Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

1959. október 25, vasárnap

5. eldaí

A nagyüzemi szőlőtermelés korszerű borkészítés nélkül elképzelhetetlen

Új magyar szőlőfeldolgozó gépek bemutatója Miklóstelepen

Á megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya és a Szőlészeti Kutató Intézet miklóste- lepi kísérleti intézete szőlészeti ankétet rendezett, amelyen bemutatták, vélemény- és tapasztalatcsere útján bírálatra bocsátották a nagyüzemi sző- lősgazdaságok korszerű feldolgozó gépeit. Az ankéten közel százan vették részt, közöttük b Szőlészeti Kutató Intézet, a Mezőgépfejlesztési Intézet, a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár, a Gyöngyösi Agrotechnikai Ktsz vezetői és szakemberei, tanácsi és vállalata vezetők, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek képviselői s számos egyéni szőlősgazda.

A gyakorlati bemutatót Mercz Árpád tudományos kutató tartotta. Méltatta azt az örvendetes fordulatot, amely a közelmúltban a szőlőfeldolgozás gépesítése terén végbement egy évtizedes mulasztást pótolva. Hangsúlyozta, hogy a szőlőtermesztés nagyüzemi jellegű fejlesztése elképzelhetetlen a feldolgozás korszerűsítése nélkül. A bor önköltségét nemcsak és nem elsősorban a szőlőtermelés magas kiadásai emelik, hanem sokkal inkább a feldolgozás gépek hiányában lassú és drága volta.

Az ankéton bemutatott gépek sorában első volt a

kézi, illetve motoros meghajtású zúzógép.

Á szerkesztő mérnökök új megoldással: szárnyas idomú hengerrel tervezték, amely az összes eddig ismert hengertípusok között a legjobbnak bizonyult. Behúzó és feltáróképessége tökéletes, könnyű hajtású, nem igényel adagoló motollát, s így olcsóbb, könnyebb is a gép. Faanyag nélkül, vasvázas szerkezettel készült, s így többek között a tisztítása is egyszerűbb. Kapacitása kb. 57 dekagramm egy fordulattal, — szemben az egyenes hengerű zúzógép 27—28 dekás teljesítményével.

Ugyanez a zúzógép-típus egy kilowattos motormegha j tással

50—60 mázsa szőlőt dolgoz fel óránként; 40 cm hosszú hengerpárral működik,

A zúzó-bogyózógépek ugyancsak két változatban: kézi és motoros meghajtással kerültek bemutatásra. Jelentőségük a vörösbor előállításában igen nagy. A BZS—1, elnevezésű, azaz kézi meghajtású gép 5—6 mázsa, a BZS— 2., vagyis ugyancsak egy kilowattos motormeghajtású változat 30 mázsa szőlőt bogyóz le és zúz össze egy óra alatt.

Nagy előrelépést jelent a szőlőfeldolgozás gépesítésében a magyar gyártmányú cefreszivattyú

megkonstruálása. VINO—350 néven szerepel, súlya mindösz- sze 85 kilogramm, s óránkénti teljesítménye 350 hektoliter. A magyar gyártmány előnye a hasonló osztrák típussal szemben az, hogy garat is szerelhető reá a sűrűbb anyag felfogására,

A VINO—65 elnevezésű^ többcélú szivattyú

egyaránt alkalmas must, seprős és tiszta bor fejtéséhez, illetve palackozásához is. Kicsi az önsúlya, a szennyeződésre nem érzékeny, s óránkénti teljesítménye 65 hektoliter.

Faültetés társadalmi munkával

(Községi tudósítónktól.)

Üjra fásítják Kömpöc község Utcáit. A község dolgozói örömmel' vették tudomásul a fásítást, mert az utcákon a nemrégi villamosítás alkalmával kivagdosták a vegyesfajtájú fákat. A község dolgozói társadalmi munkával vállalták a

fiatal fák ültetését. A községi tanács 500 darab akácsuhángot rendelt, amely a közeli napokban megérkezik Kömpöcre. Az ősszel elültetett fákat tavasz- szal átoltják gömb- és pirosakácra. Így szeretnék elérni, hogy a község utcái tetszetősök és árnyékosak legyenek.

A felsorolt és bemutatott

géptípusok a Mezőgépfejlesztési Intézet lelkes tervező, s a Szombathelyi Gépgyár, valamint a Gyöngyösi Ktsz kivitelező gárdájának munkáját hirdetik és dicsérik, A termelők egyöntetű óhaja — az, hogy e gyakorlatban! bevált gépek sorozatgyártását mielőbb kezdjék meg. Erre vonatkozóan biztató az a tény, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium jövő évi tervébe felvette már többek között egy 70—80 mázsás kapacitású zúzó-bogyózó-cefreszi- vattyúj valamint a modern, fekvőhelyzetű prés gyártását is.

A tapasztalatcsere hasznos, sok kérdést tisztázó vitával zárult.

60 VAQON ASZFALT

A megyeszékhely úthálózata korszerűsítésének egyik lépéseként a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat végzi Kecskeméten a Bethlen körút újjáépített szakaszának burkolását. Az útszakaszhoz 60 vagon aszfaltot használnak fel, s mint értesültünk a munkákat még ebben a hónapban befejezik. Képünkön nagyteljesítményű kazánokban főzik az aszfaltot.

Zöldell a vetés a tataházi Dózsa Tsz tábláin

AZ MSZMP VII. kongresz- szusának tiszteletére a tataházi Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága — bevonva a családtagokat is — egységesen vett részt az őszi feladatok elvégzésében. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a kollektív gazdaság dolgozói becsülettel végezték munkájukat. Felszedték a burgonyát, a takarmány- és cukorrépát, leszüretelték a szőlőt és a kukoricát. Az őszi szántást a gépállomás gépei végezték el. Kétszáz kát. holdon vetettek búzát, 130 kát holdon őszi árpát, 45 kát holdon őszi takarmánykeveréket. A vetés igen szépen fejlődik s a tataházi határban messzire látszik a Dózsa Tsz zöldellő táblája.

Ebben az évben kát. holdanként három és fél mázsa műtrágyát használtak fel. • Szervestrágyával 140 kát. holdat szórtak meg, holdanként 180 mázsát.

A TSZ TAGJAI nagyon jól tudják, hogy a talajerőpótlás elősegíti a nagyobb terméseredményeket. Az idén tapasztalták már ezt, mert jól trágyázott földjeiken őszi búzából 12,24, őszi árpából 20,17, tavaszi árpából pedig 15,5 mázsa termett holdanként.

Az állattenyésztés takarmány- bázisának biztosítása érdekében a szántóterület 25 százalékát vetik be pillangós növényekkel, ehhez a vetőmagot már biztosították. Eddig 55 kát. holdon vetettek lucernát, tavasszal pedig 120 kát. holdat telepítenek még be ezzel a hasznos növénnyel. A téli takarmányról is gondoskodtak. Eddig 800 köbméter silót készítettek. A sertéstenyésztést a termelőszövetkezet elsőrendű feladatának tekinti. Jelenleg 30 darab fehér hússertés anyakocájuk van, ami a törzstenyészet kialakítására hivatott. Ebben az évben 90 darab sonkasüldőt, 1960 első negyedévében pedig 100 darab hízót adnak el az Állatforgalmi Vállalatnak.

A TERMELŐSZÖVETKEZET árutermelési tervét már teljesítette s ilymódon 22 000 forint visszatérítést kap az államtól. A műtrágyakedvezmény 112 ezer forint. Ez munkaegységenként négy forint többlet- jövedelmet jelent,

Markó István levelestó

Sok a szemetelő, kevés az utcai szemétgyűjtő

Egy óra a bírságoló rendőrrel

odahaza üríti M

Leszáll egy nő a városi buszról, s eldobja az összegyűrött jegyet.

— Ez már 10 forint, kérem

— állítja meg a rendőr őrmester. A szemetelő ijedt pillantással hajlik le és felemeli a papírdarabkát.

— Többet nem teszem — fo- gadkozik. Emberek állnak már körülöttünk és amint nézem a leszállókat, négyen-öten is lehajolnak az előzőleg ledobott jegyekért.

»Mi nem szemetelünk ugye, kecskemétiek?« Ilyen címmel j! szerettük volna kezdeni ripor- ' tunkat, azonban amit az utcákon láttunk, sajnos, még nem jogosít fel erre a kijelentésre. Reméljük azért erre sem kell sokáig várni!

Cs. J. rendőrőrmester — a kísérőm —, amíg a szemetelök- re állunk lesben az utcasarkon

— a köztisztaság ellen vétőkről beszél. Szerinte a szemetelők bírságolása óta van — ha még nem is kielégítő — eredmény. Egy-egy esetleges tízforintos blokk meggondolásra készteti az embereket. A rendőrőrszem legtöbbször azért figyelmeztet. Feíveteti a szemetelőkkel az eldobott tárgyat. Ez viszont szégyennel jár — a meggondolatlan járókelők számára. S aki egyszer már így járt, legközelebb inkább zsebeit;

r-r Kevés a szemétgyűjtő Iá*

da az utcákon —. mondja kísérőm —, sürgősen fel kell szerelni a forgalmasabb helyeken, mert hogyan küzdjünk a tiszta- ságért, ha nincs hová dobni a szemetet?

Valóban, alig találunk szemétgyűjtő ládát Kecskemét főútvonalain. Erre már régebben gondolhattak volna az illetékesek.

Egyórás őrjáratunk sorát» többen pirulva állnak meg a rendőr előtt és szégyenkezve kell végighallgatniok az intelmeket. A piaci főkapu előtt levő kerékpárőrző néni megígéri, nem dobálja szét többet a megőrző cédulákat Szabó Lajosné halelárusító asszony is szétszórta a halbélet a piaci standon. Reméljük, ő is okult a figyelmeztetésből. Kovács Sándor fuvaros is valószínűen tanult a 20 forintos büntetésből, s máskor úgy rakja meg szalmával kocsiját, hogy az ne szóródjon szét az utcán.

A rend és a tisztaság őre napról napra itt sétál közöttünk. Ha szükséges, akikor tőle, de meg kell tanuljuk Budapest után Kecskeméten is — óvni az utca tisztaságát!

(márkus)

Traktoros iskola indul november 1-én Jánoshalmán és Szabadszálláson

A gépállomások gépparkja a közeljövőben ismét több ezer traktorral és más mezőgazda- sági géppel gyarapodik. Az új gépek kezeléséhez nagy számú hozzáértő, szakmailag képzett traktorvezető kell. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium négyhónapos, bentlakásos traktorvezető-képző tanfolyamot indít Jánoshalmán és Szabadszálláson.

A tanfolyamra jelentkezhetnék a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a gépállomások időszaki traktorosai 18—45 éves korig, A végzett hallgatók .ti aktorvezetói jogosítványt szereznek és külön vizsga alánján vontatóvezetői jogosítványt kapnak. A tanfolyam részvevői díjtalan ellátásban, elszállásolásban részesülnek, s eltartott családtagjaik számától függően havi 300—900 forintig terjedő ösztöndíjat és családi pótlékot kapnak. A szakiskola ezenkívül az egyszeri oda- és visszautazás költségét is megtéríti.

Az első tanfolyam november 1-én, a második 1960. március 1-én, a harmadik pedig I960, július 1-én. kezdődik. Jelentkezni lehet a területileg illetékei gépálloaiásokou.

Bogy es ne csak jámbor óhaj maradjon, ezért sokat tehetnek azok, akik a vitában is egyetértettek és az újságban írtakkal is egyetértenek velem. Akik nem értenek egyet az általam írtakkal és elmondottakkal, azzal segíthetnek legtöbbet, ha önmagukban tisztázzák ezeket a problémákat és megértésben nem hagyják, hogy elvakítsa őket régi, helytelen meggyőződésük.

Azt hiszem, ez a pont alkalmas is arra, hogy itt lezárjam fejtegetéseimet. A tanulság talán el is maradhatna, de hogy semmi kétséget ne hagyjak írásom célját illetően, le kell szögezzem, hogy az erkölcsi nevelés feladatát helyesen, a mai élet követelményeinek, a valóságnak megfelelően csakis egyedül a marxista—leninista világnézet talaján lehet megoldani.

Beszegve ezeket az erőszakkal lezárt gondolatokat (mennyi mindent lehetne még mondani!), utoljára is tamáskodó kollégámtól szeretnék bocsánatot kérni, amiért kétségeit így meghurcoltam ország-világ előtt, de egy bizonyos fajta felelősségérzet, ami szintén erkölcsi dolog, arra késztetett, hogy ne titkoljam el senki előtt gondolataimat.

Pozsgay Imre, az MSZMP Megyei Bizottsága Marxizmus—Leniniz- müs Esti Egyetem igazgatóid

sért küzdő munkásosztály soraiban, bizonyos elveket átvesz a régi erkölcsből is, de azokat új és sokkal emberibb tartalommal tölti meg. Olyan régi proletártulajdonság, mint pl. a szolidaritás, fokozatosan az egész társadalom sajátjává válik. Kialakul az egész társadalom érdekében végzett munka nagyobb megbecsülése. A magántulajdon-védelem helyett a társadalmi tulajdon védelme kerül előtérbe. A történelemben először alakulnak ki társadalmi méretekben, anyagi érdekektől mentesen, olyan magasrendű erkölcsi tulajdonságok, mint az igaz barátság, a házastársi szeretet és hűség, az önfeláldozás stb...

Tagadhat ja-e bárki, hogy a szocialista állam és társadalom ezeknek az eszméknek a szellemében jár el? Azt hiszem, ezt senki nem tagadhatja. Ellenkezőleg, azt kell megállapítanunk, hogy államunk intézményesen biztosítja a fenti elveknek a megvalósítását, és a gyakorlatban sem cselekszik ezek ellenére. Ha mégis vannak, akik vétenek erkölcsi követelményeink ellen, azért elsősorban a letűnt társadalom a felelős, mert örökbehagyta ránk ezeket az embereket régi nézeteikkel, gondolkodásukkal egyetemben. Persze, kívánjuk, hogy ők is hosszú életűek legyenek, de azt is kívánjuk, hogy tisztességben őszüljenek meg, szeretnénk, ha régi gondolkodási módjuk nem élne velük tovább» k

Gondoljunk csak arra, hogy a kommunista mártírok százsai és ezrei a legmagasabb- rendű erkölcsiség szellemében vállalták meggyőződésükért a halált, pedig nem hittek a túlvilág meséjében. Magatartásukat a munkásosztály és az egész dolgozó nép ügye iránt érzett felelősségtudat határozta meg. Nem volt szükségük valamiféle földöntúli kényszerítő erőre és ezért cselekedetük értéke felülmúlja azokét, akik a túlvilágtól való félelem hatására cselekszenek erkölcsösen.

Ki kell jelentenünk, hogy az erkölcs nem a vallás és különösen nem egyes egyházak monopóliuma. Az erkölcs fogalma, amit bizonyos egyházi írók annyira misztifikáltak, tulajdonképpen nem jelent mást, mint olyan magatartásbeli normák összességét, amelyek az emberek egymás közötti viszonyát szabályozzák és megtartásukat a közvélemény ereje biztosítja. Ezek a normák (követelmények) koronként változnak és mindig az éppen létező osztályok érdekeit fejezik ki. E fogalom ismeretében azt is tudjuk, hogy a változatlannak hirdetett vallási erkölcs is annyiféle változáson ment át formájában is, tartalmában is, ahányféle korszak volt a történelemben.

A szocializmus és a fcommu- rtzmus is megteremti a maga erkölcsét. Az új, kommunista morál sem az égből hullik természetesen, hanem gyökerei kialakulnak már a felszabaduld-