Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekí A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA KIV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ara 50 fillér 1959. JÜLIUS 11, SZOMBAT Korszerűbb Készül a porszívó népművelés Egyre több művelődési intéz­ményt hoznak létre megyénk falvaiban is, a lakosság együt­tes erőfeszítésével, községfej­lesztési alapokból. Általánossá vált falun is az az igény, hogy meg kell teremteni a kulturá- lódás alapvető feltételeit, lehe­tőséget kell biztosítani az ön­tevékeny művészeti munkára, tanfolyamok, előadások rende­zésére és nem egy helyen fa­lusi klubok létrehozására is támadtak már az igények. — Mindez egymagában is szük­ségessé tenné, hogy beszéljünk a népművelés technikai felté­teleiről, azoknak az alapvető adottságoknak megteremtésé­ről, amelyek valóban szemlé­letessé, tartalmasabbá és kor­szerűbbé tehetik a sokágú nép­művelési munkát. örvendetes, hogy ezt a szük­ségletet egyik járásunkban már fel is ismerték. A Bajai Járási Tanács már az év ele­jén hozott egy határozatot ar­ról, hogy felül kell vizsgálni a népművelési munka technikai színvonalát és erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a járás minden népművelési intézmé­nye rendelkezzék a legszüksé­gesebb technikai segédeszkö­zökkel, amelyek megkönnyítik és sokoldalúbbá teszik a mű­velődési házalt, művelődési ott­honok munkáját és hasznossá­guk mellett bizonyos vonzó­erővel is rendelkeznek. Két fontos probléma merült fel. Az egyik az, hogy különö­sen új művelődési házaink épí­tése közben foglalkoznak-e vagy sem a célszerűség köve­telményeinek megvalósításá­val, olyan színpadokat, néző­tereket, klubhelyiségeket, szak­köri szobákat építenek-e, illet­ve terveztetnek-e, amelyek minden igényt kielégítenek. Már meglevő művelődési ott­honaink és házaink egyrésze sajnos nem felel meg minden­ben ezeknek a követelmények­nek és a fő ok nem az anyagi eszözök szűkös volta hanem a hozzáértés, a szakszerűség hiánya a tervezésben. Ezért lehet őszinte örömmel üdvö­zölni a Művelődésügyi Minisz­tériumnak azt a törekvését, hogy gyűjteményes formában adta ki különböző befogadóké­pességű művelődési házak irányterveit. A másik fontos és ezzel ösz- szefiiggő probléma a technikai segédeszközök beszerzésének szükségessége. Itt ismét a ba­jai járásra kell hivatkoznunk, ahol a tanácshatározat előírja, hogy a jól működő művelő­dési otthonhoz hozzátartozik a rádió, a televízió, a lemez­játszó, a vetítőgép vagy éppen az agregátoros kismozi. Helyes lenne, ha többi járá­saink is követnék ezt a pél­dát és felülvizsgálnák ezt a fontos és korunk felvetette művelődési problémát, mert ez­zel korszerűbb tanulási, szóra­kozási lehetőségeket tudnak te­remteni látogatóiknak falusi intézményeink, és a technika — úgy hisszük joggal — fontos segítőtársaként vonul be falusi jés városi kulturális életünkbe. Országos jelentőségű kezdeményezés a bácsalmási járásban A KÖZSÉGFEJLESZTÉS igen népszerűvé vált a bácsalmási járásban. A lakosság jól látja, hogy a falu és a város közötti különbség megszüntetése akkor haladhat nagyobb léptekkel előre, ha ezért áldozatot is hoz. Az eddigi eredmények arra bátorították a járási ta­nácsot és a Hazafias Népfron­tot, hogy »Ahány ház, annyi vállalás« címen mozgalmat in­dítson a községfejlesztési fel­adatok minél sikeresebb meg­valósítására. Az elmúlt négy év alatt, 1955-től 1958-ig 323 ezer forint értékű társadalmi munkát vég­zett a lakosság a járásban. Most egy év alatt vállaltak csaknem ennyit. 1959-re a köz­ségfejlesztési alapra 7 529 400 forintot szavaztak meg. Ebből társadalmi munkát 284 200, s helyileg feltárt anyagot 395 ezer forintban irányoztak elő. Ilyen körülmények között ve­tődött fel — először Tata­háza termelőszövetkezeti köz­ségben — az a gondolat, hogy községfejlesztési versenyt kez­deményeznek a tervezett léte­sítmények határidő előtt törté­nő megvalósítására, a társa­dalmi munka legmagasabb szintjének elérése és a helyi anyagok gazdaságos felhaszná­lása érdekében. A VERSENYFELTÉTELEKET a járási tanács és a Hazafias Népfront az alábbiakban szab­ta meg. A pártkongresszus időpont­jáig a községfejlesztési alap bevételi tervét 95 százalékra, a befolyt összeg felhasználását 90 százalékra teljesítik, A be­tervezett helyi anyag értékét 75 százalékkal növelik, ezzel csökkentik a központi anyag­keret igénybevételét. A létesít­mények 40 százalékát házi ke­zelésben végzik el, s vállal­ják, hogy a tervezett társadal­mi munka értékét 100 száza­lékkal túlteljesítik, A tanácsok műszaki előadói hetenként egyszer valamennyi épülő lé­tesítményt egy alkalommal műszakilag felülvizsgálnak. A társadalmi munka nagyobb megbecsülése érdekében a je­lentősebb létesítményekre em­léktáblákat helyeznek el, s a jó munkát végzőknek emlék­lapokat adnak. A létesítmé­nyek szocialista megóvásával megbízzák az illető körzeti ta­nácstagot. A községi népfront­bizottságok feladatává tették, hogy a pártkongresszus ide­300 000 fiatal barack fáról szedik az első termést megyénkben Világhírű barackosainkban 300 000 fiatal fa hozta az első termését az idén. Az állami gazdaságokban 150 hold új telepítésű barackos fordul termőre. A kitűnő termés nagy részét az állami gazdaságok közvetlenül a külföldi piacokra küldik. A termelő- szövetkezetek és az egyéni termelők áruit a földművesszövetke­zetek veszik át. A korai kajsziból már eddig több mint 2000 mázsát vásároltak fel, melynek jelentős részét exportálták, Naponta két-három vagon zamatos barackot indítanak útra megyénk területéről Európába és tengeren túlra. Gyűlik a gabona megyénk raktáraiban — már vásárolják as új kenyérnekvalót jéig összegyűjtsék a lakosság igényeit, amelynek alapján összeállítják az 1960. évi köz­ségfejlesztési terveket. A VERSENY időközönkénti értékelésére felkérték a megyei tanács végrehajtó bizottságát. Kelemen János a szakma régi mestere. Harmadik éve dolgozik a Bajai VillamosiparJ Gyárban. Amint képünk is mutatja, e fejlődő bajai üzem egyik közkedvelt gyártmányá­nak, a háztartási porszívónak a szerelésével foglalkozik. A pártkongresszus tiszteletére in­dított versenyben Kelemen Já­nos is részt vett. Rendszere­sen 115—120 százalékra telje­síti tervét. Sajtótájékoztató a MEK-nél Kidolgozzák a gyümölcs- és zöldségtelepítés tervét Csütörtökön a fővárosi lapok, az MTI és a Rádió munkatár­sainak a zöldség és gyümölcs termelésével valamint felvá­sárlásával kapcsolatos tájékoz­tatására a SZÖVÉRT sajtófo­gadást rendezett Kecskeméten, a MÉK-nél. Hegedűs Tibor elvtárs, a SZÖVÉRT igazgatója ismertet­te megyénk homoki szőlő- és gyümölcstermelésének lehetősé­geit, jelentőségét. Megemlí­tette, hogy a háború alatt ba­rackosaink nem kis része el­pusztult, az utóbbi négy évben azonban mintegy 10 ezer hol­don 650 ezer kapszibarackfát telepítettek, A Bács megyei sárgabarack háromnegyed része exportra kiválóan alkalmas; külföldi keresettségét az okozza, hogy ízre, zamatra, színre megelőzi az olasz és spanyol barackot is. Ugyanakkor nagy előrehala­dás tapasztalható a paradi­csom, hagyma, uborka és az új zöldségkultúra, a spárga ter­mesztésében is. Baj azonban, hogy zöldségfélékből kevés ko­rai fajtával tudunk a világ­piacon megjelenni, de paradi­csomból — kutatóink kísérle­teinek eredményeképpen — már sikerül a bulgárokéval egyidőben érőt, s vitamindú- sabbat termeszteni, Mind a gyümölcs, mind a zöldség termesztésének fellen­dülése kormányunk helyes ár­politikájának köszönhető; egy­részt ösztönzi a termelőt, más­részt a fogyasztó dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja. A szállítással kapcsolatban is javulás tapasztalható az el­múlt évekhez viszonyítva; a zöldség és gyümölcs belföldi forgalmának több mint a felét megyénkben tehergépkocsikon bonyolítják le, ami biztosítja, hogy minél több friss áru ér­kezzék a piacra. Részt vett a tájékoztatón Sarok Antal elvtárs a megyei tanács vb-elnökhelyettese is, aki hozzászólásában megem­lítette hogy most dolgozzák ki a gyümölcs- és zöldségtelepí­tés további tervét. Ami a sző­lőt illeti, a legjobb csemege­fajták termesztésére kell rá­adnunk s nem szabad elhanya­golnunk a csonthéjas gyümölcs* a dió, mogyoró termesztését sem, Probléma még a zöldség és gyümölcs termesztésénél* szállításánál a technikai fel-i készültség, a hűtőházak, szál-1 lítóeszközök hiányossága. a szakemberrel sem rendelkezünk a szükséges mértékben. A tájékoztató után a sajtó képviselői ellátogattak Kerek­egyházára az ottani földműves­szövetkezet barackfelvásárló telepére, majd megtekintették a kecskeméti Üj Tavasz Tsz kertészetét és a Mathiász Já­nos Tsz szőlészetét. Végezetül a MÉK I-es számú kecskeméti telepén az exportra kerülő ba­rack csomagolását szemlélték meg. WVWWWVWWN^VWWVWWWWW Molnár Frigyes elvtárs Pálmonostorán Megyénk szántóföldjein gyors ütemben halad a kenyérnekvaló betakarítása. Különösen a ter­melőszövetkezetekben előreha­ladott a munka. A fülöpszállási Kossuth Termelőszövetkezetben már befejeződött az aratás, s ezenkívül számos közös gazda­ságban rövidesen végeznek a búza betakarításával. A nagy munkában az utóbbi évek leg­jobb teljesítményét érték el a gépállomások. A kombájnokon kívül az aratógépek egy része már 20—30 holddal többet ara­tott le, mint amennyi eredeti terve volt. Az aratógépkezelők versenyében a Kiskőrösi Gépál­lomás legjobb traktorosa, Amb­rus István vezet, aki már több mint 200 holdról vágta le a ga­bonát. Számos termelőszövetkezetben megkezdődött a cséplés. A dús asztagok mellett 50 cséplőgép dolgozik. A tarlókról a lovas­fogatokon kívül a gépállomások vontatói hordják szérűre a ga­bonakereszteket. Gyűlik a gabona a termény­forgalmi vállalat raktáraiban is. Naponta búzával megrakott va­gonok szállítják az új búzát a malmokba. A termelőszövetke­zetekből Gara, Hildpuszta, Ba­ja, Bácsalmás állami gazdasá­gaiból eddig már 80 vagon bú­zát vett át a terményforgalmi vállalat. A bajai Vörös Fény Terme­lőszövetkezet kombájn segítsé­gével befejezte 103 hold őszi árpája aratását, s hozzákez­dett a 203 hold búza betakarí­tásához. Termésátlagai jóval felülmúlják a tervezettet: ár­pából a tisztított mag mennyi­sége eléri a 'holdanként! 17 Csütörtökön a pálmonostori Béke Termelőszövetkezetben Kiszely István, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság el­ső titkárának kíséretében lá­togatást tett Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára. Szeri István elvtárs, a termelőszövetkezet mázsát, búzából pedig legkeve­sebb 15 mázsát várnak. A termelőszövetkezet 160 mázsa tavaszi árpát és 500 má­zsa búzát értékesítési szerző­déssé] kötött le, s cséplés után nyomban szállítja az állami magtárba. elnöke, beszámolt a szövetke­zet ez évi eredményeiről és á vendégeknek bemutatta a gaz­daságot. Különösen figyelmét érdemlő volt az új, 1200 dara­bot nevelő kacsatelep, a saját építésű baromfiól, amelyben 2000 darab csirke nevelkedik és még további 3500 darab ne­velését tervezik. A szövetkezet gazdasági megerősödését szol­gálja az öntözéses kertészet, a sertésállomány felújítása, és az a terv is, hogy még ebben az évben a rendelkezésre álló épületek közül egyikben tojó­telepet létesítenek. A látogatók elégedetten állapították' meg, hogy a termelőszövetkezet tag­ságának szorgalmas munkája nyomán jól gazdálkodnak, ami­nek egyik jele az is, hogy az aratási munkákat már teljes egészében elvégezték. 660 mázsa gabonát ad el az államnak a bajai Vörös Fény Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom