Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
1959. október 25, vasárnap 5. oldat Gépesífelt mezőgazdasági nagyüzem - olcsóbb termelés A szocialista brigád címért Régi tapasztalat, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben jobban alkalmazhatók a gépek. Az is ismeretes, hogy az egész világon a nagyüzemi mezőgazdaság felé halad a fejlődés, mint erre már utaltunk a Kisüzem—nagyüzem című, nemrég megjelent cikkünkben. Világszerte mind több gépet alkalmaznak a mezőgazdaságban a munka megkönnyítésére, a termelés olcsóbbá tételére. A traktorállomány és a traktorsűrűség nemcsak országok közötti megoszlásban, hanem történeti alakulásában is a legfőbb tényezője a modern mezőgazdasági fejlődésnek. Ha a statisztikát nézzük, Földünkön 1930-ban 1,3 millió traktor volt, 1951-ben jiedig már 6,13 millió, ezen belül egyes államokban szinte ugrásszerű a fejlődés. Az Amerikai Egyesült Államokban 1910-ben 1000, 1930-ban 920 ezer, 1951-ben 3 825 000, 1955-ben pedig már 4 500 000 volt a traktorállomány. A Szovjetunióban 1930-tól 1955-ig tizenháromszorosára növekedett a mezőgazdaságban használatos traktorok száma. Érdekes ezzel szembeállítani a lóállomány csökkenését. Földünkön 1928- ban 114,1 millió ló volt, 1950- ben pedig már csak 76 millió, Észak-Amerikában 1928 és 1950 között 17,6-ről pontosan 7 millióra csökkent a lóállomány. A Szovjetunióban ugyanebben az időszakban 20 millióval csökkent a lovak száma. Felényi költség holdanként Hazánkban is évről évre újabb ezrekkel növekszik az erőgépek és a különböző mezőgazdasági munkát könnyítő gépek száma. Mind több a mezőgazdasági nagyüzem, amelyekben gazdaságosan lehet felhasználni a gépi munkaerőt, amely gyorsabb és jobb, egyik tényezője a termésátlagok növelésének, a termelési költségek csökkentésének. Nézzünk egy számítást. Univerzális traktorral 1000 normálhold gépi munkát lehet végezni egy évben. Egy pár lófQgat egy évi teljesítménye 240 normálhold. Figyelembe véve az univerzális gépnél az évi amortizációt, az üzemanyagfogyasztást, az alkatrészfelhasználást, az évenkénti motorcserét, összesen 73 ezer forintba kerül a gép üzemeltetése évente, vagyis egy normálholdra jutó költség 73 forint Ugyanakkor, ha egy pár lófogat évi költségét számítjuk és ezzel szembe állítjuk a teljesített normálholdak számát, akkor jóval magasabb szám jön ki. Egy pár lófogat évi költsége 32 ezer forint, tehát fogattal 133,50 forintba kerül egy normálholdnyi munka. ♦ Érzékletes párhuzam Ha kézzel történik 1000 holdon a munka, amelyen — tegyük fel — 400 katasztrális hold kalászost, 200 katasztrális hold burgonyát és 400 hold kukoricát termesztünk, figyelembe véve az átlagos béreket, a költségünk 258 300 forint, mert az említett terület megműveléséhez majdnem 4500 munkanap szükséges, tehát jóval nagyobb a költségterhelés, mint a fogatmunkánál és 185 300 forinttal több mint a gépi munkánál. — Termelőszövetkezetben 6400 munkaegységet takarít meg a közös gazdaság tagsága, ha az említett 1000 hold munkáit géppel végezteti. A felszabadult kézi munkaerőt máshol tudja alkalmazni, mondjuk az állat- tenyésztésben. Tíz db szarvasmarha évi gondozási költsége 264 munkaegység, tehát 6400 munkaegységből 242 db szarvas- marha gondozását lehet elvégezni. Korunk technikai forradalma nagy ütemben hatol be a mezőgazdaságba is. Legnamezőgazidaság rendelkezésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei leszögezik, hogy a második ötéves terv időszakában növekvő mennyiségben kell korszerű gépekkel ellátni a mezőgazdaságot Országosan 1965-toen 1 katasztrális hold szántóterületen (legalább há- romszorannyi gépi munkát szükséges végezni az előírt termelékenység növelése érdekében. mint 1958-ban. A tralktor- állományt mintegy két és félszeresére növelik. 1965-re megoldják, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a legfontosabb szálastakarmányok betakarítása nagyobbrészt, a kapásnövények közül pedig a kukorica, burgonya vetésének és ápolásának jelentős része géppel történjék. A gépesített növénytermesztés és állattenyésztés, a tudományos vívmányok széleskörű felhasználása elősegíti a kiváló eredmények elérését. Természetesen ez csak a szocialista nagyüzemekben valósítható meg. Mezőgazdaságunk fele még kisparcella. Az ötéves terv időszakában akarjuk megoldani, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat is meggyőzzük a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről. versenyeznek a Kecskeméti Cipőgyárban a fárahúzó és az orr- rész-bedolgozó csoport tagjai, Tormási Károly elvtárs vezetésével. A brigád, amelynek tagja a gyár üzemi bizottságának elnöke is, szakmailag rendszeresen képzi magát és minden munkás részt vesz a politikai oktatás valamelyik tanfolyamán. Termelőmunkájuk során pedig célul tűzték ki, hogy 1959. második felében mind a 11-en elnyerik a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntető címet. Mint eredményeik és a kongresszusi verseny során tanúsított példamutató magatartásuk bizonyítja, a kiváló dolgozói szint feltételeit eddig teljesítették. A brigád minden egyes tagja segíti egymást. Munkájuk minőségével a vezetők meg vannak elégedve. Napi 950—1000 pár gyermekcipő fára- íHízásával és orr-ré&z-bedolgozásával pedig mennyiségi tervüket átlag 106 százalékra teljesítik. A közművelődési könyvtárak gyobb hatású és arányú a gépesítés. Még olyan elmaradott kapitalista államban is mint Törökország, nagyarányú a régihez viszonyítva a gépesítés fejlődése. Nemcsak a traktorok széleskörű alkalmazásáról van szó, hanem szinte néhány év alatt ugrásszerűen megnövekedett a munkagépek, különösen a betakarító gépek száma. Egyes mezőgazdasági munkákat már csaknem 100 százalékban gépekkel végeznek el. Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban, traktorral végzik a szántás több mint 90 százalékát, a gabonafélék nagyrészét arató-cséplőgépekkel takarítják be. Javarészt géppel történik a széna, a kukorica és a gyapot betakarítása is, A gép nyomán nagyobb a termés Az állattenyésztésbe is behatol a gép. A' különböző ta- karmányozó, takaimányelőké- szítő, szállító gépek mellett gépesítik a fejest, alkalmazzák az önitatókat, mechanizálják a trágyaeltakarítást stb. Mái többször hírt adtunk a Csengődi Állami Gazdaság gépesített juhászaiéról, amely mint ilyen, egyedülálló. Még nincsenek mindenre kiterjedő számítások, de bizonyára jelentősen csökkenti majd a juhtenyésztés költségeit a gépesítés. A Helvéciád Állami Gazdaságban a metszésen és a szedésen kívül teljesen gépesítették a szőlő megművelését. Ezzel jelentősen csökkentették egy liter bor előállítási költségét. Sok szó hangzik el manapság arról, hogy a termelőszövetkezetek általában többet termelnek. mindenfajta terményből, mint az egyéni parasztok. A gabonaféléknél 2—3 mázsa volt az idén is a különbség az egyéni parasztok és a termelőszövetkezetek terméseredményei között. A kapásoknál még csak helyi felmérések vannak, de sok helyen találkozunk egész kiáltó különbségekkel. Előfordul, hogy a termelőszövetkezeti táblán kétszerannyi terem például burgonyából, paprikából, mint az egyéni paraszt parcelláján. Ez is részben a gépek alkalmazásának az eredménye. Csak nagyüzemben Államunk egyre több erő- és munkagépet bocsát a fejlődő hálózati kiépítésének 10. évében a könyv szeretetének és a szocialista kultúra szolgálatának jegyében ült össze az elmúlt héten a megye könyvtárosainak aktívája Kecskeméten. Az ünnepi munkaértekezleten közel 50 Bács megyei könyvtáros vett részt. Madarász László elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese köszöntötte a megjelenteket. Üdvözlő beszédében röviden ismertette az elmúlt tíz év könyvtári fejlődésének történetét. A megye könyvtárosai e tíz év alatt — 1959 első félévének végéig bezárólag — 7 620 542 kötet könyvet adtak dolgozó népünk kezébe. A magyar könyvtárügy pozitív és negatív jelenségeit Sallai István, az Országos Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ vezetője ismertette tartalmas, tapasztalati adatokból felépített előadásában. Az előadás nyomán vezető könyvtárosaink értékes javaslatokat terjesztettek elő, amelyeket az előadó országos viszonylatban is figyelembe veendőnek talált. A könyvtárosnap délutáni óráiban Koczkás Sándor egyetemi tanár, a mai magyar irodalom időszerű kérdéseiről tartót nagy érdeklődést keltő előadást, amelyben az írószövetség újjáalakulásáról, az irodalom eszmei megalapozásáról, a haladó irodalmi kritika szükségességéről, a szocialista realizmusról és a különböző stílusirányzatokról tájékoztatta a hallgatókat. A könyvtáros-értekezlet határozatot hozott, hogy »-Minél lobt™ könyvet, minél több kézbe!« jelszóval ifjúsági olvasómozgalmat indít. ígéretet tettek a részt vevők, hogy megyénk dolgozói körében tovább fokozzák a szép és jó könyvek szereíetét, feltárják előttük az olvasás hasznosságát, gyarapítják a munkások műveltségét, szélesítik látókörüket a párt művelődési irányelveinek útmutatása alapján. Fenyvessiné Góhér Anna Nukleáris orvostudományi osztály Kolozsvárott A kolozsvári radiológiai klinikán nukleáris orvostudományi osztályt létesítettek. Az osztály műszaki felszerelését a Szovjetunió, Magyarország és az NDK szállította. Románia komoly összegeket bocsátott az új osztály rendelkezésére, hogy kutatásokat folytasson a radioaktív izotópok felhasználásának lehetőségeiről. Fejlődik Csehszlovákia szállodaipara 1959 nyarán Csehszlovákiában 2400 szálloda és motel működött összesen 79 000 ággyal. A fekvőhelyek száma fél év alatt 9000-rel szaporodott. Ez alatt az idő alatt 2,7 millió vendég fordult meg a csehszlovák szállodákban. A szobák átlagos ára 12,90 csehkorona, vagyis a csehszlovák szállodai szobaárak a világon a legolcsóbbak közé tartoznak. — A kereskedelmi szellemet a termelés elébe helyezték — így vázolják fel előttem Lajos- mizsén a község határában működő 1100 holdas Sallai Tsz-ben két évvel ezelőtt uralkodó állapotokat, amelyek miatt a szövetkezet : majdnem kátyúba jutott. — Most azonban, az űj vezetéssel megváltozott a helyzet — teszik hozzá. Megvallom, szorongva keresem fel : a nagyüzemi gazda- ságot, mert a tájékoztatás toldaléka hátha nem fedi a valóságot. Már a ceglédi kö- vesűt mellett jobb- ra-balra elterülő szövetkezeti földek megnyugtató képet ( tárnak elém. Hatalmas táblán kukoriI caszár-kúpok sorakoznak katonás rendben, odább var- . rógéo zakatoláshoz hasonló hanggal G- 35-ös hántja a földet, balra lófogatok húzzák az ekét a homokos talajban, s nem egy táblán — tavaszi szín az őszben — zöldell már az árpavetés. Biztató jelenség valamennyi, s az irodán megbizonyosodom felőle, hogy már valóban a munka, a termelés a fő szempont a Sallai- ban. Kecskeméti Mihály, az elnök és Bartal József, a könyvelő éppen a MÉK emberével tárgyal arról, hogy húsz holdon spárgát kellene a tsz- nek telepítenie. Kiderül, hogy az elnök már tanulmányozta a Pest megyei Inárcson a valutát biztosító növényféleség termesztésének a módját; nem is zárkóznak el előle, de meg kell még a tagsággal tárgyalni az ügyet. Úgy, miként tavaly is tették, amikor arról volt szó, hogy vállalják-e az államilag ellenőrzött I. osztályú lengyel Pierwiosnek burgonya termesztését. Vállalták, s 17 holdról 112 mázsás átlagot takarítottak be. (A baj csak az, hogy a Magtermeltető és Ellátó Vállalat majd a tavasszal szállítja el tőlük a továbbter- mesztésre alkalmas 450 mázsát, a tárolás gondját rájuk hárítva, s megtépázva ezzel a tsz pénzügyi tervét is.) Dehát a spárgatermesztésen van még idő gondolkozni (a burgonyatárolás problémája is, remélhetőleg, megoldódik), legfontosabb kérdés most az, hogy miképpen szervezték meg és végzik az időszerű munkákat. A válasz örvendetes. A szántóföldi tennivalókon kívül le kell szüretelni 42 hold szőlőt is. Nem kis feladat. A vezetőség azonban az elmúlt vasámaf), 18-án mozgósította az egész tagságot, s mint egy nagy család, az egész tsz apraja-nagyja kivonult a bornak való betakarításához. — Ebédre birkát is vágtak, este mulatságot is rendeztek az összefogás örömére, s bár maradt még fürt a tőkéken, a gond kevesebb lett. A vezetők nem pihentek meg a szüret sikerének babérján. Lábon állt még a kukoricaszár, ezért 32 fős rohambrigádot szerveztek, s a keddről szerdára virradó holdvilágos éjszaka 25 holdon levágták a szárat is. Reggel 6-ra végeztek a munkával, s utána ki-ki ment helytállni a beosztásában. A szövetkezet saját G—35-ös traktorán, s a teherautójáért egy Baranya megyei vállalattal nemrégiben cserélt U—28-as Zetorán kettős műszakot szerveztek. (Csak a Kerekegyházi Gépállomás G—35-öse dolgozik nyújtott műszakban!) Gallai József és Tengeri István tsz-traiktoro- sok 8—9 katasztrális hold földet is megmunkálnak naponta, a két zeto- ros, Országh Ferenc és Sárközi Béla pedig hol műtrágyát szór, hol pedig fuvarozza a mustot az Alföldi Állami Pincegazdaság Kláber teled pincéjébe. — Hogy tehermentesítsék a gépeket, öt lófogatot is beállítottak a tsz-ben a szántásra, vetésre. Lüktető üteme van itt a munkának, s ha az említettekhez hozzávesszük még, hogy a szövetkezet saját szakembereivel egy negyven férőhelyes szarvasmarha-istállót is átalakít (terven felül), s az épületanyag hitelre történő megvásárlásán kívül ugyancsak saját erőből nemsokára felépít egy 300 férőhelyes juhho- dályt is, — a tsz-t dicsérő előzetes tájékoztatásban való kétkedés utolsó foszlánya is elosz- lik az emberben. — Akár az őszi táj felett lebegő ökörnyál, amely megadással omlik a traktor-, Zetor-, vetőgépkerekek, s a2 emberek földet taposó lába alá. Tarján István JliiUtlt'á ütemben
