Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

1959. július 29, szerda A MAGYAt? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA , Százezreket takarít meg Madaras téglaégetoje a községfejlesztés javára Ha egy Madarasról elszár­mazott ember váratlanul be­toppanna falujába, bizony tágra nyílna szeme a csodálkozástól. Az első, amit észre venne az, hogy nem kell bokáig a sarat dagasztani esős időben, mivel a község legforgalmasabb utcáin tégla, beton borítja a hajdaná­ban sáros, poros járdákat. A tanácsháza közelében már bi­zonyára észre venné az új eme­letes iskolát, amit ugyan az elmúlt években állami beruhá­zásból kapott a község, de az előtte levő park már a hely­beliek szorgalmát dicséri. Né­hány méterrel odébb az új is­kola és a tanácsháza szomszéd­ságában most épül a 340 sze­mélyt befogadó új, szélesvásznú mozi, a valamivel távolabt építő munkások keze nyomár bontakozik ki a kultúrház képe Városi arányú építkezés,., Az újfalusi községrészben járva kétségtelen nagy öröm­mel üdvözölné az ugyancsak most készülő óvoda nagy tégla­épületét, mert bármilyen régen is hagyta el faluját, arra em­lékeznie kell, hogy ez volt az újfalusiak legfőbb óhaja — leggyakrabban emlegetett ké­rése. Csoda-e, ha mindezek láttán az újságíró első útja is a ta­nácsházára vezet, megtudni: miből,. s hogyan gyűjtött össze ily hatalmas erőt a községfej­lesztésre az alig több mint hat­ezer lakosú falu népe. A gazdasági előadó által is­mertetett községfejlesztési ada­tok — az, hogy 1 879 000 forint a községfejlesztési alap költ­ségvetése, s ebből több mint egy milliót fordítanak kultúr­ház építésére, 220 ezret a két- tantermes, 50 férőhelyes óvoda építésére és 157 000 forintot a szélesvásznú mozira — még nem adnak teljesen hű képet az itt megindult, szinte forradalmi át­alakulásról. Van, amit nem tükröznek ezek a számok, ami PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfí. Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Mezei István. Szérkes2tőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra n Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.*. 15-29, 27-49. Felelős vezető. Szűcs Béla igazgató. teljes egészében társadalmi munkával végezték a téglaszál­lítást. A tégla-és a fuvar árá­ból származó megtakarítás há­rom év alatt — az ideit is be­leértve — meghaladja a 290 000 forintot. Hatalmas fejlődés lehetőségét teremtette meg tehát a szénpo­ros téglaégetés Madarason. Jövő terveiket illetően már szólás­mondásként járja a faluban, hogy négy éven belül az utcák­ról eltűnik a sár, mert vala­mennyi utca járdáját ki akar­ják kövezni. A belterületiek fürdő építésén törik a fejüket, az újfalüsiak —*■ bár az új óvo­dát még csak augusztus 20-án adják át — bejelentették igé­nyüket egy bölcsődére is. Kér­dés — ha így haladnak — köz­ségfejlesztésben birja-e velük a versenyt a környéken valaki? —eszikné— Kiállítás as Állami Ámításban A Kecskeméti Állami Áruház gyakran örvendezteti meg vá­sárlóit egy-egy kedves megle­petéssel. Ezek mérete különösen az idén öltött nagyobb arányo­kat Hogy csak néhányat említ­sünk: a nagysikerű jármű ki­állítás, a női fürdőruha és fe­hérnemű bemutató, a város kü­lönböző részében megrendezett nyári-ruha bemutatók, az újon­nan berendezett gyermekruha osztály, a vevő tanács megalakí­tása — egyaránt nagy tetszéssel találkozott a vásárlóik körében. S mikor már-már úgy látszott, hogy elfogytak az ötletek — egy igazán kedves és érdekes meglepetéssel rukkoltak elő az áruház dolgozói. Hétfőn délelőtt impozáns és ízléses kiállításban gyönyörködhettek az áruház vá­sárlói. amit a bőrdíszmű osztá­lyon rendeztek be: nyári divat­ékszerekkel, az osztállyal szem­ben pedig ugyanakkor meg­nyílt egy másik miniatűr kiállí­tás is, melynek keretében a leg­újabb típusú fényképezőgépe­ket, porcelán és kristály dísz­tárgyakat. bim-bam órákat mu­tatnak be a vásárlóknak. Az ékszerkiállítás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hétfői napon amúgy is forgalmas áruházban itt volt a legnagyobb tolongás, s nem­csak a csodálok népes serege for­dult itt meg, hanem nagyon sok fiatalasszonyt, leány csábítottak vásárlási szándékkal a csillogó ékszerek, úgyhogy dél tájban már három eladó is alig győzte kiszolgálni a vevőket. Gabonaasztagot gyújtott meg a villám (Községi tudósítónktól.) A múlt hét egyik viharos napján belecsapott a villám a jászszentlászlói Kossuth Ter- melőszövetkezt gabonaaszta- gába. A termelőszövetkezeti ta­gok azonnal rohantak a szín­helyre, hogy a tüzet megfékez­zék. A környékbeli tanyákról is a termelőszövetkezet segít­ségére siettek, s mire megérkez­tek a félegyházi tűzoltók, a tűz terjedését nagy küzdelemben már megakadályozták. Az Állami Biztosító a hely­színen felértékelte a kárt és mi­vel a termelőszövetkezet tűzkár elleni biztosítást kötött, kifizet-; te a tűzkár értékét. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Sebők Anikó (anyja neve: Róna Franciska), Kecskés Zoltán (Tóth Margit), Kolenics Györgyike (Karcsú Margit), Szabó Éva (Gál Er­zsébet), Kovács Imre (Berényi Erzsébet), Szabó Zoltán (Hű­lik Sára). MEGHALTAK: Csordás Ti­bor nyolchónapos, Lukács Sán­dor 6? éves, Méhi János 79 éves. Látogatás a patronotoknál Képek a járás életéből *<>Oü«XK><KK>000<KKK><H/00<>0<>OOOrOOX>OöO<>0<>©0<><>00<>QßOCK>00<><>0<>0<>öOOÖiO<*OpOOO<»Odai 5 ezer mázsa mész A csapadékos időjárás sok többletmunkát igényel ez év­ben a szőlőtermelőinktől. Az ismétlődő peronoszpóra-veszély elkerülése végett a kiskőrösi gazdák is ötször-hatszor, sokan pedig már hétszer is perme­teztek. Több ezer hold szőlő­nél ez a védekezés komoly mészmennyiséget igényei. Kis­kőrösön a gazdák még sem panaszkodtak a mészhiányra, s ez főként a helybeli vegyes ktsz-nek köszönhető. Kezelé­sükben április vége óta üzemel két mészégető kemence. Az itt dolgozók szorgalmas munkája, heti 400 mázsa mészkő ki­égetése, teljes egészében fe­dezte a járási székhely mész- szükségletét, de jutott belőle az építőknek és a járás közsé­geinek is. A szövetkezet eddig 5 ezer mázsa m eszet adott a kereskedelemnek. Ágoston András elvtárs, a járási pártbizottság első tit­kára és Körös Gáspár elvtárs, a járási tanács elnöke látoga- ;tást tettek Budapesten, a Vili. kerületi pártbizottságon, ahol megbeszélést folytattak a párt- és tömegszervezeti osztály megbízottaival. Útjukra azután került sor, hogy a járást ér­tesítették, termelőszövetkeze­teik patronálását a VIII, ke­rület üzemei vállalták. Megbeszélésükön a pártbi­zottság ismertette patronálási tervét, majd gőzölték eddigi tapasztalataikat. Utána a já­rás vezetői találkoztak két patronáló üzem, a Május 1-e Ruhagyár és az Erjedésipari Vállalat (Élesztőgyár) pártve­zetőivel, akik Császártöltés szövetkezeti községet és a táz- lári Vörös Csepel Tsz-t patro­nálják. A tapasztalatok kicse­rélése hasznosnak bizonyult, s megegyezés jött létre, hogy az összes patronáló üzemek pártszervezeti vezetői rövide­sen Kiskőrösre látogatnak, 8 kilométer hosszú járdaszakasz Kiskőrösön Hiába nevezik a kutyát macskának., Módosították (Községi tudósítónktól.) Sok panasszal fordult a har­tal lakosság a községi tanács végrehajtó bizottságihoz, ame­lyek egytől-egyig a jelenleg a fraliw-val sütőiparhoz tartozó helybeli sütőüzem működésére vonatkoztak. A község népi ellenőrzési csoportja a tanács egészségügyi csoportjával kar­öltve felülvizsgálta a panaszo­kat, vegyvizsgálatra küldte az ott készült kenyeret, s ki­mutatták, hogy a kenyér sü- letlen és különböző, egészség­re ártalmas baktériumokat tar­talmaz. Ám a vizsgálat eredménye csupán csak az lett, hogy pár héttel ezelőtt a Kalocsai Sütő­ipari Vállalathoz csatolták a helybeli üzemet, a kenyér azonban továbbra is süleüen. A tanács —- a lakosság ér­dekében — ebbe a megoldás­ba nem nyugodhatok bele. Hi­szen más nem történt, csupán a kutyát macskának nevezték el, de ez a «-macska-« továbbra Is ugat. az Alföldi Állami Pincegazda­ság Kiskőrösön épülő új pincé­jének befogadóképességét. Az eredetileg tervezett 16 ezer hektoliter hordótér helyett 20 ezer hektoliter befogadású ce­menthordókat építenek. A mun­kákat a Bács megyei Építő­ipari Vállalat végzi. Az ala­pozást már befejezték. Jelen­leg a négyrétű szigetelést vég­zik a dolgozók. A feladat java így még hátra van. Kérdés ezért, tárolóképesek lesznek-e a szüretre az új cementhor- zik a dolgozóké az Erdőtelki utcában pedig most van folyamatban mintegy 1800 méter járdaszakasz épí­tése. A kivitelezés 257 ezer fo­rintba kerül, s a községi jár­dák hossza ezzel eléri a 8 kilométert. lói halad a népszámlálás előkészítése Az 1960. évi népszámlálás' előkészületeinek állását a napok­ban részletesen ellenőrizte Király István, a járási tanács tit­kára és Szigetvári Ferenc, a járási statisztikai felügyelőség ve­zetője. Tájékoztatásuk alapján közöljük az alábbiakat: A kiskőrösi járás 15 községéből 13 helyen már elkészült az utca- és házszámok jegyzéképek összeállítása. Kecelen és Imre- hegy községben még kisebb lemaradás mutatkozik. Bócsán és Soltszentimrén rosszul szervezték meg ezt a munkát, s így az egészet újra el kellett végezni. Az ellenőrzés egyébként meg­állapította, hogy a népszámlálási előkészületek a járás terü­letén jól haladnak. Mi újság Császártöltésen Mint értesültünk, kedvező ütemben halad a községfej- lesztési tervben szereplő fel­adatok végrehajtása. A közsé­gi tanács már átköltözött új épületébe. Így az elmúlt hé­ten a Kiskőrösi VKG Vállalat elkezdhette a régi tanán&házá- ból átalakítandó községi kul­túrház építését, melyre a me­gyei és a községi tapács fél­millió . forintot biztosított. Nemsokára újabb lakásokban gyullad ki a villanyfény, mi­vel a községben befejezték az 1959. évre tervezett villanyhá­lózat • bővítését. A Tavasz, az Úttörő és az Ady Endré utcá­ban 1200 folyóméter új veze­téket építettek. Tovább javul Császártöltés lakosságának víz­ellátása is. A községi tanács a napokban kötött szerződést a Bajai Fémipari Szövetkezet­tel egy mélyfúratú kút készí­téséré. A Kossuth Hajós utcá­ban fúrandó kút. 30, ezer. fo­rintba kerülj Mióta a kozsegfejlesztés rendszerét belezették, komoly lépést tett előre Kiskőrös köz­ség is. A járási székhely közlekedési viszonyai jelentő­sen megváltoztak. Jelenleg több mint 6 kilométer hosszú járda- szakasz szolgálja a lakosság kényelmét, amit főként esős időben értékelnek sokra az emberek. A tanácstagok ja­vaslatai alapján és a rendel­kezésre álló községfejlesztési penzek felhasználásával újabb járdaszakaszok készülnek Kis­kőrösön. A Petőfi téren terve­zett szakaszt már megépítet- ék. A Petőfi utca jobb olda- .án, a Tömöri, a Rákóczi és nélkül pedig nem ölthetett vol­na ilyen kis községnél szokatla­nul nagy arányokat a község­fejlesztés. Ez pedig nem más mint a szénporos téglaégetés,— ami a motorja, legfőbb éltető eleme Madaras most megindult fejlődésének. De hogyan is kezdődött? ...saját téglából és... — Két-három évvel ezelőtt egyszer arról kezdtünk beszél­getni — meséli Suhajda János tanácselnök —, hogy a község határában húzódó Terecskai dombok legkevesebb száz évre való anyagot rejtegetnek ma­gukban, mellette • a Kígyós- csatora hömpölygeti sokszor fe­leslegesnek látszó vizét — s csak szénport és tüzelőanyagot kellene ideszállítani ahhoz, hogy kiváló minőségi téglát tudjunk gyártani. Az elgondolások 1957-re ko­moly tervekké és elhatározássá értek. Harmincezer forintos me­gyei kölcsönnel és 20 000 forin­tos községfejlesztési beruházás­sal megépítették a szárító szí­neket, régi bontási anyagból munkáslakást emeltek s" meg­vásárolták a vízszolgáltatáshoz szükséges motort — aztán kez­dődhetett a munka. Sárral kö­rültapasztott tábori kemencé­ben égették ki az első téglákat, de soknak találták a majdnem vályog számba menő félig égett téglát, így három oldalon meg­építették a 60 centi széles ke­mencefalat, hogy a hőszigete­lést biztosítsák. Tíz százalékos minőségjavulást értek el ezzel, s már az első évben 300 000, a második évben 400 000 téglát égettek ki a kemencében. Ebből építették a járdákat, az itt nyert téglát használják fel a kultúrház, a mozi és az óvoda építéséhez. A tanács községfej­lesztési alapból biztosítja a tég­laégető üzem költségvetését, melyért cserébe már az első évben 27 000 forint tiszta nye­reséget írhattak jóvá a község­fejlesztési alap javára. ...saját erőből! A 27 ezer forint tiszta hasz­non túl azonban jelentős meg­takarítást értek el a községbe­liek az itt nyert tégla felhasz­nálásával is. Az ez évi terme­lést beszámítva 1 millió 100 ezer téglát tudnak helyi építke­zésekre felhasználni. Ez ezer darabonként 400 forintba kerül a tanácsnak. Ha viszont vásá­rolnák a téglát, ezrenként 570 forintba kerülne, s legkevesebb 100 forintot emésztene fel ugyancsak ezrenként a fuvar- költség, amit itt teljes egészé­ben megspórolhatnak, hiszen a járdaépítkezésekhez, a kul túr­házhoz, óvodához és mozihoz;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom