Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. augusztus 29, szombat 3. oldal Pártmunkások Könyvtára sorozat jelenik meg A Kossuth Kiadó ez év szep­tember közepétől kezdve Párt­munkások Könyvtára címmel díszes kivitelű, egész vászonkö­tésű könyvsorozatot indít elő­fizetésre. E kiadványok meg­jelentetésének az a célja, hogy az alapvető politikai művekkel egyidejűleg eljuttassa a párt­munkásokhoz a világirodalom, a klasszikus magyar irodalom termésének legjavát. A sorozat­ban csakis a politikailag fontos, vitathatatlanul irodalmi rangú, mondanivalója tekintetében ha­ladó és a legmagasabb művészi igényeket kielégítő könyvek ke­rülnek az előfizetőkhöz. A GOMBA Ott áll tépctten, töpörödötten a megyei kórház előtt. Környé­két már belepte a sztaniolpapír, a söröspalack-eímkc, almacsut­ka, s a dinnycszezonra való te­kintettel a dinnyehéj. Naponta igen nagy forgalmat bonyolít le a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalat e szóbanforgo kis bolt­ja, mert szinte korlátlan meny- nyiségben árusít — egészséges­nek, betegnek egyaránt — bort, sört, pálinkát, vagdalt húst, téli szalámit, cukrászsüteményt. Akárhányszor vitt errefelé az utam, minden esetben láttam a gombánál italozó — sokszor erő­sen ittas — embereket, akik vagy látogatóként érkeztek a kórházba, estleg ott dolgoztak, vagy ott kerestek gyógyulást be­tegségükre. Nem hibáztathatom a Vendég­látó Vállalatot azért, mert a bel­gyógyászati osztály diétás bete­gei a szigorú diétás etel elfo­gyasztása után a gombában ke­resnek, s találnak gyomrukba „gyógyírt”. Ezt — mármint a kórházból való kijárást — a kórház vezetőinek kellene meg­szüntetniük. Az már azonban — enyhén szólva — az ellenőrzés elmulasztására vall, hogy a gomba belsejében tisztaságnak nem nevezhető állapot uralko­dik, A poharakat egy bádog edényből csörgő — inkább csö­pögő — tartályból mossák el, a szalámi a szennyes bodega, falán függ, s a cukrásztésztán költe­nek a legyek, Ilyen „higiénia” mellett gomba,módra szaporod­hatnak a különböző betegsé­gek .., Még szerencse, hogy a gomba mellett van a kórház! Gémes Gábor A Pártmunkások Könyvtára sorozat egyes kötetei 15 napon­ként jelennek meg. A sorozat, amely 120 kötetből áll, teljes egészében öt év alatt kerül ki­adásra. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a kiadvány iránt megyénk­ben is igen nagy az érdeklődés. A Kossuth Kiadó megyei ki­rendeltségétől nyert tájékozta­tás szerint a pártszervezetek által javasolt elvtársak szep­tember 10-ig jelentkezhetnek előfizetésre, amíg a járási párt- bizottságok meghatározott ke­rete arra lehetőséget nyújt. Az előfizetés általában egyé­ni, kivételt képeznek a falusi pártmunkás klubok és könyv­tárak, amelyek szintén előfi­zethetik a sorozatot. Az elő­fizetés iránt érdeklődők részle­tes felvilágosítást kaphatnak a párt-alapszervezetektől, illetve a járási pártbizottságoktól. (Jd kezdeményezés — kit hibákkal A kulturális élet eseményei­ről tudósító szegényes, sivár, nem egyszer ízléstelen »hir­detmények« után örömmel fe­deztük fel a MÁV művelődési otthonának, a vasútállomáson elhelyezett, ügyesen megterve­zett, szépen kivitelezett, estén­ként kivilágított, rendezvényei­ket népszerűsítő hirdető táblá­ját. Elismerésünk kinyilvánításá­val egyidőben két hiba kijaví­tására is szeretnénk felhívni figyelmüket: »Kultur otthon« így írták, noha az egy szó. (Ezer meg ezer ember olvassa naponta a hibás felírást!) He­lyesebb lett volna a művelő­dési otthon elnevezés haszná­lata, hiszen úgy látom, eléggé igényes — művelődésre — al­kalmas — műsort állítottak ösz- sze, ha nem is értem egészen, hogy mit takar pl. »A bugaci betyárvilágtól a mai Kecske­métig-« cím!? • —h—n— A kiskőrösi járás elmaradt az adótervek teljesítésében Az augusztus 19-i adatok sze­rint megyénk 5,9 százalékkal maradt el a harmadik negyed­éves adótervek teljesítésében. Hiába tettek meg minden erő­feszítést a kiskunfélegyházi, ba­jai, kecskeméti járásban és tel­jesítették túl az adóbevételi ter­veket, — a kiskunhalasi, bács­almási, kalocsai, dunavecsei és kiskőrösi járásban jóval a ter­ven alul folyt be eddig az adó és 23,3 százalékos az elmara­dás. A jól fizető községek lakos­sága most is kitett magáért. Bácpszentgyörgy 135,2, Csávoly 111,3, Ordas 108,9, Gara 99,6, Gátér 84,9, Vaskút 84,4 száza­lékra teljesítette eddig harma­dik negyedévi adótervét. A vá­rosok közül Kecskemét és Kis­kunfélegyháza adózói fizettek legjobban tervükön felül. A lemaradók között van a kiskőrösi járás minden köz­*VWUVVVV»»VWWaWWyWVVVWWÚVWVVVWúVVV^VWVW»/V» V T1-C HC 1T HC ügy YOMÄ.3V Ami az aranymise előtt, s utána történt Julius 19-i, vasárnapi szá­munkban »Rettegést hozott a letiportaknak« című cikkünk­ben dr. Gonczlik Kálmán pá­pai prelátus aranymiséjére való készülődése előtt dr. Gonczlik egye's; évtizedeken át viselt dol­gairól írtunk. Szerkesztőségünk­be azóta számos levél érkezett, amelyek Gonczlik igazi arcképe megrajzolásához egy-egy őszinte vonást nyújtanak. E levelekből ezúttal az aranymisére való ké­szülődésre, majd az aranymise és a cikkünk utáni hangulatra jellemző tényeket közöljük. A méltatlankodó kéiegető Szentgyörgyvári Ilona volt apáca, jelenleg bajai házveze­tőnő közlése szerint dr. Goncz­lik Kálmán papai prelátus, a miskei esperesplébános útján Üzent a bajai bunyevácoknak az aranyrnise megtartása előtt, hogy — mint volt hitoktatójuk — aranymiséje ebédjének elő­állításához főképpen természet­beni adományokkal csirkével, süteménnyel járuljanak hozzá. Ugyancsak hasonló üzenettel kereste fel ,a bajai bortermelő gazdákat, elsősorban Mormer Ferenc szűcsmestert, hogy a szükséges bormennyiséget biz­tosítsák. Nagyon méltatlankodott az­tán Szentgyörgyvári Ilona előtt, amikor az közölte: semmiféle természetbeni adomány nem érkezett, sőt Mormer Ferenc határozottan kijelentette: nem áll módjában egy fél deci bort sem adni! Ügy látszik, dr. Gonczlik pá­pai prelátus űr nemcsak hogy hívei vállára akarta áttolni az aranymisei ebéd költségeit, de ennek nem sikerülte után még méltatlankodott is. A plébániá­kat okolta ugyanis az ered­ménytelenségért — mondván: vagy nein hirdették ki, vagy nem jól hirdették az aranymise tényét. »Lehetetlen, hogy a jó kihirdetés, vagy megszervezés esetén az adományok elmara­dása megtörténhetett volna!« 3000 íorintos ebéd, s az ebédlőbutor Az ebéd költségei 3000 forin­tot tettek ki, vagyis ennyiért vállalta a belvárosi plébánia az ebéd előállítását. A belvá­rosi egyházközség képviselő­testülete a befolyó egyházi adóból erre a célra megszava­zott ezer forintot, Gonczlik pe­dig mindössze 500 forintot aján­lott fel a saját pénzéből, — »gazdságosan« hozzáadva e vi­szonylag csekély összeghez a be nem érkezett természetbeni adományokat is. Mikor a bel­városi plébánia.- ezért nem mu­tatkozott hajlandónak az ebéd elöálítására, dr. Gonczlik fel­ajánlotta ellenérték gyanánt régi, jelenleg padláson levő ebédlőbútorát azzal a »meg- okolással«, hogy azt annak ide­jén pontosan a bajai konyha méreteihez készítették. Ez az ajánlata sem találván kedvező fogadtatásra, kénytelen volt aztán vállalni a kétezer forint megtérítését. Szentgyörgyvári Hona rop­pant nehéznek minősítette a »prelátus úrral« való tárgyalá­sokat, hangsúlyozva, hogy min­denképpen ragaszkodni akart a prelátus úr saját eredeti, sőt sajátságos elgondolásához, az 500 forint hozzájárulás kifize­téséhez. Szükség volt-© a „hívőit" csirkéjére, s borára? Vajon, azért volt ily »gazda­ságos« és takarékos szemléletű dr. Gonczlik pápai prelátus az aranymise ebédjének összeállí­tásakor, mert olyannyira szű­kölködik földi javakban? Nem! Nem azért! Ezt mutatja az aranymise lezajlása utáni eset is! A történtek hatására, vala­mint azért, mert dr. Gonczlik az aranymise utáni napokban személyesen érdeklődött bajai »hívei« között: kezükbe mer­ték-e venni a róla szóló cik­ket, amely a Petőfi Népében jelent meg, — ugyanis igen el­keseredett, mert kérdésére azt volt kénytelen tapasztalni, hogy a Petőfi Népe szóbanforgó lap­példánya még az aranymise utáni napokban is kézről kézre járt, — szóval a »hívek« igen helyesnek tartották az abban írtakat, ráismerve a pápai pre­látus úr igazi arcképére. Mire fel dr. Gonczlik, hogy kipihenje az aranymise és az azt követő lakoma fáradalmait — bevonult Budapestre a Gel- lért fürdőbe — tíznapos kúrára. Á mai tennivalók tükrében... sége. A rangsorban leghátul Tabdi kullog 17,7 százalékos eredménnyel. Hasonló szinten mozog Páhi, Bocsa, Csengőd, Kaskantyú, Tázlár, Kecel, Solt- vadkert; más járásokból pedig idesorolható még Dunatetétlén, Bácsszőlős, Kéleshalom, Szalk- szentmárton, Szabadszállás, s a városok közül Kalocsa. Az elmaradás felszámolásai-* most az egész megye pénzügy« apparátusa megmozdult, hogy megvizsgálja a lemaradás okait, s megtegye a szükséges intéz­kedéseket. Mindenekelőtt figyel- meztetik az adózókat, hogy augusztus 15, a harmadik ne­gyedévi adó kamatmentes befi­zetésének határideje már el­múlt, s a kamatok napról nap­ra nőnek, ami különösen az adózóknak nem érdeke. Azok­kal szemben pedig, akik speku­lálnak és megsértik a pénzügyi fegyelmet, erélyesebb szankció­kat alkalmaznak. A példamutató állatgondozó Vaskút község és a bajai já­rás vezetői többször megálla­pították, hogy a járás legpél­damutatóbb állatgondozója Szá­raz József, a vaskúti Petőfi Termelőszövetkezet tagja. Ez a megállapítás úgy szü­letett, hogy a látogatók* a Pe­tőfi Tsz sertéstelepén mindig példaszerű tisztaságot találtak, pedig sokszor a legváratlanabb időpontban érkeztek oda. A sertésólak kívül-belül mindig frissen meszelve, a kutricáli előtti járda minden nap fel­mosva és fertőtlenítve. így ért­hető, hogy ezt a sertéstelepet a betegségek messze elkerü­lik. Képünkön Száraz József ép­pen a sertések eledelét keveri a takarmányelőkészítőben. A látogatónak az is feltűnik, hogy sem az ólban, sem itt nincs légy. A gondozó elsősorban a tisztasággal védekezik ellenük és az irtást is rendszeresen, elő­írás szerint végzi. Száraz József 1949 óta tag. Jelenleg 94 süldőt, 20 kocát és egy kant gondoz. Augusztus hó 1-ig 535 munkaegységet teljesí­tett s mivel a szövetkezet egy munkaegységre 45 forintot ter­vezett, r- az idén is szép jö­vedelemre számít. Hit tegyenek a halasi kerékpártuiajdonosok ? Kiskunhalason a rendőrség egyre nagyobb eréllyel lép fel, azokkal a személyekkel szem­ben, akik az üzletek falához tá­masztják kerékpárjukat. Véleményem szerint helyes az őrizetlenül hagyott kerék­párok tulajdonosait felelősség­re vonni — hiszen ezt sza­bályrendelet is előírja —, de mit tegyen az a halandó, aki éppen a/. IBUSZ-ban kíván jegyet váltani, vagy a papír­boltban füzetet, esetleg a toayve&bpítbaa — álról teónyel­mesen helyet is foglalhat — könyvet akar vásárolni? Az üzletek előtt kivétel nél­kül hiányoznak a kerékpár­támlák. Mit tehetünk hát?. Vagy az üzlet előtti fához, vagy ha az nincs — mert ez is előfordul —, akikor a fal­hoz támasztjuk a kétkerekű járművet. Mivel megoldást ta­lálni kell erre a problémára, az arra illetékesek javasla­tát, döntését várja a halasi Vá­sárlók és kerékpártújaj dohosok nevében . C. 1» levelező __ foglalkoztak a pártszervezet mai gondjaival, a kongresszusi ] verseny eredményeivel, a lakó-; területen folyó pártmunka; kérdéseivel. Ezen a vezetőségi! ülésen nem foglalkoztak megfe- \ lelően a tömegszervezetekben j dolgozó kommunisták feladatai-; val sem. A látottak és hallót-; tak alapján úgy tűnik, mintha I a lakosság körében végzendő! felvilágosító munkát a párt-' szervezet csupán saját tagjai- j val, a maga erejéből szeretné; megoldani. Elkerülte a figyel-; műket az a fontos elv, hogy a: pártmunka sohasem lehet ön-! célú, továbbá azok a feladatok, amelyekkel Kádár elvtárs győri beszédében foglalkozott. Már csak hetek és napolt választják el a IV. kerületi pártszervezet tagjait a pártélet egyik fontos eseményétől, a vezetőségválasztó taggyűléstől. Azt javasoljuk a vezetőség tagjainak, hogy a közéli napokban ismét üljenek; össze tanácskozásra és akkor; részletesebben, konkrétabban,! a mai tennivalók tükrében! vizsgálják meg pártszervezetük' tevékenységét, határozzák meg1 a feladatokat és dolgozzák ki a \ taggyűlés beszámolójának váz-; latát. ! üegy József. I területükön működő kisebb üzemek, valamint kisiparosok termelésének felkarolásában. .Tevékenységüket alapjában véve az eredmények fémjelzik, bár hibák, mulasztások is elő­fordultak. Egy ideig pártszerve­zetük nem volt mentes az intrikától, belső civódásoktól, ami a párt politikájának való- raváltásáért folytatott munkás­ságukat is fékezte. A pártmunka eredményeinek, hiányosságainak számbavétele és összegezése, valamint a további tennivalók megszabása, a pártvezetőségnek és majd a szeptember 17-én összeülő taggyűlésnek a fel­adata. A pártszervezet vezető­sége az ebből ráháruló részt teljes egészében eddig még nem végezte el. A szóban levő ér­tekezleten ugyanis túlnyomó részt a vezetőségválasztó tag­gyűlés szervezeti kérdésével fog­lalkoztak és kevés időt fordí­tottak a beszámoló vázlatának, mondanivalójának megvitatá­sára. De nemcsak arról van szó, hogy kevés időt fordítottak a beszámoló vázlatának kimun­kálására, hanem — amit ezzel kapcsolatban elmondottak — az is nagyobb részt a múlt ese­ményeire szorítkozott, & alig Kecskeméten a IV. kerületi pártalapszérvezet kilenctagú ve­zetősége. legutóbbi ülésén a ve­zetőség és küldöttválasztó, tag­gyűlés' előkészítéséről tanács­kozott. Tekintettel arra, hogy ezekben a napokban csaknem minden pártszervezetben napirendre kerül ez a kérdés, az értekezlet né­hány tapasztalatát lapunkban is szóvátesszük. Mindenekelőtt Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a IV. kerületi pártszervezet ve­zetőségi tagjai gazdag mozgal­mi és pártmunkás tapasztalat­tal rendelkeznek. Nagyobb ré­szük tíz-tizennégy éve részt vesz a pártmunkában, ismerik lakóterületük dolgozóit és nagy­jából tájékozottak az őket fog­lalkoztató kérdésekről. A párt­vezetőség tagjaiból nem hiány­zik az áldozatkészség, a szorga­lom sem és legjobb tudásuk szerint munkálkodnak a párt politikájának valóraváltásán. Ha munkájuk eredményeit vizsgáljuk, nem nehéz megál­lapítani, hogy az ellenforrada­lom leverése óta eltelt időben jelentős sikereket értek el a párt tömegkapcsolatának meg­erősítésében, a téves nézetek leküzdésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom