Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

S. oldal 195?. Sífept. TJ, csütörtök Hogyan lehet holdanként 300 mázsás cukorrépatermést elérni EGY Első ÜDÍJT TÖíRTJSSOSIE mék szerinti bérezést, ami le­hetővé tette az intenzív ápo­lást. Részben ennek, részben pedig a jól kiválasztott terü­letnek és a fejlett agrotechni­kának köszönhetők az elért ma­gas átlagok. Jól megvetik az ágyát A cukorrépát mélyfekvésű, kötött táblába véti a tangazda­ság. A területét előző év au­gusztusában középérett istálló­trágyával szórja rrtieg, holdan­ként 200—230 mázsát használ­va s ezt középmélyen nyom­ban leszántja. Ezután kerül a talajra holdanként három má­zsa. szuperfoszfát és 150 kiló kálisa Szeptember—október hó­napban altalaj-porhanyítós eké­vel mennek a leendő répaföld­re, amely 30 cm mélyen meg­szántja, alatta 2Ó cm-nyire pe­dig megporhanyítja a talajt; a lazított föld , tehát 50 cm vas­tagságú. Kora tavasszal simítóznak és a vetés előtt 100 kilogramm pé­tisót szórnak ki. A kelés után sarabolnak, 3—4 leveles nagy­ságban már egyelnek. Sűrű ál­lományt hagynak, a répafejek távolsága .általában 15—20 cm. A sorközművelést a tangazda­ság eszközhordó traktorral és deyl-kapával végzi. Egyelés után ismét 100 kilogramm pé­tisóval fejtrágyáznak, majd egy­szer mélyen, kétszer-háromszor pedig sekélyen kapálnak, úgy­hogy ősszel is porhanyós és gazmentes a répaföld. Mázsánként 12 forint A végtermék bérezés szerint a dolgozó 12 forintot kap az általa művelt területen termett répa mázsájáért. A számítások szerint -— egybevetve a trágya és a művelés költségét — igen jövedelmező a tangazdaság szá­mára a cukorrépatermesztés. A készpénzbevétel mellett nagy mennyiségű nyers szeletet, me­laszt kapnak (nyersszeletből az idén is 50 vagonnal várnak) s jócskán marad vissza répafej is silózásra. A tangazdaság az idén 30 holdon — vagyis szántóterüle­tének 5 százalékán — termesz­tett cukorrépát, de jövőre 50 holdon vet. Módszereit nem rejti véka alá s döntően én­nek köszönhető, hogy példájá­ra több városi termelőszövet­kezet is igen eredményesen termeli a cukorrépát. Szeptember 20-án, az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás díjkiosztó ünnepségén a Kis­kunhalasi Mezőga-zdasági Tech­nikum képviselője is ott lesz az ünnepeltek között s átveszi a cukorrépa-termesztés első dí­ját. A tangazdaság négy esz­tendő kiváló eredményével ér­demelte. ki ezt a kitüntetést: 1956-ban 265 mázsa, 1957-ben 280 mázsa, 1958-ban 233 mázsa cukorrépát takarított be hol­danként, s az idei termés is 280—.300 mázsa között ígér. Először nem sikerült Hogyan születhettek ilyen eredmények azon a kiskunha­lasi talajon, amely tudvalevő­leg soha nem volt intenzív cu­korrépatermő vidék? Erre ad választ Rada Antal, a techni­kum és tangazdaság igazgatója. — Tangazdaságunk 1951-ben alakult és 1954-ben vetett elő­ször cukorrépát. A rosszul megválasztott terület miatt azonban gyenge lett a termés. 1955-ben bevezettük a végter­A KIVÁLÓ CÍMÉRT VERSENYEZ Székely Zoltán, a 44-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsi- vezető je a kongresszusi versenyben vállalta, hogy 150 000 kilo­métert fut kocsijával fődarabésere nélkül. Eddig 100 000 kilomé­tert futott kocsijával és az' egyéb feltételeket is betartotta. Ha Székely Zoltán teljesíti vállalását, akkor egy havi fizetést és kiváló dolgozó oklevelet kap. A taggyűlésen, ahol fel­szólalt, bátran, sőt ki­csit indulatosan is, még nem tudta, sőt. még nem is sej­tette .. j Most, pár nap múlva a tag­gyűlés után, már nemcsak tudja, hanem az első benyo­másokon és az első érzelem­hullámokon is túl van Csapiár Gergelyné, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat párt­vezetőségének új tagja. A gyárban az állatorvos mellett dolgozik mint i szak­képzett - felcser. Nem csupán egyik vagy ■ másik munkatársa, hanem többen is úgy hívják, hogy »mindenes«. Ez itt nem akármilyen, hanem nagyon is becsült és munkával kiérde­melt jelző. Csapiár Gergelyné 25 éves, 1951 óta dolgozik a gyárban. Az 1956-os ellenforradalom előtt már tagjelölt volt. A gyár munkásmozgalmi krónikája sze­rint á fiatalok közül 'ő volt az első, aki az ellenforradalom után elsőként kérte felvételét • Magyar Szocialista Munkás­pártba. A pártszervezet tagjai szerint az elmúlt évek alatt, •méltóképpen rászolgált a kom­munisták, az egész pártszerve- cat bizalmára A minden«» jelző 'is abból született, hogy ézt a kommunista fiatalasz- szonyt mindenütt meg lehet találni, ahol valamit tenni kell, legyen az a pártszervezet, vagy akár bármelyük tömegszerve­zet. A KISZ-szervezet, amely­nek vezetőségi tagja most is, csak dicsérőleg nyilatkozik ró­la, az üzemi szakszervezet ve­zetőd és aktivistái, a nőtanács vezetői úgyszintén, M unkahelyéin, az egyik • nyersanyagvizsgáló te­remben kerestük fel, hogy megkérdezzük: milyen tervei vannak a jövőre nézve, mint az új pártvezetőség legfiatalabb tagjának? — Konkrét munkaprogram­ról az első vezetőségi ülésen még nem esett szó — kezdi —, csupán elosztottuk az egyes munkaterületeket egymás kö­zött. . Az új pártvezetőség az- .zal bízott meg engem, hogy a törnegszervezetekkel foglalkoz­zam, a szakszervezetben, a KISZ-szervezetben és a nőta­nácsban dolgozó kommunisták munkáját irányítsam. Az egyes tömegszervezetek, munkájának segítése és ellenőrzése érdeké­ben még részletes elgondolá­som nincs — ez majd a közeli napokban alakul ki, de ami a KISZ-szervezetet és a szak­szervezetet illeti, fő vonalak­ban ismerem és tudom a ten­nivalókat. — KlSZ-szervezetünk talpra­esett, lelkes fiatalokból áll — mondja büszkélkedve —, akik mind a termelésben, mind a társadalmi munkában példa­mutatóan dolgoznak, Már csak napok kérdése és megindul gyárunkban az őszi nagy ba­romfi szezon, amely azt jelenti, hogy nagyszámú új és főleg fiatal munkás kerül üzemünk­be,: A KISZ-szervezetnek és így az ott dolgozó kommunis­táknak, tehát' nekem is legfon­tosabb tennivalóm az új mun­kásokkal való foglalkozás. V ezetöségv á l ásztó tag­gyűlésünk határozata alapján jelentős összeggel emel­tük . üzemünk kongresszusi fel­ajánlását.. Ez', azt jelenti, hogy a KISZ-n'ek és a szakszervezet­nek is hagy ' feladatai vannak a kongresszus tiszteletére indí­Megjegyzés Tíszavírágéleffi népszerűség lem még tovább romlik, hi­szen a tagok java része a pia­cozással van elfoglalva. A kö­zös munkában alig néhányan vesznek részt rendszeresen, s emiatt a szövetkezet a kukori­caszedést is részes kívülállók­nak adta, ki. Mivel akarják vajon takarmányozni és fej­leszteni a közös jószágállo­mányt, ha a szemesterményt igy elherdálják: az árpát ki* osztják, a kukoricából pedig a részesmunkásoknak adják ki a drága vámot? Kovács elvtársnak, s a veze­tőség többi tagjának be keli végre látnia, hogy nagyon rossz úton jár. Olcsó, tiszavirágéletű népszerűség az, amit most él­veznek. Ugyanaz a tagság, amely ma dicséri a »bőkezűen« osztó elnököt, hamarosan —- amikor a háztáji kamrák már kiürülnek, s jó lenne ismét kapni a közös jövedelemből — számonkéri tőlük a mostani könnyelműséget. Mert a tagság egyéni jóléte akkor biztos, ha a közös gazdaság fejlődik. Az üres hordót hiába verik csap­ra, levegőt ereszt csak. Az a nagyvonalú engedékenység, ami pillanatnyilag kedvesnek lát­szik a tagság előtt, — végered­ményben a tagság súlyos ká­rára, jövőjét kockáztatva tör­ténik a Rákóczi Tsz-ben. Ezt nemcsak tűrni, hanem támo­gatni is — súlyos felelőtlenség a vezetőség minden tagja, s elsősorban Kovács elviars ré­széről! Annak idején, amikor Ko­vács Gergely elvtárs átvette a tompái Rákóczi Termelőszövet­kezet irányítását, — jogos re­ményeket keltett mind a tag­ság, mind pedig a járási irá­nyító szervek körében. Kovács elvtárs több éves politikai és szakmai gyakorlat birtokában vállalta az elnökséget s bizton várható volt, hogy az új veze­tőség munkája nyomán megja­vul a fegyelem és példássá vá­lik a gazdálkodás ebben a szö­vetkezetben. A Rákóczi Tsz azonban mind­inkább a rossz gazdálkodás pél­dáját mutatja, s ebben nem kis része van Kovács elvtárs erélytelen, olcsó népszerűségre törekvő vezetési módszerének. Tények sora bizonyítja ezt. Áruértékesítési tervét mind­össze 35 százalékra teljesítette eddig a szövetkezet s felrúgva korábbi tervüket: 4 kilogramm búzát és ugyanennyi árpát osz­tottak ki ni unka egység énként, a sorozatos figyelmeztetés elle­nére, hogy a terméstöbbletből arányosan növeljék a közös ta­karmányalapot is. Az osztás­nál természetesen azok a tagok voltak a hangadók, akik a cséplésig mindössze 25—30 munkaegységet teljesítettek. A vezetőség ezek uszályába ke­rült, s szó nélkül hagyta szét­vinni a termést. Egyik helytelen cselekedet aztán szüli a másikat. Az amúgy is zilált munkai egy e­Nagy az érdeklődés a jövő évi pártoktatás tananyagai iránt A Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltségének tájékoztatója szerint az időszerű kérdések, valamint a marxizmus—leni­nizmus kérdései tanfolyamok hallgatói körében igen nagy az érdeklődés a párt-oktatási anya­gok iránt. Kiskunfélegyházán — a pártbizottság körültekin­tő, szervező munkájának ered­ményeként — az időszerű kér­dések anyagát 376, a marxiz­mus—leninizmus kérdésed első évfolyamát 114, a második év­folyam anyagát 44 hallgató £w zette elő. A városiban vala­mennyi pártóktatásra jelentke­zett előfizette a tananyagot! Nem ilyen kedvező a hely­zet Kecskeméten, továbbá a bajai járásiban. Különösen a bajai járás elmaradása szem­betűnő. Ha a bajaiak sürgősen nem pótolják mulasztásukat, akkor a pártoktatásra jelent­kezett hallgatók tananyaggal való ellátása nehézségekbe üt­közik. Újabb kéthetes propagandista tanfolyam Szeptember 14-én, hétfőn a megyei pártiskolán, Kecskemé­ten 110 pártoktató részvételé­vel újabb kéthetes propagan­dista tanfolyam indult. Az is­kolán számos pedagógus, azon­tott szocialista munkaverseny kiszélesítésében és a munka­lendület fokozásában. Ügy gon­dolom, hogy ez a másik olyan feladat, amelynek végrehajtá­sában sok tennivalóm lesz. — Vezetőségválasztó taggyű­lésünk eredményes volt, de azért elkövettünk egy hibát is — folytatja Csapiár elvtársnő. — Sem a beszámoló, sem pe­dig a taggyűlési vita nem foglalkozott érdemében a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározattal, s így a ha­tározaton belül a mi egyik legfőbb gondunkkal, a dolgo­zó asszonyok problémáival sem. Ü zemünk dolgozóinak több­sége nő, és éppen ezért, úgy gondolom, hogy a nőta­nácsnak, de a többi társadal­mi szervezetnek is fokoznia kell tevékenységét a dolgozó nőket érdeklő kérdések megol­dásában — mondja befejezé­sül. Csapiár elvtársnő korábbi munkája, jelenlegi tervei — bár még csak vázlatosak —, azt bizonyítják, hogy a Bar- nevál kommunistái nem ér­demtelenre pazarolták bizal­mukat az új pártvezetőség megválasztásakor. Romsics Ferenc kívül üzemi, állami gazdasági, termelőszövetkezeti és községi pártszervezet titkára található, ami azt bizonyítja, hogy párt- szervezeteink nagy gondot for­dítanak az oktatás előkészíté­sére és a legképzettebb elvtár­sakat osztották be propaganda- munkára. A kéthetes iskolán a megyei pártbizottság több tagja és osztályvezetője tart előadást. Jelentős esemény lesz a tanfo­lyam programjában, hogy a jövő héten budapesti előadó ismerteti a nemzetközi helyzet eseményeinek legújabb fejle­ményeit és Hruscsov elvtárs amerikai útjának eredményeit. Erre az alkalomra az iskola ve­zetősége a megyeszékhely ál­lami és társadalmi szerveinek több mint száz vezetőjét, to­vábbá az Esti Egyetem hallga­tóit is meghívja. A kéthetes iskola hallgatói az október második felében in­duló pártoktatási évben Mar­xizmus—leninizmus kérdései, vagy Időszerű kérdések tanfo­lyamot vezetnek majd. Szépül a kultúrház A Balotaszállási Községi Tai nács nagy gondot fordít a kuU túrház fejlesztésére. A napoki ban adták át rendeltetésének egy helyiséget s a kultúrház villanyhálózatát, amely 12 ezer forintba került. A szükséges pénzt a községfejlesztési alapi ból adták. Még ebben az évben a lakosság kívánságára a kuh tárházat filmvetítőgéppel is eh látják, Majer István levelező A „MIIM DEM ES"

Next

/
Oldalképek
Tartalom