Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

L oldal :m szeptember 23, szerda - 1 fy&éc Imié. ds& ö'náltá kiáltíbá&a A megyei képzőm űvész-cso­**• port majd mindegyik ed­digi tárlatán találkoztunk né­hány év óta Goór Imre mű­veivel. A képi kifejezési mód, az egyéni stílus érlelésének va júdásairól vallanak alkotásai. 6 erről beszél mostani első, egyéni kiállítása is — de talán ennél többet is elárul. Két ellentétes irányú áram­lást ismerhetünk fel, ha egész eddigi pályafutásán tekintünk végig. Egész pályafutásáról kell beszélnünk — hiszen mostani kollekciója csak újabb festői korszakáról tudósít. Az egyik: régebben jóval inkább érdekel­te a nagy festői őstéma: az ember, a társadalom, — mint a környezet, a természet. Mű­veinek mai együttese alapján azt mondhatjuk — hogy most kevésbé, ha nem is jutott el az »ember nélküli«, táj festé­szetéig, de a vásznait benépe­sítő alakok feltétlenül hátrább lépj-ek figyelme elöl tájképein. A másik fejlődési vonal viszont a táj, a környezet alárendelt szerepéből való előbbrelépését mutatja. Az érzelmek, a han­gulatok nem egyszer szimbo­likus megelevenítőjévé váltak tájélményein. A figurális ábrá­zoláshoz vonzódó Goór Imre helyett tehát most — ha olaj­képeit figyeljük csak — a táj- festővel ismerkedünk meg rész­letesebben, igen szép eredmé­nyeken örvendezve. Pedig a komponáló az eddig főleg emberi témák megjelení­tésére törekvő, figurális prob­lémák felé vonzódó művész ilyen természetű fegyvertára is letisztult közben és megneme- eedett. Szén- és tusrajzai fé­nyesen bizonyítják ezt. Ezekben egy sokkal érettebb formákész- eég és kifejező erő lep a néző elé, mint olajképein, itt nem cavar a színprobléma. Jó példa erre a Boglyák című tusrajza, melynek friss távlatai magával ragadják a nézőt. Az Olvasók bensőséges intimitása, a Társal­góban című vázlat egyszerűsé­ge, de különösen a Napozók ki­tűnő letisztult, kevés szóval, eárt formák között is sokat­mondó alkotásnak számít. %2zín problémáról volt szó az előbb. Ez az, ami pil­lanatnyilag Goór Imre művészeti terveiben az első helyet foglal­ja el. — Érzésünk szerint ke­vesebb haszonnal, mint a festő gondolná. Mostani »színes kor­szaka« az indulatainak legmeg­felelőbb, drámai életérzés szín­ben kifejezésének kísérletei túlságosan lekötik figyelmet, és többek között alárendelt sze­repre kárhoztatják a táj és az ember szintézisének további kutatását. Kissé keresettnek ható leegyszerűsítés érződik táj­képeinek figuráin, hiszen most nem a mozdulatok, az emberi megnyilvánulások dinamikája és drámaisága köti le a figyel­mét, hanem a színskála kere­sése, a kolorisztikus kifejezés temperamentumának leginkább megfelelő kiformálása. Igen nagy szerencsére pesszi­mizmus felé hajló színkont­rasztjai mellett egy másik szín­irány is kialakulóban van, mely derűs, világos, áttetsző. Erő­teljesen érdeklik a rezgő leve­gő fénytörésében pompázó ter­mészet, a nyár megjelenítésé­nek mű hely-problémái. Derűs, világos színekben megálmodott atmoszférikus varázsú tájai kö­zül nem egy jól összegezi ed­digi eredményeit. Ilyen a ré­gebben készült Délutáni fé­nyek, az ugyancsak tavaly szü­letett Vásár s a Balaton per­cenként változó szín hangulatait megörökítő néhány vászon: a Balaton, a Vitorlások, a kissé kidolgozatlan és vázlatszerű Délutáni Balaton. A másik útja a keresésnek inkább egy nagy festői egyé­niség művészi hatásának fel­dolgozása és néhol felületes át­vétele. A drámai szín és fény­kontrasztok, a sötétebb tónu­sok közül elővillanó vakító he­lyi fényfoltok is érdeklik. Né­ha ilyen természetű képein a dekoratív elem a mondanivaló elé lép, mint a Napraforgók c. képén. Ennek az útkeresésnek szép állomása a Nyári délután, vagy a Balaton. Hogy az eddig kivívott festői eredmények összekapcsolhatók, egységbe vonhatók, arra gyűj-' teményének talán legszebb da­rabja a Máriahegy ad biztató választ. Kompozíciós erényei, modernsége, a tájhoz való me­leg vonzódása teszi nemesen széppé ezt az alkotását. De a táj és az ember közötti kap­csolatot nem egyszer félre is érti. Erre utal Bérházépítés c. képe, amely az ember és alko­tása viszonyát nem tükrözi jól. A figura más képein nem egy­szer puszta staffázzsá válik. Pedig — amint már mondot­tuk — az ember és a társada­lom festésére is van ihlete, vannak eszközei. Impresszio- nisztikus, áttetsző színekben gazdag koloritja is egyéniségé­hez mérten alakult az utóbbi években. Ha összegezné, össze­foglalná eddigi részleteredmé­nyeit, ha nem akarná néha erő­szakoltan elválasztani egymás­tól a különböző kifejezési esz­közök, a rajzosság, a színvilág műhelyi eredményeinek meg­szerzését, közelebb juthatna a céljához. í’oór Imre kiállítása szép ^ eredményekről tanúsko­dik. Művészi felelősségtudata, szakadatlan s — amint mostani művei bizonyítják — eredmé­nyes kutatása egy megragadó, érdekes művészegyéniséget tár a néző elé. Bizonyára nem vá­rat sokáig magára a kísérlete­zések korszakai után az ered­mények gazdag szüretje sem. Csáky Lajos — Jogi tanácsadó: llr, holoati K. Gyula ügyén — A rendőrőrszem megbírságolhatja a tisztaság ellen vétőket Fontos és mindenkit érdeklő rendeletet bocsátott ki a Bel­ügyminisztérium utcáink, tere­ink, s a közönség által használt helyiségek tisztaságának meg­őrzése érdekében. A rendelet bevezeti egyes köztisztasági sza­bályok megszegőinek helyszíni megbírságolását. Kimondja azt, hogy köztisztasági szabálysér­tésért a rendőrség, tettenérés esetén, bírságot szabhat ki a helyszínen. Tíz forint bírságot fizet, aki közterületen szemetel; papirost, gyümölcsöt, vagy más tárgyat eldob; a közterület tárgyait, nö­vényeit beszennyezi; közterüle­ten, ablakban, erkélyen poro­lást végez, portörlőruhát kiráz; végül, aki a színházban, s más szórakozóhelyiségekben papírt, gyümölcsöt, cigarettavégét, bár­mi hulladékot eldob és nem az e célra odahelyezett tartályba tesz. Húsz forint bírságot fizet, aki ingatlanának gyalogjárdáját nem gondozza, szemetesen hagy­ja; s téli időszakban a hó elta­karításáról, vagy a síkosság Miért késik Rendőrfaluban a kenyér? megszüntetéséről nem gondos­kodik; aki az ingatlana előtti folyókából, csatornanyílásból az azt eltorlaszoló anyagokat nem takarítja ki. Húsz forinttal bír­ságolható ugyancsak az a sza­bálysértő, aki bárhol olyan sze­metet, hulladékot, állati hullát rak le, mely a környék leve­gőjét fertőzheti, élősdieket ter­melhet; vagy aki magánterüle­tekről származó szemetet a ha­tóság által megjelölt területen kívül rak le. Helyszínen bírságolható az a kereskedő, iparos, üzletvezető is, aki a nyitvatartás ideje alatt az üzlet előtti gyalogjáró tisz­tántartásáról nem gondoskodik; s az utcai árus, aki árusító­helye három méteren belüli körzetét nem tartja tisztán. Bír­ságolható az is, aki a részére történt szállítás okozta szeny- nyezödést nem tisztítja fel; úgy­szintén a szállító, aki a rako­mánnyal beszennyezi a közte­rületet. A rendőrség közege, ha a let- tenért szabálysértő a pénzbír­ságot nem fizeti míg azonnal, feljelentést tesz, s ezt a sza­bálysértővel közli. Ha pedig a szennyezés olyan fokú, hogy az­zal nem áll arányban a kis összegű bírság; vagy egyidejű­leg több köztisztasági szabály- sértés történt; továbbá, ha az elkövető fiatalkorú — a hely­színi bírságolás helyett szabály­sértési eljárást kell lefolytatni és így az ügyet az illetékes tanács v. b. igazgatási osztályai bírálja el. Bélyegkiállítás a Hírős Városban Kecskemét város felszabadu­lásának tizenötödik évfordulója tiszteletére, valamint a 32. bélyegnap alkalmából október 31-tól november 7-ig bélyegki­állítás nyílik a Katona József Múzeumban. A kiállításon Kecskemét, Debrecen, Nagykő­rös és Kiskunfélegyháza bé­lyeggyűjtőinek értékes gyűjte menyei tekinthetők meg. &/(/ eite DCaLaeuut Témát kerestünk gz utcán is. Egy öreg éjjeliőrre bukkantunk, aki éppen a hivatásának meg­felelően az üzletek biztonságát, a lakatok épségét ellenőrizte. Hja, van olyan is, aki így tölti el az estéket... Szöveg: Gémes Gábor Foto; Pásztor Zoltán Fotóriporterünkkel elhatároz­tuk, hogy megörökítjük Kalocsa esti életét, ezért aztán végig­jártuk azokat a helyeket, ahol esténként sokan szoktak meg­fordulni. A fényképezőgép len­cséje elé kerülő témát — mint ahogy képeink is mutatják r— nem szalasztottak el. Nyolc óra után értünk a Kai locsai Vegyesipari Vállalathoz. A tanulószalagban éppen egy tu­cat varrógép dübörgőit. Termé­szetesen mindegyik csinos mun­kásnőről nem készíthettünk fényképet, de a legügyesebben dolgozókról, Radva Lajosnéról és Farkas Lajosnéról igen. Ök társaikkal együtt munkával töl­tötték el ezt az estét. Negyed kilencet mutatott az óra. A mozi pénztára előtt még sorbaálltak a jegyekért. Nem csoda, hiszen egy nagysikerű francia filmet, a »Vasárnap gyil- kosai»-t vetítették. A kalocsaiak egy része a moziban talált esti szórakozásra. Fotóriporterünket a cukrász­dában megihlette egy vidám társaság. Két fiú és két leány, no meg a cukrászda üdvöskéje — nevét nem áruljuk el — a vidámságuk arról tanúskodik, hogy a felvétel jóval 9 óra után történhetett. A Vegyesipari Vállalatnál még dolgoznak. Sorbaallók a mozi pénztára előtt. A cukrászdában vidám a hangulat. ZENÉSZEK VIZSQÁZTATASA Az Országos Szórakoztató Zenei Központ október 1 és december 15 között tartja me­gyénk területén a szórakoztató zenészek cj enekesek vizsgáz­tatását. Az OSZK megyei meg­bízottja közli azokkal, akik vizsgára jelentkeztek, hogy a vizsgáztatás ‘helyéről és idejé­ről írásbeli értesítést kapnak. kávéhoz, hanem a déli ebéd­hez vásárolhatnának csak kif­lit és zsemlét. A kenyeret, sajnos, nejn tud­juk kerékpárral kiszállítani, s ezért kénytelenek vagyunk ezt az üzemre bízni. Amikor érdeklődtem, hogy miért ilyen későn hozzák a kenyeret, olyan felvilágosítást kaptam, ami felháborított. »Ez­után még későbben erkrank Rendőrfaluba a kenyér, mert szállítás közben más fuvart is cl kell végeznie az üzemnek,« A Petőfi Népe és a város illetékesei segítségét kérem a Rendőrfaluban élő háziasszo­nyok nevében, hogy a péksüte­ményt reggel 7, a kenyeret pe­dig reggel 9 órakor megkap­hassa az áruda hogy a dolgo­zókat ki tudjuk szolgálni. Nagy Sándor levelező A Kecskeméti Kiskereske­delmi Vállalat egyik élelmi­szer boltjában dolgozom, amely a várostól két kilométerre, a Kendőrfaluban van. Az itt lakó munkások szomorúan tapasz­talják, hogy a péksütemény és a kenyér igen kevés nap ki­vételével 11 és fél 12 órakor érkezik meg az üzletbe. Ezen kívántunk segíteni, amikor úgy határoztunk, hogy az üzlet egyik beosztottja min­den reggel fél 7-kor a Csong­rádi utcai sütődében megjele­nik, s 250—300 darab péksüte­ményt — nem higiéniai előírá­soknak megfelelően ugyan, ha­nem gyékény- és nylon háló­ban — az üzletbe kiszállítja. Ez tudjuk: szabálytalan, de ha arra várnánk, hogy a sütő­üzem küldje ki, akkor a Rend öríalu dolgozói mn a regssli Jól bezárták? — ezt ellenőrzi az éjjeliőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom