Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-24 / 224. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! A MAGVA!?- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS * KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ara 50 fillér 1959. SZETT. 24. CSÜTÖRTÖK Kultűrházat építer.-k Jánoshalmán Jánoshalma lakóinak régi vágya volt már egy új kultúr- ház, ahol esténként kellemesen tölthetik el szabad idejüket. A községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi . ülésén elhatározta, hogy az 1960-as községfejlesztés összegéből felépítenek egy új, modem, minden igényt kielégítő kultűrházat. A község lakóinak igényeire jellemző, hogy a községben levő KlSZ-helyiség — amelyben jelenleg a rendezvényeket tart- : ják — máris szűknek bizonyult. A község lakói az építéshez nagyarányú társadalmi segítséget nyújtanak. - Túlteljesítik kongresszusi felajánlásukat az Aranykalász Tsz tagjai Mátrái Kálmán elvtárs, a bácsborsódi községi pártvezetőség titkára levelében a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet erősödéséről tájékoztatta szerkesztőségünket. Írásából megtudtuk,- hogy az év elején alakult termelőszövetkezet 42 tagja 515 hold földön példamutatóan gazdálkodik. Különösen nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre és állatállományuk gyarapítására. A közös gazdaság tagjai a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták, hogy a tervezett száz férőhelyes sertéshizlalda helyett 170 férőhelyeset építenek, saját' erőből. Az építkezés most már befejezéshez közeledik és ezzel mintegy százezer forint megtakarítást értek el. Hozzáfogtak a tehénistálló bővítéséhez is és hamarosan megkezdik a sertésfiaztató építését is. Állatállományukat ezekben a napokban ötven darab növendékmarha és 120 darab sertés QYÜJTIK A „PIROS ARANYAT" A. Kalocsavidéki Fűszerpaprikáioari Vállalat tlunapataji telepén is megkezdődött az átvétel. A vállalat jól felkészült az idei paprikaszüretre. Az »aranyat érő piros csöveket most nem a zöld gyepen vagy betonlapokon, hanem szellös ládákban tárolják. VÁLASZTÁS UTÁN E hónapban minden p írtszervezetben lezajlik a vezetö- ségválasztó taggyűlés. A kommunisták tanácskozásai — ez már előre látható — sikeresek. A taggyűlés határozatai azt tükrözik, hogy a községekben, üzemekben és a hivatalokban magasabb színvonalúvá, hatékonyabbá és sokrétűbbé válik a pártmunka. Most a választások után új és sokrétűbb munkát követelő feladatokat kell megoldani. Minder útriott kellő körültekintésed és alapossággal elő kell készítem az összevont taggyűléseket, illetve a községi pártértekezhjjtekct. Ezek a megbeszélések összegezik az egyes pártalapszeivezetek feladatait és egy-egy jtözség kommunistáinak a figyelmét a legfontosabb helyi teendőkre összpontosítják. De nemcsak erről van szó. Rövidesen nyilvánosságra kerülnek pártunk VII. kongresz- szusának tézisei és a szervezeti szabályzat módosító javaslatai. Feltétlenül szükséges, hogy ’minden pártszervezetünk jól feilst ; '1 jön a tézisek meg- vi tatását Érért már most hozzá k- i-v il ahhoz, hogy megszllá'; és ott, ahol «zükségr:.. jászervezzük a aépneve’ i. iot, agitátoraink teljes fegyverzetben és felkészültségben álljanak az elkövetkezendő nagy beszélgetésre. A párt Központi Bizottságának márciusi határozata, a szocializmus építésének meggyorsítására hívta fel hazánk összes dolgozóit. Ezért a termelési tervek határidő előtti teljesítése mellett nagyobb lépést kell tennünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. A termelőszövetkezetek az év folyamán ismét bebizonyították, hogy életképesebbek az egyéni gazdálkodásnál. Pártszervezeteink éppen ezeknek a tényeknek az alapján készüljenek fel. arra, hogy az ősz és a tél folyamán széleskörű beszélgetések formájában népszerűsítsék a gazdálkodás szocialista formáját. Pártszervezeteink előtt sok más feladat is végrehajtásra vár, amelyeket a vezetőségválasztó taggyűléseken határoztak meg. A választások után következő időszak tehát ismét erőpróba elé állítja a kommunistákat és a pártszervezeteket. Bízunk abban, hogy minden pártszervezet éppoly lelkesen és odaadóan dolgozik a soron- következő feladatok megvalósításán, mint dolgozott a veze- íöségválasztások előkészítésén, felvásárlásával szaporítják. A szövetkezet tagjai jó úton haladnak tellát. Túlteljesítik kongresszusi felajánlásukat és megalapozzák a közös gazda- ,Ságon alapuló jólétüket. Nagy sikerrel zajlott le a Kecskeméti Városi Tanács kultúrtermében a színházi közönségszervezők részére rendezett hagyományos jutalomműsor. A közönségszervezők lelkes munkáját dicséri, hogy eddig csaknem megkétszereződött az októberben nyíló évadra váltott bérletek száma. H Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 22-én kibővített ülést tartott. Az ülés napirendié« szerepelt: Irányelvek a fontosabb népgazdasági feladatok megoldásához és az 1961—1965-ös ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. A napirend előadója Fock Jenő elvtárs volt. Az előterjesztést a Központi Bizottság behatóan megtárgyalta és ! egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság ülése foglalkozott a pártkongresszus tiszteletére indult munkaverseny fejlődésével és elhatározta, hogy kongresszusi versenyzászlót adományoz a munkaversenyben legjobb eredményt elérő vállalatoknak. A kongresszusi versenyzászlót a kohó- és gépipari, a nehézipari, a könnyűipari# az építésügyi, az élelmezésügyi, a földművelésügyi, a közlekedés- és postaügyi, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi minisztérium vállalatai közül a legjobb eredményt elérő egy-cgy vállalat nyerheti eL Közel 500 millió forint megyénk idei költségvetése Sokat javult a pénzügyi gazdálkodás — állapította meg a megyei tanácsülés Kedden délelőtt ülést tartott a megyei tanacs. amelynek napirendjén az 1958. évi ösz- szesitett költségvetési, beruházási, községi-jlesztési zárszámadás szerepéit, majd az 1959. évi költségvetési, beruházási es községfejlesztési tervezetet vitatták meg és hagyták jóvá. Az. erről szóló beszámolót Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese terjesztetté a tanácsülés elé; — Megyénk 1958, évi összesített költségvetését 406 831 000 forintra terveztük — mondta többek között Varga élvtárs —, ami azonban év közben a póthitelekkel 424 millió forintra módosult. Az 1958. évi költségvetési zárszámadás azt bizonyítja, hogy tanácsaink jól gazdálkodtak az elmúlt évben, s vállalt kötelezettségeiket 98 százalékra teljesítették. Tanácsaink ebben az időszakiban már, sokkal inkább mint azelőtt, törekedtek a gazdaságosságra és takarékosságra. Az eredmények értékét növeli, hogy a helyi tanácsok az elmúlt évben kapták nagyobb önállóságot a költségvetésben rendelkezésükre bocsátott ösz- szegek felhasználására. Saját hatáskörben állapíthatták meg költségvetésüket; joguk volt év közben átcsoportosítaná kiadásaikat bármely ágazat javára; s a kiadásokat saját bevételeikből, valamint az adórészesedésből fedezték. Eredményesen teljesítették a tanácsok bevételi terveiket is. A tervezett 375 millió forinttal szemben 403 millió forint volt a bevétel. Hasonlóan jó gazdálkodás volt tapasztalható a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál, ahol 17 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki a dolgozóknak. Ezenkívül vál- lalatfejlesztésre 2 millió forintot fordítottak és több mint 7 millió forintot fizettek be a megyei tanács központi számlájára. Beruházási terveiket tavaly az év- 'elején 51 millió forintos kerethez . viszonyítva .113 százalékra teljesítették. Tanácsaink a községi ejles ztésben rejlő lehetőségeket is jól kihasználták, s közéi 44 millió forint értékű, a lakosság érdekeit szolgáló létesítményt építették. Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese Az eredmények mellett azonban megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi gazdálkodásiban vannak még .hibák, mind a kiadási, mind a bevételi tervek teljesítésében. Különösein a saját bevételek biztosításét kell a tanácsvezetőknek a jövőben jobban szem előtt tartamiak. A hibákat csak úgy küszöbölhetjük ki, ha növeljük a tanácsvezetők szakmai hozzáértését és stabilabbá tesszük a pénzügyi apparátust. Az idei költségvetésünk 498 441 000 forintos bevételt és ugyanennyi kiadást irányoz elő — jelentette be Varga elvtárs. A felszólalók közül Putics József elvtárs, a megyed párt- bizottság másodtitkára, megyei tanácstag javasolta, hogy az 1960. évi költségvetést még ez év végén tárgyalják meg, mert csakis így lehet tovább javítani a pénzügyi gazdálkodást és megfelelően ellenőrizni végrehajtását. Vörös Vilmos elvtárs, a kecskeméti járási pártbizottság titkára, megyei tanácstag felszólalásában hangoztatta: a műszaki ellenőrző apparátust jobban ki kell építeni, hogy a létesítményeket a megfelelő minőségben vehesse át a tanács. A megyei tanács ezután, ha-, tározatot hozott, amelyben toV* bek között utasította a várost tanácsokat, hogy szeptembe» 25-ig, a községi tanácsokat* hogy szeptember 30-ig tárgyal-» ják meg és hagyják jóvá 1959, évi költségvetésüket. Ezután a tanácsülés meghallgatta Madarász László megyei tanácselnökhelyiettes jelentését a megye kulturális helyzetéről szóló tanácsülés! határosai végrehajtásáról, majd jóváhagyta a végrehajtó bizottság előterjesztését a megye tüske- reskedeüml vál liail^taiirniaik- staa-i kosítására, a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak odaítélésére s a vízszolgáltatásról szóló rendelet módosítására vonatkozólag. 1 Végül a megyei tanácstagod« interpellációs kérdésieket tettek fel a V, b, vezetődnek és osztályvezetőinek. Árvái István keceli tanácselnök kérte a Kecel—Soltvadikert közötti útépítés nyomvonalának tájiból# kijelölését. Bolhóy elvtáns, az építési osztály vezetője válaszában megígérte, hogy a közigazgatási bejáráskor mindkét község vezetőinek véleményét kikérik majd az út nyomvonalának kitűzéséhez. Kalocsai Sándor, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának igazgatója a város iskoláinak tanterem- hiányával kapcsolatban tett fel kérdést a megyei művelődési osztálynak. Mádarász László vb-elnökhelyettes válaszában előadta, hogy Kiskunfélegyháza három gimnáziuma közül egyet megszüntetnek, s az épületet az általános iskolák tanteremhiányának kiküszöbölésére használják feL Az ipari tanuló-iskola azonban a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik,' Az. itt levő tanteremhiány megoldása érdekében felveszik a kapcsolatot a minisztériummal. Ezután napirenden kívül Pallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke szólalt fel. Beszélt az ■ őszi mezőgazdáságí munkák időben történő végzésének fontosságéról és egyél» mezőgazdasági feladatokról. Az ülés Nagymarosi Kálmánnak — a tanácsülést levezető elnöknek == zárszavával érts . Véget, ................v
