Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

A MAGVAR szocialista munkáspárt bags -kiskun megyei Világ proletárjai> egyesüljetekl LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 226. -SZÁM Ara SO fillér 1959 SZÉFÉ 26, SZOMBAT Á bajai járás a márciusi határozat útján Baján csütörtökön délelőtt a járás községedből aktívaérte­kezletre gyűltek össze a' párt­szervezetek titkárai, a tanács­elnökök, az állami gazdasá­gok és gépállomások igazgatói és valamennyi termelőszövet­kezet elnöke. Az aktívaülés beszámolóját Pétiké János elv­társ, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke ♦ártotta meg. Számot adott ar­ról, hogy a termelőszövetkeze­tek milyen mértékben erősöd­tek meg, szövetkezetekre me­nően értékelte a kongresszusi versenyt és részletesen meg­határozta a Központi Bizott­ság március 6-i határozatának végrehajtásából fakadó őszi feladatokat. A beszámolót vita követte, amelynek során felszólalt Sza­bó István elvtárs a járási párt­ibizottság titkára is. Az aktívaértekezleten részt vett Mohiár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első, tit­kára, aki felszólalásában ki­fejtette, hogy a bajai járásban hóyésen hajtják végre a már­ciusi határozatot. A szövetke­zeti mozgalom számszerű fej­lődésének jó munkáját a meg­szilárdítás jó munkája követ­te. Nagyon helyes, hogy a, já­rási vezetés gonddal foglalko­zik ezekkel a problémákkal. Molnár elvtárs a .továbbiak so­rán arról is említést tett, hogy bár nagyon jók a gazdasági feltételek a további még na­gyobb eredmények biztosításá­hoz, egyes termelőszövetkeze­tekben mégis tunyaságot lehet •tapasztalni. . Molnár Frigyes elvtárs a dél­után folyamán látogatást tett Vaskúton és megtekintette a termelőszövetkezeti baromfi­telepet. Dr, Erdei Ferenc előadása Kecskeméten Dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára szeptember 24-én, csütör­tökön délután előadást tartott a Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa Művelő­dési Otthonában »A Duna— Tisza köze népe egykor és ma« címmel. A népes hallgatóság előtt érdekes áttekintést adott az előadó a Duna—Tisza köze termelési és társadalmi viszo­nyainak alakulásáról. Érintette a kulturális élet jelenségeinek fejlődését is. A kecskeméti járás tsz-elnökeinek értekezlete Csütörtökön a kecskeméti já­rási tanács mezőgazdasági osz­tálya a tsz-elnökök részére érte­kezletet tartott, amelyen Száraz Elemér elvárs, az osztály veze­tője hasznos tanácsokat adott ahhoz, hogy miképpen lehet a betakarítást és vetést időben, szakszerűen elvégezni. Beszélt a térményértékesítés, s általában a pénzügyi gazdálkodás helyes megoldásáról, a tsz-ek adottsá­gainak légmegfelelőbb növényei! tömeges és minőségi termeszté­séről, valamint az állatenyésztés minőségének javításáról, a- hoza* mok növeléséről is. ■ -■ Az előadást vita követte. Külföldi vendégek szerkesztőségünkben ráti beszélgetést folytattak a munkatársakkal. Délben rövid városnézés után ellátogattak a Csengődi Állami Gazdaságba, ahol Mohácsi Károly elvtárs, igazgató, valamiint Kőrös Gás­pár, az MSZMP járási bizott­ságának titkára fogadta őket. A vendégek megtekintették a korszerű' állattenyésztést, a csőkutas öntözést és az alma­szüretet. Megelégedetten nyi­latkoztak a látottakról. Szerdán V. A. Koroljcv, a szovjet nagykövetség sajtó ■attaséja, Lju Pe-i, a kínai nagykövetség másodtitkára, va­lamint Georgi Pang elő v, a bolgár nagykövetség sajtó atta­séja látogatást tett a szerkesz­tőségünkben. A kedves ven­dégeket Szebelkó Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak politikai munkatársa kí­sérte- el útjukon. A látogatók behatóan érdeklődtek a szer­kesztőség munkája iránt, ba­Kifogástalan minőségű a kalocsai paprika A Kalocsai Fűszerpaprika­ipari Válalat kollektívája a kongresszusi . versenyben a paprikaőrlés gazdaságos feldol­gozását ígérte. Az augusztus havi értekelés szerint az eddig esedékes vállalásokat minden­ben teljesítették, illetve túl­teljesítették.. A vállalás érté­kével növelt augusztus havi termelési értóktervüket 12 ég félezer forinttal túlteljesítették. Az anyagköltségeket 6000 fo­rinttal csökkentették, a teljesí­tett üzemi eredmény ugyan­csak augusztus hónapban 2000 forinttal, volt több a tervezett­nél. Nőtt az egy órára eső ter­melési érték, túlteJjesítebték az exporterv időarányos részét és augusztusban sem beföldről, sem külföldről nem érkezett reklamáció a paprika minősé­gére. MEGKEZDŐDÖTT A SZŐRÉT Mint már hírt ad­tunk róla, megkezd, ték a korai borsző­lőfajták szüretelését a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság II. sz. üzemegységében. A felső képen az oportót szedi-k. Az üzemgységvezető, Preczner Ferenc szerint elég jó ter­mést ' ad. Folyama­tosan szüretelik majd a kékfran­kost és az ezerjót is. Az alsó képen látható, amint a put­tonyokból a kocsira rakják a termést. Innen kerül a bo- g.vózóba. "A bogyó- zóból gumicsövén fúvatják a cefrekád­ba, ahol az időtől függően 3—6 napig erjed, rriajd a hor­dókba kerül. Az üzemegységben 4 hidraulikus prés van. Jelenleg 1600 hektoliter befogadó- képességű pincéje van az üzemegység­de építenek ban, amely 12. ezé? 1 egy modem hetkoliter bor befő- : a gazdaság- gádására lesz képes. ! A bácsszőlősiek régi áima-™- teljesült, amikor augusz­tus 20-án: ünnepélyes keretek között felavatták művelődési otthonukat. Fiz az új létesít­mény büszkén ékeskedik a fa­lu szivében, s a járókelő ön­kéntelenül is megcsodálja az. épületben uralkodó rendet és tisztaságot. Bácsszőlős nem nagy település, de lakói lelkes, oda­adó emberek, akiit mikor meg­hallották, hogy új művelődési otthon épül, zörgettek a ta­nácselnök ajtaján, s felajánlot­ták segítségüket. Az idősebb parasztok még élénken emlékeznek a bács- szőlősi és a Kunibaj a-pusztai fiatalok via&líodásaára, szerte­len mulatozásaira. A két köz­ség ifjúsága elszigetelődve élt egymástól, holott alig néhány kilométer választja el Bács- üzőlóst .Kunbajától. Mindez a Hbrthy-körszak lélekromboló politikájából eredt. Egymás lenézésé és meg nem becsü­lése- volt az urak politikája. Ä felszabadulás után a párt Egy év alatt elkészült büszke? ségük, az új művelődési ott­hon. A 700 ezer forintos épü­letben 85 ezer forint értékű társadalmi munka fekszik. Több mint 6250 órát dolgozott a falu népe, hogy minél előbb meglndiul hasson a kulturális munka. a már* végrehajtó . bízott« 1 sági ülések tárgyalják a jövő évi kulturális feladato­kat. A népművelési tanács el­készítette az egyéves művelő­dési programot, amely részle­tesen foglalkozik az ismeret- terjesztéssel, a művészeti mun­kával, az ezüstkalászos tanfo­lyamok megszervezésével, és még sorolhatnánk. A pedagó­gusok színjátszó csoportot ala­kítanak, s az úttörő-zenekarra is szép feladat vár. * .Megmozdult az egész falu. Tervezgetnek, vitatkoznak, s ez a pezsgő - légkör üdfejezi örömüket, ' ragaszkodásukat á gondtalanabb holnapért.-• .. Bieliczky Sándor Színházba járó munkások házi kultúra uj élvezőit és bir­tokosait köszöntötték kitörő lel­kesedéssel színházunk vezetői és dolgozói. S azokat az ön­kéntes segítőtársakat, akik vál­lalkoztak a művészetek, első­sorban a színházi művészet ál­dozatkész propagálására, társa­dalmi bázisának megyeszékhe­lyünk munkásosztálya köréből való növelésére. A kecskeméti színház eddigi tevékenysége, de különösen az elmúlt év sikerei, nem utolsó sorban pártunk, társadalmi életünk nevelőmunkája ered­ményeképpen emlékezhetünk most meg arról, hogy egyre több munkás válik színházi közönséggé, a művészetek él­vezőjévé és minden bizonnyal értőjévé. Ez az első siker ter­mészetesen még csak a kezdet. Szükség van az ízlés fokozott és céltudatos művelésére, fino­mítására, s ebben nagy részt kell vállalnia ismeretterjesztő szerveinknek. Szükség van a színház és a nagyüzemek, a munkásosztály eme fellegvárai közötti szorosabb társadalmi kapcsolatok továbbfejlesztésért is, hogy valóban úgy jöjjenet be az új közönség tagjai szín­házunkba, mint jóbarátok, mini a művészeti fejlődés, a szocia­lista kultúrforradalom része­sei és szószólói. Pártunk művelődéspolitikai Irányelveinek szellemében fel­frissülő és megélénkülő kultu­rális életünk sikerei minden­képpen feljogosítanak arra a reményre, hogy színházunk 1 munkásosztály és a dolgozc parasztság körében is végrt teljességgel betöltheti rábizoti nagy feladatát, nevelő és tár­sadalmat formáló szerepét. Társadalmi életünk tényeit vizsgálva sokszor és joggal hi­vatkoztunk arra, hogy a kul­turális élet javainak élvezése, az abban való részesülés a múltban, a felszabadulás előtt, az uralkodó társadalmi osztá­lyok kizárólagos monopóliuma volt. A szocialista művelődési forradalomnak éppen egyik legfőbb célkitűzése, hogy ezt a monopol-helyzetet megszün­tesse, széttörje és végérvénye­sén a múlt lomtárába utalja azokat a bilincseket, amelyek lefogták mai szocialista társa­dalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak és a vele szövetséges parasztságnak a tö­rekvéseit, nehogy a kizsákmá­nyoló osztályok mellett ki­nyújtsa a kezét a műveltség, a művészet, a tudomány, a kul­túra felé. Ebben az esztendőben ün­nepli színházunk, a Kecske­méti Katona József Színház e fontos kulturális intézmény társadalmi tulajdonba vételé­nek, államosításának 10. évét. Most, amikor néhány nap múlva megnyílnak a színház kapui, ez előbb idézett régi igazság felemlegetcsére minden­képpen jogunk és okunk van. A múlt évi sikeres művészeti tevékenység és az azt meg­előző kitartó és céltudatos ne­velőmunka eredményeképpen ugyanis ebben az esztendőben jóval nagyobb számban üdvö­zölhetjük munkásosztályunk, dolgozó népünk fiait a színház bérlői sorában, mint a múlt­ban bármikor. Nem véletlen, hogy az üzemi közönségszerve­zők tiszteletére rendezett szín­házi esten elsősorban ezeket az áj bérlsttiüajdonasokat, a sást­MEGMOZDULT Á FALU irányításával a pedagógusok kézibe vették az ifjúság neve­lését. '■7 lőször nehezen ment, mert a kezdeti lépések­nél a nevelők tekintélyének megteremtése volt a döntő fel­adat. Gyakran visszafeleseltek a fiatalok, s »csakazértis« meg­mutatjuk, s nem hajlottak a szép szóra. Múltak a küzde­lemmel teli évek, a két község ifjúsága már, közösen szóra­kozott, illemtudókká váltak, s öltözetükben egy cseppet sem különböztek a városiaktól. Ki­szorult gondolkodásmódjuk­ból a múlt öröksége: a pató- páli hetykeség és nemtörődöm­ség, s kulturális igényekkel léptek a falu .vezetői elé. Mű­velődési otthont szeretnénk — mondták —, s tervezgettek, vajon megvalósltható-e elkép­zelésük. A múlt évben hozzákezdtek a művelődési otthon építésé­hez. Idős és fiatal szorgosko­dott ' társadalmi ' munkában*

Next

/
Oldalképek
Tartalom