Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
1959. augusztus 2, vasárnap 3. oldal Látogatás két termelőszövetkezet gyümölcsösében A közelmúltban ellátogattunk a dávodi Augusztus 20-a, valamint a hercegszántói Táncsics Termelőszövetkezet gyümölcsösébe, hogy a növényvédelem szakszerűségét tanulmányozzuk. Benda István, az Augusztus 20-a Termelőszövetkezet kertésze, nagy szakértelemmel számolt be az ez évi védekezésről, Valóban, a gyümölcsösben nem található pajzstetű, almamoly, takácsatka, vértetű. A szép, terebélyes iákon egészségesek a gyümölcsök, sőt, annyira tele vannak az ágak, hogy fel kell támasztani őket. Az egészséges gyümölcsöt jól tudják értékesíteni, máris szerződést kötöttek almára. Sajnos, a hercegszántói Táncsics Termelőszövetkezetnél már más képet nyertünk a gyümölcsösről. Találkoztunk pajzs- tetűvel, takácsatkával, vértetű- vel. Igaz, a termelőszövetkezet egy több éven át elhanyagolt gyümölcsöst vett át, ahol a kártevők óriási tömegben elszaporodtak. Parathionos permetezésre tettünk javaslatot, Benda Istvánt pedig megkértük, hogy a védekezés szak- szerűségének biztosítása érdekében adjon segítséget a termelőszövetkezeteknek. Szűcs József, a Tassi Növényvédő Állomás laboratóriumvezetője. Iliül nem probléma az állatállomány takarmányozása Tervszerű, körültekintő gazdálkodással elérte a városföldi Törekvés Tsz, hogy az ellenforradalom óta nem küzd takarmányhiánnyal. Sőt, 1957-ben év végére megmaradt 20 mázsa szálastakarmánya, a következő évben pedig 50 mázsa lucernaszénája. A bőséges fogyasztás ellenére 1956. óta abraktakar- mánykészlete is mindig elegendő volt az új termésig. Nézzük meg, hogy az ezerholdas szövetkezet most mekkora állatállománnyal rendelkezik, s ehhez milyen mértékben biztosította a takarmánybázist? A tavaly — hármat saját erőből — vásárolt 17 szarvasmarhával együtt a fejőstehenek, növendékmarhák. borjak száma 75, a sertéseké (az 51 hízót is beleértve) 208, a juhoké 280, a Hét megyébe szállítják Pénzes Zsuzsanna, Gszelmann Ilona és Hódor Lajosné form'''kai borítják le a sütéshez előkészített piskótatésztát. Akkora a hőség, hogy minden járókelő az árnyas oldalt keresi. Az óra délután kettőt mutat. Akik reggel 6-kor kezdték a munkát, már készülődnek haza. A Kalocsai Sütőipari Vállalat fehérüzemében viszont most kezdődik a munka java, a „Hóvirág’’ kétszersült készítése. Amikor belépünk az üzembe, a hőmérő higanyszála 35 fokot mutat. A kemencéknél ennek duplája a meleg. Mi, akik „nem szoktuk a szántást”, egyenest a trópusokon érezzük magunkat, de az itteniek is sűrűn törlik homlokukról az izzadtságot. A süteménykészítés ugyanis, kivált ha kétszersültről van szó, felettébb gyors és összehangolt munkát igényel. Molnár Sándor, a fehérüzem csoportvezetője így beszél erről: — Jó kétszersült csak akkor készül, ha a tésztavezetés minden mozzanatát óramű pontossággal végezzük, amíg csak az anyag a kemencébe nem kerül. Szavait a gyakorlatban is alkalmunk volt tapasztalni. Szemléltetésül hasonlattal élünk: A megkelt tészta olyan mint a motorban a benzin. Ha egyszer megindul, s nőni kezd, hajt maga körül mindenkit, aki csak az üzemben van. Asszonyok, lányok és pékmunkások úgy dolgoznak Ilyenkor mint a gép. Szavakkal nehéz érzékeltetni ezt a tempót, hiszen aránylag rövid idő alatt több mint 30 munkamozzanatot kell elvégezni a már említett 35 fokos melegben, hogy a lisztből és egy sor más adalékanyagból elkészüljön a tápdús és országszerte kedvelt „Kalocsai Hóvi- rág". — Igaz, hogy nehéz a munkánk — mondja Molnár Sándor csoportvezető, mikor az ügyes A polietilén mint fűtőtest Az angolok új, leleményes módot találtak az olcsó fűtésre, szabadban levő úszómedencék vizének felmelegítésére. Egy angol cég nagy sikert aratott a következő ötlettel: polietilén lapokat nelyezett a víz színére, amelyek magukba szívják a nap melegét. Napnyugtakor azután a felgyülemlett hő kisugárzik és felmelegíti a medence vizét. A találmányt Űjzé- landban már sikeresen alkalmazzékasszonykezek munkája nyomán már a kemence előtt áll a sok formával takart tészta —, de közel sem olyan mint volt. A gépesítés nálunk is megszüntette a nehéz fizikai munkát. A tésztadagasztást géppel végezzük. Gép formázza és adagolja a Hóvirág nyers anyagát is. Ez a gép különösen ötletes — mutat a mellete levő formázó berendezésre. — Egyszerre 30 piskóta tésztáját gömbölyíti a kívánt súlyúra és méretűre. Gépesítettük a Hóvirág időtrabló kézi szeletelését is. A kemencékből kiszedett kétszersültekről pedig elektromágneses eljárással emeljük le a meleg vasformákat. Csurog rólunk a verejték, amikor távozni készülünk. Búcsúzóul még megtudjuk, hogy a dolgozók szorgalma és a gépesítés eredményeként jelentősen emelkedett a munka termelékenysége. Hét megyébe 50 000 csomag kétszersültet szállítanak havonta. Sándor Géza ióth Pálné és Maros József másodszor szedik ki a kemencéből a kétszersültet. lovaké (az 5 csikóval együtt) 20 darab. Ezenkívül van a tsz-nek 700 darab kilós csirkéből álló baromfiállománya is. Ügy tervezik, hogy hizlalásra beállítanak majd húsz szarvasmarhát, — s a takarmányszükséglet megállapításához ezt is figyelembe vették —, valamint a fogyasztásnak a növendékállatok fejlődésével együttjáró emelkedését is. Nos, 80 holdon termesztenek lucernát, felét magfogásra, s a 40 holdon már elvégezték a második kaszálást. Az őszi árpát 60, a tavaszit 15, s a zabot szintén 15 holdról takarították be; a 80 holdon termő kukorica, 10 hold takarmányrépa, s a fő vetésként 9. másodvetésként 16 holdra vetett silókukorica is a takarmányalap megteremtését szolgálja. Eddig az ősszel felhasználásra kerülő 120 köbméter silótakarmánnyal rendelkeznek, de még silókukoricából 400 köbmétert besilóznak. Ehhez a meglevő négy 50 köbméteres betongödrön kívül építenek egy 150 és két 50 köbmétereset. Végeredményben az egész állatállomány számára 600 mázsa árpát, zabot, ugyanannyi kuko ricát, 300 mázsa lucemalisztet* s 100 mázsa korpát biztosítanak abraktakarmánynak, amelyhez járul szálastakarmányként 800 mázsa here, 700 mázsa széna, 100 mázsa muhar- és köles-j kétszerannyi takarmányszalma, valamint 1500 mázsa kukoricaszár. Takarmányrépából 2000 mázsa termést várnak. Látható tehát, hogy a következő gazdasági évben sem lesz problémája a városföldi Törekvés Tsz-nek az állatok etetése. T. I. Szélesedik a kongresszus tiszteletére indított versenymozgalom a kiskőrösi járás üzemeiben és vállalatainál. A kiskőrösi vasútállomás dolgozói elérték az élüzem szintet. A kalocsai járás több párt- alapszervezetében taggyűlést tartottak az elmúlt héten. A taggyűlések a pártkongresszusra való felkészüléssel, a pártoktatás megindításával és az augusztus 20-i ünnepségek megszervezésével foglalkoztak. S^VWWWN Megjegyzés Többe kerül a leves mint a hús termelőszövetkezeteink tagsága körében erőteljes az a törekvés, hogy a munkaegységekre minél nagyobb mennyiséget osz- szanak ki természetben — vérmes reményeket fűzve a piaci értékesítéshez. Am mi a helyzet? A jó termés következtében a piaci árak naponta esnek, hiszen nagy a kínálat. A szövetkezeti tagok számítása nem válik be, sőt a nagyüzemi felártól is elesnek, amit akkor kaptak volna, ha nagy tételben az államnak adták volna el a gabonát. Ez történt Kunfehértón, ahol a tagság már cséplés közben követelte az osztást, s igen derűs reményekkel — 300 forintot várva egy mázsa búzáért — kocsizott be a gabonával Halasra. S a lpffsifirfinpsikphbfik 2fí0 fonagyobb a vesződség, mint a haszon. Búzát itt is osztottak, de nagy családosok kivételével a tagok nyomban össze is adták a felesleget és 150 mázsát eladtak az államnak. Nem töltötték a drága időt feleslegesen, s a fuvar sem került semmibe. Ebben a szövetkezetben egyébként nemcsak a gabonával vannak így. Természetben mindenfajta terményből csak az éppen szükségeset osztják, azzal a bölcs meggondolással, hogy a felesleget úgyis értékesítené a tag. Ezt viszont elvégzi számára a közösség, s ő csak a pénzért tartja a markát. Amióta ezt bevezették, ősz táján nincs elmaradás a vetéssel, nem szaladgálnak a fogatok egyik tag lakásától a másikig, nem törődik a termény rintot kaptak... Oda volt egy nap, s külön fizettek a fogatért. Nem így van a tompái Szabadság Tsz-ben, ahol régen rájöttek az egyenkénti piacozás hátrányaira, arra, hogy így többe kerül a leves, mint a hús: a le- és felrakással, s nem kell bosszankodva visszavinni a piacról, mert keveset kínáltak érte. Érthető tehát, hogy náluk a készpénzrészesedés aránya máris eléri a 60 százalékot, s ez a jövőben csak növekedik. ___ Jó zanul - meg f oní olí an Politikánk eddigi sikereinek alapja egyéb fontos tényezők mellett éppen a körültekintő, józan megfontoltság. Az ellenforradalom leverése óta elért eredményeink az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a fenti megállapítást bizonyítják. 1959-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében bekövetkezett szinte ugrásszerű előrehaladás szintén ezt a tényt húzza alá. A Központi Bizottság határozatai, különösen a márciusi határozat a munka irányvonalának kijelölése mellett szellemében, módszereiben is a megfontoltság, a nyugodt önbizalom és higgadtság jó példáját nyújtja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a szövetkezetek gazdasági megszilárdításában elért eredményeink, a jövő kilátásai fel is jogosítanak bennünket arra, hogy nyugodtan, kapkodás, idegeskedés nélkül dolgozzunk, higgadtan gondolkozzunk és cselekedjünk. Mégis, mit látunk? Beigazolt és helyes politikai irányvonalunkat, gyakorlati módszereinket, amelyek már sok esetben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, néhány pártaktivis- lánk és pártszervezetünk az utóbbi hetekben lépten-nyomon megsérti, szemben a megye pártszervezeteinek óriási többségével- Ilyen példákkal találkozunk a dunavecsei. de a kiskőrösi járásban is. Miről van szó? Az említett néhány elvtársunk és pártszervezetünk megfeledkezett arról, hogy a Központi Bizottság a jelenlegi időszak fő feladatának az új mezőgazda- sági nagyüzemek gazdasági megszilárdítását tartja. Eseh az elvtársak letértek erről az alapvető politikai irányvonalról és a megszilárdítás helyett fő feladatként, a legnagyobb nyári munkák idején, a továbbkező hetekben és hónapokban végeznünk kell. Fontos, hogy különösen az elkövetkezendő hetekben a politikai nevelőmunka, a szövetkezeti agitáció hagyományos formáit, módszereit és eszközeit, mint például a szövetkezetek gazdasági eredményeinek népszerűsítését, a szövetkezet előnyeinek bemutatását, a hasznos termelőszövetkezeti látogatásokat, a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák találkozóit széles körben alkalmazzuk. fejlesztés ügyét kezelik. De nemcsak ezt teszik. A gazdasági megszilárdítás helyett általuk fő feladatként kezelt fejlesztést meggondolatlan, helytelen, kapkodó és idegeskedő módon és módszerekkel próbálják elérni. Egyik-másik helyen a párt politikájától idegen, azzal ellentétes jelszavakat és nézeteket visznek a nyilvánosság elé. Ilyen jelszó például amikor az egyéni kisáru termelő gazdaságokat minden kommentár és hozzá- fűzés nélkül kapitalizmusnak nyilvánítják. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel kapcsolatban a szövetkezetek minden irányú fejlesztése pártunk megingathatatlan és megváltoztathatatlan elhatározása. Ebből világosan következik, hogy a szövetkezetek fejlesztése érdekében folyó politikai nevelőmunkát most is. de különösen a követEnnek hangsúlyozása viszont semmi esetre sem jelenti azt, hogy a jelenlegi időszakban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása elvesztette volna fő és vezető helyét párt- szervezeteink politikai és gazdasági szervező tevékenységében. Az említett hibákat elkövető elvtársak erről az alapvető kérdésről feledkeztek meg. Megfeledkeztek arról, hogy a jelenlegi gazdasági termelési időszak helyett jobb időpontot nem találunk és nem is találhatunk a szövetkezetek gazdasági megerősítésére. Megfeledkeztek arról is, hogy az új szocialista gazdaságok megerősítése a legfontosabb kiinduló pontja és legfőbb feltétele annak, hogy majd megfelelő időszakban a fejlesztés területén ismét nagy lépést tehessünk előre. Minden elvtársunknak tudni kell és óriási többségük tudja is, hogy az átszervezés érdekében folyó munkánk szinte matematikai képlet alapján van meghatározva: megszilárdítás — továbbfejlesztés — megszilárdítás — továbbfejlesztés. Akik ezt a sorrendet összekavarják, súlyos hibát követnek el. Csak ártanak és nem használnak még akkor sem, ha a jószándék vezeti őket. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy néhány elvtársunk éppen a megfontoltság hiánya következtében parasztpolitikánktól idegen jelszavakkal dobálódzzék azzal a céllal, hogy így talán meggyorsul a fejlődés. A párt által kidolgozott és nyilvánosságra bocsátott agrártézisek a falusi munkáról szóló határozat, az 1958. decemberi és az 1959-es márciusi határozat pontosan megszabta azokat a jelszavakat, amelyeket az átszervezés érdekében használnunk kell. Ezektől való eltérés, vagy ezek módosítása az ügynek nem használ, csak árt. Mexőgaxdaságunk ez évi fejlődése, a szövetkezetek számszerű és gazdasági megerősödése, kormányunk helyes gazdasági politikája az egyre erősödő munkás-paraszt szövetség falusi pártszervezeteink és tömegszervezeteink javuló munkája arra int bennünket, hogy kerüljünk minden meggondolatlanságot, kapkodást és idegeskedést. Nyugodtság, a politikai és gazdasági helyzet kapkodás nélküli felmérése, ütemes, határozott és céltudatos munka, ez kell. hogy vezérfonalunk legyen mindenütt. Romaics Ferenc