Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-23 / 223. szám
L oldal :m szeptember 23, szerda - 1 fy&éc Imié. ds& ö'náltá kiáltíbá&a A megyei képzőm űvész-cso**• port majd mindegyik eddigi tárlatán találkoztunk néhány év óta Goór Imre műveivel. A képi kifejezési mód, az egyéni stílus érlelésének va júdásairól vallanak alkotásai. 6 erről beszél mostani első, egyéni kiállítása is — de talán ennél többet is elárul. Két ellentétes irányú áramlást ismerhetünk fel, ha egész eddigi pályafutásán tekintünk végig. Egész pályafutásáról kell beszélnünk — hiszen mostani kollekciója csak újabb festői korszakáról tudósít. Az egyik: régebben jóval inkább érdekelte a nagy festői őstéma: az ember, a társadalom, — mint a környezet, a természet. Műveinek mai együttese alapján azt mondhatjuk — hogy most kevésbé, ha nem is jutott el az »ember nélküli«, táj festészetéig, de a vásznait benépesítő alakok feltétlenül hátrább lépj-ek figyelme elöl tájképein. A másik fejlődési vonal viszont a táj, a környezet alárendelt szerepéből való előbbrelépését mutatja. Az érzelmek, a hangulatok nem egyszer szimbolikus megelevenítőjévé váltak tájélményein. A figurális ábrázoláshoz vonzódó Goór Imre helyett tehát most — ha olajképeit figyeljük csak — a táj- festővel ismerkedünk meg részletesebben, igen szép eredményeken örvendezve. Pedig a komponáló az eddig főleg emberi témák megjelenítésére törekvő, figurális problémák felé vonzódó művész ilyen természetű fegyvertára is letisztult közben és megneme- eedett. Szén- és tusrajzai fényesen bizonyítják ezt. Ezekben egy sokkal érettebb formákész- eég és kifejező erő lep a néző elé, mint olajképein, itt nem cavar a színprobléma. Jó példa erre a Boglyák című tusrajza, melynek friss távlatai magával ragadják a nézőt. Az Olvasók bensőséges intimitása, a Társalgóban című vázlat egyszerűsége, de különösen a Napozók kitűnő letisztult, kevés szóval, eárt formák között is sokatmondó alkotásnak számít. %2zín problémáról volt szó az előbb. Ez az, ami pillanatnyilag Goór Imre művészeti terveiben az első helyet foglalja el. — Érzésünk szerint kevesebb haszonnal, mint a festő gondolná. Mostani »színes korszaka« az indulatainak legmegfelelőbb, drámai életérzés színben kifejezésének kísérletei túlságosan lekötik figyelmet, és többek között alárendelt szerepre kárhoztatják a táj és az ember szintézisének további kutatását. Kissé keresettnek ható leegyszerűsítés érződik tájképeinek figuráin, hiszen most nem a mozdulatok, az emberi megnyilvánulások dinamikája és drámaisága köti le a figyelmét, hanem a színskála keresése, a kolorisztikus kifejezés temperamentumának leginkább megfelelő kiformálása. Igen nagy szerencsére pesszimizmus felé hajló színkontrasztjai mellett egy másik színirány is kialakulóban van, mely derűs, világos, áttetsző. Erőteljesen érdeklik a rezgő levegő fénytörésében pompázó természet, a nyár megjelenítésének mű hely-problémái. Derűs, világos színekben megálmodott atmoszférikus varázsú tájai közül nem egy jól összegezi eddigi eredményeit. Ilyen a régebben készült Délutáni fények, az ugyancsak tavaly született Vásár s a Balaton percenként változó szín hangulatait megörökítő néhány vászon: a Balaton, a Vitorlások, a kissé kidolgozatlan és vázlatszerű Délutáni Balaton. A másik útja a keresésnek inkább egy nagy festői egyéniség művészi hatásának feldolgozása és néhol felületes átvétele. A drámai szín és fénykontrasztok, a sötétebb tónusok közül elővillanó vakító helyi fényfoltok is érdeklik. Néha ilyen természetű képein a dekoratív elem a mondanivaló elé lép, mint a Napraforgók c. képén. Ennek az útkeresésnek szép állomása a Nyári délután, vagy a Balaton. Hogy az eddig kivívott festői eredmények összekapcsolhatók, egységbe vonhatók, arra gyűj-' teményének talán legszebb darabja a Máriahegy ad biztató választ. Kompozíciós erényei, modernsége, a tájhoz való meleg vonzódása teszi nemesen széppé ezt az alkotását. De a táj és az ember közötti kapcsolatot nem egyszer félre is érti. Erre utal Bérházépítés c. képe, amely az ember és alkotása viszonyát nem tükrözi jól. A figura más képein nem egyszer puszta staffázzsá válik. Pedig — amint már mondottuk — az ember és a társadalom festésére is van ihlete, vannak eszközei. Impresszio- nisztikus, áttetsző színekben gazdag koloritja is egyéniségéhez mérten alakult az utóbbi években. Ha összegezné, összefoglalná eddigi részleteredményeit, ha nem akarná néha erőszakoltan elválasztani egymástól a különböző kifejezési eszközök, a rajzosság, a színvilág műhelyi eredményeinek megszerzését, közelebb juthatna a céljához. í’oór Imre kiállítása szép ^ eredményekről tanúskodik. Művészi felelősségtudata, szakadatlan s — amint mostani művei bizonyítják — eredményes kutatása egy megragadó, érdekes művészegyéniséget tár a néző elé. Bizonyára nem várat sokáig magára a kísérletezések korszakai után az eredmények gazdag szüretje sem. Csáky Lajos — Jogi tanácsadó: llr, holoati K. Gyula ügyén — A rendőrőrszem megbírságolhatja a tisztaság ellen vétőket Fontos és mindenkit érdeklő rendeletet bocsátott ki a Belügyminisztérium utcáink, tereink, s a közönség által használt helyiségek tisztaságának megőrzése érdekében. A rendelet bevezeti egyes köztisztasági szabályok megszegőinek helyszíni megbírságolását. Kimondja azt, hogy köztisztasági szabálysértésért a rendőrség, tettenérés esetén, bírságot szabhat ki a helyszínen. Tíz forint bírságot fizet, aki közterületen szemetel; papirost, gyümölcsöt, vagy más tárgyat eldob; a közterület tárgyait, növényeit beszennyezi; közterületen, ablakban, erkélyen porolást végez, portörlőruhát kiráz; végül, aki a színházban, s más szórakozóhelyiségekben papírt, gyümölcsöt, cigarettavégét, bármi hulladékot eldob és nem az e célra odahelyezett tartályba tesz. Húsz forint bírságot fizet, aki ingatlanának gyalogjárdáját nem gondozza, szemetesen hagyja; s téli időszakban a hó eltakarításáról, vagy a síkosság Miért késik Rendőrfaluban a kenyér? megszüntetéséről nem gondoskodik; aki az ingatlana előtti folyókából, csatornanyílásból az azt eltorlaszoló anyagokat nem takarítja ki. Húsz forinttal bírságolható ugyancsak az a szabálysértő, aki bárhol olyan szemetet, hulladékot, állati hullát rak le, mely a környék levegőjét fertőzheti, élősdieket termelhet; vagy aki magánterületekről származó szemetet a hatóság által megjelölt területen kívül rak le. Helyszínen bírságolható az a kereskedő, iparos, üzletvezető is, aki a nyitvatartás ideje alatt az üzlet előtti gyalogjáró tisztántartásáról nem gondoskodik; s az utcai árus, aki árusítóhelye három méteren belüli körzetét nem tartja tisztán. Bírságolható az is, aki a részére történt szállítás okozta szeny- nyezödést nem tisztítja fel; úgyszintén a szállító, aki a rakománnyal beszennyezi a közterületet. A rendőrség közege, ha a let- tenért szabálysértő a pénzbírságot nem fizeti míg azonnal, feljelentést tesz, s ezt a szabálysértővel közli. Ha pedig a szennyezés olyan fokú, hogy azzal nem áll arányban a kis összegű bírság; vagy egyidejűleg több köztisztasági szabály- sértés történt; továbbá, ha az elkövető fiatalkorú — a helyszíni bírságolás helyett szabálysértési eljárást kell lefolytatni és így az ügyet az illetékes tanács v. b. igazgatási osztályai bírálja el. Bélyegkiállítás a Hírős Városban Kecskemét város felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére, valamint a 32. bélyegnap alkalmából október 31-tól november 7-ig bélyegkiállítás nyílik a Katona József Múzeumban. A kiállításon Kecskemét, Debrecen, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza bélyeggyűjtőinek értékes gyűjte menyei tekinthetők meg. &/(/ eite DCaLaeuut Témát kerestünk gz utcán is. Egy öreg éjjeliőrre bukkantunk, aki éppen a hivatásának megfelelően az üzletek biztonságát, a lakatok épségét ellenőrizte. Hja, van olyan is, aki így tölti el az estéket... Szöveg: Gémes Gábor Foto; Pásztor Zoltán Fotóriporterünkkel elhatároztuk, hogy megörökítjük Kalocsa esti életét, ezért aztán végigjártuk azokat a helyeket, ahol esténként sokan szoktak megfordulni. A fényképezőgép lencséje elé kerülő témát — mint ahogy képeink is mutatják r— nem szalasztottak el. Nyolc óra után értünk a Kai locsai Vegyesipari Vállalathoz. A tanulószalagban éppen egy tucat varrógép dübörgőit. Természetesen mindegyik csinos munkásnőről nem készíthettünk fényképet, de a legügyesebben dolgozókról, Radva Lajosnéról és Farkas Lajosnéról igen. Ök társaikkal együtt munkával töltötték el ezt az estét. Negyed kilencet mutatott az óra. A mozi pénztára előtt még sorbaálltak a jegyekért. Nem csoda, hiszen egy nagysikerű francia filmet, a »Vasárnap gyil- kosai»-t vetítették. A kalocsaiak egy része a moziban talált esti szórakozásra. Fotóriporterünket a cukrászdában megihlette egy vidám társaság. Két fiú és két leány, no meg a cukrászda üdvöskéje — nevét nem áruljuk el — a vidámságuk arról tanúskodik, hogy a felvétel jóval 9 óra után történhetett. A Vegyesipari Vállalatnál még dolgoznak. Sorbaallók a mozi pénztára előtt. A cukrászdában vidám a hangulat. ZENÉSZEK VIZSQÁZTATASA Az Országos Szórakoztató Zenei Központ október 1 és december 15 között tartja megyénk területén a szórakoztató zenészek cj enekesek vizsgáztatását. Az OSZK megyei megbízottja közli azokkal, akik vizsgára jelentkeztek, hogy a vizsgáztatás ‘helyéről és idejéről írásbeli értesítést kapnak. kávéhoz, hanem a déli ebédhez vásárolhatnának csak kiflit és zsemlét. A kenyeret, sajnos, nejn tudjuk kerékpárral kiszállítani, s ezért kénytelenek vagyunk ezt az üzemre bízni. Amikor érdeklődtem, hogy miért ilyen későn hozzák a kenyeret, olyan felvilágosítást kaptam, ami felháborított. »Ezután még későbben erkrank Rendőrfaluba a kenyér, mert szállítás közben más fuvart is cl kell végeznie az üzemnek,« A Petőfi Népe és a város illetékesei segítségét kérem a Rendőrfaluban élő háziasszonyok nevében, hogy a péksüteményt reggel 7, a kenyeret pedig reggel 9 órakor megkaphassa az áruda hogy a dolgozókat ki tudjuk szolgálni. Nagy Sándor levelező A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat egyik élelmiszer boltjában dolgozom, amely a várostól két kilométerre, a Kendőrfaluban van. Az itt lakó munkások szomorúan tapasztalják, hogy a péksütemény és a kenyér igen kevés nap kivételével 11 és fél 12 órakor érkezik meg az üzletbe. Ezen kívántunk segíteni, amikor úgy határoztunk, hogy az üzlet egyik beosztottja minden reggel fél 7-kor a Csongrádi utcai sütődében megjelenik, s 250—300 darab péksüteményt — nem higiéniai előírásoknak megfelelően ugyan, hanem gyékény- és nylon hálóban — az üzletbe kiszállítja. Ez tudjuk: szabálytalan, de ha arra várnánk, hogy a sütőüzem küldje ki, akkor a Rend öríalu dolgozói mn a regssli Jól bezárták? — ezt ellenőrzi az éjjeliőr.