Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

"MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÄS PA RT BÄC S - KISKUN /. :M E GYEI L A PJ A XIV. ÉVFOLYAM. 236. SZÁM Ara SO fillér 1958. OKT. 8. CSÜTÖRTÖK Érdem szerint Köztudomású, hogy pártunk és kormányunk az idén is fenn­tartja a nyereségrészesedés rendszerét, mint az egyéni és közös érdekek összeegyezteté­sének bevált formáját. Az ez­zel kapcsolatos reudeletek azonban kimondják, azt is, hogy nyereségrészesedés egye­dül és kizárólag a termelé­kenység emelkedésének és az önköltség csökkentésének ará­nyában lehetséges. Az évből eltelt kilenc hó­nap. Ez az Idő elegendő arra, hogy megnézzük, mivel biztat a jelenlegi helyzet és milyen tanulságokat vonhatunk le a tapasztalatokból Tanácsi vállalataink ered- tnényösszesítesei azt mulatják, hogy a kongresszusi munka- verseny nyomán egész sor jó eredmény született. Dolgozók és vezetők sok helyen sikere­sen aknázták ki az üzemek, vállalatok rejtett tartalékait. Vannak azonban jelenségek, melyek arra engednek követ­keztetni, hogy egyes tanácsi vállalatoknál a dolgok köny- uyebb végét fogták meg a ve­zetők. Már az első félév után megmutatkozott, hogy több üzemben lazák a tervek. Emel­lett az új termelői árrendszer bevezetésekor megtörtént, hogy az átárazásoknál helyenként olyan »nyereségeket« is elszá­moltak, melyek nem a dolgo­zók jó munkája eredménye­ként gyűltek össze. Ezek a tapasztalatok nem­csak azért érdemelnek figyel­met, mert rámutatnak, hogy egyes tanácsi vállalatoknál a vezetők nincsenek eléggé tuda­tában felelősségüknek, hanem azért is mert a népgazdaság számára hátrányosak lehetnek. Ezentúl az ilyen próbálkozás nem ösztönzi a munkásokat jagyobb eredmények elérésé­re, hanem kétes illúziókban ringatja őket. Meggyőződésünk, hogy az ön­tudatos munkások elítélik a nyereségrészesedésnek ezt az elvtelen módját. Ahol az ellen­őrző vizsgálatok fiktív, csupán a számviteli tévedésekből ere­dő »-nyereséget« mutatnak ki, ott a felsőbb szervek terv- módosítást eszközölnek. Ha pe­dig tudatos tervlazítást vagy elvtelenséget tárnak fel, akkor a kormányrendeletek értelmé­ben az egész kollektívát ki­zárhatják a nyereségrészese­désből. Amivel kezdtük, azzal vé­gezzük; a lehetőség megvan arra, hogy a dolgozók az idén is kapjanak nyereségrészese­dést, de egyedül és kizárólag jó munkájuk arányában. Dolgozzon minél iS&b gép kéttűs műszakban! A gépállomások igazgatóinak értekezlete Kedden a Gépállomások Igaz­gatósága a megyei tanács kul­túrtermében a gépállomási igazgatók részvételével érte­kezletet tartott. Bevezetőjében Csatári Lajos elvtárs, az igazgatóság veze­tője Ismertette a november hó 1-én Szabadszálláson megnyíló traktoros iskolára való felvé­tel módját, majd tájékoztatást adott az őszi mezőgazdasági munkákról. — Megállapította, hogy a gépállomások szeptem­berben 40 ezer normálholddal több munkát végeztek, mint tavaly, a lehetőségekét tekint­ve azonban az idei eredmény rosszabb. Egy gépnek átlag i nor- málholdnyi munka a napi teljesítménye, s ez 1,3 uor- málholddal kevesebb az országos átlagnál! Van olyan gépállomás is, mint a dusnoki és a kerekegyházi, ahol csak 3, illetve 2,5 nor­málhold jut egy-egy erőgépre. A teljesítmények mutatószá- mai egyszersmind azt is jel­zik, hogy a gépállomások le­maradtak a vető- és mélyszán­tás, valamint a vetés elvég­zésével. Október 25-ig még kö­zel 23 ezer holdat kell a tsz- ekben bevetniük, s ennél — va­lamint az azt megelőző szán­tásnál •— / az eddiginél nagyobb mér­tékben kell kettős és nyúj­tott műszakban üzemel­tetniük a gépeket. Valamennyi igazgató hozzá­szólt, s beszámolt azokról az okokról, amelyek a lemaradást magyarázzák. Ezek között sze­repel a cséplés befejezésének két-három héttel való eltoló­dása, s a szeptemberi csapa­dékmentes időjárás, ami meg­nehezítette a szántást. A szá­raz talaj miatt több helyütt alig győzték cserélni az eke­fejeket, s ez is növelte az idő­veszteséget. Nem egy tsz-ben a kézi munkaerő hiányában megkéstek a betakarítással, s néhol a vetőmagellátás sem történt meg a kellő módon. Baj az is, hogy néhány szövet­kezet vezetősége nem gondos­kodott időben a gépi munkák banfcfedezetéről, enélkül pedig a gépállomások nem végezhet­nek munkát. A gépek nyárvégi javításához számos esetben az alkatrész beszerzése is nehéz­ségbe ütközött, s ez szintén a munkák időben való megkez­dését akadályozta. A kettős műszakkal kapcsolatban nehéz­ség az, hogy a traktorok fele­lős vezetői nem szívesen enge­dik át gépüket a második mű­szakra az ideiglenesen alkalma­Televíziós riport a kecskeméti színházból Kedden Kecskemétre látogat­tak a Magyar Rádió és Televí­zió riporterei. Televíziós ri­portot készítettek a Kecskeméti Katona József Színház életéből. A riportot a híradó keretében szombat esti műsorában sugá­rozza a televízió. Részleteket vettek fel az ■ évadnyitó darab­ból, Shaw; Szent Johanna el- mű történelmi drámájából és a premierre készülődő operett- részleg próbájáról. Oííeabasbi 1 Egy marék boldogság c. nagy­operettjéből. Mint ismeretes, az elmúlt esztendőben is több ízben sze­repelt már a kecskeméti szín­ház egy-egy műsoron levő da­rabja a Magyar Rádió és. Te­levízió programjában. Minden remény megvan arra, hogy a modern technika az idén is el- jszl színházunk hírét hazánk .volabbi vidékeire is. zott vezetőknek, akikkel szem­ben a fegyelem és a szakkép­zettség tekintetében nem egy helyütt kifogások merültek fel. Látható tehát, hogy a lema­radás okai sokrétűek, az őszi munkák több bizonytalansági tényezőt idéztek elő, mint a nyáriak. Jó munkaszervezéssel, összefogással, fegyelemmel azon­ban ezeknek a hatását csök­kenteni lehet — és kell is, hi­szen nem másról van szó, mint a jövő évi termésről, a kenye­rünkről. Hozzászólt Vavrek István élv- társ, a MEDOSZ közgazdasági felelőse is, és helyeselte a ket­tős műszakban való munkát. Felhívta az igazgatók figyel­mét arra, hogy a gépállomáso­kon novemberben megrende­zendő újítási hónapban az ed­diginél jobban támogassák az újítókat. Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács v. b. mezőgaz­dasági osztályának vezetője arról beszélt, hogy a gépállomások vezetői és dolgozói segítsék a tsz-ek- beai a rendet, fegyelmet megszilárdítani, a betaka­rításnál a munkát meg­szervezni. Hassanak oda, hogy a lófoga­tokat is alkalmazzák a vetés­nél. Pálfi Pál elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága me­zőgazdasági osztályának mun­katársa a kettős műszak meg­szervezéséhez nagyobb erélyt követelt az igazgatóktól. Csatári elvtárs zárszavában hangoztatta, hogy az egyéb Ácsátóljai törpevízműről (Községi tudósítónktól.) Községfejlesztési alapból a nyáron elkészült Csátalja köz­ség törpevízművéhez szükséges mélyfúratú kút 120 ezer fo­rintos költséggel. Az elmúlt héten a mérnökök kijelölték a jövő évi községfejlesztési alapból készülő törpevízmű fő­vezetékének helyét. A törpe­vízmű üzemeltetésével a köz­ségben megoldódik az összes intézmények és a termelőszö­vetkezetek vízellátása; munkákat akadályozó apró­magvak cséplésének. a folya­matosságát szervezzék meg a gépállomások, s a kettős mű­szakhoz már most vegyék fel azokat, akiket majd a trakto­ros iskolára küldenek. El kell érni, hogy a következő dekád­ban 5,5—6 normálhold legyen egy-egy erőgépnek a napi tel­jesítménye, mert csakis így biztosítható, hogy a gépállo­mások pótolják lemaradásukat! CSELIK JÓZSEF főmolnár a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat egyik legrégibb dol­gozója, eddig mintegy 20—25 újításával segítette az olcsóbb, gazdaságosabb paprikaőriést. Az ő nevéhez fűződik a hen­gerszók es őrlés bevezetése is. Mint az üzem egyik legjobb újítója, nemrégiben egy ügyes szerkezet megalkotásával töké­letesítette a paprikaőrlőgép adagoló berendezését, s ezzel biztosította az őrlés folyama­tosságát. Készülnek a szocialista falvak tervei Bács bököd termelőszövetke­zeti községben jelentős ese­mény zajlott le az eiműlt na­pokban. Dr. Krénusz Ferenc agrármérnök, a Földművelés- ügyi Minisztérium tervező vál­lalatának munkatársa irányítá­sával elkészítették a község fejlesztésének távlati tervét. E szerint a jelenlegi öt termelő- szövetkezet a jövőben egyesül, s a következő gazdasági évre már ennek megfelelően terve­zik működésüket. Az 1960-ban építendő létesítményeik helyét és nagyságát is a távolabbi cél szempontjait figyelembe véve határozták meg. A legnagyobb szövetkezet, a Szalvai Mihály Tsz központja lesz majd a főmajor, mivel a fekvése legjobban megfelel a követelményeknek. Közel van a vasúthoz is, s ez utóbbitól, a szállítások megkönnyítésére, ki­térő vonalat építenek hozzá; kövesűt építése pedig máris folyamatban van. Jövőre építenek egy 50 férő­helyes, szabadtartásos növen- dékmarha-istállót azzal a szán­dékkal, hogy az egyesülés után négyszer akkora befogadóiké­pességűvé bővítik. Kijelölték azt a négy tanya­csoportot is, ahol majd a közös tehenészetet létrehozzák, s úgy­szintén meghatározzák, hogy hol lesznek a növendék-, a hí­zómarha-, valamint a sertéste­lepek. Egyébként a hússertés tenyésztésében eddig is szép eredményt ért el mindegyik termelőszövetkezet. A távlati terv elkészítésénél nem feledkeztek meg a ba­romfitelep kijelöléséről sem, amelynek alapját a Szalvai Mi­hály Tsz-ben már meglevő, s rajta kívül a fekvőkémérmyel fűthető csibenevelő képezi. (A szövetkezet különben az idén már a harmadik »transzport-« rántanivaló csirkét neveli, és adja át nemsokára a kereske­delemnek, s úgyszintén kétezer kacsát is neveli) Egyesülésük után a mostani tsz-ek majd mint üzemegysé­gek működnek. Végezetül említést érdemel az az egyöntetűség, az a jövő-* belátó magatartás, amellyel a jövendő együttműködést az öt tsz tagsága és vezetősége he-j lyeselte, elfogadta. A bácsbokodi tsz-ekéhez ha­sonlóan elkészítették Bácsszent- györgy termelőszövetkezeti köz­ség távlati tervét is. T. h Kollégiumavatás Kalocsán Október 4-én, vasárnap dísz­be öltözött a kalocsai fiú diák­otthon. Az intézetbe érkezőket Telfssen gépesítették es termelést a keceli főzegmezözi A három és félmillió forintos beruházással gépesített tőzeg­termelésről a 3. oldalon köziünk képes beszámolót. Óránként 500 köbméter tőzeget tornyoz magasra a nagy teljesítményű kaaalozógéu. udvarias tanulók fogadják. Je­lentős fordulópont elé érkezett e kis, 105 fiatalból álló közös­ség: a Művelődésügyi Minisz­térium rendelete értelmében kollégiumi rendszert vezetnek be az otthonba. Az eddig is jól működő diákönkormányza­tot, az egész intézet nevelő­munkáját segíti majd az új rendszer. Az avató ünnepségen részt vett a Művelődésügyi Minisz­térium képviseletében Széchi Andrásné és Fekete Tibor; Ma* darász László elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese* Gera Sándor, a megyei KISZ v. b. tagja, Sebő Gyula, a me­gyei tanács v. b. művelődés- ügyi osztályának helyettes ve­zetője. Az ünnepi beszédet Fekete Tibor elvtárs tartotta* s hangsúlyozta: az állam sokai áldoz az ifjúság nevelésére. Aa ünnepi beszéd után Szabó Fe< renc elvtárs, a Kalocsa; Járási Tanács VB-elnöke a KISZ me­gyei bizottság nevében zászlót adományozott a kollégium hall-?, satóinaij, ísza.> ­mÉ g proletárjai, egyesüljetek’ A hengerszékes paprikaőrlás mestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom