Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
1 oldal 1959. augusztus 28, péntek .... . I Piacnapi körséta a halasi vásárcsarnokban! Augusztus 20-án ünnepélyes keretek között tárta ki kapuit a kiskunhalasi vásárcsarnok. Ezen a napon legkevesebb 4000 ember tekintette meg a kívül- belül impozáns épületet. A második, valójában igazi avatás szombaton, az első heti- ■ piaci napon történt. A kapu reggel 4 órakor kitárult, s a kocsik, kerékpárok, talicskák százai hozták az árut. Az első kellemes' meglepetés a bejáratnál érte az eladókat: a hely pénz változatlan maradt. Hetekkel előtte ugyanis elhíresztelték, hogy duplájára, sőt háromszorosára emelkedik majd, s kevesen tudtak az ünnepi tanácsülés határozatáról, amely szerint a helypénz összege a régi marad, A szemesterményt áruló gazdák is nagy megelégedéssel látták, hogy kocsijaikat nem irányítják el a messzi vásártérre. A város vezetősége úgy döntött, hogy csupán a tüzelő-, szalma- és disznópiac költözik ki a vásártérre, szemestakarmányt továbbra is a belső piacon árulhatnak. Egy-két, mindennel elégedetlen árus volt csak, akinek nem tetszett, hogy talicskát és kerékpárt nem szabad az épületbe bevinni, akadályozva a közlekedést, — a többség megnyugodva hagyta kint a megőrzőnél egy forint ellenében. A száz darab vasvázas asztal hamarosan megtelt kosarakkal. Egy-egy asztalnál hárman férnek el kényelmesen s aki fájós lábú, a magával hozott székre ülhet. A ventillátorok hús szelet csapnak — eladó és vásárló egyaránt örül a kényelemnek, tisztaságnak. Az épület keleti szárnyában tíz állandó jellegű elárusítóhely van; legelői a kenyérbolt, aztán a cukrászda, ahol feketét (télen majd tejeskávét és forró teát) is kaphatnak az emberek. Mellette a vendéglátó ízléses büféje következik. E két részleg csupán a szombati napon közel 4 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Állandó pavilonban folyik a hús-, tej- és zöldség- árusítás, s a Harcos Halászati Szövetkezet is 2 mázsa halat mért el rövid pár óra alatt ragyogó tiszta helyiségében. A keleti szárny végén a Vörös Október, Estétől—éjiéiig a rendőrséggel is, a Halászcsárdában is hiányoztak a táblák, hogy 18 éven aluliakat nem szolgálnak ki. Nem is tartják be, mert 16 és 17 éves- fiatalkorúakat találtunk, akik »férfiasán« ott bóbiskoltak a söröspoharak mellett. A Kiskunság kerhelyiségében is »telt ház« és ijedt pillantások fogadtak bennünket. Minden hely foglalt, de néhány álmos gyerek a rendőrök tanácsára gyorsan átadja helyét a felnőtteknek. A mélíaflsnkodó szülők hazavezetik őket a nekik megfelelőbb helyre, az ágyba. A személyi igazolvány itt is soknak hiányzik, viszont a bor foka kevesebb a keleténél: 12,5 helye?! csak 11,5. A Béke Étterem nagyon csendes, .a Fürdő Szállóhoz pedig éppen zárórakor érkeztünk. Az eredménnyel a magam részéről mégis meg vagyok elégedve. Láttam az életszínvonal emelkedését bizonyító szórakozó, jólöltözött, vidám társaságot, láttam, hogy kevesebb a hiba a söntés körül is, de. ezt a keveset is gyorsan meg kell szüntetni. Láttam, hogy sok hanyag ember is akad még a városban. Erről a kis személyazonossági könyvek árulkodtak, amikor (ha véletlenül nem felejtették otthon) előkerültek az elegáns ruhákból, összetörve és siralmas állapotban. • Szombat este 20 óra. Ülünk a félegyházi rendőrség ügyeleti szobájában, amikor a telefon megszólal. Egy női hang veszekedést' jelent, kéri a segítséget. Percek múlva gépkocsink megáll a Batthyány utca egyik háza előtt. A kapu nyitva, az udvar sötét. Az egyik lakásban sok apró gyerek és nagy csodálkozás: — Ki szólt az elvtársaknak? Gyorsan előkerül az is. A másik lakó felesége. Elmondja, hogy a birkahús a kútba esett, rájuk fogták, hogy ók dobták bele. Közben, nem tudni honnan, előkerültek a botrány okozói is: három boros, szeszes férfi, akiket a rendőrfőhadnagy elvtárs egy kis »lelki fröccse!« próbál kijózanítani. ‘ Visszafelé, a • kocsiban meg- ‘ beszéltük, milyen sok rossznak oka az alkohol túlzott fogyasztása. Második útunkra gyalog indultunk el. Főhadnagy, törzs- őrmester, két pénzügyőr és két önkéntes rendőr az útitársam. Első állomás egy italbolt, ahol mindenkinek sürgős dolga akadt, hirtelen haza akart távozni. Méltatlankodtak, amikor az ajtóban akadályba ütköztek A vizsgálat eredménye: otthon felejtett személyi igazolványok, hitelesítetlen poharak. A Petőfi-kertben megfelelő az italok minősége, csak a sörnek több a habja kelleténél. Ott előző eredményekkel és továbbítja őket a sajtónak. A hírek szeriül az elektronikus agy ezenkívül raktározza az olimpiai játékosok összes csúcsait és személyes adatait és felvilágosítással szolgál minden ilyen természetű kérdésben. Az újjávarázsolt könyvesboltban Félegyházán nemrégiben nyílt meg az első önkiszolgáló rendszerű könyvesbolt a megyében. Igen ízléses környezetben válogathatnak a könyvek közt a vásárlók. Képünk; az olvasó sarok s könyvesboltban szinte csábítja az embert egy-egy jó könyv átnézésére, megvételére. (Pásztor 2. felvétele,! A Kecskeméti Aranykalász tsz működését, fejlődését figyelve, ebben a két szóban fogalmazódik meg a vélemény a szemlélőben: szakértelem és lehetőség. S valóban, szakértelem híján nem sokra menne ez a nagyüzemi közös gazdaság sem, a legjobb mezőgazdász is füstre akaszthatná viszont a tudományát, ha nem volna alkalma hol érvényt szerezni neki, s ha a szövetkezet tagjai nem támogatnák ötleteit, erőfeszítéseit. Lelkes tagságával és 1500 holdas területével a megyeszékhely határában működő szocialista szektor bő lehetőséget nyújt a korszerű gazdálkodáshoz, s ennek irányításához Kiss Sándor elnökön kívül Király Lajos és Pesti Gerzson személyében két (állattenyésztő és növénytermesztő) agronómussal is rendelkezik. A szakértelem és a lehetőség együtthatásának eredményeként a tsz 15,8 és 15 mázsás átlagtermést takarított be a 144 holdon termesztett őszi árpából, illetve a 264 holdon vetett őszi búzából, volt azonban egy 40 holdas búzatáblája, amelynek 18,86 mázsa a termésátlaga! Ez a 40 hold kiváltképp példázza a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőséget, mivel kísérletezéssel termesztették rajta a kenyérnek- valót. Nem szántották fel, csupán kétszer, ke- resztben-hosszában tárcsázták, s nagy mennyiségű műtrágyával növelték a talaj táperejét. Ha a kísérletek kudarcot vallanak, a gazdaság akkor sem megy miatta tönkre, s a szokatlan talajművelés biztosságáért végzendő további próbáknak sincs akadálya. A szövetkezet egyébként az állattenyésztés fejlesztését tűzte ki céljául, ennek érdekében alakítja ki vetésforgóját is olyképpen, hogy főleg a fehérjedús takarmánynövényeket termeszti. Lucernát jövőre az eddigi 17 helyett szántóterületének már a 26 százalékán, 288 holdon, kukoricát pedig az ideinél másfélszer' akkora területen , termeszt. Ugyanakkor a kalászosok területét nem bővítik, hanem fokozottabb műtrágyázással növelik majd a terméshozamokat. A kedvezményes műtrágya-vásárláshoz a 3004/1-es kormányrendelet biztosítja a lehetőséget. Ami ás állattenyésztést közelebbről illeti: a berksíri fajta mellett ráállnák a magyar nagyfehér hússertés tenyésztésére is. Az előbbiből húsz anyakoca, az utóbbiból ugyannnyi tenyészsüldő képezi állományukat, amelyet jövőre fele-íeie arányban, megkétszereznek. A hússertések tartásával a piac köve« telrrtényeit, az értékesítési lehetőségeket vették figyelembe, s kiszámították, hogy a gyorsabb növekedés (a hússertést már 8—10 hónapos korban eladhatják), valamint a jobb takarmányhasznosítás révén nagyobb jövedelemre tesznek szert, mintha zsírsertést tenyésztenének, amellyel általában csak másféléves korban jelentkezhetnének a piacon. Az egész állomány törzstenyészet, így a szaporulatot is drágábban értékesíthetik; 30 darab tenyészsüldő kilójáért nemrégiben 22 forintot kaptak,- s még van 70 darab eladnivaló 40—40 kilós süldőjük. Tervezik, hogy jobb apaállatok beszerzésével tovább javítanak a minőségen, ami megint csak növeli jövedelmüket. A tehenészetben hasonlóképpen törzstenyészet kialakítása a céljuk. A jelenlegi 91 tehénből álló állományukban 54 törzskönyvezett, s — a tej mennyiségét és zsírtartalmát tekintetbe véve — törzskönyvi megfigyelés alatt tartják a többit is. A tejet lefölözik, a visszamaradt soványtejet pedig a sertesek, a mesterségesen nevelt borjak, valamint a lefölözött lejből készült túrót a baromfiak táplálásához használják fel. Szakértelem és lehetőség. Ez világlik ki a felsoroltakból, s mindehhez járul a baromfi- telep létrehozása. Ez év márciusában fogtak hozzá, mégpedig a gyorsan fejlődő, s a nagy hús- és tojáshozamú hemsíri fajta tenyésztésével. Bérkeltetéssel jutottak az állományhoz, s jelenleg 3000 darab csirkével, 170 jércével rendelkeznek. Ebből erős szelektálással 1000 darabos törzset alakítanak ki (a többit eladják), melynek a szaporulatával együtt jövőre már 2000 darabból áll majd a törzsállományuk. A hemsíri baromfi növekedésére egyébként jellemző, hogy a Isz-ben a csirkék átlag- súlya 12 hetes korban 1,09, a jércéké 1,58 kilogramm volt, általában tehát 20—30 százalékkal több mint a szokásos tenyészeteké. S bár igaz, hogy, takarmányozása, gondozása különös szakértelmet kíván, —■ a kecskeméti Aranykalász Tsz azonban megoldotta ezt a problémát is. Egy hónapja felvette tagjai sorába az azelőtt Budapesten élt Tóth B. Sándort, az ország egyik legjobb baromfitenyésztőjét, aki feleségével egyé minden lehetőséget megkap ahhoz, hogy érvén esíthesse szaktudását. T. L ! Az amerikai Squaw Valley- ben, az 1960-as téli olimpiai já- tékok színhelyén elektronikus számológépet állítottak fel, amely feldolgozza majd a sport- események adatait. A gép auto- ! matikusan regisztrálja az összes • eredményeket, összehasonlítja Elektronikus agy a téli olimpiai játékokon ségi tanács elnökét, mert a kilátásban levő fegyelmiről a községi tanács valamennyi tagja értesült már, sőt a járásnál is rebesgették az újságot. Elkerülhető lett volna ez, ha az illető előadó nem feledkezik meg a tervjavaslat bemutatásáról, s ha pedig mar megfeledkezett, akkor rögtön, azonnal beismerte volna mulasztását. Kicsi, de lenyeges tanulságot rejtegető ügy ez. Nagy iramú építkezések ntegvalósalásána« korát éljük, s ilyenkor az élet gyorsabbnak mutatkozik, egy- cgy hazugság kijavításánál. Az elmondott esetben nem lett volna semmi ba.j, ha a tanácselnök éppen akkor megy ki az illető községbe, amikor a füllentő előadó már referált neki a terv elkészüléséről. De mivel a lázas alkotás korszakát éljük, amikor a vezetők nem hivatalokban ülnek állandóan, az ilyen füllentések egyre gyakrabban bosszulják meg magukat, s vezetnek néha be sem látható karú következményekhez. Rövid tanulságként tehát vonjuk le a fenti esetből azt: inkább vállaljuk a kis kényelmetlenséget, mint azt, hogy esetleg magunk mentségére mondjunk valótlant. Mert ha így teszünk, a magunk fejére még nagyobb és még rosszabb következményeket hozhatunk, — mint tette azt az illető járási tanácsi előadó is. Egyik községi tanácsunk elhatározta: egy használt épületet kuli úrházzá alakit át. A tanácsülés határozatát előadták a járási tanácselnöknek, aki a ;következőt mondta: ! — Ne bajlódjatok ezzel! Szocialista község vagytok, megérdemellek egy új kultúrházat! Majd mi segítünk, ! A régi házat szétrontották, az ’új terveit elkészítették, de mivel a terv 400 személyes kul- túrházra szólt, — amit a község tanácsa nagynak tartott —, a tervet átdolgoztatták. ; Ekkor történt, hogy a járási tanács égjük előadója a már elkészült második tervet fiókjába zárta. El is feledkezett róla. Mikor pedig a községi tanács elnöke kérdezte tőle: bemutatta-e már a járási ta- jnács elnökének, nem tudni: íe- ledékenységböl, riadtságból hagy gyávaságból, de azt vágta ra, hogy »igen, bemutattam«. | Közben aztán a járási ta- neás elnöke meglátogatta a községet. Nem találta készen a kultúrház terveit. Hiába beszélt a tanácselnök: a terv a járási tanácsnál, az egyik íróasztalban fekszik, a járási elnök megígérte, hogy fegyelmit indíttat a községi tanács elnöke ellen, mert még most, hónapok múltán sem indult meg »a terv miatt« az építkezés. Becsületére legyen mondva, az illető előadónak, a hibát később magára vállalta. De közben kompromittálta a közLáttam néhány helycserét is, amikor a férj »véletlenül« más asszonyával, a feleség szintén »véletlenül« más férjével ment el a szórakozó helyre. Sok mindent láttunk és némely dolgot el lehet nézni, a nagy bűnt azonban, hogy fiatalkorúakat, sőt gyermekeket éjnek idején bevisznek és beengednek a nyilvános helyekre, nem. Még sok feladat vár e téren az ifjúságvédelmi szervekre, hatóságokra egyaránt. Tóth'Miklós a nyugati .oldalon pedig a Vörös Szikra* Termelőszövetkezet árusít.-A textiles és rövidárus sátrak is új helyet kaptak: az iskola és a templom fala mellett sorakoznak, a zsibárusok pedig a Fűrész utcán telepedtek le. Ahol eddig árusítottak, ott most üde park virít salakos utakkal, amellett pedig az autóbusz-váróterem magaslik. A vasútról érkező sok vidéki árust és vásárlót a piactér »szájában« teszik le ezek a sűrűn forduló járművek. A vásárcsarnok első hetipiaci napjának forgalmát híven tükrözi a helypénznapló is. Csupán ezen a szombaton közel 6000 forint gyűlt be, — tehát eléri, sőt meghaladja a korábbi hetipiacok bevételét. Ebédután, amikor az utolsó árus is kiszállingózik az épületből, — munkához látnak a takarítók. A gumicsövekkel tisztára mossák a betonpadlót, sepernek, törölgetik az asztalokat, hogy másnap reggel ismét rend fogadja a közönséget. G. K. ! Milyen bajt okoz a feledákenység?
