Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

1959. szept. 13, vasárnap S. oldal A helyes határozatok találkozzanak Három önkiválasztó bolt a tagság megértésével A iermelősxövetkcze­teliken is sajátos feladata a pártszervezetnek, hogy a ter­melést ellenőrizze, segítse an­nak gazdaságosságát. A politi­kai és a gazdasági munka itt is elválaszthatatlan. Természe­tesen a pártszervezet tevékeny­sége másképpen érvényesül a közös gazdaságokban, mint a Vállalatoknál, üzemeknél. Erről beszélgetünk Aladzsity Péterrel, a garai Vörös Csillag Tsz párttitkárával. — A tagság számához viszo­nyítva a párttagok aránya ná­lunk igen jó. Nemrég két tag­jelöltet tagnak javasoltunk, ezenkívül még három tagjelöl­tünk van, kettő közülük az if­júsági szervezet tagja. Sibalin Jakab a tsz KISZ-titkára is tagjelölt. A vezetőség majd­nem valamennyi tagja párttag. A három brigádvezető közül kettő az. Nem azt akarom ez­zel mondani, hogy a pártszer­vezet irányító, ellenőrző és a gazdaságos termelést elősegítő tevékenysége a párttagok szá­mától függ. A pártszervezetnek ezt a tevékenységét tartalmá­ban kell nézni. Rendszeresen beszámoltatjuk az elnököt, va­lamint a vezetőség tagjait mun­kájukról. Minden problémát a termelőszövetkezet vezetősége megtárgyal a pártszervezet ve­zetőségével — magyarázza a pártszervezet titkára. Többek kö2ött elhatározták, hogy fokozatosan fejlesztik az állattenyésztést, mivel ez a kö­zös gazdaság egyik fő jövedel­mi forrása, kihasználják a le­hetőségeket a lehető legjobban. Nemrég vettek 106 darab bor­jút, amelyet a következő év decemberében fognak hízottan átadni az Állatforgalmi Válla­latnak, Ezenkívül növekedett az állományuk 21 felnőtt mar­hával, ezeket ez év decembe­rében szállítják le; Harminc bikaborjújukat, szintén ebben a hónapban adják át az Állat­forgalmi Vállalatnak. A szá­mokból következik, hogy a ter­melőszövetkezet — kihasználva a mezőgazdasági nagyüzem ad­ta lehetőségeket — komoly mértékben foglalkozik szarvas­marha-hizlalással. — Kiszámítottuk — mondja az elnök, Dujmov István — hogy 100 bikaborjú után 123 000 forint jövedelmünk lesz. Ha­sonlóan érdemes sertéshizlalás­sal foglalkoznunk. 101 darab sertés után 170 ezer forint jö­vedelmünk volt az idén. Har­minc le van kötve még erre az évre, 60-at pedig a következő esztendőre szerződtünk. A te- nyészkoca-állományt 25-ről 50- re növeljük a következő esz­tendőben. Rátérünk a baromfi- tenyésztésre is. Jelenleg több mint 700 pulykánk van, mint­egy 30 ezer forint tiszta bevé­telre számítunk a kihizlalásuk­ból. A terv szerint jövőre 10 ezer pecsenyekacsával kezdjük az évet. Négyszeri turnusban 40 000 jószágot fogunk értéke­síteni. Kricskovity József agronőmus ehhez hozzáteszi: — Mi a korú­val törzstenyészetünkből szá­mottevő jövedelemre teszünk szert. Tizenhat tenyészkocáért nemrég 43 433 forintot kap­tunk. A tenyészjószágokért ki­lónként 25 forint jár. Az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó határo­zatokat tehát a termelőszövet­kezet vezetősége a pártszerve­zet segítségével és ellenőrzésé­vel gyorsan megvalósítja. A tagság meggyőződhet arról, hogy amit a vezetőség határoz, az nem papírra írott malaszt, hanem gyorsan valósággá vá­lik. A párttagok a brigádok tagjai között is ismertetik a számításokat, megmagyarázzák, hogy érdemes foglalkozni az állattenyésztés fellendítésével, mert ime ilyen és ilyen jöve­delemre tehet szert a termelő- szövetkezet, amely végső soron a tagság bevételét növeli. Ügy számítják, hogy az idén 58,70 forint lesz egy munkaegység értéke. A jövedelem növelése érdekében határozta el a párt- szervezet, megbeszélve a ter­melőszövetkezet vezetőségével, hogy 50 darab szarvasmarhát és 160 darab sertést hizlalnak terven felül. A pártszervezet terme­lést ellenőrző tevékenysége ko­moly, sokrétű feladat. A ter­melőszövetkezetben sokféle, kü­lönböző gondolkozásmódú, vér­mérsékletű ember dolgozik együtt, akik véleményének kö­zös nevezőre hozása nem köny- nyű feladat. Szívós politikai felvilágosító munkára van szük­ség, hogy a helyes határozatok a tagság megértésével találkoz­zanak. K. S. Nagyot lépett előre az idén Kiskunhalason a megyei fa­ipari Vállalat. A látogatót egé­szen más kép fogadja mint egy évvel ezelőtt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jelentős összegű beruházással megteremtette a jó munka és a gazdaságos termelés műszaki feltételeit. Jelenleg már 19 fa­ipari gép segíti a dolgozók munkáját; Javában üzemel a vállalat 8 köbméteres befoga­dóképességű szárító berende­működik megyénkben, ahová szívesen járnak a vásárlók. Az üvegvitrinekkel díszített üzle­tekben csak olyan árut helyez­nek el, amelyik a raktárban is megtalálható. Az árát sem kell kutatni, mert minden cikknél ott díszeleg az árcédula. A vásárlásnak ez az új for­mája nem rpgi keletű, s máris nagy tért hódított a fogyasztó közönségnél. Például az ízléses kiállítású kalocsai konfekció boltban mindig sok a látogató. Ennek eredménye tükröződik a bevételnél. Míg 1958 első felé­ben, amikor ez az üzlet vegyes ruházati bolt konfekció osztá­lyaként működött, a forgalom 1,5 létszámmal 600 000 forint volt, az új eladási módszerrel zése is. A tárolótéren felállí­tott rönkvágó szalagfűrész a lakosság bérfűrészelési igényeit is kielégíti. Augusztus 20-ra pedig befejeződött a vállalat egész területének bekerítése, ami elsősorban a társadalmi tulajdon fokozott védelme szempontjából jelentős, Javult a minőség és számot­tevően nőtt a munka termelé­kenysége is. A régi malom épületében már egy új, Német­országból importált négy ma­—‘ az önkiválasztással — 4 fő 1959 első felében kétmilliós forgalmat ért el. A kecskeméti műszaki bolu ban az egy főre jutó forgalom — o hagyományos eladási for* ma megszüntetésével — 63 000 forinttal növekedett. Ezekbe az új üzletekbe azért járnak szívesen a vásárlók, mert széleskörű az áru bemutatása — tehát meg* könnyíti a vásárlást. Eladás szempo iából pedig azért jó, mert lehetőség van olyan áruk bemutatására, ame-< lyek ezelőtt el voltak rejtve. Az önkiválasztó vásárlási forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egyúttal emelte a kereskedelmi hálózat kulturálU ságát. rófejes speciális gyalugépen gyártják a parkettát. A gép ka­pacitására jellemző, hogy a januárban még régi módszer­rel gyártott 1200 négyzetmé­ter parkettával szemben jú­liusiban, a speciális parkett- gyalugép beállítása után több mint kétszeresére, azaz 2700 négyzetméterre nőtt a terme­lés. Ez évben az üzem már 13 ezer négyzetméter padlóburko­ló anyagot gyártott, jelenleg pedig már ott tartanak a dol­gozók, hogy napi teljesítmé­nyük eléri a 110—120 négyzet­méter parkettát; A gépesítés és a munkásoto növekvő szakértelme a nyílás­záró szerkezetek készítésénél is együttjárt a termelékenység emelkedésével; 1958-ban 1200 ajtó és ablak készítésére kap­tak megrendelésit; Idén viszont már 3800 ajtót s ablakot gyártot­tak, emellett közel 2500 kis­bútor készült az üzemiben. A szorgalmas munka eredménye­képpen félévi tervüket 118 szá­zalékra teljesítették, tervüket azóta is rendszeresen túltelje­sítik. Kongresszusi vállalásuk­ról hasonló szépeit írhatunk« Ez ideig 30 lakáshoz szükséges ajtót, ablakot és parkettát gyártottak terven felül Végezetül még írnunk fceö valamiről. A vállalat, amellett j hogy az idén nagyot lépett előre, ez év végéig megvett a további fejlődés műszaki alap­jait. Köztudomású, hogy a nö-> vekvő lakásépítés következté­ben minden mennyiségű nyí­lászáró szerkezet és parketta kevés. Éppen ezért, mint ké­pünkön is látszik, már épül a vállalat új üzemháza, mely­nek létesítményi értéke meg­haladja az egymillió forintot. Az új gépműhely üzembe he­lyezésével könnyebb, gyorsabb és gazdaságosabb lesz a mun­ka. 1960-ban előreláthatólag 30 százalékkal növekszik majd a megyei Faipari .Vállalat ter­melése, Sándor Géza (Diaalrenű a Diatona Qózuf. Színházban. Tetőtől — talpig címmel lát* ványos divatrevűt rendez a Kecskeméti Állami Áruház szeptember 21-én, hétfőn a Katona József Színházban, ahol pesti és az áruházi manö­kenek; részvételével bemutatja az őszi és téli ruha, kosztüm, télikábát különlegességeit. Közreműködnek: Sáréi Já­nos, Zentai Anna, Zárai Már-* ta, Vámosi János, Kardos Magda, Borvető János, Mar- tiny Lajos és szólistái, vala­mint több fővárosi művész. Jegyek az Állami Áruházban, a városi KISZ-nél és a Hely­őrségi Tiszti Klubban kapha­tók. Már épül az új gépműhely. A városnézések, történelmi helyek megtekintésével járó fáradságot KISZ-turista cso­portunk Friedrichrodában pi­hente ki. Ennek a kis község­nek 6 ezer lakosa van, de a szép táj, az erdők övezte he­gyek, a jó levegő a kirándulók ezreit vonzza oda. Amikor mi ott voltunk, 7 ezer vendég pi­hent az üdülőhelyen, a külön­böző szakszervezeti és válla­lati üdülőkben, szállókban, ma­gánszállásokon, A szakszerve­zeti üdülőben egy kéthetes üdülésért 30 márkát fizetnek a beutaltak, A legnagyobb üdü­lők egyike a Hermann Danz üdülő, ahol főleg bányászok pihennek. Ottlétünkkor számos nyugat-németországi bányász családjával együtt üdült ott, az NDK bányász szakszerve­zetének vendégeként. Ebbe az üdülőbe hívtak meg minket, hogy német bányászokkal tölt­sünk el egy estét, Hol kerék... A* üdülő éttermében jöttünk faszé, a bányászok családjuk körében, a nőtlenek pedig lá­nyokkal ültek és minden asz­talhoz meghívtak két-három magyar fiatalt, A mi aszta­lunknál ülő bányász Bochum rajnai városkába való volt, s rögtön megkínált bennünket Jumo cigarettával, mi pedig őt Szimfóniával j majd magasra emeltünk és sebtében lehaj­tottunk egy-egy pohár habzó, hideg sört és már meg is kezdődött a beszélgetés; — Rokonszenves emberek a magyarok — mondta ő; Mi is biztosítottuk, hogy Magyaror­szágon is rokonszenveznek a Tolmács üellam némelMdön 3rta : (Briuzt c7aán. Egy kellemes este — nyugatnémet bányászokkal IX. nyugatnémet bányászokkal Megértette a szót, s rögtön válaszolt: AdenauerréL és Strauss-szal a nyugatnémet bányászok sem rokonszenvez­nek. — Miért? — kérdeztük —, hiszen a hír szerint önöknél igen magas az életszínvonal! — Hát az kétségtelen, hogy hamar rendbejöttünk, de nagy bajok vannak nálunk odaát! Szóról szóra így fejezte ki: — Tudja, Nyugat-Németor- szág olyan mint egy asszony, aki ragyogóan felöltözött, de a ruha alatt piszkos! Gazda­sági bajok, politikai bűnök — nehéz ebből a kiút!,;. Szavaiból megértettem, hogy nehéz munkája árán felöltöz­ködött, bomibasérült lakását rendbehozatta, aztán elkezdte a vásárlást. Bútor, szőnyeg, televízió, jégszekrény, mosó­gép — mindez hosszúlejáratú részletre,;, »Ahstotem ...« — azt jelenti, hogy ledadogni. Így nevezik, nagyon találóan, a részletfizetést j.. ...hol talp — a kapitalizmusban Á helyzet azonban megvál­tozott: nő, nő az eladatlan szénhegy, a kormány, nem ismeri el a népi demokratikus országok egy részét, nem akar­ja fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat Kelettel, és rá­adásul — ment a szerződés er­re kötelezte — nagy mennyi­ségű nyugati importszenet vett át. Bányászaikat csökkentett munkaidőre szorították, s a »•nem rentábilis-« bányák be­zárásáról beszélnek — bányá­szokat bocsátanak el! A csök­kentett munkaidó után a tőkés természetesen csökkentett bért fizet, a részletfizetés és más terhek azonban változatlanok maradnak! Egyes, részletre vett villamossági felszerelést bányászunknak már vissza is kellett adni., s — Ha elbocsátanának, a la­kásunk kiürül, s ami még na­gyobb baj, odavész az eddig befizetett részlet, háromévi megtakarított keresetünk. Jobb nem is beszélni ezekről a dol­gokról — fejezte be asztaltár- sunk. Viszonzásul a magyarországi bányászokról mesélünk: a hű­ségjutalmat szeretnénk neki megmagyarázni, de nem érti, — vagy nem hiszi? Minden esetre nehezen tudja elképzel­ni ezt is, a toborzást is, s a munkaerőhiányt is; Közben azonban a hangulat felélénkül, s néhány magyar j népdalt dalolunk nagy siker- j rél, még csárdást is táncolunk, j amelyet ők egy vidám rajnai ! bardallal viszonoznak, helyi: szokás szerint kari-karba ölt­ve hintáznak ülve, később fel- j állva, A dal szövege szerint; az éneklő — abban az eset- 3 ben, ha Rajna apácskánk med- rében bor folyna — ő ott hal j szeretne lenni, g« Magyar nótát énekel a — sógor Csúcspontra hágott a han- j gúlát Az egyik nyugatnémet; bányász odajön hozzánk, s el- j mondja, hogy sógora, akinek! gyönyörű hangja van, valami-: kor járt Magyarországon és j egy magyar nótát is tud, de nem akar kötélnek» állni, meri . azt mondja, Magyarországon: nem lehet olyan dalt énekel- _ ni, amelyben az »isten« szó j előfordul. Igyekeztünk meg- j nyugtatni: nyugodtan énekelje j el a sógor a magyar nótát,! amire aztán valóban szép hang­ján rázendített az »Akácos út, j ha végigmegyek rajtad én ;. kezdetű Fráter Loránd-dalra ■ — magyar szöveggel. A dalban! — mint ahogy ismeretes —i nem fordul elő »isten« — úgy-; hogy azt hisszük, emiatt nem j sikerült meggyőzni a nyugat-' német sajtó hazugságai ellené- j ben a sógort. Éppen ezért a! következővel búcsúzunk: vi-: szontlátásra egyszer Magyar- ! országon! Jöjjenek el, nézze- j nek körül nálunk, győződjenek j meg arról, mi az igazság, Többen meg is ígérték, ha j módjuk lesz rá, eljönnek. (Folytatása következik) 13 ezer négyzetméter parketta, 3800 ajtó, ablakkeret, 2400 kisbútor Növekvő termelés a megyei Faipari Vállalatnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom