Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-05 / 182. szám
4. oldal 1959. augusztus 5, szerda Interjú egy — füzettel Ä tanácstagok fogadóóráiról KOFA dicsőségkönyv EGY BESZÉDES kis füzet a Kalocsai Járási Tanács titkárságán arról árulkodott nekem a napokban, hogy milyen ott a járási tanácstagok kapcsolata választóikkal. Ez a kis füzetecske dicsér — és ha kell bírál. Bírálja például Anisity István járási tanácstagot, Bátya község tanácselnökét, mert az idén eddig egyetlen egy fogadóórát sem tartott választókerületében, pedig ezt havonta kellett volna megtennie. Dicséri ugyanakkor Kunics András, dr. Papp István és Szántai György tanácstagokat, mert minden hónapban eleget tettek ebbeli kötelességüknek. Hallgassuk csak: mit mond még a kis keménytáblájú füzet. — Ha minden tanácstag pontosan eleget tesz kötelezettségének, 294 megtartott fogadóórát kell feljegyezni. Ezt ugyan betegség, távoliét és egyéb gátló körülmények lehetetlenné teszik, 82 fogadóóra azonban mégiscsak kevés — mondja vádlón. — Már pedig jó dolog az, ha az emberek sérelmeit, panaszait az illetékes hallgatja meg és nem az esetleg rossz indulatú, a panaszt buta beszéddel még csak felnagyító kárörvendők. NEGYVENHÉT választó fordult kisebb-nagyobb bajával a járási tanácstagokhoz az elmúlt hat hónap alatt. Ebből több mint negyvenet már elintéztek, hiszen ezeket a szakosztályok vagy illetékes szervek soron kívül orvosolják, ha erre mód van. Vén Gergely szakmári lakos például elmondta Köves Gyula járási tanácstagnak, hogy a pénzügyőri szakasz nagyobb mennyiségű dohánytermést vett nyilvántartásba nála, mint ami a valóságban termett. Köves elvtárs átírt a Budapesti Dohánybeváltó Kiskunhalasi Ki- rendeltségének, hogy orvosolják a panaszt és fizessék ki soronkívül Vén Gergely visszatartott járandóságát. Választójának is írt ugyanakkor, hogy ha legközelebbi fogadónapjáig nem intézik el ügyét, ismét keresse őt fel. SOK EMBER csak a saját szemszögéből nézi az igazságot, ezért nem biztos, hogy minden esetben jogos a választó panasza. Ha azonban szépen megmagyarázzák neki, hogy mi a helyes, akkor megérti. Sokszor ilyen feladat is hárul egy tanácstagra. — REMÉLEM — sóhajtott; fel a kis füzet, amikor össze-: csuktam — az év hátralevő] hat hónapja alatt több meg-] tartott fogadóórát jegyeznek] be lapjaimra. Nagy Ottó Megszöktek az intézetből és kerékpárt loptak Két fiatalkorú, P. Gy. és V.| S. bűnügyét tárgyalja a na-; pókban a kecskeméti járásbí-j róság. Nevezettek június 8-án! a pinceablakon keresztül meg-! szöktek a kalocsai nevelőinté-j zetből, majd Kiskőrösön ésj Soltvadkerten kerékpárt lop-! tak. A két fiatalkorút Hódme-i zővásárhelyen fogta el a rend-! őrség. j Az 1945-ben született P. Gy.! lopás miatt került 1957-ben az] intézetbe, egy év múlva meg-] szökött és újabb bűncselek-] ményt követett el. V. S. nyolc] éves korától van intézetben,! többször megszökött, 1958-ban] lopásért került a kalocsai in-] tézetbe. Még csak négyéves a községfejlesztés rendszere, — 1955- ben hozta meg a törvényt róla országgyűlésünk. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fellendülése mellett ez a négyéves mozgalom az, amely a falu képét igen nagy arányokban és rohamosan változtatta és változtatja meg. Hírt adtunk arról, hogy megyénkben a szélesvásznú filmszínházak szinte rögtön az európai fővárosok után hódították meg a magyar falut; lépten-nyomon közlünk hírt emeletes iskolák, — gimnáziumok, modern szertárak- rakkal, tornateremmel készülő épületeiről; s ha mindent ösz- szeszámolnánk, csupán megyénkben megközelítené a községfejlesztési beruházások négy év alatti összege a fél milliárd forintot. Ezt a hatalmas munkát úgynevezett »-apparátus« nélkül, a községi tanácsok sok más gyakorlati, igazgatási, gazdasági teendőik mellett végezték. A lakosság filléreiből összegyűlt millió és millió forint így természetesen nem épülhetett volna kultúrházakká, iskolákká, utakká és más létesítményekké, ha nincsenek olyan áldozatra kész férfiak és asszonyok, akik községük érdekében — hogy azt fiaik és unokáik kényelmére szebbé és kulturáltabbá varázsolják — nem dolgoztak volna ezer és ezer órát minden térítés nélkül, társadalmi munkában. Nem kaptak ezek a nagyszerű férfiak és asszonyok pénzt, jutalmat, anyagi hasznot és másféle előnyt áldozatukért, — mint saját községük, legközvetlenebb szomszédaik megbecsülését és tiszteletét. De mivel már a régi rómaiak is azt mondták, hogy »verba volent — scripta manent« — a szó elrepül, az írás megmarad, a Tiszakécskei Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának kezdeményezését csak dicsérnünk szabad, ök ugyanis a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen elhatározták, hogy dicsőségkönyvet létesítenek azoknak a társadalmi munkásoknak a számára, akik a községfcjlesztési munkálatok során kiemeledő eredményeket érnek el, illetve a legtöbb társadalmi munkát szervezik és végzik. A dicsőségkönyvbe való bejegyzést emléklappal közük az illetővel. Elhatározták azt is, hogy az új létesítmények falán táblán örökítik meg azoknak a személyeknek a fényképeit, akik a létesítmény építése során a legeredményesebben dolgoznak. Emlékezhetünk az urak balatoni nyaralóira, amelyeken ilyesmi felírások díszelegtek: »Vilma-lak«, »Emma-lak«; és emlékezhetünk azokra az ostoba szövegekre, amelyeket a község virilistái vésettek egy- egy nagyritkán felépült, a községet szolgáló épület falára. Bizonnyal mindenki tudja azt is, hogy a hívők még az általuk összegyűjtött pénzből öntött harangokon is megörökítették saját nevüket. Ez utóbbi szép szokás volt ugyan, de mindenki tudhatta: a harangokon nem a szegénysoriak nevei, hanem a presbiter urai- mék nevei díszelegtek. Hogyne volna hát nagyszerű a tiszakécskeiek kezdeményezése, akik a községük legszélesebb társadalmi rétegeinek vágyai, kívánságai beteljesítői- nek nevét, fényképét örökítik meg azokon az épületeken, amelyekben a község mai lakosságának fiai, unokái, sőt talán még dédunokái is szórakozni, tanulni, művelődni fog« nak. (Községi tudósítónktól.) Nemesnádudvaron a közelmúltban közgyűlést tartott az Üj Tavasz Termelőszövetkezet, amelyen a behordás, cséplés, valamint a közös jószágtartás feladatait tárgyalták meg. A szokványos napirendi pontokon túl azonban volt egy, amely bizonyára a megye valamennyi termelőszövetkezete számára fi- gyelemre méltó lesz. A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai ugyanis a községi tanács elnökének javaslatára családon- ként 50 forintot ajánlottak fel a községfejlesztési alapra, amely forintokat egy összegben, legkésőbb a zárszámadásig átutalják a községi tanács számlájára. Emlékezhetünk a tavaszra, amikor nem egy községi tanácsunk ugyanakkor, amikor nagyon örvendett a falu szövetkezeteinek gyors fejlődése miatt — bánkódott is: "Ha mindenki a tsz-be lép, mi lesz az oly szépen megindult, az egész falut szolgáló községi ejlesztés- sel?« Akkoriban olyan javaslatok forogtak közszájon, hogy adjon mindegyik termelőszövetkezet közös gazdaságából, illetve annak nyereségéből pénzt a községfejlesztési alapba. Mivel azonban ez ellentétesnek látszik a községfejlesztés igazi} rendeltetésével: azzal, hogy maga a lakosság adja össze a sa-j ját maga életének megkönnyítésére szolgáló KÖFA összegeit, — ezt a javaslatot rögtön el is vetették. A nemesnádudvari Üj Tavasz Tsz kezdeményezése leheRovarkutató körúton a bajai járásban A napokban a Tassi Növényvédő Állomás laboratóriuma részéről négy napos rovarkutató körúton vettünk részt, hogy helyzetképet kapjunk a szántóföldi, valamint a gyümölcsösökben levő kártevők elszaporodásáról, egyben javaslatot tegyünk a védekezésre. Zrínyi Józseffel, a nemesnádudvari Kossuth Termelő- szövetkezet elnökével a lucerna és a lóhere táblákat vizsgáltuk meg több mint száz ka- tasztrális hold területen. Nemcsak itt, de a bajai járásban mindenütt a lucernásokban nagy tömegben lepett fel a csipkéző bogár, a lucer- nabötie, a iucemapoloska, valamint a cickány-bogár. A védekezés tehát feltétlenül indokolt. A termelőszövetkezet egy 24 holdas tábláján szinte nem találkoztunk kártevővel. Itt az első kaszálás után HCH- val és DDT-vel porozást hajtottak végre, sőt az egyik táblán ajánlatunkra Melipax-os porozást is végeztek. A termelőszövetkezet vezetőit dicséret illeti, mert szívügyüknek tekintik a növényvédelmet. Sürgős védekezésre van szükség viszont a dávodi Rákóczi és a hercegszántói Kossuth Termelőszövetkezetben, ahol a lucernásban sok gubacsléggyel és csipkézőbogárral találkoztunk. A sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet dinnyetábláján a nedves időjárás következtében a ragya mutatkozik. Bordói-leves permetezésre vonatkozó javaslatunkat — úgy gondoljuk — megszívleli a termelőszövetkezet. | A napraforgó táblákon az egész bajai járásban mu- ; tatkozik a napraforgó-szá- > dór. Fogadd be a kulákol — kiver a házadból A bajai járásbíróság egyik polgári perekkel foglalkozó tanácsa előtt érdekes, s az osztályellenség jellemére fényt vető per folyt a közelmúltban. A tényállás szerint 1954 júniusában költözött be a kulák osztályhelyzetű bérlő az egyik házba. Mint kulák, akkoriban nem kaphatott tanácsi kiutaló határozatot, s ezért a rendőrségi bejelentőlapon magát családtagnak tüntette fel. A szobáért kezdettől fogva havi 50 forint használati díjat fizetett. A ház akkori tulajdonosa jóindulatúan megengedte neki, hogy a közös bejáratú konyhában főzzön, s az edényeit és befőttjeit Is ott helyezze el. A ház tulajdonosának halála után annak örökösei nem változtatták meg ezt az állapotot, azonban a házat a későbbiek során eladták azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonosok a megelőző háztulajdonos által korábban használt szobát és konyhát is birtokba veszik. Az új tulajdonos be is költözött a házba és birtokba vették a konyhát is: kis átépítéssel elzárva azt a bérlő elöl. Mostan ölen használnak egy szoba, konyhát, a bérlő pedig másodmagával egy szobát. Ez az állapot nem tetszett a léniáknak, s bár az egyik közeli községben hat hold tanyás- földje van, s a régebben államosított háza helyett azóta is vásárolt Baján egy három szo- konyha- és mellékhely iséSajnos, nem törődnek a termelők ennek kiirtásával. Csá- volyon egy napraforgó körül 25—30 szádort is találtunk. A kukoricán két újabb kártevőt figyeltünk meg, melyek eddig csak a lucernán, illetve a répán jelentkeztek. Az egyik a csipkéző-bogár, amely Dá- vodon, a Rákóczi Termelőszövetkezet területén éppen a kukoricához közel eső lucernáról ment át, a pajzsos laboda- bogár pedig az ú tszéli gyomokról került át a kukoricára, Ugyancsak a dávodi Rákóczi Termelőszövetkezet kukoricája melletti gyomnövénytársulásban, a vadkapron százával figyeltük meg a pattanó bogarakat. Ezek lárvái a drótférgek, veszélyes kártevők, különösen a kukorica földalatti részét pusztítják. Ezért a gyomok irtását feltétlen szívügyünknek kell tartanunk, mert ezekről sok rovar kerül át termesztett növényeinkre és azok fejlődését veszélyeztetik. Jó lenne, ha ezzel a termelők, de a községi tanácsok is többet törődnének (ez utóbbiak feladata elsősorban) a közutak gyomtalanításával. Hercegszántón a legelők vegyszeres gyomirtásának hasznosságát figyeltük meg. A szamártövis, a dikonirttal permetezett területen teljesen elpusztult, a kontroli-parcellákon pedig két méter magasságig fejlődött, itt az állatok legeltetése szinte lehetetlen. Ez is bizonyítja a vegyszeres gyomirtás hatásosságát. A négy napos kőrútunk tehát sok hasznos tanulsággal zárult, számos termelőnek segítséget tudtunk adni a növényvédelemhez. Szűcs József laboratóriumvezető JKagyar düxathe mutató- JHoutkaáhan Az egyik moszkvai sportsm- dionban tíznapos divatbemutatót tart a magyar MODÉX- vállalat. Képünkön a stadion bejárata a magyar divatbemutató hirdetésével. tőséget nyújt arra, hogy maguk] a szövetkezet tagjai is tehetsé-] gükhöz mérten járuljanak hoz-: zá a KÖFA-alap összegeihez.; Ezért örömmel üdvözöljük az: Üj Tavasz Tsz tagjainak út-] törő munkáját és kívánjuk,] hogy bárcsak minél több tér-! melőszövetkezet tagjai határoz-: nának közgyűlésükön hozzájuk] hasonlóan. A nemesnádudvari Új Tavasz Tsz példája gekböl álló házat, mégis bepe-> reite az új tulajdonosokat a í régi tulajdonossal való meg-/ egyezés áthágásáért, vagyis bir-j tokháborításáért. A járásbíróság nem találtai teljesíthetőnek kérését, mert an-i nak idején a lakás használaté-1 hoz az érvényes jogszabályok j megkerülésével jutott és később j az örökösökkel sem létesített a > konyhára bérleti jogviszonyt, j Az igaz ugyan, hogy az új tu-\ lajdonosok a kulákkal történt < megegyezés nélkül vették bir- j tokba a konyhát, elfalazva azt! a lakás többi részétől, de mi- < vei — ismételjük — a kulák-l nak a konyha használatára nemi volt joga, az új tulajdonosok J teljes jóhiszeműséggel kérhet- ték és kaphatták meg a tanács-1 tói a szükséges építési enge- í délyt. 5 A bajai járásbíróság jog- < gal állapítja meg, hogy ai falusi kizsákmányolok nagy ré-; sze a korlátozó rendelkezések' idején a falut otthagyva városba ment, ott vagy vétel, vagy más címen lakást szerzett, s amint birtokba helyezkedett, í nyomban terjeszkedni kezdett.' Ügy hisszük, hogy ugyanak-l kor, amikor kormányzatunk a ’ falusi kizsákmányolókkal szem- * ben a gazdálkodás rovására nem | menő politikát folytat, nagyon \ helyes a bajai járásbíróság íté-i lete, amely a rndelkezésekkell visszaélő kulákoktól megfelelő < bírót ítélettel veszi el a lehető-) séget a jogtalan haszonszerzés-) tüil. *
