Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
1959. augusztus 9. vasárnap 5. oldal Szépek a bajai járás csemetekertjei Az országgyűlés 1959. július hó 30-án egyhangúan elfogadta a Polgári Törvénykönyvet, amely a társadalmi és gazdasági viszonyoknak igen széles körét szabályozza. Felejthetetlen élmény volt számomra, hogy meghívás folytán jelen lehettem az országgyűlés ezen ülésén, amikor a Polgári Törvénykönyv megalkotásának több mint százéves programja valósult meg. A Polgári Törvénykönyv létrehozásának szükségessége már 1848-ban, az ősiség eltörlésekor felmerült, azonban a szabadságharc, után kialakult osztályviszonyok a magánjogi törvény- könyv megalkotására nem voltak kedvezőek. 1900-ban, 1913ban, majd 1928-ban elkészült ugyan a magánjogi törvény- könyvnek egy-egy tervezete, — ezek azonban törvényerőre nem emelkedtek, mert az uralkodó osztály érdekének sokkal jobban megfelelt a könnyen alakítható, bíróság alkotta szokásjog mint egy átfogó törvény által a polgárok összességének nyújtott jogbiztonság. A magyar magánjog tehát a felszabaduláskor túlnyomó részében nem volt szabályozva törvényileg, hanem a szokásjog volt legfőbb forrása, ami a jogban járatlanok részére szinte tehetetlenné tette a magánjog anyagának megismerését. A fel- szabadulás után a magánjog további részterületei kerültek törvényszabályozás alá, az azonban a problémát nem oldotta meg, mert a részlet jogszabályok szaporodása nem könnyítette, hanem bizonyos tekintetben még áttekinthetetlenebbé tette a polgári jog szerteágazó anyagát. A joganyag bonyolult, áttekinthetetlen volta mellett égetően szükségessé tette a felszabadulás után a kodifikációt az is, hogy az addig létrehozott törvények és kialakított szokásjog elavult és tartalmánál fogva is alkalmatlanná vált a népi demokrácia rendszerének fejlesztésére. Égetően szükségessé vált tehát egy olyan polgári törvény- könyv létrehozása, amely egységesen tartalmazza a polgári jog szabályait, s tartalmánál fogva is alkalmas arra, hogy mint jogi felépítmény visszahasson alapjára és hozzájáruljon a szocialista gazdasági alap továbbfejlődéséhez. Kormánybizottságot hozott létre a Minisztertanács 1953-ban, az igazságügyi miniszter vezetésével a Polgári Törvénykönyv tervezetének elkészítésére. Az Igazságügyi Minisztérium a legkiválóbb szakemberek bevonásával elkészített, majd a kormány- bizottság által megvitatott szöveget széleskörű vitára bocsátotta, s ennek során a jogász és nem jogász dolgozók igen sok értékes javaslatot tettek. Bács megyében is több ankét keretében vitattuk meg a törvényjavaslatot, s ezeken az ankétokon a Bács megyei jogászok is — köztük legaktívabban a bírák — sok helyes, részben érdemi, részben szövegezési javaslatot, észrevételt tettek. Az országgyűlés által elfogadott Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza a szocialista jogban a polgári jogtól különvált családjogot és munkajogot. Ezek korábban már külön törvényekben nyertek részletes szabályozást. Egyébként a Polgári Törvénykönyv — elvi kereteiben — a polgári jog egész anyagát átfogja. A 685 szakaszból álló Polgári Törvénykönyv egységes rendszerben szabályozza a szocialista szervezetek és állampolgárok jogait, kötelezettségeit, biztosítja a polgári jog területén a szocialista törvényesség következetes megvalósulását. A szocialista fejlődés perspektíváit is figyelembe véve azonban a törvénykönyv általában nem tartalmaz részletekre kiterjedő szabályozásokat, hanem megadja a lehetőségeket a bíróságoknak arra, hogy a szüntelenül fejlődő társadalmi és gazdasági viszonyoknak, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építése érdekeinek megfelelően alkalmazzák és értelmezzék a törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Nagy feladatot ró ez a bíróságokra, mert ezáltal a bíróságok a szocialista irányú jogíejlesztésnek és ezen keresztül a szocializmus építésének igen fontos tényezőivé válnak. Az országgyűlés által elfogadott és külön jogszabállyal későbben életbe lépő Polgári Törvénykönyv öt főrészből áll. A "Bevezető rendelkezések» a Polgári Törvénykönyv célkitűzéseit tartalmazzák, megszabják a törvényi szabályok értelmezésének módját és azt, hogy milyen módon kell a törvény- könyvben . biztosított jogokat gyakorolni és hogyan kell a kötelezettségeket teljesíteni. »A személyek" című második rész foglalkozik az ember jogi képességével, cselekvőképességével, valamint az állam és jogi személyek jogalanyiságával. Külön szabályozza a legfontosabb szervezetek: az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, költségvetési szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek jogalanyiságának kérdéseit. »A tulajdonjog« címet viselő harmadik rész a tulajdonjog formáiról, tárgyáról, tartalmáról, védelméről, megszerzéséről, a közös tulajdon szabályairól és a különböző használati jogosultságokról rendelkezik, majd foglalkozik a társadalmi tulajdonra vonatkozó külön szabályokkal és a birtok intézményével. »A kötelmi jog« című rész a szerződéseket és a szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkezett felelősséget szabályozza. Az általános szabályokon kívül tartalmazza a legtipikusabb szerződésfajtákra vonatkozó külön szabályokat. Rendezi a polgárok egymás közötti, valamint a szocialista szervezetek szerződéseire irányuló jogszabályokat is. »Az öröklésjog" című rész összefoglalja a törvényes öröklést, a végintézkedéseken alapuló öröklés szabályait, továbbá a köteles rész intézményét. Nincs lehetőség arra, hogy e cikk keretében részletesen ismertessem a törvény rendelkezéseit, ezért csupán néhány olyan új rendelkezésre, illetve alapelvre szeretném a figyelmet felhívni, amely az eddig érvényben lévő szabályokkal szemben a fejlődés érdekeinek megfelelően új megoldásokat tartalmaz. A törvénykönyv áttöri azt az eddig érvényben volt általános magánjogi tételt, hogy a földön emelt épület tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg. A telek és az épület tulajdonjogának kettéválasztására elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődésének biztosítása érdekében volt szükség. A szövetkezetek ugyanis nem rendelkeznek saját tulajdonú földingatlannal, azonban a használatukban álló földingatlanokon maguk is építenek. Biztosítani kell tehát, hogy ezekre az épületekre a szövetkezetek, valamint a törvényben meghatározott esetekben a más tulajdonában lévő földterületre építő magánszemélyek is tulajdonjogot szerezzenek. Amikor a föld és a rajta emelt állandó épület más-más személy tulajdonában van, a törvény értelmében az épületre vonatkozó telekkönyvi adatokat is külön telekkönyvi betétben kell nyilvántartani. A törvénykönyvnek az elbirtoklásra és elévülésre vonatkozó rendelkezései, különösen az elbirtoklási és elévülési idő tekintetében mutatnak igen jelentős eltérést jelenlegi jogunkhoz képest. A szokásjogi úton több- száz év óta kialakult általános elbirtoklási, valamint elévülési idő 32 év. Az elbirtoklási és elévülési időnek ily rendkívül hosszú időtartamban való megállapítása a technikai fejlettség jelenlegi foka mellett már szükségtelennek mutatkozott és éppen ezért a Polgári Törvény- könyv ezen intézmények céljának megfelelően az elbirtoklási időt tíz évre, az elévülési időt pedig öt évre szállította le. A törvény által szabályozott használati jogok közül igen jelentős és elsősorban a kialakuló szocialista földtulajdoni viszonyoknak megfelelően szabályozott a földhasználati jog. Jellemzője, hogy a társadalmi tulajdonban vagy kezelésben levő földterületen áll fenn, ingyenes és határidőhöz általában nem kötött. Ilyen földhasználati jogot gyakorolnak például az állami tulajdonban, levő földeken az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és jogot kaphatnak erre bizonyos feltételek fennforgása esetén egyes állampolgárok is, A birtokhoz fűződő joghatásoknak jelentős része a birtokvédelem. A birtokvédelem jelenlegi szabályait jelentősen módosítja, s a jogos önhatalom és a birtokper mellett bevezeti az államigazgatási úton elnyerhető védelmet is. Ez az intézmény lényegében a régi sommás birtokper helyébe lép és alkalmas arra, hogy a jogcím kérdését nem vizsgálva, csupán a tényleges helyzet alapjan, a legrövidebb úton visszahelyezze jogaiba a megzavart, vagy a birtokától megfosztott birtokost. Igen érdekes, új megoldást tartalmaz a Polgári Törvény- könyv az uzsorás szerződések, valamint az egyébként jogszabályba ütköző és ennélfogva érvénytelen szerződések tekintetében. A törvény vonatkozó rendelkezései szerint ugyanis a tiltott, a dolgozó nép érdekeibe ütköző, vagy egyébként csalárd módon eljáró fél részére — a szerződés érvénytelensége folytán — visszajáró szolgáltatást a bíróság nem az ilyen módon eljárt félnek ítéli visz- sza, hanem az állam javára. Az öröklési jog lényegében a jelenlegi jogállapotot tartalmazza, fenntartja a népünk által ismert és megszokott intézményeket, szabályokat. Nagyfokú egyszerűsítésre való törekvés hatja át azonban a törvény- könyv ezen részét is, ami elsősorban a korábbi merev szabályok megváltoztatásában nyilvánul meg. Kiemelem, hogy a törvénykönyv lényegesen enyhítette a végrendelet alakisághoz kötöttségét, mert a cél az, hogy minél nagyobb mértékben legyen biztosítva a végintézkedési akarat érvényre juttatása. A végrendeletek érvényessége körül folyó polgári perek azt mutatják, hogy a végrendeletek nagyrésze formahibában szenved és ezen sokszor jelentéktelen formahibák miatt nem érvényesülhet az örökhagyó végakarata, Fenntartja a törvény a néptudatba teljesen átment és meg-' szokottá vált ági-öröklés jogintézményét is, de itt is helyesen küszöböli ki a túlhajtásokat, szűkiti egyrészt az ági örökösök, másrészt pedig az ági-vagyon körét. Ügy vélem, hogy a csak vázlatosan említett néhány szempont is mutatja, hogy az új Polgári Törvénykönyvben következetesen érvényesülnek a szocialista jog alapelvei, a szocialista építés- további igényei. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében a növényvédő állomások agronó- musai felülvizsgálják növényegészségügyi szempontokból az erdei csemetekerteket. A bajai járásban a Duna-ártéri Erdőgaz» daság három erdészetében felülvizsgáltuk a csemetekerteket. Az érsekcsanádi, a bajai és a hercegszántói csemetekertekben az elmúlt éveknél sokkal egészségesebb állományt találtunk. Szépen fejlődnek a fenyő, a nyár, a tölgy, a szil stb, csemeték és T1 urcsa meghívást kaptam •*- a minap egyik ismerősömtől. Az iránt érdeklődött, hogy volna-e kedvem egy éjféli riportot írni. Nem árulta el, hogy miről lesz szó, de a színhelyet megnevezte. Kecskeméten, a IV. kerületben levő Bocskai utca, Mikes utca és Nyár utca környéke a kérdéses terület. Nem szeretem a zsákba macskát, s ezért még délelőtt helyszíni szemlét tartottam, de a szűk kis utcákban semmi olyan különöset nem találtam, ami ezen a csendes környéken riporttémaként szó- bajöhetne. Vegyes érzelmekkel vártam az estét. A kíváncsiság is furdalt, így már 10 órakor elindultam a találkára. Barátomnak igaza volt. Amit tapasztaltam, tényleg cikkbe kívánkozik. A nappal oly csendes utcák még éjfél előtt benépesedtek. Ügy éreztem magam, mintha legalább is Budapesten lennék, a Nagyvásárcsarnokban. A szűk utcákban majdnem egymást érték a teherautók. A járdák telerakva gyümölcsösrekeszekkel, ládákkal, különböző zöldségféléket rejtő zsákokkal. Mellettük és mögöttük alvó vagy hangosan trécselő emberek, asszonyok, kofák, gyümölcstermelők. Az egyik utcai lámpa alatt éppen piros negyvenszáz ultin vitatkoznak. Nem messze tőlük borsos vicceken nevet egy kisebb sofőrgárda. A sarkon egy szerelmes suhanc a csini babát énekli eléggé fals hangon. Nem messze tőle a Mikes utca sarkán egy peches gépkocsivezető csokorba gyűjti a szenteket, hogy már megint defektes a gumija. Szomszédságunkban pedig a sertéstenyésztésről folyik élénk vita. A rra persze senki sem gondol, hogy a környező házakban pihenni vágynának a lakók. — Idilli hangulat, nem mondom, csak legyen, aki bírja — mormolom magara elé. alig találkoztunk kártevőkkel, illetve betegségekkel. Ahol esetleg ilyesmi előfordult, azonnal védekeztek. Ma már a csemetekertek vezetői megfelelő szakértelemmel védik meg az állományt. Különösen szép látványt nyújt az érsekcsanádi csemetekertben lévő gyönyörű, sűrű állományú fenyőültetvény. A gyomosodás elleni küzdelemben persze még vannak hiányosságok. Kevés a munkaerő, Ezt a problémát is sürgősen meg kell oldani. Szűcs József — Látod, ezért hívtalak ide — mondja a barátom —, hogy személyesen győződj meg, milyen csendes tud lenni Kecskemét éjjel, — Ugyan kinek volt az ötlete, hogy ezen a szűk utcájú lakott helyen bonyolítsák le a TEFU Budapestre menő gyümölcsszállítmányainak rakodását — szólítom meg az egyik gépkocsivezetőt. — Ezt a főnököktől kellene megkérdezni, én biztos nem laknék itt semmi pénzért — válaszolja. — Készen vagyunk — közli az egyik rakodó. A kocsi vezetője már a fülkéből búcsúzik, Becsapja az ajtót, gázt ad a motornak és irány Budapest. A Csepel Diesel robajától visszhangzik az egész környék. A többi vezető is készülődik. Hangos ajtócsapkodások, motortúrázta tás. — Kezdődik a finálé — jegyzi meg barátom. Egy kis incidensnek azért még tanúi vagyunk. Az egyik szomjas polgár az utolsó percekben még átlépett a Rákóczi úti halászcsárdába tankolni, s majdnem elkésett. Társa idegességében »kissé« kikelt magából, s az indulás előtt spontán anatómiai vitát rögtönöztek. Hangjukat csak a távolodó motorzaj nyelte el. A környék végre elcsende- sedett, de csak egy órára. A nagy harang alig kongatta el a tizenkettőt, a járdák újra megteltek, újabb teherautók érkeztek és kezdődött minden elölről, akár a Mikszáth »Korlátfájában«.., Barátom, aki kissé ironikus ember, ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlem; — Tudod, legalább ez a csend-rendelet ne lenne. Mindjárt bérelnék éjszakára egy Zetort, annak olyan csendes hangja van, hogy biztos álomba ringatna bennünket. Szerintem van más megoldás is. Remélem a városi tanács ezt fogja választani. Sándor Géza 1 Polgári Törvénykönyv jelentősége Irta: dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun megyei Bíróság elnöke NEM MARADNAK ÜRESEN A vaskúti Petőfi Tsz kihasználatlanul álló baromfitelepéit három évre kibérelte a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet. Máris 6000 darab csirkét nevel a baromfiólakban. A Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben jó baromfinevelő szakemberek vannak, akik megígérték: átadják tapasztalataikat a többi vaskúti termelőszövetkezetnek. ÉJFÉLI RIPORT avagy a csendrendelet és a TE* U darabáru-forgalma
