Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek'. tlltSÍ ABfcÜSÍTUS íö MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS • KISKUN MEGYEI LAPJA »----------^-------- -------------XI V. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ara 60 fillér 1959. AÜG. 20, CSÜTÖRTÖK 13 égi szép szokás szerint a születésnapon kellemes, meleg baráti környezetben feiköszöntik az ünnepeltet. Poharak csendülnek, formás beszédek kerekednek; ilyenkor az is kitűnik, hogy kinek van sok jó barátja, mennyien veszik körül a jubilánst, milyen őszinték, szív- bőljövők a jókívánságok? A mai születésnapon egy ország örvend és bár az ünnepi asztalt millió és millió ember állja körül, mégis családias, bensőséges a hangulat. Elhangzanak az üdvözlések, s vajon kinek szólnak azok? A maga tettének ujjong a dolgozó ember, a maga alkotásában gyönyörködik, amely tíz kerek esztendő alatt milyen szépen megizmosodott, piros élettel lett teli. Tíz éves a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Egy derekas munkában és kemény harcban eltöltött évtized áll mögötte. Milyen kevésnek és szerénynek tűnik ez az idő, ha eszünkbe jut, hogy valaha -ezeréves alkotmányról« szónokoltak yt ennek az országnak az urai. A régi Magyarország urai szívesen és szorgalmasan hivatkoztak erre, de ha a gyanút- 'an érdeklődő azt szerette vol- , megtudni, hogy mit tartalmaz ez az -alkotmány«, akkor ködös jogi formulákba ütközött. Ilyesmibe: -Az állam államjogi intézményeinek összességét.« Vagy: -Az állampolgároknak az államhatalom gyakorlásában részt biztosító s őket az államhatalom minden- hatóságával szemben megvédő intézmények összege.« Ám a nép a tetszés szerint csűrhető-csavarható jogi bűvészkedések helyett világos, érthető választ akart. Ezt tanúsítja a történelem. Száztíz esztendővel ezelőtt, 1849. április 14-én, Kossuth Lajos, válaszul az osztrák császár erőszakalkotmányára, amely a szabadságharc vívmányait semmisnek nyilvánítja, a debreceni református nagytemplomban megtartott nemzetgyűlési ülésen javaslatot tett a függetlenségi nyilatkozatra. Ennek első pontja kimondja; -Magyarország .. í szabad, önálló és független európai államnak nyilváníttatik...« |\j egy ven esztendővel ez- előtt, 1919.“ június 22-én a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság, tengernyi munkája és az ádáz ellenséggel folytatott élet-halál harca közepette, parlamentjében megkezdte az alkotmánytervezet tárgyalását, Az első pont így kezdődik; -A tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát, és ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye.« Ezeknek az évfordulóknak a csúcsán ragyog a legfiatalabb jubiláns: a népköztársasági alkotmány a maga tíz esztendejével. Egyrészt puszta véletlen, hogy az Í949-es születési évszám ennyire összecseng az 1849-es függetlenségi cyilatkoEGY ÉVTIZED Irta: Dr. Ortutay Gyula SOK-SOK ÉRDEKES LÁTNIVALÓ — kiállítás, vásár, nagyszabású kulturális és sportműsor — várja a Kiskun Napok részvevőif mattal és az 1919-es tanácsköztársasági alkotmánnyal, másrészt egyáltalában nem véletlen, hogy miért 1949-ben, fel- szabadulásunk után négy esztendővel kerülhetett sor erre. Amikor a szovjet hadse- reg felszabadította, hazánkat és kiűzte a hitlerizmus magyar csatlósait, drága kincset kapott a nép: jogot és Lehetőséget arra, hogy meghatározza a jövő útját, Négy évig tartott a politikai küzdelem, világnézetek ütköztek meg egymással és az ország sorsáért Eelelös dolgozó emberek egyre nagyobb számban ismerték iel a valóságot: a kommunisták azok, akik a legkövetke- setesebben képviselik az érdekeit. É négy év eseményei meggyőzték a lakosság túlnyomó többségét, hogy hazánk »akis a szocializmus útján lelet független, szabad és bol- log. Egyetértettek abban, hogy ízt az utat csakis a kommunista Párt vezetésével lehet megtenni, a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztiág hatalmának gyakorlásával. Egyetértettek azzal, hogy Magyarország népköztársaság legyen. Most már meg lehetett ílkotni a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Augusztus 20-án lépett élet- □e az első olyan alkotmány VIagy arországon, amely teljes mértékben betölti a funkcióját: él, hat és alakítja a jövőt. Ismét nem véletlen, hogy államalapító, első királyunk, István napja volt ez, hiszen ml egy új államalapításnak vagyunk a részesei. Ezen a napon megemlékezünk arról, liogy megszületett Magyaror- izág és több mint ezer eszten- iővel később újjászületett, amikor a nép kezdte el írni a magyar nemzet igazi törté- aelmét. És ugyanezen a napon az új kenyérnek örvendezve íjra meg újra megpecsételjük a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét, szocialista építésünk, a munkásosztály hatalmának legszilárdabb alapját. Szép ország a mi hazánk. Minden rögének megvan a maga szószólója, de a Duna— fisza közének nagy szerelmese; Petőfi Sándor szava miniét túlszárnyalja. Amikor az ímber e tájon jár, önkénte- enül felcsendülnek benne az jrökszép sorok, habár a vidék ma már egészen más. Nem a iíkság változott meg, a Duna is a Tisza is ugyanolyan mél- b sággal hömpölyög mint an- iak idején, De más az ember, is mások az emberkéz nyomai. Aki a magyar puszta vad •omamtikáját keresi itt, az csa- ódottan távozik. Nem jár ké- íye-kedve szerint a szél, a homok, a szik sem virágzik kilo- néterhosszan. Farkas sincsen, ímely, mint az egyedüli szájad élőlény, éhezve, fázva, de szabadságára büszkén kóbo- ■olna. Szabad emberek vannak. ^ hatalom egyedül hivatott, serény birtokosa: a dolgozó ember. Sokszor ültünk együtt Bács- Kiskun megyei községek lakóival á tanácsházán vagy másutt. Az asztalom valami jóféle alföldi bor és az asztal körül a párttitkár, tanácselnök, népfront-titkár, az ifjúság vezetője, a nőszövetségi titkár, a termelőszövetkezeti elnökök, az állami gazdaság vezetője, a tekintélyesebb gazdák, iskolaigazgató, orvos, röviden azok a nők és férfiak, akik a falu népének bizalmából a falu vezetői. Miről beszélgettünk? Arról, hogy miképpen lehetiie a művelődési házat minél előbb tető alá hozni, a szövetkezethez bekötőutat építeni,, a helybeli bornak rangot szerezni, az iskolát bővíteni és így tovább, és így tovább. A község és azon túl a járás és a megye gondjaitól főtt á jelenlevők feje és a közös tanakodás mindig megszült valami okos megoldást, előre léptünk egyet-egyet. A tíz esztendő alatt mi- lyen sokszor idéztük az alkotmány e mondatát: »A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.« Egy ilyen számtalanszor emlegetett kifejezés csaknem elkerülhetetlen sorsa, hogy frázissá válik, amely már nem mond semmit. De ezzel nem így történt. Annyiszor idézi, ki nem mondva maga az élet, annyi szép és jó emlék tapadt már hozzá tíz év, e történelmileg rövid idő alatt, hogy bármeny- nyiszer ismételjük, mindig az eleven valóságot varázsolja elénk. Az elmúlt tíz esztendő bebizonyította, hogy most lelt igazán jó és komoly gazdára az ország. A munkásosztály hivatott vezetője a népnek, rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a nagy és merész célok megvalósításához szükségesek. Megingathatatlanul hü az elveihez; a kommunista párt által megjelölt útról nem lehet' eltérni. Fényes tanújelét adta ennek az ellenforradalom elleni küzdelemben. A magyar munkásság a szovjet hadsereg testvéri segítségével megoltalmazta vívmányait és az ellenforradalom okozta súlyos károkat olyan gyorsan tüntette el, hogy elámult rajta a világ. Nemcsak azokról a romokról beszélünk, amelyek a magyar főváros utcáit éktel enítették. Nemcsak a megrongált és megrabolt üzemekről. Hanem arról a sivár, üszkös, kietlenségről, amely akkor sok ember lelkében didergett. A munkás- osztály és a dolgozó parasztság a maga hazáját védte, ugyanakkor az alkotmányt is, amely a nép hatalmának a jelképe; tártoklevele annak, hogy ebbe az országba soha vissza nem térhet a kizsákmányolás, az elnyomás, a szolgaság. Véresen megfizeti az, aki az alkotmányba foglalt eredmények és célkitűzések ellen tör. M s a az ember a statisztikai adatok között lapozgat és úgy méri fel ennek a tíz esztendőnek az eredményeit, akkor ugyan nagyon nehéz helyzetben van, hogy melyik számot emelje ki a sok meggyőző statisztikai adat közül. Talán azt, hogy kétszer annyi iparcikket vásároltunk tavaly, mint 1949-ben, vagy ötven százalékkal többet eszünk? Hogy 1938-ban az egy éven aluli gyermekek 13,1 százaléka halt meg, ez a szám 1949-re 9,1 százalékra csökkent és tavaly 5,8 százalékra? Tíz év alatt csaknem megnégyszereződött a rádióelőfizetők száma, három és félszer többet termel az építőanyagipar és megnégyszereződött a gépgyártás, Bármerre nézünk, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra területén, ha az életszínvonalra, az egészségügyre jellemző számokat vallatjuk, az eredmény mindenütt azonos: erősödünk, gazdagodunk, szebb lett az életünk. Ezt eredményezte a dolgozó nép hatalma, így vezeti ezt az országot az ország népe. Ez azt is jelenti, hogy a hatalom kötelességeket is ró a tulajdonosára. A mai gyártulajdonosok, földbirtokosok, művészeti intézmények tulajdonosai, a nép — ellentétben ' a régi urakkal — nem csupán irányítja a munkát és lefölözi annak busás hasznát, hanem megtervezi a tennivalókat, azután maga meg is csinálja azokat és aszerint részesül a bővülő javakban, ahogyan reszt vett az alkotásukban. Mindany- nyian felelősek vagyunk az ország sorsáért és jövőjéért. Ügy kell élnünk és tevékenykednünk, hogy méltók maradjunk e tisztességre. Minden cselekedetünket hassa át az a tudat, hogy a magunkéban gazdái kezdünk; mindenütt, ahol megfordulunk, szólunk, teszünk, azt a magunkéban cselekedj ük. Kövessük és támogassuk a pártot, erősítsük a bizalmat iránta. A párt iránti bizalom sohasem volt ilyen töretlen, mint ma. A párt népfront-politikája meggyőző módón bebizonyította minden hazaszerető, becsületes timber előtt, hogy ott a helye, ahol a szocialista haza építésén munkálkodik a dolgozó nép nagy családja. a tízéves évfordulón nem csupán visszatekintünk, hanem előrenézünk. Az alkotmány nagy program is, amdjr a szocializmus felé mutat. Az eddigi eredmények megerősítenek minket abban, hogy helyes úton járunk, de még sok a tennivaló. Nincs is hiány a buzgalomban. Ezért várják nagy érdeklődéssel a kommunisták és pártonkívüliék a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusát, amely az alkotmány második évtizedének megkezdésére ad mindannyiunknak útmutatást. Megint följebb lépünk. Egyre határozottabban, lendületesebben haladunk a ragyogó távlatok felé. letve a sporttelep. A Petőfi általános iskolában mutatják be a város iparosodásának fejlődését, a szövetkezetek és a kézműiparosok készítményeit. A Félegyházi Gépgyár pavilonját a gépgyár előtt — a vásár közelében — állították fel, míg a Bányászati Berendezések Gyára a tanácsháza előtti térségen mutatja be az üzem fejlődését, kiállítás keretében. Ugyanezen a napon este félnyolckor a Bányászati Berendezések Gyára központi kultúr- házának udvarán szabadtéri színpadon lép fel a Lőrinci Hengermű kultúrcsoportja. Este kilenc órakor a Honvéd sportpályán tűzijátékra kerül sor, féltízkor pedig a tanácsháza előtti téren nagyszabású bál lesz, melyhez a zenét a Lőrinci Hengermű zenekara szolgáltatja. AUGUSZTUS 21-én országos vásár lesz. Ezt a napot a vásár területén divatbemutatók és a Petőfi általános iskola tórna(Folytatása a 2. oldalon-! Már hosszú ideje tartó nagyarányú készülődés és szervező munka előzte meg Kiskunfélegyházán a hagyományos Kiskun Napok megrendezését. Nem volt könnyű a vásár, a különböző kiállítások és rendezvények gondos előkészítése. A Hazafias Népfront járási és városi bizottsága, a különböző társadalmi szervek, a tanács egyes osztályai, a vállalatok, tsz-ek, kereskedelmi egységek stb. mind-nvnd szorgosan tevékenykedtek a siker érdekében. Tájékoztatásul ezúton is közöljük a Kiskun Napok programjának legfontosabb részleteit. AUGUSZTUS 20-án, csütörtökön délelőtt 9 órgkor az alkotmány ünnepének tiszteletére nagygyűlés lesz a tanácsháza előtti téren, majd ezt követően kerül sor a vásár és a kiállítás ünnepélyes megnyitására. A mezőgazdasági kiállítás és a vásár színhelye a vasútállomás közelében levő Fürdő-szálló előtti térség, il-