Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

1959. augusztus 2, vasárnap 3. oldal Látogatás két termelőszövetkezet gyümölcsösében A közelmúltban ellátogat­tunk a dávodi Augusztus 20-a, valamint a hercegszántói Tán­csics Termelőszövetkezet gyü­mölcsösébe, hogy a növényvé­delem szakszerűségét tanul­mányozzuk. Benda István, az Augusztus 20-a Termelőszövet­kezet kertésze, nagy szakérte­lemmel számolt be az ez évi védekezésről, Valóban, a gyü­mölcsösben nem található pajzstetű, almamoly, takács­atka, vértetű. A szép, terebé­lyes iákon egészségesek a gyümölcsök, sőt, annyira tele vannak az ágak, hogy fel kell támasztani őket. Az egészséges gyümölcsöt jól tudják értékesíteni, máris szer­ződést kötöttek almára. Sajnos, a hercegszántói Tán­csics Termelőszövetkezetnél már más képet nyertünk a gyü­mölcsösről. Találkoztunk pajzs- tetűvel, takácsatkával, vértetű- vel. Igaz, a termelőszövetkezet egy több éven át elhanyagolt gyümölcsöst vett át, ahol a kártevők óriási tömegben el­szaporodtak. Parathionos per­metezésre tettünk javaslatot, Benda Istvánt pedig megkér­tük, hogy a védekezés szak- szerűségének biztosítása érde­kében adjon segítséget a ter­melőszövetkezeteknek. Szűcs József, a Tassi Növényvédő Állo­más laboratóriumvezetője. Iliül nem probléma az állatállomány takarmányozása Tervszerű, körültekintő gaz­dálkodással elérte a városföldi Törekvés Tsz, hogy az ellenfor­radalom óta nem küzd takar­mányhiánnyal. Sőt, 1957-ben év végére megmaradt 20 mázsa szá­lastakarmánya, a következő év­ben pedig 50 mázsa lucerna­szénája. A bőséges fogyasztás ellenére 1956. óta abraktakar- mánykészlete is mindig elegen­dő volt az új termésig. Nézzük meg, hogy az ezerhol­das szövetkezet most mekkora állatállománnyal rendelkezik, s ehhez milyen mértékben bizto­sította a takarmánybázist? A tavaly — hármat saját erő­ből — vásárolt 17 szarvasmarhá­val együtt a fejőstehenek, nö­vendékmarhák. borjak száma 75, a sertéseké (az 51 hízót is beleértve) 208, a juhoké 280, a Hét megyébe szállítják Pénzes Zsuzsanna, Gszelmann Ilona és Hódor Lajosné form'''kai borítják le a sütéshez előkészített piskótatésztát. Akkora a hőség, hogy minden járókelő az árnyas oldalt ke­resi. Az óra délután kettőt mu­tat. Akik reggel 6-kor kezdték a munkát, már készülődnek haza. A Kalocsai Sütőipari Vál­lalat fehérüzemében viszont most kezdődik a munka java, a „Hóvirág’’ kétszersült készí­tése. Amikor belépünk az üzembe, a hőmérő higanyszála 35 fokot mutat. A kemencéknél ennek duplája a meleg. Mi, akik „nem szoktuk a szántást”, egyenest a trópusokon érezzük magunkat, de az itteniek is sűrűn törlik homlokukról az izzadtságot. A süteménykészítés ugyanis, kivált ha kétszersültről van szó, fe­lettébb gyors és összehangolt munkát igényel. Molnár Sándor, a fehérüzem csoportvezetője így beszél erről: — Jó kétszersült csak akkor készül, ha a tésztavezetés min­den mozzanatát óramű pontos­sággal végezzük, amíg csak az anyag a kemencébe nem kerül. Szavait a gyakorlatban is al­kalmunk volt tapasztalni. Szem­léltetésül hasonlattal élünk: A megkelt tészta olyan mint a motorban a benzin. Ha egyszer megindul, s nőni kezd, hajt ma­ga körül mindenkit, aki csak az üzemben van. Asszonyok, lányok és pékmunkások úgy dolgoznak Ilyenkor mint a gép. Szavakkal nehéz érzékeltetni ezt a tempót, hiszen aránylag rövid idő alatt több mint 30 munkamozzanatot kell elvégezni a már említett 35 fokos melegben, hogy a lisztből és egy sor más adalékanyagból elkészüljön a tápdús és ország­szerte kedvelt „Kalocsai Hóvi- rág". — Igaz, hogy nehéz a mun­kánk — mondja Molnár Sándor csoportvezető, mikor az ügyes A polietilén mint fűtőtest Az angolok új, leleményes módot találtak az olcsó fűtésre, szabadban levő úszómedencék vizének felmelegítésére. Egy angol cég nagy sikert aratott a következő ötlettel: polietilén la­pokat nelyezett a víz színére, amelyek magukba szívják a nap melegét. Napnyugtakor az­után a felgyülemlett hő kisu­gárzik és felmelegíti a medence vizét. A találmányt Űjzé- landban már sikeresen alkal­mazzék­asszonykezek munkája nyomán már a kemence előtt áll a sok formával takart tészta —, de közel sem olyan mint volt. A gépesítés nálunk is megszüntet­te a nehéz fizikai munkát. A tésztadagasztást géppel végez­zük. Gép formázza és adagolja a Hóvirág nyers anyagát is. Ez a gép különösen ötletes — mutat a mellete levő formázó beren­dezésre. — Egyszerre 30 piskóta tésztáját gömbölyíti a kívánt súlyúra és méretűre. Gépesítet­tük a Hóvirág időtrabló kézi szeletelését is. A kemencékből kiszedett kétszersültekről pedig elektromágneses eljárással emeljük le a meleg vasformá­kat. Csurog rólunk a verejték, amikor távozni készülünk. Bú­csúzóul még megtudjuk, hogy a dolgozók szorgalma és a gépe­sítés eredményeként jelentősen emelkedett a munka termelé­kenysége. Hét megyébe 50 000 csomag kétszersültet szállítanak havonta. Sándor Géza ióth Pálné és Maros József másodszor szedik ki a kemencéből a kétszersültet. lovaké (az 5 csikóval együtt) 20 darab. Ezenkívül van a tsz-nek 700 darab kilós csirkéből álló baromfiállománya is. Ügy ter­vezik, hogy hizlalásra beállíta­nak majd húsz szarvasmarhát, — s a takarmányszükséglet megállapításához ezt is figye­lembe vették —, valamint a fo­gyasztásnak a növendékállatok fejlődésével együttjáró emelke­dését is. Nos, 80 holdon termesztenek lucernát, felét magfogásra, s a 40 holdon már elvégezték a má­sodik kaszálást. Az őszi árpát 60, a tavaszit 15, s a zabot szin­tén 15 holdról takarították be; a 80 holdon termő kukorica, 10 hold takarmányrépa, s a fő ve­tésként 9. másodvetésként 16 holdra vetett silókukorica is a takarmányalap megteremtését szolgálja. Eddig az ősszel felhasználásra kerülő 120 köbméter silótakar­mánnyal rendelkeznek, de még silókukoricából 400 köbmétert besilóznak. Ehhez a meglevő négy 50 köbméteres betongöd­rön kívül építenek egy 150 és két 50 köbmétereset. Végeredményben az egész ál­latállomány számára 600 mázsa árpát, zabot, ugyanannyi kuko ricát, 300 mázsa lucemalisztet* s 100 mázsa korpát biztosítanak abraktakarmánynak, amelyhez járul szálastakarmányként 800 mázsa here, 700 mázsa széna, 100 mázsa muhar- és köles-j kétszerannyi takarmányszalma, valamint 1500 mázsa kukorica­szár. Takarmányrépából 2000 mázsa termést várnak. Látható tehát, hogy a követ­kező gazdasági évben sem lesz problémája a városföldi Törek­vés Tsz-nek az állatok etetése. T. I. Szélesedik a kongresszus tiszteletére indított verseny­mozgalom a kiskőrösi járás üzemeiben és vállalatainál. A kiskőrösi vasútállomás dolgozói elérték az élüzem szintet. A kalocsai járás több párt- alapszervezetében taggyűlést tartottak az elmúlt héten. A taggyűlések a pártkongresszus­ra való felkészüléssel, a párt­oktatás megindításával és az augusztus 20-i ünnepségek megszervezésével foglalkoztak. S^VWWWN Megjegyzés Többe kerül a leves mint a hús termelőszövetkezeteink tagsá­ga körében erőteljes az a törek­vés, hogy a munkaegységekre minél nagyobb mennyiséget osz- szanak ki természetben — vér­mes reményeket fűzve a piaci értékesítéshez. Am mi a hely­zet? A jó termés következtében a piaci árak naponta esnek, hi­szen nagy a kínálat. A szövetke­zeti tagok számítása nem válik be, sőt a nagyüzemi felártól is elesnek, amit akkor kaptak volna, ha nagy tételben az ál­lamnak adták volna el a gabo­nát. Ez történt Kunfehértón, ahol a tagság már cséplés közben követelte az osztást, s igen de­rűs reményekkel — 300 forintot várva egy mázsa búzáért — ko­csizott be a gabonával Halasra. S a lpffsifirfinpsikphbfik 2fí0 fo­nagyobb a vesződség, mint a haszon. Búzát itt is osztottak, de nagy családosok kivételével a tagok nyomban össze is adták a felesleget és 150 mázsát eladtak az államnak. Nem töltötték a drága időt feleslegesen, s a fu­var sem került semmibe. Ebben a szövetkezetben egyébként nemcsak a gabonával vannak így. Természetben mindenfajta terményből csak az éppen szük­ségeset osztják, azzal a bölcs meggondolással, hogy a felesle­get úgyis értékesítené a tag. Ezt viszont elvégzi számára a kö­zösség, s ő csak a pénzért tartja a markát. Amióta ezt bevezet­ték, ősz táján nincs elmaradás a vetéssel, nem szaladgálnak a fogatok egyik tag lakásától a másikig, nem törődik a termény rintot kaptak... Oda volt egy nap, s külön fizettek a fogatért. Nem így van a tompái Sza­badság Tsz-ben, ahol régen rá­jöttek az egyenkénti piacozás hátrányaira, arra, hogy így többe kerül a leves, mint a hús: a le- és felrakással, s nem kell bosszankodva visszavinni a piacról, mert keveset kínáltak érte. Érthető tehát, hogy náluk a készpénzrészesedés aránya máris eléri a 60 százalékot, s ez a jövőben csak növekedik. ___ Jó zanul - meg f oní olí an Politikánk eddigi sikerei­nek alapja egyéb fontos ténye­zők mellett éppen a körültekin­tő, józan megfontoltság. Az el­lenforradalom leverése óta elért eredményeink az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a fenti megállapítást bizonyítják. 1959-ben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében bekö­vetkezett szinte ugrásszerű elő­rehaladás szintén ezt a tényt húzza alá. A Központi Bizottság határozatai, különösen a már­ciusi határozat a munka irány­vonalának kijelölése mellett szellemében, módszereiben is a megfontoltság, a nyugodt ön­bizalom és higgadtság jó példá­ját nyújtja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a szövetkezetek gazdasági megszi­lárdításában elért eredmé­nyeink, a jövő kilátásai fel is jogosítanak bennünket arra, hogy nyugodtan, kapkodás, ide­geskedés nélkül dolgozzunk, higgadtan gondolkozzunk és cse­lekedjünk. Mégis, mit látunk? Beigazolt és helyes politikai irányvona­lunkat, gyakorlati módszerein­ket, amelyek már sok esetben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, néhány pártaktivis- lánk és pártszervezetünk az utóbbi hetekben lépten-nyomon megsérti, szemben a megye pártszervezeteinek óriási több­ségével- Ilyen példákkal találko­zunk a dunavecsei. de a kiskő­rösi járásban is. Miről van szó? Az említett néhány elvtársunk és pártszervezetünk megfeled­kezett arról, hogy a Központi Bizottság a jelenlegi időszak fő feladatának az új mezőgazda- sági nagyüzemek gazdasági megszilárdítását tartja. Eseh az elvtársak letértek erről az alapvető politikai irány­vonalról és a megszilárdítás he­lyett fő feladatként, a legnagyobb nyári munkák idején, a tovább­kező hetekben és hónapokban végeznünk kell. Fontos, hogy különösen az elkövetkezendő hetekben a politikai nevelő­munka, a szövetkezeti agitáció hagyományos formáit, módsze­reit és eszközeit, mint például a szövetkezetek gazdasági ered­ményeinek népszerűsítését, a szövetkezet előnyeinek bemuta­tását, a hasznos termelőszövet­kezeti látogatásokat, a termelő­szövetkezeti tagok és az egyéni gazdák találkozóit széles körben alkalmazzuk. fejlesztés ügyét kezelik. De nemcsak ezt teszik. A gazdasági megszilárdítás helyett általuk fő feladatként kezelt fejlesztést meggondolatlan, helytelen, kap­kodó és idegeskedő módon és módszerekkel próbálják elérni. Egyik-másik helyen a párt poli­tikájától idegen, azzal ellenté­tes jelszavakat és nézeteket visznek a nyilvánosság elé. Ilyen jelszó például amikor az egyéni kisáru termelő gazdaságokat minden kommentár és hozzá- fűzés nélkül kapitalizmusnak nyilvánítják. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel kapcsolat­ban a szövetkezetek minden irá­nyú fejlesztése pártunk megin­gathatatlan és megváltoztatha­tatlan elhatározása. Ebből vilá­gosan következik, hogy a szö­vetkezetek fejlesztése érdekében folyó politikai nevelőmunkát most is. de különösen a követ­Ennek hangsúlyozása vi­szont semmi esetre sem jelenti azt, hogy a jelenlegi időszakban a termelőszövetkezetek gazda­sági megszilárdítása elvesztette volna fő és vezető helyét párt- szervezeteink politikai és gazda­sági szervező tevékenységében. Az említett hibákat elkövető elvtársak erről az alapvető kér­désről feledkeztek meg. Megfe­ledkeztek arról, hogy a jelen­legi gazdasági termelési időszak helyett jobb időpontot nem ta­lálunk és nem is találhatunk a szövetkezetek gazdasági meg­erősítésére. Megfeledkeztek ar­ról is, hogy az új szocialista gazdaságok megerősítése a leg­fontosabb kiinduló pontja és legfőbb feltétele annak, hogy majd megfelelő időszakban a fejlesztés területén ismét nagy lépést tehessünk előre. Minden elvtársunknak tudni kell és óriási többségük tudja is, hogy az átszervezés érdekében folyó munkánk szinte matematikai képlet alapján van meghatá­rozva: megszilárdítás — tovább­fejlesztés — megszilárdítás — továbbfejlesztés. Akik ezt a sorrendet összekavarják, súlyos hibát követnek el. Csak ártanak és nem használnak még akkor sem, ha a jószándék vezeti őket. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy néhány elv­társunk éppen a megfontoltság hiánya következtében paraszt­politikánktól idegen jelszavak­kal dobálódzzék azzal a céllal, hogy így talán meggyorsul a fej­lődés. A párt által kidolgozott és nyilvánosságra bocsátott ag­rártézisek a falusi munkáról szóló határozat, az 1958. decem­beri és az 1959-es márciusi ha­tározat pontosan megszabta azo­kat a jelszavakat, amelyeket az átszervezés érdekében használ­nunk kell. Ezektől való eltérés, vagy ezek módosítása az ügy­nek nem használ, csak árt. Mexőgaxdaságunk ez évi fejlődése, a szövetkezetek számszerű és gazdasági megerő­södése, kormányunk helyes gazdasági politikája az egyre erősödő munkás-paraszt szövet­ség falusi pártszervezeteink és tömegszervezeteink javuló mun­kája arra int bennünket, hogy kerüljünk minden meggondolat­lanságot, kapkodást és ideges­kedést. Nyugodtság, a politikai és gazdasági helyzet kapkodás nélküli felmérése, ütemes, ha­tározott és céltudatos munka, ez kell. hogy vezérfonalunk legyen mindenütt. Romaics Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom