Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

4. oldal 1959. július 31, piátok mcciopa I ! ! I nnnnnrn U3 FÜLNEK Gyümölcsöző kézfogás Ez a magyarul beszélő, szí- «es francia film a Cannes-i ti lmfeszti válón nagy díj at nyert néhány évvel ezelőtt. Egy ten­ger alatti, kutatásokkal foglal­kozó expedíció munkatársai káprázatosán színpompás fel- ' vételeket készítettek a kutató­munka egyes fázisairól, a ten­gerek életéről, a színpompás halakról, a mélytenger különös lényeiről. A film felejthetetlen élményt nyújt, amellett hogy néhány vonatkozásban tudó­Nagy sikerrel szerepelt Baján a Budapest Cirkusz Baja város lakossága nagy örömmel jogadta a Budapest Cirkusz szereplését. A 120 tagú együttes bámulatos gyorsaság­gal, öt óra alatt építette fel a hatalmas, a porondot befedő sátorkupolát. Ács Sándor... a cirkusz igazgatója nyitotta meg a műsort. Dicséret illeti a ren­dezést, ugyanis, a műsorszámok gördülékenyen következtek egy­másután. A gazdag műsor első feléből kiemelkedett az excent­rikusok mutatványa. A nézők­nek nagyon tetszett a kutya­cirkusz bemutatkozása is. A legtöbb szórakozást Chap-, lin szerepében Kari Bux nyu-. gat-német artista nyújtotta. A műsor második felében szép si­kert aratott A-chita és férje, akik óriáskígyókat és krokodi­lokat idomítottak. A nézők szinte elborzadtak Tagora oszt­rák művész mutatványain, ami­kor az négyméteres lángokat fújt. A Budapest Cirkusz Bajáról Kiskunhalasra és Kiskunfélegy­házára megy vendégszerepelni. Ács Sándor igazgatótól meg­tudtam, hogy országjárásuk köz­ben ellátogatnak a termelőszö­vetkezetekbe is. Baja város dol­gozói nevében ezúton mondok köszönetét a Budapest Cirkusz művészéinek, hogy felejthetet­len,. szép estéket szereztek szá­munkra. Pechtler Ferenc levelező már 80 százalékon felül teljesí­tette. Zárszámadáskor az egy munkaegységre jutó osztalék előreláthatólag 40—50 forint'kö- zött lesz s igen jelentős náluk a saját erőből való beruházás. Fő bevételi forrásuk a jószág­állomány. Tehenészetük 61 da­rabból áll s februárig 65 ser­tést hizlalnak meg. Most ter­vezik egy kétezer tyúkból álló baromfijörzs beállítását, amely mint ilyen, a járás legnagyobb közös baromfitsnyészete lesz. A fenti kettőhöz ha­sonlóan a borotai Vörös. Októ­ber Tsz-ben is rendszeresen fi­zetik a tsz adottságainak meg­felelően javasolt havi 10 fo­rint előleget. A járási pártbi­zottság tájékoztatása alapján ezt a jól bevált módszert jö­vőre a járás mindazon tsz- eiben bevezetik, amelyek az idei gazdasági évet aktívan zárják. A tudomány embereinek és a termelőknek kapcsolata így vált gyümölcsöző összefogássá a halasi járás e három szövet­kezetében. Az , Akadémia mun- kartársai időközönként jelen­leg is felkeresik a patronált tsz-eket, menetközben újabb segítséget, javaslatokat adnak a soronlevő feladatok megol­dásához. A jövőben kidolgoz­zák számukra az üzemszerve­zés minden ágazatát, tanácso­kat adnak a tsz adottságainak legjobban megfelelő , növényfé­leségek és állatfajták megvá­lasztásához, hogy egységnyi területről minél nagyobb ér­téket állíthassanak elő. Meg­tanítják a vezetőségeket tudo­mányos alapon szervezni, gaz­dálkodni, összeegyeztetni az elméleti és gyakorlati tapasz­talatokat a szövetkezeti közös­ség életének, munkájának mi­nél eredményesebb irányítá­sára. G. K. Nem engedjük elkallódni a gyermekeket! ülésezett a tuajsai ifjúságvédelmi bizottság — ióutuzs-ték csaták v É rdekes ügyben ítélkezett a félégyházi járásbíró­ság az egyik nyilvános tárgya­láson. Az ügy főszereplői: Sztojka Lajosné Ajtai Jolán, Kiskun- ■ félegyháza, Körösi utca, .64., Kolompár Jánosné Kolompár Ilona Kiskunfélegyháza, Körö­si u. 4. és Kolompár Dezső, Kiskunfélegyháza, Körösi u. 64. sz. alatti lakosok,. . mint vádlottak. 1959. január ‘ végén Sztojka Lajosné és Kolompár Jánosné megjelentek K. E. és M. K.-né tiszaújíalusi lakásán, ahol kár­tyavetésre kérték fel őket. Mi­vel kártya nem volt. náluk, te­nyérből jósoltak. Azt jósolta Sztojka Lajosné a babonás nőknek, hogy szeretőik, akik­től gyermekeik származtak, meg fognak halni, a jelenlegi udvarlóik pedig el fogják őket venni. Ezért az örömhírért szalonnát, kolbászt, lisztet, cuk­rot, 3 női ruhát, lepedőt, sza­kajtóruhát és 900 forintot csaltak ki. Két-három nappal később Sztojka Lajosné újra megje­lent és jóslásért újabb 500 fo­rintot csalt ki. Két hét múlva Kolompár Dezsővel jelelitek meg és azt mondták, hogy Kolompár De­zső egy tudós, adjanak kezébe sey olvasót és küldjék be a másik szobába. A »tudós« két óra hosszat volt bent a hideg ben, bár saját beismerése s?e- .rint, még imádkozni sem tudott. Ekkor’ már a két »üzletfél­nek« az volt a kívánsága, hogy necsak az apák, hanem a há­zasságon kívül született gyer­mekek is haljanak meg. A »munkadij« ez alkalommal már. »Csak« 400 forint volt. E zt követően a sértettek­kel együtt Alpárra men­tek, ahol az apjuk beteg volt. Sztojkáné azt jósolta, . hogy az apa meg fog gyógyulni. Ezért •a jóslásért 600 forintot, inget, alsónadrágot, kötényt, kendő­ket, ' női ruhát csaltak ki. Ezt az ajándéklistát még megtol­dottak egy 1360 forintos kabát­tal. A beteg apa a kedvező jós­lást nem vette figyelembe, rö­vid idő múlva mégis meghalt. A további látogatások során elkövetett csalásokat nem so­rolom tovább, elég azt meg­említeni, hogy a kuruzslók ál­tal kicsalt összeg 5000 forint kijrül volt. A bíróság Sztojka Lajosné Ajtai Jolán vádlottat vissza­esőként elkövetett négyrend­beli csalás bűntettéért 1 év és 6 hónapi börtönbüntetésre. Kolompár Jánosnét folytatóla­gosan elkövetett" csalás bűn­tettéért 6 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Az 1940-ben szü­letett Kolompár Dezsőt pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte, de büntetésének végre­hajtását 3 évi próbaidőre fel­tételesen felfüggesztette. Há megnézzük Sztojka La- josné bűnlajstromát, amely szerint 1950-ben csalásért 3 hónapi, 1951-ben lopásért 4 hónapi, 1953-ban csalásért 4 hónapi, 1956-ban csalásért 1 évi börtönbüntetést kitöltött már, megállapíthatjuk, hogy visszaeső, megrögzött bűnöző, de erre mutat az a körülmény is, hogy még a bírósági tár­gyaláson is azt állította, hogy tenyérből tud jósolni, s jós­lással kapcsolatos csalások va­lóságos rögeszméjévé váltak. Ez ,a' tudománya azonban cser­benhagyta, amikor a tárgyalást vezető dr. Kósá Lajos járás­bíró azt ' kívánta vele megjó­soltatni, hogy milyen mértékű szabadságvésztés-lDÜntetést kap. I tt is beigazolódott annak a régi közmondásnak az igazsága, hogy: alkalom szüli a tolvajt. Mert ha nem akadna még ma is nagyszámban ma­radi, hiszékeny, babonás em­ber, megritkulnának az ilyen- féle csalások is, az ajtaiak, ko­lompárok és sztojkák pedig rá­kényszerülnének a becsületes termelő munkára. lótb. UJiklós t rvisKunmajsa Község njusag- í védelmi bizottsága legutóbbi [ülésén a községben még mindig i előforduló kiscseléd-rendszer ‘felszámolásával foglalkozott. A [bizottság 12 olyan családnál [végzett környezettanulmányt, ;ahol gyermekcselédet tartanak. ■Két esetben felháborító álla­potot tapasztaltak. A gyermek­pásztor a birkák aklában, fer­tőzött helyen alszik, a másik helyen a 12 éves cselédlány a ház körül végzendő munkákon felül köteles egy hétéves nyo­morék gyermeket hordozgatni. A többi helyeken általában elfogadható körülmények kö­zött vannak a fiúk és lányok, akiket' otthoni helyzetük arra kényszerít, hogy maguk keres­sék meg a ruhára valót és a kenyeret. A két nem megfe­lelő, őket mértéktelenül ki­zsákmányoló környezetben levő gyermekeket állami gyermek­otthonban fogják elhelyezni. Az ülés napirendjén szere- pelt a községbe kihelyezett ál­lamilag gondozott ötven gyer­mek ügye is. Amint a bizott- megállapította, a gyermekek kihelyezését nagyobb köíülte- kintéssel kell végezni a jövő­ben. Csak olyan család kaphat államilag gondozott gyermeket, ahol valóban családtagnak te­kintik az árvát és nem csu­pán a tartásdíjra számítanak. A bizottság mozgalmat indí­tott, hogy a gyermeket vállaló családok a tartásdíjat tegyék takarékba. Ha valóban szere­tik a befogadott árvát, úgy a hónapról hónapra felgyülem­lett összeget nekiadják majd, amikor megválik tőlük, hogy a maga lábán járjon. H. J, Kulturális hírek a VIT-ről A berlini Vígopera együttese nevében Walter intendáns, üd­vözlő táviratot küldött a bécsi VIT-hez: »A közös művészi él­mények és az ifjúság nagysza­bású találkozója minden eddigi­nél nagyobb jelentőségű a béke és a 1 népek kölcsönös megértése szempontjából.« * Mario Orosco Rivera, korunk egyik .legkiválóbb festőművésze a Mexikói Képzőművészetek Nemzeti Frontjának képvisele­tében tagja a mexikói VIT-elő- készítő bizottságnak. * Pak Csan Je koreai énekesnő, aki a koreai delegáció. .művész- együttesében a bécsi VIT-en fel­lép, elmondotta, hogy ajz együt­tes osztrák népdalokat is meg­tanult, amelyeket Bécsiben, a zene fővárosában nagy ötömmel fognak előadni. A moszkvai bélyeggyűjtők négy nagyszabású bélyeggyűjte- ménnyel gazdagították a bécsi VIT bélyegkiállítását. Az egyik gyűjteményben szerepelnek azok a bélyegek, amelyeket az eddigi hat Világifjúsági Találkozó tisz­teletére bocsátottak ki. * A skót delegáció képviseleté■> ben Harry McGourke kijelentet- te: »Ismernünk és megérténfink kell egymást, hogy sohase ke­rüljünk szembe egymással a csatatéren: ezért utazunk Becs­be a Világifjúsági Találkozóra.« * Szófiában július 4-től 12-íg ifjúsági spartakiádot rendeztek, amelyen 44 000 fiatal vett részt, — A nagyszabású versenyeken nemcsak sportdicsőséget, ha­nem a VII. Világifjúsági Ta­lálkozóra Becsbe szóló vasúti jegyeket is szerezhettek a fia­talok. . / mányos ismereteket is gyara-! pit. : A csend világával egy mű- j sorban láthatják a nézők az j ugyancsak Cannes-i díjnyertes j francia filmkölteményt: A j Szajna találkozik Párizzsal cím- j mel. Joris Yvens alkotása lírai < hangú képsorokkal örökíti meg j a Szajnapart felejthetetlen kör- j nyezetét, légkörét. Képünk: Jelenet A csend vi- < lága című filmből. A CSEND VILÁGA mindennapos kiadásaik fede­zésére munkájuk arányéban han havonta biztos pénzt kap­nak. . Ugyanakkor ez a mód­szer a vezetőséget is olyan munkaszervezés kialakítására ösztönzi, amely minden tag­nak megfelelő teljesítményt biztosít. Szó sincs persze a munka­egységgel való dobálózásról, sőt! A felhasználást havonta összehasonlítják a tervezettel. Fél év alatt az előirányzott 26 ezerrel szemben 3170 munka­egységet takarítottak meg a tompái Szabadságban, jó mun­kaszervezéssel s a gépek segít­sége révén, de úgy, hogy a gépállomási költség semmit sem szaporodott. Ez a megta­karítás természetesen növeli az egy munkaegységre jutó része­sedés értékét. A szövetkezetben gon­dosan vigyáznak arra, hogy minden beírt munkaegység mö­gött megfelelő teljesítmény le­gyen. A jóváírást nem a mun­kacsapat-vezetők végzik: ők csak a teljesítményt összesítik tagok szerint s külön "normás-“ írja be a járó munkaegységet a . könyvecskékbe. így elkerül­hető a bizalmatlanság, a sze­mélyeskedés, és egyöntetű a számfejtés. A munkaegység­elszámoló beállítása nem jelent külön anyagi megterhelést, mert ő a csapatvezetőknek já­ró munkaegység-kiegészítés fe­lét kapja fizetségül, a közgyű­lés döntése szerint. Ugyanezzel a módszerrel dol­goznak a jánoshalmi. Petőfi Tsz-ben is, ahol a rendszeres előlegosztásnak a, tompáihoz hasonló jó hatása van. Itt 15 forint az egy munkaegységre havonta eső előleg összege. (Ta­valy egész éven át mindössze kétszer osztottak csak.) A szö­vetkezet áruértékesítési tervét | Hasznos folytatása |lett annak a baráti beszélge­tésnek, amit az ősz folyamán |a kiskunhalasi járási pártbi­zottság vezetői az országgyűlési {képviselőnek akkor még csak fjelölt Erdei Ferenc elvtárssal, ía Magyar Tudományos Aka- fdémia főtitkárával folytattak, fszóbakerült a járás termelő- | szövetkezeteinek helyzete, po­litikai és gazdasági megszilár­dításuk legjobb módszerei, jö- fvedelmezöségük emelése stb. A Xpártbizottság a rendszeres mun- f kaegység-előleg osztást és az ♦ áruértékesítés problémáinak megoldását tartotta elsősorban fontosnak. Erdei elvtárs e be­szélgetés során segítséget ígért a maga és az. Akadémia mun­katársai részéről s az ígéretet hamarosan tett követte. Az Akadémia mezőgazdasági üzem­tan! intézetének háromtagú brigádja a tél folyamán hosz- szabb időt töltött a járás há­rom tsz-ében: a tompái Sza­badság-bán, a jánoshalmi Pe- tőfi-ben és a borotai Vörös Októberben. Részt vettek a tervkészítésben, javaslatokat tettek a munkaszervezésre vo­natkozóan, elkészítették szá­mukra a munkaegység-felhasz­nálási, valamint bevételi—ki­adási tervet havi, illetve ne­gyedévi bontásban s ezek alap­ján javasolták a tsz-vezetősé­geknek a rendszeres, havi kész­pénzelőleg osztás bevezetését. A termelőszövetkezetek párt- szervezetei taggyűlésen tár­gyalták meg a javaslat meg­valósításához szükséges tenni­valókat, majd a közgyűlés elé vitték. Az erős, tevékeny párt- szervezeteknek, s a kommunis­ták kezdeményező példamuta­tásának oroszlánrésze van . ab­ban, hogy a javasolt módsze­rek teljes sikert értek el mind­három tsz-ben. ,<1 tompái Szabadság' Tsz-ben minden hónap 15-ig 10 forintot fizetnek ki előleg­ként az előző hónapban telje-: sített munkaegységekre. A ; szükséges összeget tejből, hízott j állatokból és a kertészetből te- ! remtik elő. A rendszeres elő- j legosztás igen megnövelte a tagok kedvét, legjobb módja a < munkafegyelem megjavításé- i nak. Az említett tsz-ekben .nem 1 túlozzák el a háztáji gazdaság i jelentőségét, hiszen a tagok J

Next

/
Oldalképek
Tartalom