Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

6. oldal 1959. szept. 8, vasárnap A kunbaracsi Sarló Kalapács Termelőszövetkezet 12 magtárát ábrázolja képünk, amelyet a tsz tagsága saját erőből épített 26 ezer forintos költséggel. Képünkön a Templomhegy látható. Itt állt az I. István király által építtetett templom, amelynek kőmaradványait beszállítot­ták a* iskola udvarára, hogy idővel a község parkjának díszí­tésére használják fel. Bogár István iskoláig gató a Templom- hegyen egyébként ásatásokat is akar kezdeni, mert abban re­ménykedik, hogy értékes leletekre bukkan. ]\o, de ennyi elég a régi vi- tágból. A felszabadulás már csak a zselléreket és a kis- parasztokat találta itt. akik kö­zött azután felosztották a grófi birtokokat. A második ajándé­kot 1949-ben kapták a népi de­mokráciától a község parasztjai, amikor kövesútat építettek, amely összekötötte a pusztát a külvilággal. Nagy szó volt ez, mert addig úttalan utakon jár­tak a legközelebb 16 kilométerre lévő községbe, ha petróleumot, 6Ót, s a legszükségesebbeket meg akarták vásárolni. 1955-ben szakadt el Baracs­pu&sta Tatárszeatgyörgytöl és lett önálló község. Azóta három iskola, nevelőlakások, tanács­háza, 250 személyt befogadó kul­túrotthon, s mintegy 70 lakóház épült. Vasútat is elfelejtettek errefelé építeni a régi uráli, de ma már két autóbusz! árat pó­tolja ezt a hiányt, s kapcsolja be a községet az ország vérke­ringésébe. 1954 óta keskeny®! mes mozi működik rendszeresei a volt egészségházban, 1959. ja nuár 16-án /pedig kigyúlt a vil­lany is az újdonsült faluban. — Ez már a községi ejles ilésből valósult meg — mondta nem kis büszkeséggel Hugyecz Jó­zsef tanácselnök, de joggal, mert Üj színfolt a pusztán. Képün­kön a községet villanyárammal ellátó vezetékek láthatók a tra­fóállomással. ződésre és árutermelési tervü­ket eddig 67 százalékra teljesí­tették. Ezek az eredmények máris gondolkodóba ejtették a baraesi egyéni gazdákat ¥71 a községben egy messze földön híres szőlőneme­sítő, Bagó Lajos. Hét éve sze­lídíti a kunbaracsi homokot hogy minél zamatosabb nedűt teremjen. Szőlőskertjében 2400 fajta tőke: csak kísérleti célo­kat szolgál. Ez a sokféle tőke 170 keresztezés eredménye. B 507, B. 78 ... olvassuk a tőkék­re erősített táblácskáról. A B. annyit jelent, hogy Bagó, vagyis i fajta kitenyésztése saját mun- ájának eredménye. Bagó Lajos szívesen és türel­mesen válaszol minden kérdé­sünkre. A B 507-est hat évvel ezelőtt ültette magról. A fehér Tökszőlő és a Máj linger féle korai szőlő keresztezése. Ebből bővé- nő k'uai fajtát sze­retne előállítani Van néhány anyagot, nanem a húsúk Is gyö­nyörű piros levet ad. A kun­baracsi szoionemesitő eddigi munkásságát az 1956-os kecske­méti „Hírős Hét” nagy díj a, az 1957-es I. díja és az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás III. díja dicséri. Riportunk végén még rö­viden szólunk arról is, hogy Kunbaracson a Helvéciái Állami Gazdaság 160 hold nagy­üzemi művelésre alkalmas szőlő telepítését kezdte meg. Ugyan­akkor az erdőgazdaság 1650 hold nyárfát, fenyőt és akácost te­lepít. A kun királylány egykori földjén nagyot változott a vi­lág. M'kes grófok sincsenek már, helyettük és nélkülük a volt zsellérek építik, fejlesztik a községet s a krónikás tollat ragadhat, hogy megírja Kunba- racs új, nagyszerű történetét. Szöveg: Nagy Ottó Felvételek: Pásztor Zoliin la unbaracs újkori története 1950-ben kezdődik. — Ekkor lett önálló község. Régi múltját sűrű homály fedi, ame­lyet most igyekszik szétoszlatni Bogár István iskolaigazgató. Kutatásai és a mondák szerint község állt már itt az Árpád- házi királyok idején is. Templomába tíz község lakói jártak Imádkozni, ami arra vall, hogy nagyobb település lehetett, mert tudvalevőleg István király minden tizedik községnek építte­tett templomot. A tatárjáráskor a község elkerülte a pusztulást A aarunáti dombok alján meghúzódó • 15 zsupfedeles házikót nem vették észre a tatárok és tovább vonultak. Mint ismeretes, annak ide­jén a . magyarok árulással vádolták a kunok királyát és fel­koncolták. Később a vád igaztalannak bizonyult és IV. Béla kárpótLásül a kun király Baracs nevű lányának adományozta a községet, — innen a neve is. Évszázadokkal később a törölkdúlást már nem kerülte el Kun baracs sem. Lakói Kecskemét és a közeli mezővárosok falai között keresték menedéket Hosszú időre néptelen pusz­tává vált a hely, s csak az 1800-as évek elején elején kezdtek újra visszatelepülni az emberek. Ekkor készült a Tavaszi kas­tély is, amit Gsongrád megye akkori alispánja építtetett A föld urai azonban egészen 1945-ig a Bors bárók, a Batthyány és Mikes grófok voltak. Az idősebb emberek még ma is emlege­tik, hogy Mikes gróf, aki 1939-ben került a birtokra, még vizet sem engedett inni a zselléreknek a kastély kútjábél. A környék parasztjai pedig nem mehettek át a birtokán, mert akit elcsí­pett, attól elvette a csizmáját vagy a kosarát Kun baracs még ma Is tanya­világ. 382 lakóépülete közül 315 a külterületen van. Az emberek építkeznének a belterületen, de kunbaracsi viszonylatban túl magasak az OTP által megálla­pított telekárak. 8—10 forintért négyszögölenként senki sem ve­szi a házhelyeket és még most is inkább a külterületen próbálkoz­nak az építkezéssel, pedig ez tiltva van. Sokszor azonban már későn veszi észre a tanács, hogy az engedélyezett istálló helyett új lakrészt építettek a tanya­épülethez. Már pedig a cél az, hogy az űj házak a központon épüljenek, mert a lakosság kul­turális és szociális ellátottságát csak így lehet növelni. Augusztus 20-án ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját a baracsi Sarló Ka­lapács Termelőszövetkezet. Ti­zenegy család műveli a 336 hold közös földet. őszintén szólva eddig nem gazdálkodtak úgy, hogy különösebben vonzották volna az egyénieket a termelő- szövetkezetbe. Ennek oka első­sorban az volt, hogy főleg az egyébként nem nagyon jöve­delmező növénytermesztésre Surnyák Mihály bácsi a község gulyása a régi időkről mesél, miközben Fürge és Bogár — két hűséges pulija — vigyáz a csor­dára. ezen belül is a kenyérgabonára — állították be gazdaságukat, holott kitűnő adottságaik van­nak az állattenyésztésre. Az idén már jobbak az ered­ményeik Míg az egyéniek bú­zából 9, rozsból 5, ősziárpából 10 mázsás átlagtermést értek el, addig a szövetkezet búzából 10,2, rozsból 8,5, ősziárpából 13,5 mázsát takarított be holdan­ként. Jövőre ipán növények ter­mesztésére is kötnek szerződé­seket, s még az idén felfejlesz­tik a közös állatállományt. Máris 280 birka járja legelői­ket, nemsokára 12 kocnvaJ ko­cájuk ellik, amelyek szaporu­latát ugyancsak továbbtenyész- tésre állítják be, s rövidesen megkezdik a baromfiólak épí­tését is. Ehhez még csak any- myit. hogy tíz darab szarvas- marhájuk hízik jelenleg szer­tőkéje a Hungária Glória II-b«l is, amelynek kikísérletezéséért Kocsis'Pál, megyénk neves sző- lőnemesítője Kossuth-díjat ka- pott. Most együtt dolgoznak to- vábbnemesítésén. hogy Musko­tály-ízű. de piros színű borsző­lőt nyerjenek A legközelebbi terveik sze- rint a község sportéletét szeretnék fellendíteni. ezért sportpályát akarnak létesíteni. Ezenkívül nincs a községnek or­vosa, illetve Ladánybenéről jár ái a körzeti orvos a betegeket ellátni. Jövőre orvoslakást és rendelőt is építenek a község­fejlesztési alapból, hogy azután saját orvosa legyen a község­nek. Bagó Lajos a szőlőtermelés ki­váló mestere kedvenc szőlőtőkéi között. A hóna alatt látható könyvecskébe jegyzi be megfi­gyeléseinek eredményeit, mert enélkül a sok kísérleti tőke kö­zött még ő sem ismerné ki magát. Csodálattal hallgattuk, ami­kor az egyik tőkére mutatva elmondta, hogy az Kadarka és Alicante keresztezés és 31 cu­korfokos mustot, ad. Nyolc faj­tát Bagó Lajos kísérleti "tőkéi közül egybként már az Orszá­gos Növényfajta Minősítő inté­zet is nyilvántart Eredményei főleg a festő fajtáknál jelentő­sek. Ezeknek a szőlőknek nem­csak a héja tartalmaz a kecskeméti garasban jelenleg is első helyen állnak az MSZMP kongresszusa tiszteletére rende­zett községfejlesztési verseny­ben. Ámr ár~35i_ JiiMirißaimr Hüüiiii»—miz^iiir-iii^iimTjjmirTiiir tils? m ww umna—«uäumu zed—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom