Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-23 / 197. szám
B arátaim, akik tudják, hogy másfél esztendeje minden pénteken Kiskőrösre látogatok, egyre gyakrabban kérdeznek tőlem ilyesmit: — Mondd, tényleg olyan kitűnő vize van annak a gyógyfürdőnek, mint ahogy beszélik? — Bevallom, eleinte magam is úgy nyugtáztam az ilyesfajta híreket, mint a jó propaganda, no meg a gyógyulást kereső emberek önmeggyőzésének eredményeit. — Két hete azonban olyasmi történt, ami bővebb vizsgálódásra késztetett. Az esetet Szabó Gyula, 'a községi tanács elnöke mesélte el. Közvetlen a Petöfi-napok után két tanítónő érkezett Kiskőrösre a pedagógus szakszervezet beutalójával, amely a Petőfi-gyógyfürdő kétheti használatára szólt. Írnom sem kell: a tanácselnök törte a fejét, hogy most mit csináljon, hiszen az Egészségügyi Minisztérium nem nyilvánította elismert gyógyfürdővé vizüket, ezért oda a szakszervezet sem utalhatott be senkit. Az elutasítással viszont a község tekintélyén és a gyógyvíz jó hírnevén esett volna csorba. Így mit volt mást tenni, a két »beutalt— Mire számolnak a zárJ számadásnál? — Amilyen szeszélyes az időjárás, nem merek komolyabb jóslásokba bocsátkozni. Tavaly 47,80 forintot osztottunk munkaegységenként. Idén 49,20 forintot terveztünk, de már inost úgy néz ki, hogy 60 forint felett lesz egy munkaegység értéke. Szégyenkezni tehát nem fogunk. U gyanezt írhatom a község másik vegén lévő, a régi szélmalom helyén épült kiskőrösi konzervüzemről is. A kongresszusi munkaverseny ereményeként kétszáz asszony és leány 84 vagon jobbnál jobb gyümölcskonzervet készített eddig. Minőségi munkájukra jellemző, hogy alig fejezték be a meggybefőtt gyártást, s máris exportra készítik elő az árut. Az üzem szomszédságában lázas munka folyik. Tavaly olyan jól csörgött a tőkék leve, hogy az Alföldi Állami Pincegazdaság helyi üzemének minden edénye kevésnek bizonyult. —* Most 20 ezer hektoliter befogadóképességű új pince épül állami beruházásból, hogy a híigen gazdag gyógyhatású anyagokban. Ennek a víznek összetétele jobb, ásványi sókoncentrációja magasabb, mint amit Hajdúszoboszlón gyógyászati célra használnak. Eddigi megfigyeléseim szerint idült izületi nyilván más is érdekli, ami legnagyobb lírikusunk születési helyével és a tüzes kadarka hazájával kapcsolatos. A történelem fátylát nehéz fellebbenteni. Kiskörös esetében sem nézhetünk tisztán a messzi múltba. Régebbi ásatások és a későbbi szőlőtelepítésekkel kapcsolatos földforgatások alkalmával ugyan az egész határban találtak őskori leleteket, melyek közül sok a Magyar Nemzeti Múzeumba került, de Kiskőrös tulajdonképpeni múltja alig 250 éves. A ma élő unokák őseit a minél olcsóbb munkaerő biztosítása érdekében 1718-ban, a Vattay- földbirtokos család hozatta ide Nógrád, Hont, Nyitra és Túróé vármegyék tót-lakta vidékéről. A telepeseket az úrbéri vetkezeti csoport és tizenöt szakcsoport működik. A József Attila Tsz képviseli a közös gazdálkodás legfejlettebb fokát. Igaz ugyan, hogy megerősödésük nem ment könnyen, de ma már eredményeikre mindinkább felfigyelnek az egyéniek is. Bálint Károly elnök a következőket mondja nekem erről: —• A múlt évinél átlagosan szebb, egyes tábláinkon pedig kiugróan szép eredményeket értünk el. Őszi árpából 18.6 mázsa, őszi búzából pedig 11.5 mázsa volt a termésátlagunk. Ha nem lett volna az aratás- cséplés idején az az átok idő, most még szebb eredményt közölhetnénk. De majd pótoljuk az állattenyésztésnél — folytatja. — Jószágállományunkból komoly bevételre számítunk. Ha jó az idő, 2000—2500 ember látogatja naponta a Petőfi- strand- és gyógyfürdőt. — Képünkön Juhász József fürdő- mester a gyógymedencében fürdőzőkkel beszélget. nak-, szereztek lakást, biztosítottak étkezést és engedélyezték, hogy két hétig díjtalanul látogathassák a gyógyfürdőt. A két reumatikus betegségben szenvedő tanítónő a kúra után megelégedéssel tért haza, én pedig felkerestem dr. Sáfár József körzeti orvost egy kis tájékoztatásért, mivelhogy saját munkája mellett ő látja el a iürdőorvosi teendőket is. Sáfár doktor közérdeklődésre is számottartó dolgokat mondott el. — Az 1-es számú kút vize Dulai András járási tanácstag, s község egyik legjobb kadar- katermelője kaccsolja a tőkéket. gyulladásoknál, különböző sérüléseknél, utókezeléseknél, (törés, rándulás, ficam), valamint idült nőgyógyászati megbete- déseknél vannak kedvező tapasztalataim. — Hallottam, hogy különleges esetek is előfordultak. — Igen, az ilyen eseteknek egyre több a számuk. Megemlítek egy párat, melyek főleg idült nőgyógyászati panaszokkal és a magtalanság megszűnésével kapcsolatosak. Egy fiatal pár már régóta szeretett volna gyermeket. Hét év alatt sok mindent megpróbáltak, eredménytelenül. Az asszonyka a télen, javaslatomra, húsz fürdőt vett, és nemsokára gyermeknek ad életet. Egy másik asszonynál a gyógyvíz közel 15 év után szüntette meg a mag- talanságot. Egy idősebb hölgy idestova tíz éve szenvedett idült nőgyógyászati betegségben. Megfelelő fürdőhasználat után ezen a télen már nem pa- paszkodott fájdalmaira. Több női betegemnél, akik a fürdőt rendszeresen látogatták, hasonlót tapasztaltam. Isiászos betegeknél pedig egész sor esetet említhetnék az utókezelések igen kedvező hatásáról. Bár idő hiányában még nem sikerült az eseteket ellenőriznem, mégis jelentősnek tartom, hogy több betegem elmondása szerint, idült gyomor- hurutos betegségeknél is igen jó hatással van a gyógyvíz fogyasztása. Ügy gondolom, dr. Sáfár József megszólaltatása elég ahhoz, hogy a Petőfi Népe olvasói képet alkossanak maguknak a kiskőrösi gyógyvíz értékéről. Annyi máris kétségtelen, hogy Kiskőrös nevét ma egyre inkább gyógyfürdője teszi híressé. Az olvasót azonban Bálint Károly, a József Attila Tsz elnöke, amint Bubus- nak, a szövetkezet 3 mázsás hízójának hátát vakargatja. Van 65 darab szarvasmarhánk és 118 sertésünk. Az állatforgalminak 51 darab disznót hizlalunk falkásítva. Ennek már a nagyüzemi felára is komoly összeg. Leszerződtünk 14 marha hizlalására is, nemrégen pedig 236 pecsenyekacsát neveltünk exportra. December óla kozmetika is működik Kiskőrösön, ahol Balassy Éva szépíti a község asszonyait, leányait. rés kiskőrösi kadarkából és más fajborokból minél többet tudjanak felvásárolni, egységesen kezelni. Fogytán a hely, hogy akárcsak vázlatosan is bemutassam a volt mezővárosból lett község újbóli várossá fejlődésének előhírnökeit. Hiszen még felsorolni is elegendő őket. Egyről azonban mégis írnöm keil és ez a kiskőrösi Vegyes Ktsz, a község második üzeme. A szövetkezet maholnap már 170 tagot számlál. Dolgozói az első félévben kereken ötmillió forint termelési értéket produ- áltak, s nyereségük 200 ezer orint fölé emelkedett. Most építik második üzemházukat, hogy még olcsóbban, többet és jobbat tudjanak termelni. Ilyen ma Petőfi Sándor születési helye, s hogy mikor lép elő fürdővárossá, az jórészt a kiskőrösieken múlik. Sándor Géza Pásztor Zoltán teher alól felszabadították. — 1785-ben a földesúr vásári szabadalmat nyer, s így Kiskőrös mezővárossá lép elő. 1822. Szilveszter éjjelén itt születik Petőfi Sándor, a magyar szabadságharc nagy költője, a magyar líra üstökös csillaga. Tragikus halála után közadakozásból itt állítják fel legelső szobrát is 1861-ben. A község mai arculata azonban csak később kezd kialakulni. 1880. körül még csak a falu alatti hegyekben volt szőlő, de később a filoxera-pusztítás miatt bekövetkezett borkonjunk- tura idején a kertkultúra az egész határban szétterjedt. A homok kemény ellenállása szívós, vasszorgalmú embereket nevelt, akik • napjainkig mintegy 5000 hold szőlőt telepítettek a kutyatejvirágos rétek és szöcskelegelők helyén, iskőröst a szorgalmas munka teremtette és a közös munka emeli majd mind magasabbra. Az első úttörői már megvannak ennek a fel- emelkedésnek. A községben agy termelőszövetkezet, három szöA minőségi munka eredménye: alig fejezték he a gyártást, máris exportra készítik elő a meggybefőttet a Kiskőrösi Konzervüzemben, /lli/ jtHT?/■fgrrflCrTf .Álff) ewitriTTn?— .«eH?— . _JÜBL .((IIP /ÜT^ XTiliiW /iüt XüTC xm~ m-hahmitt"TOlliTg—me /'liirn!iTrraiiniTiT7rni/~TIW W---- "ffiK Ww ‘ Ilim—«zwo Tas—Uff ' a ’ rva nlrilr
