Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT . BÄCS - KISKUN MEGYE/ LAPJA J Világ proletárjai9 egyesüljetek! XTV. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ara 50 fillér 1959. AUG. 1, SZOMBAT Értelmiségi tanácskozás a Kecskeméti Konzervgyárban Á gyár pártszervezetének és gazdaságveze tőinek hívására mintegy nyolcvan műszaki, ad­minisztratív dolgozó gyűlt össze tegnap a kultúrteremben, ahol baráti beszélgetés keretében megvitatták, hogy az üzem műszaki gárdájának mit kell tenni a korszerű gyártási el­járások meghonosítása érdeké­ben, s milyen formában kell erősíteni a kapcsolatot a mun­kásokkal. A vita előtt Kiss Margit üb-titkár tartott meg­nyitót; Élnek a lehetőségekkel 300 ezer forint fövedelem 3 és fél kotasztrális holdról A tavasszal alakult csávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai jól értékesítik a riyáfi almát. Komlón, a bányaváros­ban standot létesítettek, ahová rendszeresen szállítanak. Eddig már 50 mázsa nyári almát adtak el a bányászvárosban. Rekord- termésre számítanak hagymá­ból. Holdanként 40 mázsára szerződtek, de az eddigi méré­sek szerint ennek négyszeresét fogják felszedni. A termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a tervezett­nél 300 sertéssel többet hizlal­nak, ami 350 ezer forinttal nö­veli a szövetkezet jövedelmét. A jószágok számára szükséges férőhelyet házilagos építkezés­sel oldják meg. A süldők fel­vásárlását rövidesen megkezdik.. Mind ez bizonyítja, hogy a esávolvi Aranykalász már az J?i>nplei?!í éxJbekezLet A MÉSZÖV és a Petőfi Népe szerkesztősége közös szervezésé­ben július 30-án, csütörtökön Kecskeméten a TIT székhazá­ban a földművesszövetkezetek­nél dolgozó levelezők részére értekezletet tartottak. Az an- kéton megbeszélték a lappal kapcsolatos észrevételeket, s a levelezéssel kapcsolatos prob­lémákat. első évben igyekszik kihasználni a nagyüzem adta lehetőségeket annak érdekében, hogy a főként volt középparasztokból álló tag­ság minél nagyobb jövedelemre tegyen szert. * A csávolyi Aranykalász Ter­melőszövetkezet tagjai élelmes emberek. Nyolc és fél kataszt- rális holdon nekivágtak az idén a majoránnatermesztésnek, s most megkezdték a szüretet. Az első vágásnál 200 mázsa nyers majoránnát nyertek. Számítá­suk szerint ebből megszárítva 30 mázsa majoránna lesz, ami legkevesebb 100 000 forint jö­vedelmet jelent a tagoknak. A második vágás előreláthatólag kétszer ennyi termést fog adni. Összesén tehát' 300 000 forint jö­vedelemre számítanak Mire költik a beruházást a Kiskunt elegy házi Gépgyárban A gyár felettes szerve, a Kohó- és Gépipari Minisztérium szak­emberei figyelembe véve a gyár eddigi jó munkáját, úgy határoztak, hogy a beruházási tartalék keretből több mint egy millió forintot a Kiskunfélegy­házi, Gépgyárnak adnak. Ebből az összegből a két nagy csarnok közötti részt, a csar­nokok" előtt'és mögött levő föld­területet lebetonozzák. Ezzel megszüntetik azt, hogy az őszi esőzésben bokáig érő sárban legyenek , a gyártmányok. A be­tonozásra mintegy 577 ezer fo­rintot fordítanak. A szükséges 3000 köbméter kavicsot a har- tai tanács szállítja le szeptem­ber 15-ig. A nemrég épült új csarnok gőzfűtésszecelési , munkálatainak elvégzésére 480 ezer forintot költenek. A- beruházási össze­Cséplési bemutató Tiszaujfalun Nagy érdeklődéssel kísért gépbemutatót rendezett Tisza- újfalun a Tisza Tsz-ben a Kis­kunfélegyházi Gépállomás. A szecskázó cséplőgépet mu­tatták be a tagságnak, amely nagy meglepetéssel látta, hogy a korszerű mezőgazdasági tech­nika mennyire megkönnyíti a cséplést. Az új módszerrel _el­Az energiagazdálkodás érik, hogy a silózáshoz egyide­jűleg elkészítik a szalmaszecs­kát is. A bemutatót Vujnovics Antal elvtársnak, a Félegyházi Gépállomás igazgatójának ér­dekes magyarázata kísérte. A tsz-tagoknak nagyon tet­szett, hogy a csépléshez a régi módszer szerint általában 21 ember volt szükséges, a bemu­tatón viszont mindössze 5 em­ber végezte a teljes munkafo­lyamatot. get tehát az üzem további fej­lesztésére, a munkakörülmények megjavítására fordítják. Ezen a megbeszélésen részt vettek a helyi párt-alapszerve- zetek vezetői, Rajtmár István elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője és Szép Károly, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának mun­katársa. A pártkongresszus tiszteletére Terven felül 39 garnilara szobabútor Két hete a tanácsi vállalatok Kecskeméten tartott munkaér­tekezletén párosversenyt kez­dett a megyei tanács két fa­ipari vállalata. Az értekezlet vitájában felszólalt Horváth József .elvtárs, a Megyei Fa­ipari Vállalat igazgatója kong­resszusi vállalásaik teljesítését ismertetve többek között el­mondta, hogy terven felül 30 lakáshoz szükséges ajtó- és ablakkeretet, valamint parket­tát gyártanak még ebben az évben. Mondanivalója végeztével Folcz Antal elvtárs, a ' Bajai Faipari Vállalat igazgatója is szólásra emelkedett és bejelen­tette, hogy bútorüzemük dol­gozói nem akarnak lemaradni a halasiaktól, éppen ezért vál­lalják, hogy az említett 30 la­kásba terven felül elkészítik a szobabútorokat. A kereskede­lem és a vásárlók máris öröm­mel nyugtázták a két vállalat felajánlását, mint a lakosság igényei kielégítésének egyik fel­tételét. Fényezik a Békés-típusú hálószobabútorokai a Bajai Fa­ipari Vállalat új üzemében. mindig fontos tényezője volt a termelési - költségek alakulá­sának. Az új termelői árrend­szer bevezetésével azonban megkétszereződött jelentősége. Ez tükröződik a helyi ipar dolgozóinak kongresszusi ver­senyvállalásaiban is. Az eddigi értékelések azt mutatják, hogy az energiahordozók árának felemelése a szénnel, olajjal, villanyárammal való takaré­kosabb gazdálkodásra ösztönöz­te tanácsi üzemeinket. Fél év alatt számottevő ered­mények születtek. Sok feladat azonban még megoldásra vár. Vállalataink gépparkja a ktílyi ipar gyors fejlődése következ­tében rövid idő alatt jelentő­sen bővült, A termelőgépek száma az 1958. évi 340-ről 565- re emelkedett. Ezeknek a gé­peknek a meghajtása 90 száza­lékban villamosenergiával tör­ténik. Éppen ezért a gazda­ságos energiafelhasználás prob­lémáinak zöme ezekkel kap­csolatba. A villamosenergia-fogyasztás, mint a gépesítés fokának egyik mutatója, a műszakiak előtt közismert, örömmel tapasztal­juk azt is, hogy több jelentős helyen, mint például a Keceli Tőzegbánya, a Megyei Vágó­híd Vállalat stb. a fázisjavító kondenzátorok felszerelésével az egy-két éve még közel 400 ezer forint büntetőkamat fize­tését tizedére csökkentették. A műszaki ellenőrzések azonban több olyan hibára hívják fel a ügyeimet, melyeknek megszün­tetésével újabb tíz- és százez­reket takaríthatunk meg, Mire gondolunk? Mindenek­előtt a munka jobb, gazdasá­gosabb megszervezésére, az energiával történő takarékos­ságra. Tanácsi vállalatainknál nem ritka a termelőgépek üres járata, a felesleges üzemelte­tés. Gyakran előfordul az is, hogy amit egy vagy másfél ló­erős gépen lehetne végezni, azt az alkatrészt tizenöt lóerős gépen munkálják meg. Sok helyen túlméretezettek a meg­hajtó villanymotorok. Két- háromszor akkora a teljesítmé­nyük, mint amire valójában szükség lenne. Az ilyen jelen­ségek komoly mértékben nö­velik az áramfogyasztást, vég­ső soron tetemesen emelik a termelés energiaköltségét. Az önköltségcsökkentés je­lentős módja a világító áram­mal való takarékoskodás is. Már vannak üzemek, ahol a villanyégőket fénycsövekre cse­rélték ki. Több helyen azon­ban, ahol lehetséges és cél­szerű is volna, sajnos, még mindig nem használják az ilyen világítást, holott a fény­csövek ugyanazt a fényerőt szolgáltatják, mint az égők, 40 százalékos áramfogyasztás mel­lett. És éppen ezen van a hangsúly. Cikkünk nem tért ki az energiagazdálkodás minden le­hetőségére. Azonban a fentebb írtakból is nyilvánvaló: ha vál­lalataink tervszerűen keresik az olcsóbb termelés lehetősé­geit, akkor az önköltség csök­kentésének, a nyereségrészese­dés emelésének komoly forrása lehet az energiatakarékosság. Az országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyvet Nagy gondot fordít a javas­lat a szövetkezeti tulajdon vé­delmére is, és elsősorban a szö­vetkezeti tagoktól várja el, hogy a szövetkezet vagyonának védelmében fokozott körülte­kintéssel, elővigyázattal járja­nak el. A javaslat védi a dolgozók személyi tulajdonát is, hiszen a személyi tulajdon a dolgozók munkájának eredmé­nye. Tárgyai az életszükséglet kielégítését célozzák és gyara­podásuk egyben az életszín­vonal emelkedését jelzi. Itt említem. meg, hogy a javas­lat az alkotmánnyal összhang­ban védi a termelőeszközökön fennálló magántulajdont is, A magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszö­vetkezeti rendszer megszilár­dítása érdekében a polgári jog eszközeit is fel kell használni. A törvény a szövetkezetek szo­cialista felfogásának megfele­lően megadja a. szövetkezetek működésének alapvető szabá­lyait. A javaslat a tulajdon­jogi részben külön szabályozza a földhasználati jogot. E föld- használatnak jellemzQ .formája a termelőszövetkezetek hasz­nálati joga, az állam által ren­delkezésre bocsátott földeken, de hasonló használati jog áll fenn a termelőszövetkezetek tagjai javára is a szövetkezet­től háztáji gazdaság céljára kijelölt földeken. Öröklési jogunk jelenlegi szabályai biztosítják, hogy a munkával szerzett tu­lajdonával halála esetére mindenki szabadon ren­delkezzék. Elősegítik a személyi tulajdon gyarapítását és a ternieles za­vartalan folytatását. A javas­lat öröklési jogi vonatkozásá­ban lényegében a jelenlegi jo­got tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányossá­gokat, amelyek a gyakorlat során jelentkeztek és egysze­rűbb megoldást ad. A javaslat szempontja elsősorban az. hogy biztosítsa a ' végintézke­dési akarat érvényre juttatá­sát, ezért lényegesen egyszerű­síti a végrendelet alakiságát. Ezután vita indult, majd az országgyűlés a törvényterveze­tet a jogi és igazságügyi bi­zottság által javasolt módosí­tásokkal általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfo­gadta. Ezután megkezdődtek az in­terpellációk, amelyekre. a mi­niszterek válaszoltak, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke az ülésszakot bezárta* Az országgyűlés csütörtöki ülésén a Magyar Népköztár­saság' Polgári Törvénykönyvé­ről szóló törvényjavaslatot vi­tatta meg. A törvényjavaslat előadója dr. Nezvál Ferenc igazságugyminiszter volt. — Évszázados adósságot ró le ma az országgyűlés — kezd­te beszédét Nezvál elvtárs. — A polgári .. törvénykönyvet, amelynek megalkotását az első magyar forradalmi országgyű­lés az 1848. XV. törvénycikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá feudális uralkodó osz­tály száz éven keresztül több kísérlete ellenére sem tudott megvalósítani, szocializmust építő . államunk előkészítette. Mint ismeretes, a polgári tör­vénykönyv javaslatának első tervezetét, a kormány határo­zata álapján az Igazságügymi­nisztérium nyomtatott formá­ban széleskörű nyilvános vitára bocsátotta. A javaslat eleve különbséget tesz a tulajdonjog különböző formái között. Nyomatékosan kiemeíi a társadalmi tulajdon — éspedig annak mindkét for­máját, az állami és a szövet­kezeti tulajdont. Kimondja a társadalmi tu­lajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tu­lajdon megóvását minden állampolgár kötelességévé te&zi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom