Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

1959. slept. 20- vasárnap S. oldal 24 ajtó, ablak társadalmi munkában A Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat dolgozói is segítik Kecskemét községfejlesztési terveinek mielőbbi végre­hajtását. A vállalat kecskeméti egységeinek dolgozói 12 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A bútorüzem 380 óra szakmunkával 24 darab ajtót, ablakot is elkészített a Elérkezett a rozsvetés Ideje! IGAZÁN JÓ ROZSTERMÉST csak korai vetésből várhatunk. Megyénkben nagy általánosság­ban szeptember második fele a rozsvetés legmegfelelőbb ideje. A gyenge homokokon azonban, ahol' holdanként 5 mázsa körüli termés szokott lenni, ott szep­tember első felében kell el­vetni a rozsot, ha kielégítő ter­mést akarunk elérni. Ezekre vonatkozik a »Kisasszonyra zöld vetés« — szólás-mondás. A rozs korai vetése azért oly igen fontos, mivel annak ősz­szel kell megerősödnie, meg­bokrosodnia. Tavasszal a rozs az első melegek hatására szár- baszökkent és az ősszel kellő­képpen meg nem bokrosodott állomány ritka marad és keve­set terem. Ebből következik az is, hogy legkorábban a leg­gyengébb táperőben levő tala­jokon kell a vetést megkez­deni. alapján a következőképpen le­hetne megfogalmazni: ameny- nyiben a várható termés hoU dánként 5 mázsa alatt van, úgy szeptember elején, 5—10 mázsa között szeptember közepén, 10 —15 mázsa között szeptember végén és 15 mázsán felül októ­ber elején van a legközelebbi vetési idő. A KORAI VETÉS természe­tesen úgy hozza meg hasznát, ha az jól előkészített talajba történik. A rozsvetés előtt leg­alább 3—1 hétig ülepedni kell a szántásnak, vagy ha ez nem lehetséges, úgy hengerezéssel készítünk tömörített magágyat. Vetés után magtakaró fogas, majd henger járjon. A homok­talajon a henger után ismét fo­gas következzék, hogy a szél ne kezdje ki a sima talajfelszínt. A jó termés egyik alapköve­telménye a jó vetőmag. Me* gyérükben legjobban a »Kees* keméti H« rozsfajta vált be. Az utóbbi években 15 ezer holdra nőtt a vetésterülete önkéntes vetőmag-cserék útján, ebben az évben megkapta az állami el­ismerést. Most már — bár kor­látozott mennyiségben —, de szépen tisztított, fémzárolt ve­tőmagot kaphatnak belőle a ter­melők. j JÓ VETŐMAGGAL, jól elő­készített talajba, idejében való vetés biztos alapja a jövő évi bő rozstermésnek. Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője As őszi csúcsforgalom katonatelep! iskola bővítéséhez és az épülő anyatejgyűjtő állo­máshoz. Képünkön K. Szabó Sándor asztalos éppen az egyik ablakkeretet készíti. 4 200 forint értékű társadalmi munkát végeztek a katymári Szabadság Tsz fiataljai A katymári Szabadság Ter­melőszövetkezet KlSZ-szerveze- tének fiataljai az MSZMP kongresszusának tiszteletére a személyenként vállalt 200 Ft értékű társadalmi munkát a határidő előtt másfél nappal teljesítették. összesen 4200 fo­rintnyi munkát végeztek el, minden fiatal 20 óra társadal­mi munkát végzett. Jó munká­jukért külön is dicséret illeti Soltész Balázs, Pillér István, Kalderás Sándor, Molnár Pál és Petres Miklós KISZ-tagokat. Ezek a fiatalok fáradságot nem ismerve dolgoztak még éjjel 2 órakor is, a határban gyűjtve a szériát és a babot. A fiatalok a silózási versenyben is meg­állják a helyüket. Kovács József levelező A kiskunmajsai községi párt- bizottság és a tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta a termelőszövetkezetek helyze­tét és az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést. Több javaslat alapján a na­pokban a három termelőszövet­kezetben egy-egy bizottság tart határszemlét és így összegezi az őszi munkákat. A bizottságok — melyek mezőgazdasági szak­emberekből, részben tanácsve­A JOBB TALAJOKON is olyan korán kell azonban vet­ni, hogy a tél beálltáig legyen elegendő idő a megbokroso- dásra. A legkedvezőbb vetési idő megválasztása természete­sen a helyi adottságoktól: a ta­laj termőerejétől, a vetőágy minőségétől, a műtrágyázás mértékétől stb. nagymértékben függ. Amennyiben a vetési idő­re egyáltalán lehet sablont al­kalmazni, azt megyénk vonat­kozásában a várható termés zetőkből állnak majd — elké­szítik az intézkedési tervet is, és fontossági sorrendben írják össze a feladatokat. Minden munka időpontját meghatároz­zák, s személyre szólóan kidol­gozzák: kinek milyen munkát kell elvégeznie, s mennyi lehet a munkaegység-ráfordítás. Az őszi munkák tervének elkészí­tése bizonyára elősegíti majd a tsz-ek gyors, szervezett munká­ját. Baranyi István levelező Elkészítik as őszi munkák pontos tervét Megyeszerte folynak a vezetőségválasztó taggyűlések BAJÁN és a bajai járás MSZMP alapszervezeteiben nagy érdeklődéssel vitatják meg a beszámolókat és olyan elvtársakat választanak a ve­zetőségbe, akik eddigi munká­jukkal bebizonyították, hogy ezután is bízhatnak bennük. A vezetőségválasztó taggyűlések újabb lendületet adnak a kong­resszusi munkaversenyeknek Is. CSÁTALJAN a párt-alap- Bzervezetek már megtartották a vezetőségválasztó taggyűlé­seket. Megszabták az elkövet­kezendő feladataikat. Többek között elhatározták hogy a té­len az időszerű kérdésekről kéthetenként vitákat rendez­nek. Az 1956 óta elért nagyszerű eredményeket méltatta a Tom­pa községi párt-alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén Papp Mihály, az alapszervezet titkára. Foglalkozott a kong­resszusi felajánlásokkal és pél­daként említette meg Szilvási Albert és Miklós Mihály elv­társak szorgalmát, akik a föld­művesszövetkezet dolgozói kö­zött jó eredményekkel kitűn­tek. A községben megalakult a művelődési tanács, amely a párttagok segítségével az ok­tatás és kulturális feladatok irányításában nagy szerepet tölt majd be az elkövetkező időben A DUNAPATAJI vezetőség- választó taggyűlésen Matos István elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára is részt vett. Az új héttagú vezetőség öt tagja a régi vezetőségben is dolgozott. A taggyűlés után megtartották az első vezetősé­gi ülék és megosztották a fel­adatokat. A pártszervezet tit­kárává ismét Zlatics Jánosnét választották. A sok látni és ta­nulni való mellett kis­sé megdöbbentő »ka­landom« is akadt a budapesti Mezőgazda- sági Kiállításon, még­pedig a Balmazújvárosi Földművesszövetkezet félig-meddig szabadtéri vendéglőjében. Üres helyet keresve, szótlanul nézelődtem a katonás rendben sorakozó asztalok és vendégek között, miközben fürge pincérek száguldoztak mellettem. Hirtelen nem éppen barátságos fel­szólításra lettem figyelmes: — Mi az?! Tán’ szólt valamit?! Meglepetten láttam, hogy a kérdést hozzám intézte egy dühös tekintetű pincér, mire én a fejemmel — még mindig udvariasan — nemet intettem. \ — No, azért mondom? — mert én sem! — hangzott a már szinte fenyegető válasz. Megüresedett egy asztal. Élénk töprengéssel ültem le, s fogyasztottam el szerény, de ízletes ebédemet, egy adag bográcsgulyást. Talán téve­dés lehet — gondoltam, s nyugodt természetű ember lévén, ezzel már pontot tettem volna kellemetlen -kalandom« végére. Ám jött a fizető pincér — nyomában panaszkönyvért »só­hajtoztak« a szíoffnjzédbaa ülők —. aki nekem egy húszasból »elfe­lejtette« ideadni a visszajáró hat forin­tot. Mikor erről em­lítést tettem — hang­súlyozom, még mindig a legilledelmesebben —1 felháborodott, diktátori hangon jelentette ki: — Ja, kérem, vendégnek lenni — tudni kell! Korszakalkotó ötletem támadt — amit most itthon szeretnék hasznosítani. Hiábavaló és méltatlan dolog nekünk továbbra is bosszan­kodni egyes pincérek udvariatlansága miatt. Sokkal hatásosabb lenne vendégképző tanfolya­mokat indítani — kezdő és haladó fokon —, s hatásos felvilágosító módszerekkel tudomására hozni a hallgatóknak egyes pincérek kívánsá­gait, ki nem mondott óhajait — például azt, hogy a fizetéskor semmiféle visszajáró pénzt nem illik elfogadni, hogy bármilyen felhábo­rító viselkedés ellenére sem illik panaszköny­vet kérni, szelíden és megértő alázattal kell viselkedni még akkor is. ha a fejünkre zúdít­ják a levesestálat stb. Gondolom, tanfolyam­vezetőnek meg lehetne hívni a több mint ne­gyedszázados tapasztalattal rendelkező balmaz­újvárosi fmsz szóban forgó pincéreit, — csak a Bács megyei felszolgálók meg ne akadályozza­nak eboenJ t=ené—. ,/Vendégének lenni — tudni kell!“ az eddiginél nagyobb felada­tot ró megyénk szállítással fog­lalkozó dolgozóira. A kongresz- szusi verseny eredményeként megyénk iparában és me­zőgazdaságában jóval több árut kell továbbítani mint ta­valy. Ezt a megnövekedett szállítási programot a meglévő vagon- és kocsiparkkal kell le­bonyolítani. S hogy zökkenő- mentes lesz-e megyénkben az őszi forgalom, az egyaránt függ a fuvaroztatóktól és a vasút dolgozóitól. Hogyan segíthetik elő a for­galom gyorsítását a fuvarozta­tók? Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy csak a hét közepén rakodnak. A kocsiigé­nyek zökkenőmentes teljesíté­se megkívánja a tervszerűsé­get. Ezért minden fuvaroztató előre tudassa kocsi igényét a vasúttal. Csak ennek birtoká­ban lehet a rendelkezésre álló vagonmennyiséget az igények­nek megfelelően szétosztani. A siker megkívánja a rako­dótér jobb kihasználását is. Csupán a rakodás technikájá­nak megjavításával a kocsin- kénti rakodási súlyt 15.8 ton­náról 16.4 tonnára lehet emel­ni a rakodási idő meghosszab­bítása nélkül. Ha azt akarjuk hogy termé­nyeink, tüzelőnk, a különféle építőanyagok, s egyéb közszük­ségleti cikkek időben eljussa­nak megyénk legeldugottabb falujába is, akkor be kell ve­zetni a munkaszüneti napokon való vagon ki- és berakást is. Ennek nincs pénzügyi akadá­lya, mert az ebből adódó bér­alaptúllépést a kormány ren­deleté alapján elszámolják. Az erre az időre kifizetett bérösz- szeg tehát egyáltalán nem be­folyásolja az évvégi nyereség­részesedés nagyságát, Az előbb említett feladatok megvalósításán túl az is szűk« séges, hogy megyénk vasuta­sai biztosítsák a tehervonatok- nál is a menetrendszerinti vo­natindítást, a kocsitartózkodási egységidő csökkentését, az im­port és tranzit kocsik soron- kívüli továbbítását. De szük­ség van arra is, hogy a vasút betartsa az előértesítéssel kap­csolatos rendelkezéseket. Az őszi forgalom sikeres le­bonyolítása a fűtőházi és pá­lyafenntartási dolgozókra iá nagy feladatokat hárít. A jól kijavított pálya, a jól karban­tartott mozdony a megnöveke­dett szállítási forgalom sikeren lebonyolításának biztosítéka. A TEFU dolgozóitól az ősz} szállítási program megkívánja az éjszakai fuvarozás bevezeté­sét. A kormány intézkedése alapján 20 százalékkal mérsék­lik annak a fuvaroztatónak a szállítási költségét, amelyik szombat déltől hétfő reggelig is árut szállíttat. Ismerve közlekedési dolgozó­ink eddig elért eredményeit, helytállását, bízunk abban, hogy a kongresszusi verseny segítségével az őszi forgalom­ben rájuk háruló nagy felada­tot is jól megoldják. Nádazók Tass községben is csak elvétve akad egy-egy nádtetős ház, s az még in­kább ritka, hogy nem cseréppel cse­rélik ki, hanem újra náddal javítják a korhadt tetőt. Ké­pünkön Móricz Ist­vánná háza tetején nagy buzgalommal dolgozik Ácsai Im­re és Vass László. Igyekeznek gyorsan elvégezni a mun­kát, mert itt az ősz s rövidesen bekö- szönthetnek a tar­tós esők. Összeomlott egy ház — száz halott Összeomlott egy ötemele­tes ház az olaszországi Bari közelében lévő Barlettóban. Az eredetileg egyemeletesre terve­zett házra később további négy emeletet húztak. Az áldozatok száma valószínűleg eléri a szá­zat; a romok alól eddig 26 ha­lottat ástak ki, ' j

Next

/
Oldalképek
Tartalom