Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-20 / 246. szám
V Világ proletárjait egyesüljetek! MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGVET-: LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 216. SZÁM Ara 50 fillér 1939. OKTÚBEK 20. KEDD Társas gazdaságaink egyik legfontosabb problémája az állattenyésztés minőségének és mennyiségének fellendítése. Ennek egyik feltétele elegendő férőhely biztosítása. Megyénk termelőszövetkezetei ez évi terveikben összesen 22 új szarvasmarha-istálló építését határozták el. Ebből az állami vállalatok kilencet, a tanácsiak hármat, a ktsz-ek nyolcat létesítenek, kettőt pedig házilag építenek. Az új istállók közül hat van eddig átadva, 402 jószág elhelyezését oldották meg ezekkel a modern épületekkel. Befejezés előtt áll három istálló. Az Ígéretek szerint a többit is még ebben az évben megépítik, 'tavalyról áthúzódott építkezések befejezésével 1014 férőhellyel bővülnek a szarvasmarha-istállók, ebből csak 178 jószág befogadására alkalmas épület nincs még átadva. Ezenkívül átépítés, felújítás és átalakítás címén újabb 10óJ-tel bővül a megye szarvasmarha-istállóinak befogadóképessége közös gazdaságainkban. Ehhez hozzáadva az előbb említett 22 istálló befogadóképességét, amely 1346 férőhelyet jelent, az idén tehát a megye termelőszövetkezeteinek vagyona annyi szarvasmarha-istállóval bővülne, amely majdnem 3500 zal növeli a férőhelyek számát. Az építkezések azonban nem haladnak zökkenőmentesen. Dicséret illeti az EM. Bács megyei Építőipari Vállalatát, mert natáridő előtt adott át két szarvasmarha-istállót. A bács- bokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet istállójának építésénél azonban menetközben megváltoztatta a tervet, ezért most vita folyik arról, hogy meg lehet-e oldani az épület gépesítését. Ez figyelmeztetés a jövőre nézve. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat pedig rendkívül lassan építi a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet szarvasmarha-istállóját. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten. Ismeretes, hogy az állami erdőgazdaságok szerfákkal segítették megyénk termelőszövetkezeteit a gyors ég olcsó istállóépítkezés érdekében. A közös gazdaságok 23 húszférőhelyes sertésfiaztaló, 12 növen- délunarha-istálló és 11 juhho- dály építéséhez igényeltek anyagot. Legtöbb helyre már megérkezett az anyag, azonban a munka nem folyik, összesen négy scrlósíiaztató készült cl, a jthModályokhoz és a növendék! stállókhoz még hozzá sem kezdtek. Igaz, hogy a termelő- szövetkezesek most cl vannak foglalva az őszi munkákkal, azonban meg a z°rd idp beköszönte előtt, feltétlenül szükséges szervezniük egy három- négytagú ácsbrigádot, melynek tagjai 4—5 nap alatt össze tudjak allitani ezeket az istállókat. Még a hideg idő beállta előtt fejezzék be az építkezéseket; annak érdekében, hogy az állatállományt megfelelően «! Indiák helyezni. II pártegység erőnk legnagyobb forrása Járási p ártér tekesiet Baján Október 17-én reggel 9 órakor nyitották meg a bajai helyőrségi klubban a járási kommunisták küldöttértekezletét. Papp György elvtárs, a járási pártértekezlet elnökének megnyitó szavai után kezdődött meg e nagyjelentőségű tanácskozás. Az elnökség tagjai között volt Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes, Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szalóki László alezredes. a megyei rendőrkapitányság vezetője és a járás társadalmi és állami életének számos vezető képviselője. A járási pártbizottság beszámolóját Szabó István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartotta meg. A beszámoló első részében részletesen kitért a bajai járás fejlődésére az ellenforradalmat követő időszakban. Ezek után beszélt a párt történetének nagy tanulságairól, a párt fejlődésének egyes kérdéseiről és az újjáalakult kommunista párt három esztendős harcáról. A beszámoló ezután a párt belső kérdéseiről szólt és rátért a pártáiét lenini normáinak érvényrejut- tatására, a dogmatizmus ésare- vizionizmus elleni harcra. Külön kiemelte még a kommunisták politikai és szakmai képzésének fontosságát, a vezetők és dolgozók közötti kapcsolatot, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait. Szabó elvtárs a beszámoló második részében részletesen taglalta a kommunisták feladatait a mezőgazdaság belterjességének fokozása érdekében. Különösen hangsúlyozta az állattenyésztés fejlesztésének nagy jelentőségét, valamint a hozamok növelésével kapcsolatos feladatokat. A beszámolót vita követte. A vita során a pártértekezlet küldöttei közül mintegy 25-en szóltak hozzá. Felszólalt Molnár Frigyes elvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalásában hangsúlyozta a bajai járás nagy jelentőségét a megye mezőgazdasági termelésében. Részletesen kitért azokra a feladatokra, amelyeket a járás kommunistáinak el kell végezni a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében. Hangsúlyozta a szántóföldi termelés növelésének szükségességét, a gyümölcstelepítés fontosságát, a város- környéki kertészkedés lehetőségeit és a takarmánytermelés nagy jelentőségét az állattenyésztési hozamok növelése szempontjából. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a kommunistáknak a fő figyelmet az őszi munkák maradéktalan teljesítésére keil összpontosítani. Elismeréssel emlékezett meg azokról az eredményekről, amelyeket a járás pártszervezetei, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elértek. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés hozamainak növelése mellett egy percre sem mondunk le a szocialista átszervezés elősegítéséről. Felszólalásának második, részében a pártélet belső kérdéseivel foglalkozott. A vitában felszólalt Magyari András elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes is. Magyari elvtárs elemezte azokat a feladatokat, amelyeket az állattenyésztés fejlesztése, a szántóföldi termelés hozamainak növelése, valamint a kertészkedés fejlesztése számunkra előírt. Külön felhívta a figyelmet. a szilárd takarmánybázis megteremtésére, valamint a termelőszövetkezeti építkezések ütemének meggyorsítására. Rámutatott ezután arra, hogy a második ötéves terv folyamán Bács-Kiskun megyének és ezen belül a bajai járásnak kiemelkedő szerepe lesz az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal és a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásában. A beszámolót követő vita után a küldöttek megválasztották az új járási pártbizottságot. Aewwwvvvvvvvvvv Folyik □ szí telnek a hordók. Sok dolga van ilyenkor a kádároknak ai Alföldi Állami Pincegazdaság- bán is. Munka egész évbeli akad ugyan bőven, de ilyenkor különösein sietni kell á javításokkal, hogy a felvásárolt mustnak minél nagyobit részét tudják egységesen tá-' rolni. A kádár részleg 160—180 transzporthordót és közel .20 ezer hektó ászokhordót javít évente. Képünk Szabó László kádárt ábrázolja munka közben, aki már 40 esztendeje dolgozik a szakmában. A kecskeméti pártértekezlet második napja A kecskeméti városi párt- értekezlet második napján megkezdődött a beszámoló feletti vita. Elsőinek Mező Mihály elvtárs, a mandátumvizsgaió bizottság elnöke számolt be az értekezleten részt vevő küldöttek mandátumának megvizsgálásával kapcsolatos tevékenységről, majd Kovács Károly, a kecskeméti városi KlSZ-bizott- ság titkára szólalt fel. Utána Sándor Imre elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank kecskeméti fiókjának vezetője beszélt a termelés pártellenőrzé- sének kérdéseiről.- Kulik Ilona elvlársnő, a nőtanács városa titkára után Mecséri Mihály elvtárs, a tanulás, a politikai és a szakmai tudás gyarapításának jelentőségét méltatta, dr. Klapil Sándor elvtáirs az ellenőrzés nevelő jellegéinek jelentőségéről beszélt, majd Kot- vies Sándor e^vtárs, a fegyelmi bizottság elnöke részletesen elemezte, mennyire fontos, hogy a párt-alapszervezetek tagjai nagyobb igényeket támasszanak a pártba kerül') tagjelöltek iránt. Felszólalt a vitában többek közölt Papo Ferenc elvtáirs, Hégedüs László étvtárs és Bakos András elvtárs. Ezt követően Putics József elvtárs, a megyei pártbiaott.-.. ság másod ti lkára emelkedett, (Folytatás a 2. oldalon.) A dolgozók egészségének védelmében »-*• — *° •••••••••••• •• HAT ÓRÁS MUNKAIDŐ a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében A foglalkozási betegségek közül a legelterjedtebb és legsúlyosabb betegség a szilikózis. A porártalomnak kitett munkások tüdejébe a levegő álBefejezték az őszi Hárítást és a vetést a Tőildfuiiztai dÜlami (jazdauuj. esáizdetöltéii üzemeg.tjiéfj.ében A Hildpusztai Állami Gazdaság császártöltési üzemegységében szombaton délben befejezték a szüretet. Az új telepítésekkel együtt 530 holdnak közel a felén termővé váll tőkék gyümölcse a présházba került, s ezzel az üzemegység elvégezte az őszi betakarítási munkákat. (A szőlő leszedését megelőzően a 20 holdon termesztett dohányt, s a 10—10 hold. paradicsomot és takarmányrépát takarították be.i A többi időszerű munkákkal is jól haladnak az üzemegységben, A mélyszántást 136 holdon végezték el, már csak 48 hold vau hátra; 92 holdat is- tállótrágyázva szántottak . alá é? négy és félszer ekkora területre szórtak — holdanként 429 kilogramm) •=• műtrágyát. Ami a kalászosok jövő évi termésének a biztosítását illeti, a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverék 91, 54, illetve 38 holdon mind a földben van mar, s mire e sorok megjelennek, egy traktor-, s négy fogalvontatású vetőgéppel befejezik az összesen 140 hold búza vetését is. A betakarítással, és a vetéssel egy időben a közel 1200 holdas üzemegységben szombatig az újlelepitésü szőlők huzalozását is elvégezték 110 holdon, s további 90 holdon folytatják ezt a munkát. Ugyanakkor a hétholdas szőlőiskola felszedésével hozzáfognak 30 hold fészek- trúgyázásós telepítéséhez. A szólőtakarást öt lófogatú ekével és a tavasszal kapott, négy Holder-traktorral végzik ek _ landó szennyezettsége folytán apró kvarctartalmú porszemek kerülnek. Ezek a porszemcsék idővel ellepik a tüdöhólyagocs- kák körüli szöveteket, évről évre csökkentik a tüdő légzőfelületét és súlyos megbetegedéseknek válnak okozóivá. Leggyakoribb ezek közül a tüdőbaj. Az ilyen betegségben szenvedő dolgozó sokszor egy évnél tovább is munkaképtelenné válik. Sok esetben pedig nem is dolgozhat többé a szakmájában. Pártunk és kormányunk ezért nagy gondot fordít a szilikózis megelőzésére, a porártalomnak kitett munkások egészségvédelmére. Alig egy évvel a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megjelenése után a Zománcipari Müvek Kecskeméti Gyáregységében is a Minisztertanács határozata értelmében péntektől kezdve hat órás munkaidőt vezettek be a vállalat porártalomnak leginkább kitett üzemében, az öntvényt! sz- titó műhely len. Ugyancsak a dolgozók egészségvédelme érdekében még az idén sor kerül az öntödében a rániolóbrigádnál, valamint a zománcozó ban és a zománckészítő műhelyben a hét órás munkaidő bevezetésére. Kézzelfogható jele ez a munkásokról való következetes gondoskodásnak. A munkaidő- csökkentés ugyanakkor jelentős életszínvonal emelkedést is jelent, mivel az említett üzemrészek dolgozói hat órai munkájuk után ugyanazt a fizetést fogják kapni, amit eddig nyolc óra alatt kerestek. Gondoskodnak arról, hogy tovább növeljék a munkások egészségvédelmét. Tatabányán, a Bányagép.javitó Gyárban már készül egy modem kivitelű, porártalom nélküli fémszemcsés tisztítóberendezés, ami ráadásul pénzébe sem kerül a vállalatnak. A nagyteljesítményű speciális öntvény-„ tisztítógépet ugyanis munkájuk jó minősége és az exporttervek túlteljesítése eredményeként a Külkereskedelmi Minisztériumtól kapják ajándékba. Az említett munkaidő csökkentés több mint 130 dolgozói’ érint a Zomájicipari Művek Kecskeméti Gyáregységében Sándor Géza
