Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

4. oldal 1950. szept. 3. csütörtök JUütliink mj&mán Jobban vigyáznak a termésre G. K. bajai levelezőnk a következő levelet juttatta el hoz­zánk: »Érdemes lenne megnézni, hogy milyen szállítási munkát végez a Bajai Állami Gazdaság. A Mátéház-pusztai vasútállo­másig szabályos szőnyegszerű terítéssel meglátható, hogy merre és mit szállítanak a gazdaság traktorai. Amikor a szemvesz­teség csökkentéséért harcolunk, — a gazdaság illetékesei nem veszik észre, hogy mennyi gabona megy veszendőbe? Vélemé­nyem szerint a fenti tények hanyagságon múlnak.« Levelezőnk közlése alapján vizsgálatot indítottunk, megál­lapítottuk, hogy a mátéházpusztai vasútállomás mellett a köves- útón valóban szóródott a gabona. A gazdaság vezetőivel való be­szélgetés során megtudtuk, hogy az aratás alatt a kombájntól a hibridüzemig a gabonát ömlesztve szállították. Az egyik pót­kocsi oldaldeszkájának résein a gabona a kövesútra szóródott. A gazdaság vezetői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben na­gyobb figyelemmel végzik a termények betakarítását és szál­lítását. „Külsőségek“ és „napirend következik“ Nem egy ízben szóvátettünk már lapunkban olyan kifejezése­ket, melyek sértik és bosszant­ják az ép nyelvérzékű embert. Legújabb csodabogaraink — amelyeket munkánk közben összegyűjtöttük — a következők: Lépten-nyomon hallhatjuk, sőt olvashatjuk. — néha még saját lapunkban is, hogy: „az ünnep­séget külsőségek között tartották meg”. Külsőségek között? E szerint valahol külterületen? Esetleg a tanyán? — mert ezt lehet érteni az egy szót megtakarítani akaró szónok vagy újságíró beszédé­ből, írásából. Nem lenne igy he­lyesebb?: „Ünnepélyes külsősé­gek között..vagy egyszerűb­ben: „Az ünnepséget megtartot­ták.” A másik nyelvtani szörnyszü­lemény a napirend szó haszná­latával kapcsolatban fordul elő. Így mondják az ülések, gyűlések elnökei: „A második napirend következik.” E szerint tehát ugyanazon a gyűlésen. — ha egy-egy napirend négy pontból áll — húsz, sőt ennél több napi­rendi pont szerepel. Ez, ugye kedves olvasóim nem a legmeg­nyugtatóbb az illető gyűlés rész­vevői számára? A harmadik nyelvtani förmed- vényt a bajai KISZ-iskola iroda helyiségének ajtaján láthatjuk: t,Belépni csak hivatalosan sza­bad.” Ehhez már nem is fűzünk más kommentárt, csak ennyit: A felhívásnak ható felírás szerint csupán hivatalosan merev, faar­cot öltve, egy arcrándulás nél­kül, megfelelő derékhajlítással, esetleg bokacsattogtatással sza­bad a KISZ irodába lépni. Valószínűleg, a vidám kedvű kiszesek maguk sem szeretnék látni irodájukban az ilyen láto­gatót ... (— ng. —) 3Céz{oq.ái ám műiénél Valahányszor Eugen Gersten­maier, a nyugatnémet Bundes­tag elnöke irodájában kezetfo- gott egy látogatóval, az illető mindig úgy érezte, hogy áram­ütés éri. Vizsgálatot folytattak Gerstenmaier irodájában és megállapították, hogy az elnök valóban »elektromos töltésű«. Ennek a furcsa jelenségnek oka az a műanyagborításos padló, amely Gerstenmaier dolgozószo­bájában van. A további áram­ütések elkerülésére a padlót most megfelelően földelték. Tervszerűbben, körültekintőbben! Régi tapasztalat, hogy a dunavecsei járás kulturális fejlődésének üteme nem ki­elégítő. Nem egy alkalommal érte bírálat emiatt a járása tanács népművelési csoportját, a dunavecsei művelődés ház igazgatónőjét — több ilyen jel­legű cikk látott napvilágot la­punkban is. Azóta némi ered­mény mutatkozik, de a fejlődés még korántsean kielégítő. Négy községben jártunk most az őszi évad elején, hogy megvizsgáljuk a járás művelő­dési helyzetét, képet alkossunk arról, hogy a megyei tanács, a megyei pártbizottság — de talán legelsősorban a Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelvednek megfelelően mi­lyen előkészületek előzik meg a járás sajátos helyi tervének elkészítését, az őszi kulturális évad megindulását. A vizsgálódások tapasztala­tai alapján nem beszélhetünk a járásban tervszerűen irá­nyított, jól megalapozott és körültekintő népművelési irá­nyító tevékenységről. Sok eset­leges. ötletszerű vonása van a tanácsa kulturális szervek mun­kájának. Nem egyszer ösztönös, ötletszerűen megválasztott uta­kon csordogál a művelődési munka. Hiányzik a tudatos vezetés egyik alapvető feltétele, az ne­vezetesen, hogy a járási mű­velődési szerveknek átfogóan, de . részleteiben is ismernie kellene egyrészt a községek­ben folyó munka eredményeit és hiányosságait, másrészt pe­dig kulturális forradalmunk továbbfejlesztésének feladatait, a célokat és irányokat világo­san .megmutató dokumentu­mait. Nem tanulmányozták eléggé sem a pártunk Köz­ponti Bizottsága által alkotott £5=^1 Ügy látszik, mégis csak cl kell mennünk a fogorvosaoz.. művelődéspolitikai irányelve­ket, nem volt módjuk betekin-' tést nyerni a megyei pártbi­zottság kétéves művelődéspoli­tikai tervébe sem. de adósak a megyei tanács ülésén elfo­gadott tanácsi program tanul­mányozásával is. Márpedig enélkül tudatos vezetésről, a fejlődés feltételeinek megalapo­zásáról nem lehet szó. Beszélgettünk községi tanácselnökökkel, akik hivat­koztak ugyan a párt művelő­dési programjára, de a saját területüket érintő elvi és gya­korlati problémákkal nem vol­tak tisztában. Több helyen olyan nagy volt a tájékozatlan­ság, hogy a megyei tanácsülé­sek határozatait összetévesztet­ték a kétéves művelődéspoli­tikai programmal, a párt irányelveivel. Márpedig ez sú­lyos hiba, mert igaz ugyan, hogy a tanácsi szervek a párt elvi, politikai megállapításaiból táplálkoznak, azokra épülnek, de a gyakorlati feladatok szem- pontjáoól részletesebb tanácsi tervek csak akkor válhatnak ösztönző erővé a járásban, il­letve falun, ha mindenik do­kumentum és elsősorban az elvi vonatkozású dokumentu­mok ismeretében párosulnak. Most szeptember-ben az őszi művelődési évad megindulá­sáig a tervkészítés ideje van. A járási pártbizottságok két­éves művelődéspolitikai elveit színesítik, »váltják aprópénz­re« a járási tanács művelődési tervei, s ezeknek az Ismerete nélkül jó községi tervek sem jöhetnek létre. A megyei párt- bizottság kétéves terve szerint községeink nem készítenek ha­sonlóképpen kétéves, hanem csak egy idényre szóló részle­tes, konkrét, a falu adottságai­val számoló munkatervet. Más problémák is akadnak szép számmal. Említsünk meg közülük néhányat. A járás né­hány községében egy kalap alá veszik a művelődési taná­csot és a művelődési otthon vezetőségét, pedig itt két kü­lönböző szervezetről van szó. Mind a kettő társadalmi jel­legű ugyan, de a művelődési tanácsnak az egész község szemhatárát át kell tekintenie, a művelődési otthon mellett működő társadalmi szerv pe­dig az ott folyó kulturális te­vékenységet figyeli, ahhoz Schiller születésének 200. év­fordulója lesz idén és a DEFA erre az alkalomra épp a KISZ- turisták weimari tartózkodása idején forgatta a városban a »Kabale und Liebe« — Ár­mány és szerelem című szí­nes Schiller-filmet. Ahol Goethe és Schiller dolgozott Itt, Weimarban, a ma róla el­nevezett utcában áll eredeti tormájában az a ház, ahol Schiller élete utolsó három évé­ben lakott, alkotott, élt. A Frauenplanon pedig Goethe, az emberiség legnagyobb gondol- Kodói egyikének háza áll. In­kább a palota kifejezés illetné . meg, hiszen Goethe miniszter volt, műgyűjtő, mineralógus, biológus, s ez házára is rá­nyomta bélyegét. Míg Schiller búzánál jóformán csak az épü­let és egy-két, később oda visszavitt bútor, meg kézirat az eredeti, addig Goeuie barátai, — a nagy költő 83 éves korá­ban bekövetkezett halálakor — mindent a legpontosbban fel­leltároztak, s így ma is minden úgy áll, mint valaha, amikor a Faust alkotója lakott ott. A különböző, pasztel színekre festett szobák arra emlékeztet­nek, hogy Goethe tanulmá­nyozta a színek hatását az em­ber hangulatára. Itáliai útjairól műkincseket hozott haza és ízeket az utcai traktusokban Telmács oeiiam némeHeíden 3rfa : Mraiíd Qaáu Weimar, a költőfejedelmek városa in. küvőt pedig a költő üres cécó- nak tekintette. Liszt Ferenc is itt lakott Weimarban 1869 és 1886 között. Tudnivaló, hogy előzőleg már egyszer töltött itt négy évet a nagy mester. Házának elő­csarnokában magyar nemzeti színekkel ékesített koszorú, kormányküldöttségünk látoga­tásának emléke. Az emele­ten, a mester lakószobáiban láthatók hangversenyzongorá­ja, ajándékserlegei, kéziratai. Ezek a szobák szinte sugározzák Liszt egyéniségét, nagyságát és kis, emberi tulajdonságait is. Amikor a magyar látogató megtekinti Weimarban Goethe, Schiller, Liszt, Cranach Lukács, Wieland, Herter emlékeit, sok­szor eszébe jut: kár, hogy ná­lunk, Magyarországon nincs Petőfi, Arany, Katona József, Madách, Ady, József Attila ház, vagy szoba, ahol ennyire sike­rült volna megőrizni nagyjaink emlékét. Igen szép, árnyas — még az 1400-as évekből származó sír­kert közepén áll a Karl August nyújt társadalmi segítséget, hogy ott nagyobb rend, fegye­lem legyen, hogy magas szín­vonalú művelődési alkalmakat teremtsenek a község dolgozói számára, helyesen használják fel a pénzt és nem utolsó sorban, hogy levegyék a mű­velődési otthon igazgatója vál­láról a közösségért való mun­kálkodás terheinek egy részét, Nagy hiba, hogy a járás­ban több helyen meg sem szervezték a művelődési taná­csokat, pedig erre éotla*-koZ|ó- lag az érvényes megyei hatá­rozatokban megjelölt határidő már le is járt. Erről a tesrv- szerűtlenségről és szervezetlen­ségről beszéltek a július .24-1 járási tanácsülés eléggé heve­nyészett, át nem gondolt hatá­rozatai. Idézzünk közülük né­hányat: az első határozatban' azt a kétségkívül helytálló tényt szögezik le, hogy függet­lenített népművelési felügyelőre volna szükség. A határozat második pontja egyszerű tény­megállapítást közöl: rosszul megy a népművelési munka a járásban. A harmadik hatá« rozati pont egy egyébként he­lyes óhaj, de így, részletezés nélkül mégsem elegendő. Ar­ról van benne szó, hogy fontos a rendezvények bevételeinek művelődési szempontból helyes felhasználása, célravezető, ha a társadalmi és gazdasági szervek jól hasznosítják a mű­velődés szempontjából költség­vetésük ilyen című részét. Úgy gondoljuk az len­ne a helyes és a célravezető, ha a még rendelkezésre áíjó hetekben a járási tanács vég­rehajtó bizottsága, a járás? pártbizottság ületékeseivel együtt még egyszer alapos vizs­gálat alá venné a művelődési munkát, beható tanulmányozás tárgyává tenné a járási műve­lődési szervek őszi előkészüle­teinek állását, és a megyei pártbizottság, valamint a já­rási pártbizottság tervének szellemében helyes útra terel­né a művelődési forradalom szempontjából oly nagy jelen­tőségű népművelési munkát az egész járásban. Bieliczky Sándor Aggteleki képeslap Aggtelek—Jósvaföről küldjük, üdvözletünket a Petőfi Népe szerkesztőségének és az újság ol­vasóinak. Népköztársaságunk kormányának gondoskodása le­hetővé tette, hogy mi, állami gondozott gyermekek is mégis-, merhessük gyönyörű hazánluit. A felejthetetlen kirándulás nem­csak ismereteinket gazdagította, hanem újra megismertette ve­lünk dolgozó népünk áldozat- készségét is. Tizenhét kecskeméti állami gondozott Szeptember 7-én tanévnyitó az Esti Egyetemen Kecskeméten, a megyei párt- bizottság Esti Egyetemén, szeptember 7-én délután 5 óra­kor nyílik az új tanév az első, második és harmadik évfolyam hallgatói számára. Az ünnepé­lyes megnyitót az Esti Egye­lem előadótermében tartják. A megnyitó után a második és a harmadik évfolyam hallgatói számára elődások lesznek. El-alpinista Egy fiatal amerikai szájsebé­szeti hallgató Igen ambiciózus tervet állított össze nyárára: 54 nap alatt megmassza Colorado állam 54 hegyének csúcsát. Ed­dig 27 nap alatt 31 csúcsot „hó­dított” meg. helyezte el — itt voltak a mi­niszter fogadótermei. Az ud­vari részben volt Goethe háló­szobája, melynek berendezése: egy összecsukható, hordozható tábori ágy, kopott takaróval, s egy karosszék. A székben ko­szorú — ez már az utódok ke­gyeletének jele: itt, ebben a karosszékben hunyt el a költő. Liszt Ferenc Házában Az egész házon érződik ez a kettősség. A kor, a társadalmi állás megkívánta a pompát, a nagystílűségét, de a magánszo­bákban a nagy költő szerény­sége nyilvánult meg. Itt van Christiane, Goethe leleségéneK kis szobácskája. Ez az egyszerű családból származó varrónő itt, a nagyhatalmú miniszter, Kari August fejedelem barátjanaK házában is úgy rendezte be szobáját mint otthon, a szülei szegény kis kunyhójában. A kétszer-három méteres szobács­kábán minden a legegyszerűbb. Goethe évekig nem kötött há­zasságot Christianéval, mert akkor a polgári házasságot nem ismerték, az egyházi es­fejedelem által épített mauzó­leum, ahol azonban e mecénás uralkodó — a művészetek és művészek barátja — a főhelyet a költőfejedelemnek engedte át. A fejedelmi család köröskörül, a fal mellett álló szarkofágok­ban nyugszik, míg középen két nagy koporsóban egymás mel­lett Goethe és Schiller pihen. Schiller fiatalon hunyt el tüdő- gyulladásban, s Goethe már akkor úgy nyilatkozott, hogy mellette akar pihenni ő is. A koporsókat Goethe tervezte. A nagyhercegnő végakarata Érdekes története van a feje­delem hitvese, Maria Pavlovna orosz nagyhercegnő sírjának. Végrendeletében úgy rendelke­zett a nagyhercegnő, hogy férje mellett, orosz földben akar nyugodni és sírja felett orosz kápolna legyen. Ezért közvet­lenül Goethe és Schiller mau­zóleuma mellé, — amelynek szélén áll a fejedelem, Kari August nyughelye — földet ho­zattak Oroszországból és erre a földre építették fel a ma is látható — itt, a weimari tájban különösen ható — hagymaku­polás kápolnát. A kápolnában Maria Pavlovna sírja a fal mel­lett áll, csak egy lépcsőfok vá­lasztja el a szomszéd mauzóle­umban nyugvó férjétől. Telje­sedett végakarata... (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom