Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

4. oldal 1959. augusztus 5, szerda Interjú egy — füzettel Ä tanácstagok fogadóóráiról KOFA dicsőségkönyv EGY BESZÉDES kis füzet a Kalocsai Járási Tanács tit­kárságán arról árulkodott ne­kem a napokban, hogy milyen ott a járási tanácstagok kap­csolata választóikkal. Ez a kis füzetecske dicsér — és ha kell bírál. Bírálja például Anisity István járási tanácstagot, Bá­tya község tanácselnökét, mert az idén eddig egyetlen egy fogadóórát sem tartott válasz­tókerületében, pedig ezt ha­vonta kellett volna megtennie. Dicséri ugyanakkor Kunics András, dr. Papp István és Szántai György tanácstagokat, mert minden hónapban eleget tettek ebbeli kötelességüknek. Hallgassuk csak: mit mond még a kis keménytáblájú fü­zet. — Ha minden tanácstag pontosan eleget tesz kötelezett­ségének, 294 megtartott fogadó­órát kell feljegyezni. Ezt ugyan betegség, távoliét és egyéb gátló körülmények lehe­tetlenné teszik, 82 fogadóóra azonban mégiscsak kevés — mondja vádlón. — Már pedig jó dolog az, ha az emberek sé­relmeit, panaszait az illetékes hallgatja meg és nem az eset­leg rossz indulatú, a panaszt buta beszéddel még csak fel­nagyító kárörvendők. NEGYVENHÉT választó for­dult kisebb-nagyobb bajával a járási tanácstagokhoz az el­múlt hat hónap alatt. Ebből több mint negyvenet már el­intéztek, hiszen ezeket a szak­osztályok vagy illetékes szer­vek soron kívül orvosolják, ha erre mód van. Vén Gergely szakmári lakos például elmondta Köves Gyula járási tanácstagnak, hogy a pénzügyőri szakasz nagyobb mennyiségű dohánytermést vett nyilvántartásba nála, mint ami a valóságban termett. Köves elvtárs átírt a Budapesti Do­hánybeváltó Kiskunhalasi Ki- rendeltségének, hogy orvosol­ják a panaszt és fizessék ki soronkívül Vén Gergely vissza­tartott járandóságát. Választó­jának is írt ugyanakkor, hogy ha legközelebbi fogadónapjáig nem intézik el ügyét, ismét keresse őt fel. SOK EMBER csak a saját szemszögéből nézi az igazsá­got, ezért nem biztos, hogy minden esetben jogos a vá­lasztó panasza. Ha azonban szépen megmagyarázzák neki, hogy mi a helyes, akkor meg­érti. Sokszor ilyen feladat is hárul egy tanácstagra. — REMÉLEM — sóhajtott; fel a kis füzet, amikor össze-: csuktam — az év hátralevő] hat hónapja alatt több meg-] tartott fogadóórát jegyeznek] be lapjaimra. Nagy Ottó Megszöktek az intézetből és kerékpárt loptak Két fiatalkorú, P. Gy. és V.| S. bűnügyét tárgyalja a na-; pókban a kecskeméti járásbí-j róság. Nevezettek június 8-án! a pinceablakon keresztül meg-! szöktek a kalocsai nevelőinté-j zetből, majd Kiskőrösön ésj Soltvadkerten kerékpárt lop-! tak. A két fiatalkorút Hódme-i zővásárhelyen fogta el a rend-! őrség. j Az 1945-ben született P. Gy.! lopás miatt került 1957-ben az] intézetbe, egy év múlva meg-] szökött és újabb bűncselek-] ményt követett el. V. S. nyolc] éves korától van intézetben,! többször megszökött, 1958-ban] lopásért került a kalocsai in-] tézetbe. Még csak négyéves a köz­ségfejlesztés rendszere, — 1955- ben hozta meg a törvényt róla országgyűlésünk. Ennek elle­nére a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fellendülése mellett ez a négyéves mozga­lom az, amely a falu képét igen nagy arányokban és roha­mosan változtatta és változtat­ja meg. Hírt adtunk arról, hogy megyénkben a széles­vásznú filmszínházak szinte rögtön az európai fővárosok után hódították meg a magyar falut; lépten-nyomon közlünk hírt emeletes iskolák, — gim­náziumok, modern szertárak- rakkal, tornateremmel készülő épületeiről; s ha mindent ösz- szeszámolnánk, csupán me­gyénkben megközelítené a köz­ségfejlesztési beruházások négy év alatti összege a fél milliárd forintot. Ezt a hatalmas munkát úgy­nevezett »-apparátus« nélkül, a községi tanácsok sok más gya­korlati, igazgatási, gazdasági teendőik mellett végezték. A lakosság filléreiből összegyűlt millió és millió forint így ter­mészetesen nem épülhetett vol­na kultúrházakká, iskolákká, utakká és más létesítmények­ké, ha nincsenek olyan áldo­zatra kész férfiak és asszo­nyok, akik községük érdeké­ben — hogy azt fiaik és uno­káik kényelmére szebbé és kul­turáltabbá varázsolják — nem dolgoztak volna ezer és ezer órát minden térítés nélkül, társadalmi munkában. Nem kaptak ezek a nagy­szerű férfiak és asszonyok pénzt, jutalmat, anyagi hasz­not és másféle előnyt áldoza­tukért, — mint saját közsé­gük, legközvetlenebb szomszé­daik megbecsülését és tisztele­tét. De mivel már a régi ró­maiak is azt mondták, hogy »verba volent — scripta ma­nent« — a szó elrepül, az írás megmarad, a Tiszakécskei Köz­ségi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának kezdeményezését csak dicsérnünk szabad, ök ugyan­is a legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen elhatározták, hogy dicsőségkönyvet létesíte­nek azoknak a társadalmi munkásoknak a számára, akik a községfcjlesztési munkálatok során kiemeledő eredményeket érnek el, illetve a legtöbb tár­sadalmi munkát szervezik és végzik. A dicsőségkönyvbe va­ló bejegyzést emléklappal köz­ük az illetővel. Elhatározták azt is, hogy az új létesítmé­nyek falán táblán örökítik meg azoknak a személyeknek a fényképeit, akik a létesít­mény építése során a legered­ményesebben dolgoznak. Emlékezhetünk az urak ba­latoni nyaralóira, amelyeken ilyesmi felírások díszelegtek: »Vilma-lak«, »Emma-lak«; és emlékezhetünk azokra az os­toba szövegekre, amelyeket a község virilistái vésettek egy- egy nagyritkán felépült, a községet szolgáló épület fa­lára. Bizonnyal mindenki tud­ja azt is, hogy a hívők még az általuk összegyűjtött pénz­ből öntött harangokon is meg­örökítették saját nevüket. Ez utóbbi szép szokás volt ugyan, de mindenki tudhatta: a ha­rangokon nem a szegénysoriak nevei, hanem a presbiter urai- mék nevei díszelegtek. Hogyne volna hát nagyszerű a tiszakécskeiek kezdeménye­zése, akik a községük legszéle­sebb társadalmi rétegeinek vágyai, kívánságai beteljesítői- nek nevét, fényképét örökítik meg azokon az épületeken, amelyekben a község mai la­kosságának fiai, unokái, sőt ta­lán még dédunokái is szóra­kozni, tanulni, művelődni fog« nak. (Községi tudósítónktól.) Nemesnádudvaron a közel­múltban közgyűlést tartott az Üj Tavasz Termelőszövetkezet, amelyen a behordás, cséplés, valamint a közös jószágtartás feladatait tárgyalták meg. A szokványos napirendi pontokon túl azonban volt egy, amely bi­zonyára a megye valamennyi termelőszövetkezete számára fi- gyelemre méltó lesz. A közgyű­lésen a termelőszövetkezet tag­jai ugyanis a községi tanács el­nökének javaslatára családon- ként 50 forintot ajánlottak fel a községfejlesztési alapra, amely forintokat egy összegben, leg­később a zárszámadásig átutal­ják a községi tanács számlá­jára. Emlékezhetünk a tavaszra, amikor nem egy községi taná­csunk ugyanakkor, amikor na­gyon örvendett a falu szövet­kezeteinek gyors fejlődése mi­att — bánkódott is: "Ha min­denki a tsz-be lép, mi lesz az oly szépen megindult, az egész falut szolgáló községi ejlesztés- sel?« Akkoriban olyan javaslatok forogtak közszájon, hogy adjon mindegyik termelőszövetkezet közös gazdaságából, illetve an­nak nyereségéből pénzt a köz­ségfejlesztési alapba. Mivel azonban ez ellentétesnek lát­szik a községfejlesztés igazi} rendeltetésével: azzal, hogy ma­ga a lakosság adja össze a sa-j ját maga életének megkönnyí­tésére szolgáló KÖFA összegeit, — ezt a javaslatot rögtön el is vetették. A nemesnádudvari Üj Ta­vasz Tsz kezdeményezése lehe­Rovarkutató körúton a bajai járásban A napokban a Tassi Nö­vényvédő Állomás laborató­riuma részéről négy napos ro­varkutató körúton vettünk részt, hogy helyzetképet kap­junk a szántóföldi, valamint a gyümölcsösökben levő kárte­vők elszaporodásáról, egyben javaslatot tegyünk a védeke­zésre. Zrínyi Józseffel, a nemes­nádudvari Kossuth Termelő- szövetkezet elnökével a lucer­na és a lóhere táblákat vizs­gáltuk meg több mint száz ka- tasztrális hold területen. Nem­csak itt, de a bajai járásban mindenütt a lucernásokban nagy tömegben lepett fel a csipkéző bogár, a lucer- nabötie, a iucemapoloska, valamint a cickány-bogár. A védekezés tehát feltétlenül indokolt. A termelőszövetkezet egy 24 holdas tábláján szinte nem találkoztunk kártevővel. Itt az első kaszálás után HCH- val és DDT-vel porozást haj­tottak végre, sőt az egyik táb­lán ajánlatunkra Melipax-os porozást is végeztek. A terme­lőszövetkezet vezetőit dicséret illeti, mert szívügyüknek te­kintik a növényvédelmet. Sürgős védekezésre van szük­ség viszont a dávodi Rákóczi és a hercegszántói Kossuth Termelőszövetkezetben, ahol a lucernásban sok gubacsléggyel és csipkézőbogárral találkoz­tunk. A sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet dinnyetáb­láján a nedves időjárás követ­keztében a ragya mutatkozik. Bordói-leves permetezésre vo­natkozó javaslatunkat — úgy gondoljuk — megszívleli a ter­melőszövetkezet. | A napraforgó táblákon az egész bajai járásban mu- ; tatkozik a napraforgó-szá- > dór. Fogadd be a kulákol — kiver a házadból A bajai járásbíróság egyik polgári perekkel foglalkozó ta­nácsa előtt érdekes, s az osz­tályellenség jellemére fényt vető per folyt a közelmúltban. A tényállás szerint 1954 jú­niusában költözött be a kulák osztályhelyzetű bérlő az egyik házba. Mint kulák, akkoriban nem kaphatott tanácsi kiutaló határozatot, s ezért a rendőr­ségi bejelentőlapon magát csa­ládtagnak tüntette fel. A szo­báért kezdettől fogva havi 50 forint használati díjat fizetett. A ház akkori tulajdonosa jó­indulatúan megengedte neki, hogy a közös bejáratú konyhá­ban főzzön, s az edényeit és be­főttjeit Is ott helyezze el. A ház tulajdonosának halála után annak örökösei nem vál­toztatták meg ezt az állapotot, azonban a házat a későbbiek során eladták azzal a feltétel­lel, hogy az új tulajdonosok a megelőző háztulajdonos által korábban használt szobát és konyhát is birtokba veszik. Az új tulajdonos be is költözött a házba és birtokba vették a konyhát is: kis átépítéssel el­zárva azt a bérlő elöl. Mostan ölen használnak egy szoba, konyhát, a bérlő pedig másod­magával egy szobát. Ez az állapot nem tetszett a léniáknak, s bár az egyik kö­zeli községben hat hold tanyás- földje van, s a régebben álla­mosított háza helyett azóta is vásárolt Baján egy három szo- konyha- és mellékhely isé­Sajnos, nem törődnek a ter­melők ennek kiirtásával. Csá- volyon egy napraforgó körül 25—30 szádort is találtunk. A kukoricán két újabb kár­tevőt figyeltünk meg, melyek eddig csak a lucernán, illetve a répán jelentkeztek. Az egyik a csipkéző-bogár, amely Dá- vodon, a Rákóczi Termelőszö­vetkezet területén éppen a ku­koricához közel eső lucerná­ról ment át, a pajzsos laboda- bogár pedig az ú tszéli gyomokról ke­rült át a kukoricára, Ugyancsak a dávodi Rákóczi Termelőszövetkezet kukori­cája melletti gyomnövénytár­sulásban, a vadkapron százá­val figyeltük meg a pattanó bogarakat. Ezek lárvái a drót­férgek, veszélyes kártevők, kü­lönösen a kukorica földalatti részét pusztítják. Ezért a gyo­mok irtását feltétlen szív­ügyünknek kell tartanunk, mert ezekről sok rovar kerül át termesztett növényeinkre és azok fejlődését veszélyeztetik. Jó lenne, ha ezzel a termelők, de a községi tanácsok is töb­bet törődnének (ez utóbbiak feladata elsősorban) a közutak gyomtalanításával. Hercegszántón a legelők vegyszeres gyomirtásának hasz­nosságát figyeltük meg. A szamártövis, a dikonirt­tal permetezett területen teljesen elpusztult, a kontroli-parcellákon pedig két méter magasságig fejlő­dött, itt az állatok legeltetése szinte lehetetlen. Ez is bizo­nyítja a vegyszeres gyomirtás hatásosságát. A négy napos kőrútunk te­hát sok hasznos tanulsággal zárult, számos termelőnek se­gítséget tudtunk adni a nö­vényvédelemhez. Szűcs József laboratóriumvezető JKagyar düxathe mutató- JHoutkaáhan Az egyik moszkvai sportsm- dionban tíznapos divatbemuta­tót tart a magyar MODÉX- vállalat. Képünkön a stadion bejárata a magyar divatbemu­tató hirdetésével. tőséget nyújt arra, hogy maguk] a szövetkezet tagjai is tehetsé-] gükhöz mérten járuljanak hoz-: zá a KÖFA-alap összegeihez.; Ezért örömmel üdvözöljük az: Üj Tavasz Tsz tagjainak út-] törő munkáját és kívánjuk,] hogy bárcsak minél több tér-! melőszövetkezet tagjai határoz-: nának közgyűlésükön hozzájuk] hasonlóan. A nemesnádudvari Új Tavasz Tsz példája gekböl álló házat, mégis bepe-> reite az új tulajdonosokat a í régi tulajdonossal való meg-/ egyezés áthágásáért, vagyis bir-j tokháborításáért. A járásbíróság nem találtai teljesíthetőnek kérését, mert an-i nak idején a lakás használaté-1 hoz az érvényes jogszabályok j megkerülésével jutott és később j az örökösökkel sem létesített a > konyhára bérleti jogviszonyt, j Az igaz ugyan, hogy az új tu-\ lajdonosok a kulákkal történt < megegyezés nélkül vették bir- j tokba a konyhát, elfalazva azt! a lakás többi részétől, de mi- < vei — ismételjük — a kulák-l nak a konyha használatára nemi volt joga, az új tulajdonosok J teljes jóhiszeműséggel kérhet- ték és kaphatták meg a tanács-1 tói a szükséges építési enge- í délyt. 5 A bajai járásbíróság jog- < gal állapítja meg, hogy ai falusi kizsákmányolok nagy ré-; sze a korlátozó rendelkezések' idején a falut otthagyva város­ba ment, ott vagy vétel, vagy más címen lakást szerzett, s amint birtokba helyezkedett, í nyomban terjeszkedni kezdett.' Ügy hisszük, hogy ugyanak-l kor, amikor kormányzatunk a ’ falusi kizsákmányolókkal szem- * ben a gazdálkodás rovására nem | menő politikát folytat, nagyon \ helyes a bajai járásbíróság íté-i lete, amely a rndelkezésekkell visszaélő kulákoktól megfelelő < bírót ítélettel veszi el a lehető-) séget a jogtalan haszonszerzés-) tüil. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom