Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
* MAGYAR SZOCIALISTA. iMUNKA'SPÄPr BA'CS- KI SK UN. MEGYEI ■LAWA Utána van-e aa *elő — Érdemes volna szóvá- tenni az újságban! — mérgelődött valaki fennhangon az egyik hirdetőtábla előtt. Miért kellett idebiggyeszteni, hogy a DÓZSA—OROSHÁZA összecsapás előtt előmérkőzést rendeznek. Én már évek óta járok focipályákra, de az elő mérkőzést még soha és sehol nem játszották a nagy meccs után. Felesleges tehát az »előtte« szó. A meggyőző »kiselőadást« végighallgató társaság tagjai bólintottak helyeslésük jeléül, s én, az eset véletlen fültanúja, kívánságuk szerint szóváteszem a nem túl jelentős, de tanulságos esetet. Figyelmesebb«» végezzék munkájukat a hirdetmények, körlevelek, feliratok ; szerkesztői. Sokasodik az iskolázott, logikusan gondolkodó, a helyes arányokra, a szép stílusra ügyelő emberek száma. S ezek — tetszik, nem tetszik — gyorsan kialakítják magukban a szegénységi bizonyítványt arról a vállalatról, intézményről, amelynek a hirdetményén pongyolaságot fedeznek feL T9S9. wept 8, vasárnap Kutya nyalja a tejfelt, szemetet hord a szél — A KÖJÁLL fényképgyűjteményéről — A Közegészségügyi- és Jár ványügyi Állomás térképe, s fénykép-gyűjteménye a kecskeméti köztisztasági, higiéniai állapotokról beszél. A KÖJÁLL igazgatóját, dr. Harsányi Istvánt kértük meg: ismertessen meg bennünket e képek tartalmával. — Hol kezdjük? Talán ott, ahol legtöbben megfordulnak — mondja Harsányi doktor. — Két órával a piac sarasa után a tejpiacon a földön és a beton- asztalokon a szétszórt túrót, sajtot. a kiömlött tejet és tejfölt lepik a legyek, sőt még kóbor kutyák is belátogatnak végignyalni az asztalt. Távolabb, a piac másik végén nagy szemét- tároló láda áll fedetlen tetővel, s körötte rengeteg szétszórt h»’tLOVAK A JÁRDÁN Nem patkolni vitték fel ezeket a lovakat a járdára, hanem ők maguk szaladtak fel oda, ledobva gazdájukat, Dávid Sándor kecskeméti, kisfái lakost, aki az egyik nap reggelén tejet hozott szekérrel a városba, A megvadult lovakat csak itt, a járdán sikerült megfékezni. Szanálunk — de hogyan ? A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata értelmében a Széche- nyi-téren lebontott házak építőanyagát az Arany Kalász Termelőszövetkezet használhatja fel, a neki nem szükséges bontási anyagokat pedig más termelőszövetkezeteknek, illetve magánosoknak adhatja át. Szép az elgondolás, a végrehajtásba azonban több hiba csúszott. Az Arany Kalász Termelőszövetkezet nem hasznosítja kellőképpen a bontási anyagokat. Áruba bocsátotta például a cementlapokat, amelyekből pedig a most épülő 102 férőhelyes Istálló tejkezelő fülkéjét, s más helyiségeit is le tudták volna padlózni. Amellett meg nem felelő a tsz-hez került építőanyagok tárolása vagyonbiztonsági szempontokból sem. Meg kell jegyezni, hogy a tsz 30 férőhelyes sertésfiaztatót is épít, amelyhez 60 ezer forintos hitelkeretet biztosítottak számára, de a tsz, a bontási anyagok ellenére, 22 ezer új téglát vásárolt a TÜZÉP-től, s azt építette be a fiaztatóba. Mi a sorsa — a fentiek szerint a sok esetben feleslegesen eladásra kerülő — bontási anyagoknak? — Itt is több hibát találunk. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai szerint a városi tanács mezőgazdasági osztálya — nagyon helyesen — megfelelő árkalkulációt dolgozott ki, s noha ezt még a végrehajtó bizottság nem fogadta el, a termelőszövetkezet mégis 25' ezer forint értékű anyagot adott már el ■ magánosoknak. Különös, sőt visszás dolog, hogy e hibákért még sem a termelőszövetkezetet tudjuk teljes egészében okolni. Ez okokat bizonyos konstrukcionális zavarokban találjuk. A mezőgazdasági osztály építési csoportja által életre hívott építő brigád ugyanis — amely valamennyi kecskeméti termelőszövetkezet építkezéseit van hivatva lebonyolítani — kapta feladatul a szóban forgó épületek lebontását s azok anyagainak kezelését Az építő brigád munkájának ellenőrzése azonban olyan feladatot rótt az Arany Kalász Termelőszövetkezetre, amelyet az már a gazdálkodás irányításának kára nélkül nem tud megoldani. A brigád tehát — számára meg nem felelő — „önállóságra” tett szert, mivel azonban mégsem ismeri a lebontásra került épületanyag legcélszerűbb és leggazdaságosabb elhelyezését, nem is tud abban megfelelően dönteni. A Magyar Nemzeti Bank az ügyben megfelelő intézkedést sürget, mi pedig csak annyit tudunk mondani: szívleljék meg e tanulságokat mindazok, akiknek keze alá a jövőben szanált épület bontási anyaga kerül. ladék. A piacról a szemét egy részét a szomszéd utcára hordj;ak es a szabadban süti a nap, fújja a szél, olyannyira, hogy a közelben lakók egész nyáron nem tudják kinyitni ablakaikat a kellemetlen szag miatt. — Menjünk a város másik végére — mutatja a képeket Harsányi doktor. A Kistoronynál, a kerítés tövében nagy csomó szemét van. A Bethlen körúti szeszfőzde mellett nagy halom rothadásnak indult gyümölcs, meg salak kallódik. A Tejüzemben az udvaron szintén fedetlenül rothad a sajt és más tejtermék. Tekintsünk be egy-két lakóházba is '■— vesz elő másik csomag fényképet dr. Harsányi elvtárs. — A fő útvonalakon csak minden második. vagy harmadik házból hordják ki a szemetet, de a fedetlen kocsikról az összegyűjtött szemetet Is szerteszét hordja a szél. E hibák nemcsak Kecskemétre jellemzőek, hiszen Harsányi doktor a Kiskun Napok idején Kiskunfélegyházán is sétált és látta, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat elárusítója fedetlen és piszkos kartondobozokból és kasból árulta a péksüteményt. A modern önkiszolgáló bolttal szemben pedig megrongált és fedetlen szemét- tárolót talált. Mindezeket figyelembe véve a Községgazdálkodási Vállalatnak jobban meg kellene szervezni a szemét szállítását, több fedett tetejű járművet kellene beállítani, s ajánlatos lenne a rossz állapotban lévő utcai szeméttárolókat is megjavítani. Minde- nekfölött pedig, az utcák felseprése előtt, — ez minden járókelő érdeke és kívánsága —, locsoljanak. Barta Éva „Bofvró’afeda“ Egy amerikai cég nagyon előrelátónak bizonyult: világűrruhákat gyártott. Ilyen ruhákat még elég nehéz eladni egyelőre, s a cég azért, hogy bebizonyítsa. milyen ragyogóan lehet mozogni a bolygóközi viseletben, propagandistái útján új sportot honosított meg. Ez a „bolygólabda” nem más, mint az amerikai baseball játék, világűr-viseletben. Így mégiscsak rá lehet sózni néhány világűr-ruhát egykét milliomosra. • *:x.sv..>v iVíflii-WtllUft Szárnyakkal... Moszkvából érkezett rádiókép Dmitrij Iljin szovjet mérnök omithopterérol. Az ilyen szárnyakkal felszerelt repülő alkalmatosság elméleti számítások szerint óránként 100 kilométeres sebességgel repülhet. 'Jöeltxíeián*ik iktrlextuhe oalt Eötvös József, az egykori kuU tuszminiszter egy ízben Svájcba látogatott eh Itt ismerkedett meg Weber Edével, aki gazdin sági iskolai tanár volt hazáján ban, s akit Eötvös Magyaror* szagra hívott tanárnak, Webet először a balatonfüredi szeretet* házat vezette, majd a budai tanítóképzőben tanított. Mikor nyugalomba ment, Kerepesen, magyar felesége birtokán 34 hold szőlőt telepített. Itt termelt borával a bordeauxi világkiállí* táson aranyérmet nyert. Kerepest szőlőtelepét Helvéciának nevez* te hazájáról. Birtokát azonban később eladta, s 1891-ben Kecskemét városától 2000 hold bir- kalegelőt vásárolt s itt alkotta meg az immár határainkon túl is híres Helvéciát. A kerepest Helvécia a második vllághábo- rú előtti részletes térképeken még szerepelt, de ma már csak az idősebbek tudnak arról, hogy a mi Helvéciánknak p*íimikor ikertestvére is volt Dr. Bodócs Gyula RENDELET a marhahiziaiás nagyüzemi feláráról A Magyar Közlöny 88. számában megjelent az élelmezésügyi miniszter rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a termelőszövetkezeti csoportoknak a hízottmarha után járó nagyüzemi felár fizetésének szabályozásáról. A mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport abban az esetben kapja meg teljes mértékben az Állat- forgalmi Vállalatnak átadott hízott marhák után számított nagyüzemi felárat, ha az átadott Levelezés helyett — PVC-ügyben martiakat sajat közös allomá-' nyából, illetve tagjainak háztáji" állományából vásárolta, állította hízóba, vagy idegen személytől vette 150 kilogramm súlyon alul és így állította hízóba. Ha az idegen személytől vásárolt marha súlya több volt 150 kilogrammnál, a nagyüzemi felár csak az erre ráhízlalt súlytöbblet után fizethető ki a termelő- szövetkezetnek. Az élelmezésügyi miniszter rendelete 1959. szeptember 1-én lépett natályba. PVC-vel manapság már nemcsak a villany- és vízvezetékszerelők dolgoznak, — ez a műanyag bevonult a háztartásokba is. Asztalterítő, elsötétítő függöny, sőt lassan-lassan szőnyeg formájában is. Ha azonban a vízvezetéki PVC-cső elreped, az asztalterítő vagy függöny elhasad, nincs az a csodálatos kezű ezermester Kecskeméten, aki hiba nélkül ragassza azt vissza; mivel se égen, se földön nem lehet találni PVC ragasztót. A Vegyicikk Nagykereskedelmi Vállalat helyettes vezetője Budapestre, a Kozma Ferenc utca 3. szám alá utasít bennünket, ott tálán bővebb tájékoztatást tudnak nyújtani, de megjegyzi azt is, hogy ha két évig raktáron tartanák a PVC ragasztót, az akkor sem kelne eL Szerinte. De a műanyagot egyre többen használó mesteremberek és háziasszonyok szerint bizony-bizony elkelne! Ezért, ha volt olyan kedves a Nagykereskedelmi Vállalat alkalmazottja, hogy bennünket Budapestre utasított, mi ezúton kérjük meg őt: legyen szíves írni az illető vállalatnak, de minél hamarább, mert a PVC ragasztóra szükség van! A szerkesztőség ugyanis a legritkább esetben foglalkozik kereskedelmi levelezéssel. Ez — köztudomás szerint — a kereskedelmi vállalatok feladata, VIZSGÁZ;4 iuuzvaUVÖLÖ.
