Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-07 / 184. szám
4. oldal 1959; augusztus T, péntek Bronzkori temetkezésre bukkantak Kunszentmiklóson Az elmúlt napokban érkezett meg a híre annak, hogy a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezet istállójának építkezésénél az építőmunká- 60 k az alapozás közben ókori leletekre bukkantak, A lelet felfedezése után azonnal értesítették az illetékes szerveket. A Nemzeti Múzeum Adattára Draveczky Balázs fiatal régészt küldte ki a kutatás folytatására és a lelet értékének megállapítására; Felkerestük Draveczky Balázst és kérdést intéztünk hozzá a kutatással kapcsolatban. Kérdésünkre a fiatal régész a következő választ adta: — Mielőtt válaszolnék, szeretném megköszönni Bajusz Lajos és Godán Ambrus építőmunkásoknak és Erdei Lajos építésvezetőnek felbecsülhetetlen segítségét, akik mindent megtettek, hogy a kutatómunkát eredményesen folytathassam; A munkások az épület északi oldalán 60—80 cm mélyen urna-sírokat találtak. Az urnák magassága 40—65 centiméter. A vizsgálat arra enged következtetni, hogy 3300—3400 esztendő előtti bronzkori égetéses temetkezésről van szó, A temetkezési hely a vatyai csoporthoz tartozik (az elnevezés mindig a legjelentősebb lelőhelyekhez kapcsolódik). Eddig 50—53 lelőhelyét ismerjük ennek a csoportnak. A háború előtt ebből a csoportból származó leletek gazdag mennyiségben voltak képviselve a kecskeméti múzeumban is. A fasiszta német hadsereg katonái ezeket az értékeket barbár módon elpusztították. Az említett csoportba tartozó lelőhelyek általánosak a Duna—Tisza közén és a vízpartokon. Sztálinvárosban például ugyanebbe a csoportba tartozó 1600 sírt találtak. Az a nép, amelynek a temetkezését megtaláltuk,. főleg földműveléssel és halászattal foglalkozott, telepeik dombokon, vizenyős területeken épültek fel. Sajnos ezeknek a maradványaiból még keveset találtunk meg a temetkezési helyek mellett. A sírok leletei arra engednek következtetni, hogy egy békés, gazdálkodó népről van szó. A sírokban fegy;'ért alig találni, inkább csak a békés gazdálkodás eszközeit. Jelentős körülmény, hogy valószínűen e nép telepeire és temetkezési helyeire a szarmaták települtek rá. A feltárt négy sír a következő képet mutatja: Az urnák finoman elkészített anyagból, szépen simítottad és fogantyúk helyett apró bütykökkel ellátva készültek. Az egyik urnát egy feketés színű tányér borította. Bronz mellékletet egyik urna sem tartalmazott. Minden edényben vagy amellett egy virágcserép nagyságú bögrét találtunk, amelyekben minden bizonnyal élelmiszereket tároltak. Jelentősebb leletre is bukkantunk, Az egyik urnában lábakon álló áldozati oltáráét fedeztünk fel, amely ritkaságszámba megy az említett temetkezéseknél; Feltehető, hogy ezen a területen több temetkezési hely és telep is található. A további kutatás során reméljük, hogy megtaláljuk azt a telepet, amelynek népe a feltárt helyen temetkezett — fejezte be nyilatkozatát Draveczky Balázs kutató, R. F. Vaskúttöl — Balatonkeneséig Látogatás Weiutrágor Adolf vasKúti festőművésznél "1ÄT eintráger Adolf vaskúti '" festőművész neve nem ismeretlen megyénkben. Többször szerepelt műveivel megyei, sőt országos kiállításokon is. Egy évvel ezelőtt jártam otthonában s boldog örömmel tapasztaltam, hogy az eltelt idő óta Weintráger művészete szembetűnően fejlődött. Borongás hangulatú, sötét színekkel érzékeltetett, falusi részletei helyett gazdagabb szárnyalása, vidámabb életfelfogás jellemzi ecsetkezelését. Kiszakadt az egyhangúság felé hajló kötelékek merevségéből s derűs élet- szemlélet csillog akvarelljein. Mondhatnák, társadalmi szerepet Icapott festészetében az emberi munka, a táj arculatának megváltoztatása, a mindennapi örömök élvezője: a nép. gy hónapig nyaralt a ba- latonkenesei művésztelepen s több mint száz képet festett. Valóságos kiállítást rendeztünk műtermében s így módunkban állt véleményünket kicserélni a látottakról. A Balaton környéke nagy hatással volt a festőre. Nem követte a szokásos kompozíciói elveket, a jelenség megörökítésére törekedett. Színben és formában élén- kebb lett művészete. Mélyre- hangolt, telt, meleghangú líraként jelentkezik piktúrdjában az ember és a táj. Még a borongás hangulatnak is van opálos remegése. Fejlődés nála, hogy a zord érzéssel telített színek is vidámabb tónusokká oldódtak. A jövő romantikája vibrál útkeresésé ben, témafeldolgozásában egyaránt. »Parasztudvar«, »Üdülők«, Pihenő«, »Vitorlások«, »Kerekeskút«, »Pecázók«, »Erdei pad«, »Tihanyi Üdülő* című, kitünően sikerült képei olajba kívánkoznak. Az öncélú színfelbontásnak halvány jeleit sem találjuk egyéni látásmódjában, Szerkesztési szempontból síkokra redukálva tömörség, erő jellemzi Balaton környéki festményeit. (»Kenesei út«, »Nyári udvar«.) Őszinte élmény és nem spekulatív elgondolások vezényelték a táj reális megmutatásában. 'WU'eintráger festészetében " jelentős szerepet játszik az egyhónapos kikapcsolódás. Az ismeretlen táj, a friss élmények varazsa fejlődésének új szakaszát nyitotta meg piktú- rájában. Reméljük, a közeljövőben önálló kiállítást rendez balatoni képeiből, s akkor a közönség is láthat ja a festő legszebb alkotásait. Bicliczky Sándor Megbüntették gl 2«giróss ügyvédeket A járási ügyészség vádat emelt dr. Csitári János és dr. Ficsor Karoly volt félegyházi ügyvédek ellen, folytatólagosan " elkövetett zugú'ászat büntette miatt, Dr. Csitári János 1928-től 1951-ig, dr. Ficsor Károly pedig 1937-től 1958-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. Annak ellenére, hogy eltiltották őket az ügyvédi hivatás gyakorlásától, az ügyvédi tevékenységgel nem hagytak fel, tovább Készítették az adásvételi szerződéseket és megbízottként eljártak adásvételek lebonyolíMit tesz a bronzhaj és a rózsaillat? SZÍN: Egy zsúfolt autóbusz Baja-—Hercegszántó között. SZEREPLtíK: Az autóbusz utasai. Bajára igyekvő paraszt- nénikék, fiatal menyecskék, fiatalabb és idősebb férfiak. FŐSZEREPLŐNK: Egy választékosán öltözött fiatalember, derékig süppedve a kényelmes székbe, aki unott arccal szemléli a zsibongó képet. Időnként kezével egy-egy ásítást nyom el, majd úgy tesz mintha újságolvasással foglalkozna. Az autóbusz zökkenve meg- ill, néhány utazni vágyó ember száll fel, köztük egy 70 éves idős néni. Indulás után a iegyvizsgáló hangja felharsan: — Helyet kérek a néninek! Az ülő utasok arcán közöny és érdektelenség. Az »újságolvasó« fiatalember a lehetőségekhez képest még jobban elfekszik. az ülésen és tovább folytatja »önképzését«. Az autóbusz egyre nagyobb sebesség? gél hagyja maga mögött a kilométereket, közeledik a következő megálló felé. Az öreg néni lábal meg-megroggyannak az autóbusz zökkenésétől, s segélyt kérő tekintettel néz az utasokra. Az újabb megállónál 4—5 személy várakozik, köztük csinos, jólöltözött, bronzhajú, fiatal no. Felszállás után az autóbuszban enyhe rózsaillat terjeng. Fiatalemberünk a kölni illatára, vagy sejtelme sugallatára kibontakozik az újság lapjai mögül, s éles tekintettel végigpásztázza a bronzhajú nő alakját, majd egy filmsztárt megszégyenítő mozdulattal felkínálja a helyét. Az autóbusz egyhangú duru- zsolással röpíti utasait a végcél, Baja felé. Az idős nénike meg-megroggyanó lábakkal a tetőtartó fémrúdjába kapaszkodva áll az autóbusz ajtajánál. .. Salán íiiklés Uralsz« tásában. : A vádirat részletesen ismer-1 teli mindkét volt ügyvéd tény-; kedéseit, mely szerint dr. Csi-i tári János 6 esetben, dr. Fi—: csór Károly pedig • 37 esetben: járt el és vett fel különböző: pénzösszegeket az ügyfelektől,*,, HEXDnpQ IMI nnmnnn Az erőszak árnyékában A film kezdő és befejező képsora majdnerp teljesen ugyanaz, csak a szereplők személye változik. Az'első jelenetekben az apa, Hans Behnke jelenik meg, már akkor szűk, kinőtt sötétkék ruhájában, az utolsókban pedig a fia. Ami a kezdő és befejező képsor között történik, az egy család, egy nép, egy ország — az egész világ tragédiája. A film alkotói olyan ’ embert választottak hősül, aki kerülte a politikát, nem helyeselte a fasizmus rémtetteit, de hagyta magát sodorni az árral és csak a tragédia utolsó óráiban értette meg, hogy passzivitásával maga is részesévé vált mindannak, ami történt. Ennek a társadalmi felelősségnek a következményeit mutatja be az Erőszak árnyékában című kelet-német film, melyet Wolfgang Staudte rendezett. Csirkefej, mint talizmán tanyáról tanyára, sokszor családostul. Ű volt a reménytelen szerelmesek vigasztalója. az elvakult babonások megkopasztója, akik sokszor csak akkor döbbennek rá, hogy valaminek lába kelt, amikor már késő. \ Farkasnét elhagyta egyik kenyérkereső szerszáma, a csirkefej. Nem kell szórt őt féltenij mért amíg talál olyan médiumokat, akiknek fejében még a csirke fejénél is kevesebb ész van, csinál ő magának újabb talizmánt. Tóth Miklós A bűnügyi krónika sokféle olyan tárgyat tart már nyilván, amelyikkel a minden hájjal megkent csalók a hiszékeny embereket bolonddá tették, de ezen a listán sem találkoztunk még a most napvilágra került új talizmánnal. Ezt az új „csodaszert” a véletlen éppen a legilletékesebb helyen hozta felszínre. Farkas Mártonné, Kiskunfélegyháza, Mátyás király utca 4. szám alatti lakos egy panasszal kereste fel a rendőrséget. 'Amint a pénztárcájában keresgélt valami iratot, csodák Az érem kéí oldalé Dícsélő és panaszos levelek fekszenek előttem, az orvosok munkájáról szólnak. Pólyák Istvánné petőfiszállási lakos kórházban volt, s ott olyan jó bánásmódot tapasztalt, hogy hazatérve sem feledkezett el azokról, akik mint írja: -Hosszú és súlyos betegségéből szeretettel, odaadással igyekeztek megmenteni az éleinek.« Csömör Jánoséknál az egész család lett beteg nemrégiben, szintén kórházba kerültek. »Az orvosok, az ápolók fáradságot nem kímélve, éjszakákat átvirrasztva győzedelmeskedtek a betegség fölött« — írja köszönő levelében a családapa. És hányán vannak, akik nem ragadtak tollat, ha az orvosok, a betegápolo személyzet jó munkáját tapasztalták? Bizonyára nagyon sokan, hiszen ezt ma már természetesnek tartjuk. Azt mondjuk: ez a hivatással jár. És így is igaz. Ha a munkás az esztergapadnál, a tisztviselő az íróasztalnál, a traktoros a szántóföldön köteles jó munkát végezni, az orvosi hivatás még tóbb felelősséget, áldozatot követel, hiszen nem gépről, egy-egy «ia-ncsilcü Vár: szó, hanem az élő emberről, a legnagyobb értékről. Ezt az orvosok többsége át is érzi, mert hivatástudatból, meggyőződésből, emberszeretetből választotta az orvosi pályát, Természetesen akadnak panaszos levelek is. A panaszok legnagyobb része — ha a levelek számából ítélni lehet — a szakrendelések területéről adódik, és ennek több oka van. Az egyik ok a túlzsúfoltság, amely különösen hetipiaci napokon tapasztalható Kecskeméten éppúgy mint Félegyházán, vagy a megye többi városában. Ezen igen nehéz segíteni, azonban a betegek fegyelmezettségén, türelmén, de a körzeti orvosokon is sok múlik. Általános tapasztalat például, hogy egyes körzeti orvosok — csakhogy a sok beteggel mielőbb végezzenek — minden vizsgálat nélkül utalják szakrendelésre a beteget. Ez a szakorvosnak gyakran szükségtelen munkát, a betegnek pedig felesleges időtöltést okoz, mert nem egy esetben kiderül, hogy a helyes diagnózist a körzeti orvos is könnyűszerrel megállapíthatta volna, | — Az orvos Is ember és a beteg sem mindig angyal — mondta az egyik főorvos ismerősöm, amikor egy panaszos level ügyében felkerestem és példákat mondott el »rigó- lyás«, türelmetlen betegekről, akik bizony próbára teszik a legnyugodtabb orvos idegzetét is. Hozzátette azonban, hogy — csakúgy mint más társadalmi rétegnél — itt is akadnak még akik néha, sajnos, elfeledkeznek a hivatásukról és a diplomájukhoz méltatlanul viselkednek. Ezeket — a súlyosabb esetekben — magának az orvostársadalomnak kell Jrire- kesztenie soraiból, mert a rosz- szul értelmezett “kollegalitás«, a hibák leplezése, könnyen valamennyiök tekintélyét sértő általánosításra készteti az embereket, Közös összefogással, a hibák őszinte feltárásával, s nesn utolsó sorban az orvosetikai bizottság segítségével azonban remélhető, hogy a panaszok egyre fagynák és a dicsérő észrevételek sokasodnak — mindannyiónk örömére, loth Pál i csodája, kiugrott abból egy döglött csirke feje. Farkasné gyorsan el akarta rejteni az árulkodó jelet, de későn volt. A figyelmes rendőrtiszt már meglátta. Csodálatos egy kenyér- kereső szerszám hagyta el tehát gazdáját. Az összeszáradt, sárgacsőrű, tollas-szörös csirke- fejet piros madzaggal olyan szépen, gondosan átkötözte készítője, akár egy prágai sonkát, vagy egy fáraó évezredes múmiáját. Ezzel a primitív kis eszközzel (és sok más, hasonló csaló szerszámmal) járt
