Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI Mire kiváncsiak a félegyházi kiszesek? »Május óta a városi KlSZ-bi- •ottság két ízben, egy esetben pedig a megyei KISZ-bizottság kérte a Kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát: adjanak feladatokat a fiataloknak, mondják meg, hol végeznének társadalmi munkát.. .** •— ez olvasható a megyei KISZ- bizottság egyik nyárvégi jelenté* •ében. Terbe Dezső, a kiskunfélegyházi járási KISZ-bizottság titkára szerint ez pontosan megfelel a valóságnak. Éppen emiatt kénytelenek a félegyházi kiszedek keserű szájízzel mondani: a 150 ezer forintos községfejlesztési felajánlásukból szeptember elejéig csupán 51156 forintot teljesítettek. Kizárt dolognak látszik tehát, hogy év végéig eleget tudnak tenni vállalásuknak. Félegyházán — mint mindenütt — sok munkalehetőség van, •mellyel a város képét szebbé tehetnék. A harmadik kerület vízhálózatának tervei például nemrégiben készültek el, — a vízhálózat lefektetésén a Datálok is munkálkodhatnának. A főutcai neoncsövek felszerelése sem megoldott probléma: a Gépgyár, s a Bányászati Berendezések Gyára fiataljainak jelentős társadalmi munkát biztosítana • szerelési munkák előkészítése. Ezenkívül a volt Korona-szálló épületén is dolgozhatnának a fiatalok. »Lehetne”, s »dolgozhatnának”... A fiatalok nem e feltételes módban kimondott szavakra kíváncsiak, hanem arra, hogy mit lehet és mit kell elvégezniük • társadalmi munka felajánlár salk teljesítése érdekében? P. J. 1999. szesrt, IS, vasárnap LAPJA MIRE JÓ? Visszapillantó tükröket szereltek fel Budapesten, a Nagykörúton közlekedő 12-es antóbusz belsejében, hogy az ölőkalauz, aki a jegyeket árulja, jól láthassa helyéről a hátul történő leszállást. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor az egyik pesti nő — ötletes lévén — máris hasznát veszi az újításnak. De mit beszélünk a pesti nőkről? A kecskemétiek talán nem „találták” volna fel ezt az újítást? Ne keserítsék meg öreg napjait. Mielőtt e kis írás lényegére térnék, bemutatom cikkem alanyát: Magony Julianna nyugalmazott igazgató-tanítót. Már 78 év szállt el feje felett és hófehérre festették haját. Szabadszállás-Aranyegyháza pusztán töltött 43 évet és tanított meg sok-sok nemzedéket a betűvetés tudományára. Hálás tanítványai közül még ma is sokan eljönnek hozzá Kecskemétre, pedig legtöbbjük már túljár élete delén. Most, hogy bemutattam Magony Juliannát, hadd beszéljek jelenlegi életéről. Mindenki azt hihetné. hogy boldog, derűs öregkora van, s gondtalanul élvezi hátralevő napjait. Igaz. a megélhetés miatt nincs oka panaszra. mert a postás minden hónapban megjelenik, és kezébe számolja nyugdiját, de házából — az Erzsébet körút 4. alól — mégis messze költözött a jókedv Alantas torzsalkodás teszi- szinte pokollá — életét Tizenöt évvel ezelőtt költözött házába családjával együtt Bank Gyula, a ládagyár alkalmazottja. Hosszú ideig nem is volt semmi baj. Csend és béke honolt a kis udvarban. Két évvel ezelőtt azonban a lakó valamit a pinceajtóhoz rakott — ami gátolta annak kinyitását —, s emiatt kérte Juliska néni Bankékat: vigyék el azt az út bői. Talán idegesebbek lehettek INDUL A BUQACI ..EXPRESSZ' Két kis, keskeny vágány, rajta Játékszernek tűnő masina. S mégis, ki tudná megszámlálni, hányszor tette már meg az utat Kecskemét és Kiskunmajsa között utasok százaival megrakottan? S vajon meddig bírja még a versenyt a rohamosan fejlődő technikával? A reggelenként! üzembiztonsági próba még mindig szerény, de hosszú jövőt jósol neki. „Önzésére apjeLlál&k...” Vasárnap délután »Az atomháború vagy atombéke“ című könyvet olvastam a múzeum előtti pádon. Egy középkorú férfi telepedett mellém, s addig feszelgett, mig sikerült kibetűznie a könyv címét. Olvasmányom nem nyerte meg a kiváncsi szomszédom tetszését: — Miattam már holnap kezdődhetne a cirkusz — jegyezte meg, amikor egy pillanatra feltekintettem. — Jobb előbb mint soha! Hehehe... Mondja mi történhet? Legfeljebb Budapestre hajíthatnak majd egyet-kettőL Utána aztán megint jól menne minden... Tudom, hogy érzelmi ráhatásokkal hasztalan próbálkoznék padszomszédomiuU, hiszen a becsület, a testvériség az ilyen ember alőtt ismeretlen, sőt ellenszenves fogalom. Kórosan kifejlődött önzése, önfenntartási ösztöne azonban talán jobb belátásra készteti, *A háború után jobb lettf — szzel áltatja magát. JAtre megijednénk, már vége is lesz” — igy szeretné becsapni barátait, rokonait. Nem ismerős szólamok ezek? Mintha már hallottuk volna 1943-ban és 44-ben, amikor a „Blitzkrieg” jelszavával fiatal gyerekemberek százezreit hajtották vágóhídra a német fasiszták. Szerencsétlen padtársam! Abban reménykedik, hogy az eddigi háborúkhoz hasonlóan néhány „ügyes” ember mégis csak megszedi magát. Azt már nem látja, hogy egy atomháborúban az egész emberiség veszítene. Hiába hallgatnának majd el a fegyverek, a sírokon újra sarjadó fű nem állná útját az ionizált moztvá/Sdkból sugárzó pusztításnak.4, aznap a lakók, mint máskor és durván szóltak vissza. Múltak a napok, a hetek, a hónapok, talán szégyelték is Bankék a dolgot. de a gorombaság visszaszívására már nem volt elég bátorságuk. Ha találkoztak az idős asszonnyal, csak durva és egyre durvább szavuk volt hozzá. Egy ízben már a rendőrség is figyelmeztette a Bank-családot, hogy viselkedjenek rendesen, s tartsák be az emberi és a szocialista együttélés szabályait. Mi azonban úgy hisszük, hogy van annyi jóérzés a Bank-család tagjaiban, hogy felül tudnak emelkedni az önmaguk által felnagyított, vélt sérelmükön, újra emberségesen viselkednek és nem teszik továbbra is elviselhetetlenné az idős tanítónő öreg napjait. Társadalmunk hálás Juliska néninek élete munkásságáért, s elvárja a Bank-családtól is, hogy megbecsülje őt. Nagy Ottó A honfoglalás és Kecskemét Minden évben nagygyűlést rendez a Hazafias Népfront Pusztaszer határában, emlékezvén a honfoglaló ősök itt megtartott első országgyűlésére, s az 1945-ben ugyanitt kezdődött földosztásra. Az idei nagygyűlést szeptember 6-án tartották, s azon a vidék községeiből közel tízezer ember vett részt. Kecskemétet, a Kecskemét környékén élő lakosságot viszont nem képviselte ott senki, pedig, amint az alábbiakból megtudhatjuk: az itt élő lakosságnak nagyon sok köze van Pusztaszerhez. Pusztaszer és Alpár homoka régen Kecskemét város tulajdonában volt. Az emlékmű is egy régi kecskeméti bérlet helyén van. Zalán bolgár fejedelem és az őt segítő görögök több százezer főből álló hadseregét Béla király névte’en jegyzőjének, Anonymusnak írásai szerint itt, Alpár homokán semmisítették meg Árpád és Ond vezér csapatai. Ez döntötte el a honfoglalás sorsát. A nagy, sorsdöntő győzelem örömére Árpád fejedelem Ond vezérnek ajándékozta Pusztaszer és Alpár területét. Ond unokája Kalán nemzetségfő volt, s az ő nemzetsége birtokolta Pusztaszert és Alpárt évszázadokig. Érthető hát ebből, hogy Kecskemét és Alpár környékén ma is igen sok a Kalán nevű család, akik ma már egytől- egyig egyszerű parasztemberek. Valamikor valamennyien a Kalán nemzetség tagjai, vagy azok hűséges jobbágyai lehettek, akik bizonyosan a királyi trónért való küzdelmeikben a vesztes fél oldalán állhatták és a Habsbur gok elleni szabadságharcainkban a hazafiak oldalán harcoltak, s így birtokaiktól megfosztva, szegény sorsra jutottak. Dr. Bodócs Gyula PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KiSkun megyei Bizottság* és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Pártépités és ipari rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság: 10-3Í Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tég 1/a. Telefon: n-09. Terjeszti a Magya: Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megy i Nyomda V. Kecskéméi = XeU 15-29, 27-19, Hogyan lesz a semmiből - három saemfedő Néha humoros eseteket szül a könyvelés rendjének be nem tartása. A kiskőrösi Községgazdálkodási Vállalatnál is ilyenekkel találkozhatunk, ha alaposabban betekintünk üzleti könyveikbe. Mentségükre ugyan meg kell mondanunk: a vállalat még fiatal, ezért gyermekbetegségekkel küzd, de az alábbiakat kis figyelemmel elkerülhették volna. Mert mit látunk az anyagnyilvántartásokban? A temetkezési anyagoknál általános jelenségnek lehet mondani, hogy az analitikus anyagkönyvelési kartonok „követel” egyenleget mutatnak, Mit jelent ez a gyakorlatban? A következő furcsa tényekét; A vállalat keceli fiókjánál a „Sarolta” szemfedőből egyetlen egy sincs „bevételeként elkönyvelve, s ebből azt gondolná az ember, hogy következésképpen Kecelen szemfedő nélkül temetnek. Ehelyett azt a meglepő tényt kell tapasztalni, hogy a JúL 31-i zárókészlet szerint addig összesen három szemíedőt adtak ki. Ez tehát azt jelenti, hogy a semmiből három szemfedőt csináltak. Ügyes emberek! Aki azt gondolná, hogy ea úgynevezett elszigetelt jelenség a vállalatnál, az téved. Szintén a keceli temetkezési fióknál, „nulla” készletből két „Béke”, rojtos szemfedőt adtak ki. Ilyen körülmények között aztán el lehet képzelni, hogy a vállalatnál nem a legteljesebb vagyonbiztonság uralkodik. A kaotikus könyvelés vezetőinek csak egyetlen egy szerencséjük van: munkájukról még nem értesült a Ludas Matyi szerkesztősége. Hol van Európa és Ázsia határa? Erre a kérdésre az iskolai tankönyvek így felelnek: Európa és Ázsia határvonala az Urál- hegység gerince, a? Urál-folyó, a Káspi- tenger. a Kaukázus fővonulatának gerince és a Feketetenger. Ez a meghatározás ma már nem pontos. A Szovjetunió földrajzi társasága módosította. illetve az eddiginél pontosabban megállapította ezt a vonalat. Bár méternyi pontossággal ezt meghatározni nem lehet, mégis szükség volt a módosítására. mert a világ különböző tájain megjelent térképek a legkülönfélébb adatokat tartalmazták. Az új megállapítás szerint az Urál-hegység teljes egészében Európához tartozik, s a két földrész közti határ az Északi Jegestengertől az Urál keleti lejtőinek lábánál vonul dél felé, májéi az Emba folyót követi. Innen kezdve a Káspi-tenger északi partja a határ, majd a vonal nyugatnak tartva átvágja a Fekete-tenger és a Kgspi-tenge* közötti földszorost, S az Azóvi- tengemél éri el a partot. Így a Kaukázus most már teljes egészében Ázsiához tartozik. Az új szovjet térképek és aa idei tankönyvek.— mint a Frei« Welt című német lap írja — mán ennek megfelelően tüntetik fel a határvonalat. gajóskapitóoy nyugdíjba^