Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

1959. szept. 12, szombat 3. oldal Figyelmük középpontéban a negyedik negyedév áll Mi ketten egyedül Szeptember 9-én délután ren­dezték meg a Kalocsai Füszer- paprikaipari Vállalat kommu­nistái vezetőségválasztó taggyű­lésüket. Az üzem pártszervezeté­nek tagjai a színvonalas beszá­moló elhangzása után felelősség­től áthalva vitatták meg párt- szervezetük további fejlődésé­nek feladatait. A taggyűlési vita során a kommunisták a legnagyobb fi­gyelmet arra fordították, hogy kialakítsák azokat a módszereket és esz­közöket, amelyekkel sikere­sen végre tudják hajtani a vállalat negyedik negyed­éves tervet. A bő paprikatermésre való te­kintettel az utolsó évnegyed nagy feladatok elé állítja nem­csak az üzem gazdasági veze­tőit, hanem az összes kommu­nistákat és á pártonkivüli dol­gozókat is. A Fűszerpaprikaipari Vállalat taggyűlésén megjelent és fel­szólalt Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vállalat dolgozóinak és elsősorban a kommunistáknak erejük megfeszítésével kell küz­deni a negyedik negyedév ter­veinek megvalósításáért, hiszen ebben a negyedévben a vál­lalat termelési értéke forint összegben megegyezik az el­múlt esztendő egész évi ter­melési értékével. Beszéde során arra is rámu­tatott, hogy a pártélet lenini normáinak érvényre juttatása szoros összefüggésben van az üzem gazdasági fejlődésével és a tömegek között végzett párt- politikai munkával. Hozzászó­lása befejezéseképpen kiemelte, hogy a jelenlegi párttaggyűlés nem egy a sok közül, hanem fordulópont a pártszervezet fejlődésében és a vállalat életében is. Hivatásukon tűi*** A kecskeméti Községgazdálko­dási Vállalat dolgozói is ered­ményesen kivették részüket a társadalmi munkából. Részt vettek a Kerkápoly utcai útépí­tés földmunkáinál, a Kossuth térről pedig 20 kocsi követ szál­lítottak a Sárkány utca kikö­vezéséhez. Dicséretre érdemes, hogy a Kossuth térre tervezett parkhoz szükséges keramitsze- gély beépítésére Is vállalkoztak a Községgazdálkodási Vállalat dolgozói, akik természetesen nemcsak társadalmi munkában szépítik a megyeszékhelyt, ha­nem meghatározott tervek alap­ján. hivatásszerűen is. Kunssentmiklósi élmények66 Egy napot töltöttem a közel­múltban Kunszentmiklóson. Ez a huszonnégy óra teljesen ele­gendő volt ahhoz, hogy megál­lapítsam: a szóbanforgó helyi­ség a megye egyik legkevésbé fejlődő községe. Próbáltam ösz- szehasonlítani hasonló nagy köz­séggel Kiskőrössel. Kiskőrösön a modern állomástól kezdve, egészen a gyógyfürdőig a figyel­mes szemlélő megállapíthatja itt törődnek a község arculatá­nak a megváltoztatásával. Ugyanezt azonban nem mond­hatjuk el Kunszentmiklósról. Az utcák piszkosak, a zöldség- és gyümölcsbolt előtt hatalmas szemétdomb éktelenkedik. (Itt sem ártana egy olyan felhívást kibocsátani, hogy a parkokat, tereket és az utcákat tartsák rendben.) A piaccal szemben le­vő artézi kútnál a víz aláásta a kövezetei. Egészen meg van roggyanva. Nem is beszélve a kutat körülvevő medencéről, amely színültig van hulladékok­kal. A gabonapicon levő híd­mérleg már két hónapja elrom­lott. Megjavítása érdekében a mai napig sem történt semmi. Ügy vélem, ha gondot fordíta­nak a községfejlesztésre, akkor ne hagyják a meglévő létesít­ményeket tönkremenni. Kun- szentmiklós község népének kul­turális igénye egyre növekszik és ez azt is megkívánja, hogy lakóhelyük környéke egészséges és kulturált legyen. Azzal az ér­zéssel utazom el Kunszentmik­lósról, hogy legközelebb ezeket a hibákat már nem találón meg. Hazai Endre levelező Értesüléseink szerint október első napjaiban készülnek el a Bethlen körút aszfaltozásával, majd ezt követően a Sárkány utca új útburkolatával. Az ő ke­zük nyomán kap úgynevezett „felületi réteget” a Matkói út és a Halasi utat összekötő maka- dám útszakasz, s ők látják el aszfaltburkolattal a Klapka ut­cai járdát is. Munkájuk nyomán nemcsak a megyeszékhely fejlődik, hanem több környező község is. Tisza- kécskén út.portalanítást, Lajos- mizsén 1300 négyzetméter járda építését vállalták az idei évre. Kohl Könnyű fajsúlyú, vidám olasz film, melynek főszerepében Walter Chiarit és Carlo Campa- ninit, az Oké Néró komikuspár­ját láthatják viszont a nézők. A film mondanivalója tagadha­tatlanul jószándékú: az emberek egymásra'vannak utalva, csak a társadalom együttes ereje biz­tosíthatja a létfeltételeket. Lényegében egyetlen ötletet duzzasztottak naggyá az írók és a rendezők, hogy kiteljen belőle egy kétórás film. Az ötlet: mi lenne akkor, ha hirtelen egye­dül maradnának a világban az Az üzletek forgalmáról Megyénk bolti kiskereske­delme az első félévben 988, a vendéglátás 136 millió forin­tot forgalmazott. WVWWWWWWWWVVVWWVWWWVWVWWWVWVWWVW embertársaikkal elégedetlen em­berek? A két kitűnő komikussal esik meg ez — álmukban. Két-* ten, illetve hárman maradnak a világon, mert szerelmük termé­szetesen elkíséri őket álombéli útjukra is, — az üres Rómába^ ahol minden rendelkezésükre áll, s végül az ember nélküli vá­rosban szinte összeesküsznek el­lenük a tárgyak, a házak, eléjük tárul az ember nélküli élet min- den kellemetlensége. Jó nyári szórakozás ez a film, de nagyobb igényeket nem kel) vele szemben támasztani. Javában folyik az idén be­vonulok sorozása. A kecskeméti kiegészítő parancsnokság soro­zó bizottsága elé a járás 18 köz­ségének és a városnak 1939-es születésű, húszéves fiatalemberei és a tavaly be nem' hívottak já­rulnak, hogy megállapítsák ró­luk: alkalmasak-e az alkotmá­nyunk által minden állampol­gárra megszabott szent köte­lesség teljesítésére, a haza vé­delmére. A fiatalok először az SZTK- ban egészségügyi vizsgálaton esnek át. Ezután az Építők Kul­túrotthonában —• ahol a sorozást végzik — megjelennek az egyes sorozó albizottságok előtt. Nemcsak az orvos vizsgál •. • Először a személyi adatokat egyeztetik, majd a családi és a vagyoni helyzetet megállapító albizottság elé kerülnek a leen­dő újoncok. Dolmándi Pál, a ki­egészítő . parancsnokság munka­társa és Ott Józsefné, a járási tanács szociálpolitikai előadója már ismerősökként hallgatják Tolmács Dollarn némelföldön 3-rta: zßeuAdt -Joűtt. Mi történt a „Feinina^-ban VIII. '„Plattensee risling" a Hing-Caíé-ban Amikor megelégeltük az elő­kelő kávéházat, taxival elmen­tünk a beígért lokálba, amit „Femina”-nak hívnak. Egy át­járóházban van, ami Lipcsében nem feltűnő, hiszen rengeteg itt az ilyen passzázs, azaz át­járóház, sőt a híres lipcsei vá­sár egy része is hasonló pasz- százsokban bonyolódik. Az azonban már meglepett, hogy a szántén nagy luxussal berende­zett helyiségben a frakkos pin­cér sört már nem nem szolgált fel, hanem — mint ahogy meg­tudtuk, ez a lokálokban általá­nos — magyar borait ajánlotta. játszott, s az énekes is fel­váltva énekelt németül, s ango­lul jó dzsessz-dalokat, és a pá­rok a különös, alumínium „par­ketton” ■ kopogtak.. j Minden jel arra mutatott, hogy a han­gulat csúcspontján van. Ezért kéri előre a pénzt a pincér Egyszer csak megjelent sietve egy pincér, majd a ki járati függönyt fellebbentve távozott, s amikor visszajött, hozta ma­gával az üzletvezetőt is. Utá­nuk egy nagy darab, jó fellépé­sű fiatalember ment, aki ki­csit több biztonsággal mozgott a helyiségben ahhoz, hogy akár vendég, akár alkalmazott le­gyen. A bejárati függönyön túl eltűntek és hirtelen tompa csattanás.t hallottunk. Mi már megelőzően felálltunk és így a nyüzsgés kezdetekor, időt nem veszítve elhagytuk a helyiséget. Szerencsénk volt. Alig értünk az’ átjáróház kapujába, megje­lent néhány rendőr és a kapu két oldalából kihúztak egy ösz- szecsukható vasrácsot, amivel az átjárás mindkét oldalát, s vele az egész lokált lezárták. Ez­után sietve eltűntek a forgóajtó mögött. — Alapjában véve a főpincér­nek igaza volt — jelentette ki egyik utitársunk. — Még jó hogy időben benyújtotta a számlát és beszedte a pénzt, most. Iegal4bb nyugodt lelkiis­merettel távozunk. Valóban, nem sokat törődtünk távozáskor az ilyen részletek­kel. Örültünk, hogy a német rendőrség nem talált ott ben­nünket, külföldi turistákat. Mai napig sem sikerült meg­tudnunk: mi történt akkor éjjel a „Feminá”-ban. ÍE£tytatása következik) Van: „Tschardasch”, és „Plat­tensee risling”, ez utóbbi név balatoni rizlinget takar. Mi ter­mészetesen megérdemeltük vol­na a kényszerzubbonyt, ha 10 márkás magyar bort rendelünk, amely összegért egy aktatáskát, vagy 5 tekercs Agfa filmet ve­hetünk. Francia konyakot ren­deltünk hát, s amikor a pincér azt kihozta, egyidejűleg a számlát is mellékelte. Kérdé­sünkre, hogy ha ezután még további három-három konyakot kérünk negyedóránként, akkor minden alkalommal mellékeli-e a számlát is, — ő csak lakoniku­san annyit mondott: „igen!”. A zenekar közben német, angol, amerikai számokat — Mesélj valamit kalandjaid­ról!— hangzik a felszólítás a külföldről hazatért jóbaráthoz. Magunk is, ha olykor elolvas­suk valamelyik hazánkfia úti­rajzát, bármilyen szép volt ben­ne a tengerparti naplemente leírása, csalódott érzéssel tesz- azük le, ha nem ír semmit kalandjairól. Mi társasutazók, elég „szerencsés” helyzetben voltunk és így egyik kalan­dunkat le is tudom írni. Divat a „petica" és a kockás kabát r Két úti társunk megkért: men­jünk el „valami sötét helyre” Lipcsében, úgymond, „tanul­mányozni akarják az éjszakai étetet”. Német barátaink előzőleg már felsoroltak hat-hét szórakozó­helyet, köztük a híres Ring- Café-t. Gyönyörű hely: sok márvány és perzsa szőnyegek, délszaki növények, frakkos pin­cér, 12 tagú tánczenekar és külön bár — forgóparkettel. De a Ring-Café pincérei — bármi­lyen elegáns hely is — a leg­halványabb lekicsinylő vagy türelmetlen gesztus nélkül hoz­zák ki a két pohár sört is, egyenként 86 pfenningért, noha a szomszéd asztalnál már két- három üveg pezsgő áll a hűtő vödrökben. A ruházkodásnak is széles skáláját láthattuk itt: a nők rendkívül elegánsak és ápoltak, nagy divat a „petico”, az alsószoknya, méghozzá any- nyira kikeményítve és perion betéttel felszerelve, hogy ha- rangszerűen áll el a testtől. Csinos! A férfiak viszont egy­szerű kockás kabátokban ültek elegáns hölgyeik mellett. Most ss & divat meg itt a fiatalokat. Nyáron ugyanis — az összeírás után —» környezettanulmány keretében minden sorkötelest meglátogat­tak. hogy pontosan tájékozódja­nak családjaik szociális visao* nyairól: megélnek-e majd a bevonuló nélkül a- családta­gok? A nős emberek feleségé­nek kereseti forrást ugyancsak az albizottság ■ biztosít. Ezután következik tulajdon­képpen a fiatalok megismerése,. Ez a' Lengyel Ferenc tiszt elv­társ vezette albizottság munká­ja. Mindenkivel beszélgetnek. Megállapítják szakképzettségü­ket, általános műveltségüket* politikai tájékozottságukat. U. Ferinek iskola lesz a katonaélet Napokban a- tiszakécskeieket sorozták. Lapunk hasábjain/ép­pen a közelmúltban olvashatott Tiszakécskéről az olvasó, s meg­tudhatta: milyen sokszínű arca van a falunak. Még falu, de már gyára van. Élete pár év alatt teljesen megváltozott. Sokan érettségiztek az itteniek közül, de mégis vannak olyanok, akik nyolc év alatt csak négy elemit jártak és még azt sem tudják: hazánknak mi az államformája H. Ferire gondolunk.’ Nap­számba járt dolgozni a község egyik nagygazdájához. Szembe­ötlő és éles a különbség közte és a tisztességes munkahelyen, gyárban, tsz-ben dolgozó fiúk között. Ennek a fiatalnak ne lenne szüksége a katonaidőre? Vagy bárki másnak? — Mindannyian férfiakként, megerősödve és a katonás nevelésből jellemükben és akaratukban megedződve fog­nak majd leszerelni, tMilyen fegyvernemhez szeretne kerülni J Mikor mindent tudnak a fia­talokról. akkor történik meg a tsorozás legfontosabb mozzanatai [Mátyási Antal, a bizottság veze­tője — ellenőrizve az albizott­ságok információit — a: kiegé­szítő parancsnokság munkatár­saival egyetértésben eldöntik, [milyen fegyvernemhez osztják Ebe a sorköteleseket. [ Érdekes: mostanában a határ- főrségtől egyáltalán , nem irtóz- inak. sőt vannak, akik kérik ma-; [gukat a határ mellé. Vonzza Sókét a szép és tartalmas életet [ígérő, a haza védelmét békében íis szolgáló határőr-élet, i Pankovita .József

Next

/
Oldalképek
Tartalom