Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-13 / 240. szám
1953, október K5, kedd 3. otclaJ A juhásznak ott megy jól a dolga, ahol gépesítik a jahászalot Eddiír mindannyian úgy tudtuk. mint Pét- hogy a juhásznak azért megy jól a dolga, mert -egyik dombról a másikra terelgeti nyujat. fújja furulyáját«. Nos, a Csengődi Állami Gazdaságban, az utas; brigádtelepen nem ezért megy jól a juhászoknak. Olyasmi az oka, amit a szakemberek forradalmasításnak neveznek, a laikusok pedig álmélkodó elismeréssel nyugtáznak. Nagyjából ismertettük már, de mindaddig nem sok a szó róla, amíg a juhtenyésztő gazdaságok vezetői és a nagyüzemek juhászai meg nem tekintik, nem tanulmányozzák. Kezdjük az elején. A gazdaságban két, összesen 1400 juh befogadására alkalmas hodályt építettek. A magas, szellős és világos épületek tetőszerkezete fagerendák helyett az olcsóbb és praktikusabb vasrudakból készült, rajtuk mesterien elvégzett nádazással. A hodályok berendezése a szálas- és szemestakarmány abrakozására tetszés szerinti helyre állítható, könnyen hordozható rácsos vasvályúkból áll, amelyek nemcsak az említett célt szolgálják, haném a hodályon belül kisebb karámokat is lehet velük képezni. Az itatáshoz sem kell a szabadba hajtani a juhokat, minthogy a gazdaság -specialitásából«: a csókáiból, motoros szivattyúval nyert vizet' bevezették az épületekbe, Ily- módon kedvére olthatja szóraját a juh, amiben a kinti itatásnál télen a hideg víz akadályozná. A kísérletek bizonyítják, hogy benti itatással 18—20 dekával több a gyapjú mint egyébként, s így lesz ez a csengődi gazdaság juhállományánál is. S mert a kinti kétszeri itatásnál a kút körüli sár büdös sántaságot okozhat a juhoknak, így ennek is megszűnik a veszélye, A benti itatás a trágyatermelés szempontjából is előnyös. Tudvalevő ugyanis, hogy a juh legtöbbször itatásnál ürít. Ezt most nem a szabadban, hanem a hodálybam végzi el. S minthogy az alommal keveredett trágyát tömörsége miatt öntözni kell, a juhász könnyűszerrel végezheti el e műveletet. A juhtartásnak ez a módja hasznos tehát a gazdaságnak, Jövőre már önállóan dolgozik s megkönnyíti az ember munkáját ÍSi A gazdaságban azonban nem elégedtek meg ennyivel. Kiszámították, hogy a juhok takarmányozásának a munkája, mintegy 150 napon át — két fogat és két rakodómunkás igénybevételével — 448 forintba kerül naponta. S a takarmány még mindig csak a ho- dályok bejáratához kerül, ahonnan az állatgondozónak karon kell elcipelnie, számtalan fordulatot téve a legtávolabbi vályúhoz, 60 méterre is. Rengeteg pénz, energia pazar- lódik így eh A fejtörés megszülte eredményét. S ma már a juhász függő csillében, könnyű- ; szerrel tolhatja a kazlak- 1 tói a hodályokba a takar- 1 mányt. j Megmarad a napi 448, a 150 J takarmányozási nap alatt pe-1 dig 67 200 forint. S a bérén- i dezés ezzel szemben 58 ezer ] forintba került, költsége tehát j nem egészen egy esztendő alatt megtérül. A gépesített jnhászatot or- j szagos hírű pásztorok, egy i Kossuth-díjas is látta már. j 3 bár szűkszavú emberek, nem' fukarkodnak a dicsérő szóval. Látszott rajtuk, irígylik a csengődi juhászt a jó dolga miatt. Ha tudnának verset írni, a régi helyett bizonyára költené- nek egyet, modemet, ami eltelne bizony, mert költőinket az ilyesmihez még nem szállta meg az ihlet. Tarján István Az irányelvek szellemében Üzemünk női dolgozóinak munkaversenye is bizonyíték a női egyenjogúság mellett A Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó üzemben a dolgozók nagyobb része nő. Vannak közöttünk olyanok, akik már harminc éve dolgoznak az üzemben. Mikor beszélgetéseink közben felidézödik a múlt, fiatal munkatársaink szinte hihetetlennek tartják azokat a megtörtént dolgokat, melyek akkor — állampolgári egyenlőség hiányában — a nőkkel elöfordul- tak. Érthetetlen előttünk, hogy munkájukat mindig szorgalommal végezték, sokszor többet dolgoztak mint a férfiak, megbecsülésük és keresetük azonban mégis kevesebb volt. A múlt hátrányait és a jelen előnyeit összehasonlítani nem tudó asszonyok gondolkodása azonban még ma is hátráltatja a közéletben való szereplést és társadalmi aktivitást. A Központi Bizottság márciusi határozata, mely bejelentette a párt- kongresszus összehívását, jelentősen fokozta üzemünk női dolgozóinak érdeklődését is a közélet iránt. A pártvezetőségek újjáválasztása pedig olyan tett- rekészséget váltott ki a párttagokból, amelyre joggal lehelünk büszkék. Mi sem mutatja ízt jobban, mint a kongresszus tiszteletére kialakult és széles tömegeket felölelő versenymozKecskemét kiaknázatlan kincse: a Hűkert Borkúti Ilona másodéves cipőipari tanuló a Kalocsai Cipész Ktsz-ben. Filvig Gyuláné keze alatt ismerkedik meg a szabászat és a felsőrésztűzés szakmával. A tanítómester szerint Ilona igyekvő kislány. Jövőre már önállóan dolgozhat. KECSKEMÉT és környéke nem bővelkedik kirándulóhelyekben. Mégis különös, hogy a Műkert ilyen célra való hasznosítása már évele óta problémát jelent. Lehet, hogy az olvasó most rosszalóan csóválja fejét, mert ősz elején írunk erről, de mint később majd kiderül, határozott céllal tesszük ezt. NYÁR KÖZEPÉN jártunk már, amikor a városi tanács egyik vb-ülésén a vb-tagok szóba hozták a Műkert már említett formában való haszposításának szükségességét. Akkor a vita azzal zárult, hogy most már az idei évre nem érdemes hozzákezdeni a Műkert »átala- kításához« s ott nyári szórakozóhely létesítéséhez. Ígéret volt rá azonban, hogy a jövő évi tervek elkészítésénél figyelembe veszik a javaslatot, s illetékes szervek felmérik a lehetőségeket. NEM GONDOLNÁNK, hogy erről az ígéretéről megfeledkezett volna a városi tanács, hiszen most még nem késő. Szeretnénk azonban kifejezésre juttatni, hogy a város közönsége kíváncsian várja: mi lesz a sorsa a jövőben a Műkertnek, amelyet már a tavasztól Kecskemét egyik legkedveltebb és leglátogatottabb kiránduló- és szórakozó helyévé lehetne varázsolni. AZ ELŐKÉSZÜLETEKET már most meg kell tenni. Tudomásunk szerint a tanács kezdeti tárgyalásokat folytatott a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalattal és a földművesszövetkezettel, de ennek még konkrét eredményei nincsenek. Véleményünk szerint sürgősen el kell dönteni: milyen szórakozó helyek létesítésére van ott lehetőség s már most meg kell bízni akár a földmű vessző vet- kezetet, akár a vendéglátóipari vállalatot az előfeltételek megteremtésével, hogy annak anyagi kihatásait jövő évi tervükbe feltétlenül beépíthessék. CSAK ÍGY LEHET majd látogatott szórakozóhely jövőre a Műkert. gumi, kagylóhéj, emberhaj képezi a legkeresettebb cikkeket, A kecskeméti vállalat jól megszervezett munkáját tükrözi, hogy a harmadik negyedév értékesítési tervét 130 százalékra, azaz több mint 2 millió 200 000 forintra sikerült teljesíteni. A kitűnő eredmény mellett más is öregbíti a kecskeméti MÉH-telep hírnevét. Kísérletképpen csaknem az egész ország területéről ide szállítják a hasznavehetetlen textilhulladékot, itt gondosan átválogatják, s az ország papírgyáraiba továbbítják. A még használható, mosott anyagot pedig géptisztítás céljaira az üzemek vásárolják meg. Mint ismeretes, a MÉH felvásárlószervein kívül más lehetőség is kínálkozik a lakosságnak a hulladék értékesítésére. Eddig egyetlen lovaskocsi végzett fuvarozást, mivel azonban gépkocsi érkezése várható, gyorsabb lesz a beszállítás. A két mázsán felülj hulladékanyagot a háztól is elszállítják, ha a igényt 3—4 nappal előbb bejelentik a vállalatnál. (ka) Repülőgépen — Meg kellene tiltani a pilótáknak, hogy ebédidő alatt bukfencet csináljanak a géppel. WVWWWWWWWVWW^^Wv Csátalja lemaradt az adófizetéssel (Községi tudósítónktól.) A Csátaljai Községi Tanács pénzügyi állandó bizottsága felülvizsgálta a harmadik negyedévi adóbevételi terv teljesítését valamint a búzaföldadó teljesítésének állását. Az állandó bizottság megállapította, hogy az adóbevételi terv teljesítésénél 16,4 százalékos lemaradás mutatkozik, azonban a búzaföldadónál 111,1 százalékos eredményt értek eL galom. Kongresszusi munkaver- seny felajánlásunk értéke 225 ezer 098 forint volt, amelyből október 7-re már 50 százalékot teljesítettünk is. Ha így haladunk, felajánlásunkat még túl is teljesítjük, s ezzel bebizonyítjuk azt, hogy a nők nemcsak a közéletben, de a termelőmunkában is megállják helyüket a férfiak oldalán, a szocializmus építéséért folytatott harcban. Fekete PáLné, országgyűlési képviselő, Kiskunfélegyházi Dohánybeváltóüzem Kétmillió forintos jövedelem — hulladékból Hosszú lista lenne, ha mindent fel akarnánk sorolni, aminek gyűjtésére a MÉH hivatott. Néhányat azonban nem árt megemlíteni: toll, bőr, csont, zsír, szarv, szaru, vadgesztenye, gonyán történt gépi védekezés. Az egy katasztrális holdra jutó gépi teljesítmény majdnem minden termelőszövetkezetben az idén három normálhold felett van, sőt a termelőszövetkezetek mintegy 60 százalékában négy normálhold, vagy ennél több a gépi munka. Jövedelmező a nagyüzemi szülő’ és gyümölcstermesztés Sok szőlőtermelőnek kétségei vannak afelől, hogy ha termelőszövetkezetbe lép, megtalálja-e a számítását? Nézzük az izsáki II. Kongresszus példáját. Az elmúlt gazdasági évben 35 katasztrális hold szőlő területéről 960 hektoliter mustot szüretelt le, ami 450 ezer forint jövedelmet jelentett a közösnek. A tagok is kaptak félliter bort munkaegységenként. Több közös gazdaságunk telepít az idén szőlőt. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag ez év lavaszán 20 katasztrális holdat, a Dózsa 10 katasztrális holdat telepített. Megyénkben az idén 158 katasztrális hold szőlőt telepítenek a lermelőszövetke- tetek. Ebből 73-at a tavasszal pár el is ültettek. Az idet szőlőtermésnél ís erőteljesen mutatkozik a nagyüzem fölénye. A termésbecslések szerint az egyéniek 15,2 mázsás átlagtermést szüretelnek holdanként, míg a termelőszövetkezeteknél 18 mázsára számítanak. Ugyanez a helyzet a gyümölcsnél is. Ez év tavaszán 158 kát. hold gyümölcsöt telepítettek termelőszövetkezeteink, ugyanakkor — a tervek szerint — az idén még több száz katasztrális holdat kívánnak ültetni. 82 ezer forint Imromj(tenyésztésből A nagyüzemben jövedelmező igazán az állattenyésztés. Ezt felismerték termelőszövetkezeteink. A kiskunfélegyházi Leninnek 1958-ban 185 szarvas- marhája, 493 sertése és 779 db juha volt. 1960-ra 300 darab szarvasmarhája, 600 sertése, 900 juha és 6000 baromfia lesz. A bácsalmási Táncsics 1000 kacsát és 1500 csirkét hagyott meg jövőre törzsállományként. Az idén már 1356 pecsenyekacsát adott el. Ebből 56 952 Ft jövedelme volt a tagságnak. Az 1146 darab csirke eladásából pedig 25 519 forint bevételre tettek szert. A tataházi Petőfi Tsz-ben 39 szarvasmarhából álló törzsállomány van, az évenkénti telhozaro 3701 liter tehenenként. A kecskeméti Szabad Nép 58 darab szarvasmarhával ren- kezdk, a fejési átlag 14 liter. A sovány tejet süldőnevelésre használják, a tagok állandóan 200—250 darab sertést hizlalnak. A termelőszövetkezetek bevételeinek jó részét az állat- tenyésztés adja. Rendszerint ebből osztják a munkaegység- előleget is. Az év első felében mintegy 25 millió forint készpénz előleget vettek fel a tagok. A bácsalmási Táncsics, a hartai Lenin, a kecskeméti Vörös Csillag, a Szabad Nép, a Szabad Föld és más termelő- szövetkezetek 10 forint előleget osztanak havonta. A kisüzem — nagyüzem című írásunk végén utaltunk arra, hogy megyénk közös gazdaságai is egyre jobban bizonyítják fölényüket a kisüzemmel szemben. E cikk rövid ahhoz, hogy részletes elemzést nyújtson, csupán néhány adattal igyekeztem bizonyítani, hogy termelőszövetkezeteink egyre erősödnek, mind jobb eredményeket érnek el és beváltják a hozzájuk fűzött nagy reményeket. Sajdik András, megyei szövetkezetpolitikai előadó
