett. Látható tehát, hogy a fél­egyházi járás tsz-ei ben — akár­csak a más termelőszövetke­zetek zömében — a fejlődés üteme meggyorsult az ellenfor­radalom óta, s ez a gyorsulás csak fokozódik, hiszen mind szélesebb és szélesebb alapo­kon, a nagyüzemi gazdálkodás egyre jobb feltételeinek a meg­teremtésével folytatódik a ter­melés. A különbség pedig még nagyobb lesz a tsz-ek és az egyéni gazdaságok eredményei között. T. I, Sző 1 őtermelók figyelmébe 1 A jó bor készítéséhez nélkülözhetetlen a fajélesztő ^Diákok és a tnunkaecfifiég. Két fiatal fiú ko­pogtatott be a na­pokban a Kiskun­félegyházi Városi Tanács mezőgazda- sági osztályára és ott a vezető agro- nómustól a kukori­catörés munkaegy­sége felől érdeklő­dött. Szokatlan volt az érdeklődés, így hát kérdezősködéssel kezdődött a beszél­getés. A fiúk büsz­kén elújságolták, hogy az egyik fél- egyházi gimnázium növendékei, és nem­régiben közel negy­ven hold kukoricát törtek le a kun­szállási Alkotmány Tsz-ben egy iskolai kirándulás kereté­ben. De ezt még másutt is megismét­A HAZAI és külföldi szak- irodalom egybehangzó megálla­pítása szerint a borok minősé­ge, fejlődése és kezelhetősége nagymértékben a helyes erjesz­tés! körülményektől függ. Az erjedés zavartalan lefolyását fajélesztők alkalmazásával biz­tosíthatjuk. A fajélesztő egyfajtájú, jó tulajdonságú, tiszta tenyészető borélesztőt jelent. Használatá­nak előnye, hogy a must erje­dése gyorsabban indul meg, a káros mikroorganizmusok nem tudnak kifejlődni, illetve mire elszaporodnának, az addig ke­letkező alkohol életműködésü­ket akadályozza. A must töké­letesen erjed ki, és mivel a használatban levő fajélesztők mind jól ülepedő fajták, a bor hamarabb tisztul, érik. TÖRKÖLYÖN való erjesztés­kor a bor nagy felületen érint­kezik a levegővel, a fertőzés nagymérvű lehet, gyakori az ecetesedés. Élesztő alkalmazá­sával ez a veszély is sokkal ki­sebb. Előnye még a fajélesztő­nek, hogy a bor jellegét nem változtatja meg, ellenben mi­vel tökéletesebb és egyenlete­sebb erjedésen ment keresztül a must, a fejlődő bor jellegze­tes zamatanyagainak kifejlődé­se is tökéletesebb lesz. A FAJÉLESZTÖVEL erjesz­tett bor a betegségekkel szem­ben is ellenállóbb. Minthogy a must erjedése gyorsan indul meg, ezért a betegséget okozó baktériumok nem szaporodnak el túlságosan. Az erjedési fo­lyamat alatt a baktériumok szaporodása lassú, a kierjedt borban aránylag kevés beteg­séget okozó baktérium van. A bor már alkoholtartalma miatt nem olyan alkalmas tápanyag a baktériumok további szaporo­dására mint a must. Fejtéskor a bor megszabadul a seprőben levő baktériumoktól és a to­vábbi szakszerű borkezelés a bőrbetegségeket kirekeszti. CSAK FAJÉLESZTŐ alkal­mazásával biztosíthatjuk a kö­vetkező esetekben a must za­vartalan erjedését: ha a szőlőtermés egészében vagy , részben rothadt (pené­szes), ebben az esetben a ter­mést előzetesen válogatni és a mustot nyálkázni is kell, ha a must cukortartalma a 22 mustfokot eléri vagy meg­haladja, ha a mustot sűrített musttal javították, ha a must erjedése megakadt, átérj esztéskor, újra erjesztés­kor, ha a must kénessavtartalma magas, ha az erjedés körülményei nem megfelelőek, speciális erjesztés! és borke­zelési eljárások esetében (hi­deg és hűtött erjesztés, tank­erjesztés, sherryzálás stb.). A fajélesztővel végzett er­jesztés a helyes borkezelés alapja, szervesen kapcsolódik a további borkezelési műveletek­hez. A FAJÉLESZTŐ beszerezhe­tő: Szőlészeti Kutató Intézet,- Budapest, II., Herman Ottó u. 15. szám alatt. A megrendelt fajélesztőt utánvéttel postán küldik. Egy adag fajélesztő ára 15 forint, amely elszaporítva 200 hl must kierjesztésére is elegendő. Néhol ilyen a kollektív vezetés. holdanként I4S kilogramm műtrágyát használtak fel a íélegyházi já­rás termelőszövetkezetei. Érde­mes megjegyezni azt is, hogy amíg az elmúlt évben szántó- területük 6,6 százalékán ter­meltek szerződésre, az idén már a 8,7 százalékán. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét a terméseredmények ugrásszerű növekedése önma­gában is bizonyítja, ez azon­ban még. inkább kitűnik, ha összevetjük az átlagokat az egyénileg gazdálkodókéval. Gabonából tavaly 150—250, az idén 200—300 kilogramm volt a holdankénti különbség a tsz-ok javára. A szövetkezetek egyre szak­szerűbb termelését példázza az is, hogy ez év őszétől négy tsz, a kiskunmajsai Alkot­mány, a petőfiszállási Kossuth, a kunszállási Alkotmány és a tiszaújfalui Tisza folytat vetés­forgó szerinti gazdálkodást. Néhány kivételtől eltekintve a többi is kialakította már a nagyüzemi szántóföldi termelés alapját, a táblákat. Ami a belterjes gazdálko­dásra való törekvést illeti, a járás tsz-ei az ellenforradalom óta gyümölcsöseik területét 188 holdról 326-ra növelték, s jö­vőre további 29 holdat telepí­tenek be. főleg kajszival és Shaw Szent Q&hjtimtáfa a Katona József Színház évadnyitó bemutatója OKTÓBER 2-AN, hosszú nyári szünet után ismét felgör­dül a függöny a Kecskeméti Katona József Színház színpa­dán, s a közönség századunk egyik legszebb drámájával, G. B. Shaw Szent Johannájával találkozik. Shaw a világirodalom egyik legérdekesebb alakja. 1856-ban született Dublinban, Írország­ban és 1950-ben halt meg. Mi­kor született, még újdonság volt a gőzgép, s mikor meghalt már a világűr meghódításán dolgoztak a tudósok. Ifjúkorá­ban tanúja és aktív részvevője volt a munkásmozgalomnak. 1917-ben lelkesen üdvözölte a születő Szovjetuniót, 1930-ban tett látogatása nyomán haláláig híve volt a szocializmusnak, s a második világháború után minden erejével küzdött a bé­kéért. Írói és politikai szerep­lésével kora ifjúságától kezdve az angol társadalom élő lelki­ismerete volt. Pályafutását kri­tikákkal és regényekkel kezdte. Első nagy sikerét azonban drá­mával, a Szerelmi házassággal aratta. Ezzel egy csapásra az érdeklődés középpontjába ke­rült. A burzsoázia nagy ellen­felet látta benne, de a közön­ség szivébe zárta. Az első vi­lágháború után írt drámái kö­zül kiemelkedik a Szent Jo­hanna, amely formája szerint történelmi színmű, de a shawi szatíra merőben mást alkotott, mint elődei. Shaw nem a ro­mantikus hősnőt vitte a szín­padra, hanem azt a történelmi alakot, azt a lángész-előfutárt, aki harcbaszáll a megcsontoso­dott előítéletek, intézmények és eszmék ellen. A középkori egy­ház és társadalmi rend felett mondott szatirikus ítélet ’ kora társadalmának, a XX. századi Angliának szólt. A SZENT JOHANNÁT 1924­ben New Yorkban mytatták be először. Azóta diadalmasan járja be a világot. Magyaror­szágon Bajor Gizi játszotta elő­ször ezt a csodálatos szerepet a Magyar Színházban. Majd né­hány év múlva Bulla Elma nagyszerű alakítása tette újra emlékezetessé a Szent Johan­nát. 1945-ben a Nemzeti Szín­ház Gobbi Hildával a címsze­repben újította fel. Tíz évvel később újra Bulla EImát lát­hatta a főváros közönsége a híres, nagy szerepben — ismét nagynak, kivételes képességű színésznőnek. Azóta a vidéki színházak közül már több tűzte a műsorára — s most a Kato­na József Színház, Labancz Borbálával a címszerepben. Jeanne D’Arc, Orleans! szűz, Szent Johanna — e neveken ismeretes a történelemben, iro­dalomban, képzőművészetben. Johanna 1412-ben született a Vogézek vidékén. Falusi leány volt, de nem tudatlan, apja jó­módú parasztember, afféle fa­lusi elöljáró. A XV. században Franciaország igen válságos helyzetbe került. VI. Károly király halála (1422) óta nem volt koronázott királya Fran­ciaországnak, mert részben a pártviszály, részben az angol megszállás megfosztotta a dau- phint. a trónörököst a tényleges hatalomtól. Ilyen körülmények között az angol csapatok egy­re nagyobb területeket szálltak meg, alig ütközve ellenállásba. 1428-ban Orleanst is körülzár­ták, itt már csak a csoda se­gíthetett. EKKOR JELENT MEG a vaucouleursi várban Johanna. Hite, lelkesedése átragadt min­denkire. akivel csak beszélt, s megtörtént a csoda: hadsereg kélt, amely hitt erejében, meg­támadta az ellenséget és győ­zött. Nagyszerű népi felkelés bontakozott ki Johanna hatá­sára, amely egymásután aratja győzelmeit. Megkoronázta a dauphint és tovább akarta folytatni a harcot egész Fran­ciaország felszabadításáért. Ek­kor fogságba esett. Kiadták az egyháznak, amely 1431-ben eretnekség, varázslás és boszor­kányság bűne miatt máglyaha­lálra küldte. A teste elégett, de a lelke, szelleme nem. 1431-ben megégették, 1456-ban rehabilitálták, 1908-ban boldog­gá és 1920-ban szentté avatták. Shaw 1923-ban megírta a Szent Johannát és ezzel vissza­adta őt azoknak, akiknek szí­vében minden korban elevenen élt — a népnek. A dráma ötö­dik képének végén mondja Jo­hanna ezeket a megrázó szava­kat. »MOST KIMEGYEK az egy­szerű nép közé, az ő szemük­ből szeretet csillog majd felém, az megvigasztal és kárpótol a gyűlöletért, amit a ti szívetek­ből kiolvashattam. Ti mind­nyájan szívesen veszitek majd, ha megégetnek; de ha máglyá­ra kell majd mennem, a tűz- ből a nép egyenesen befogad a szívébe, és ott élek majd to­vább mindörökre.« Siklós Olga lik, mert szükség van a pénzre. Kiderült, hogy ta­valy televíziót vá­sároltak a saját munkájuk jövedel­méből, s az idén is az iskolai klubot szeretnék gyarapí­tani lemezjátszóval, a foto-szakkörnek szánt felszereléssel stb. Igen örültek, mi­kor meghallották, hogy egy kh kuko­rica letöréséért kb. hét munkaegység jár, s hogy erre mennyit kapnak majd. A helyi tsz-ek estében a várható jövedelmet is meg­mondta a mező­gazdász, de hozzá­tette, hogy termé­szetesen ez még a jó munkától füg­gően tovább is gya- j rapodhat. Mosolyogva néz­tünk a két lelkes fiatal után, s arra gondoltunk, igazán nagyszerű dolog az, hogy valamiképpen érdekeltté válnak a fiatalok a mezőgaz­daság fejlesztésé­ben. Nemcsaik a fi­zikai munkát be­csülik meg ezáltal, de egy kicsit ma­gukénak érzik a ] tsz-ek eredményeit i is, hiszen ettől pl. ; függ a klubszoba ! új berendezésének '< megvétele... S mi- \ vei ez ma már nem- ; csak szórványos je- ; lenség — igazán ; érdemes róla né- i hány sorban meg- I emlékezni, f. tóth 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom