Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-09 / 159. szám
1559. július 9, csütörtök 8. oldal Bővül a forgalom, szűkül a helyiség takarékpénztárainkban "• Megyénkben is egyre nagyobb méreteket ölt a takaré- kóssági mozgalom. A múlt évi B2 millió forintos betétállo- ■mányemelkedés után tovább növekedett a betétek összege, s jelenleg már eléri a 120 millió forintot. Különösen jelentős ez a szám, ha összehasonlítjuk az 1955. évivel, amikor a megye megtakarítása 18 millió forint Volt. Ma a takarékbetéttel rendelkezők száma megközelíti a 60 ezret, a Kölcsönös Segítő ‘Takarékpénztárak száma pedig 111. Ez utóbbiak csaknem 11 ezer tagja 653 ezer forintot tesz félre havonta. A betétállomány növekedésével együtt fejlődött az OTP fiókjainak forgalma. Az OTP kecskeméti kirendeltségét naponta 5 - 600 ügyfél Is felkeresi betételhelyezés, pénzfelvétel, vagy hitelkérés Önkiszolgáló holt nyílt Solton A Solti Földművesszövetke- eet 6. számú vegyes- és élelmiszerboltját önkiszolgálóvá alakították át. Ez az első ilyen jellegű üzlet Solton. Az egy (heti forgalomból megállapíthatóan — bár a vásárlóközönség még nem szokott hozzá a praktikus és időt megtakarító beszerzéshez — az üzlet forgalma erősen megnövekedett. Céljából. Az ügyfelek jobb kiszolgálása, s a megnövekedett feladatok ellátása érdekében fokozatosan növelni kellett a takarékpénztári dolgozók létszámát. A kecskeméti OTP fiókjában négy évvel ezelőtt 28 dolgozó intézte a betétesek és hitelkérők ügyeit, jelenleg már 42-en is csak megfeszített munkával tudják ellátni a megnövekedett forgalmat. S bár a létszám növekedett, ezzel arányban azonban nem bővültek az OTP helyiségei. A helyhiány és zsúfoltság ma még nagymértékben akadályozza a munkát, amit gyakran szóvá is tesznek a kecskeméti, vagy más vidék) lakosok. Ügy értesültünk, hogy a jövőben ezen is tudnak változtatni a tanács segítségével. Kecskeméten a városi tanács a lakosság és a takarékpénztár többszöri kérésére elhatározta, hogy megszünteti az Állami Biztosító és az OTP kényszerű »társbérletét«, s az Állami Biztosítónak többszöri csere útján a Rákóczi út 20. szám alatt alakít ki megfelelő irodahelyiségeket, míg az Állami Biztosító jelenlegi helyével bővül az OTP irodája. De nemcsak a megyeszékhelyen — a járási székhelyeken is helyiségproblémákat okozott a takarékbetétesek számának, valamint a hiteligénybevevőknek nagyarányú megnövekedőWWW^WS^WWWWWWVW/VWWVVVWWWVWWVWWWWWWVWVS^WWW se. Kiskőrösön a megyei tanács igazgatási osztálya sietett a Takarékpénztár segítségére, s remény van arra, hogy helyiség- cserék révén nagyobb irodahelyiséghez jut a Takarékpénztár kiskőrösi fiókja is. Hasonló a helyzet Lajosmizsén, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán is, ahol a kisebb ügyfélforgalomra méretezett helyiségekben már nem tudják lebonyolítani a szinte rohamléptekkel növekvő forgalmat. A »nép bankjához« bizalommal forduló megyei lakosok kérése, hogy mindezekben a városokban a lehetőségekhez képest juttassák nagyobb helyhez a Takarékpénztárakat. A megoldás sürgős annak érdekében, hogy gyorsan és akadályéit nélkül intézhessék a dolgozók ügyeit. Első: a társadalmi érdek Tanulságos vita alakult ki a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Arról vitatkoztak: levágjunk-e 1500 darab fajtiszta baromfit, kipusztítsuk-e az egy esztendős törzsállományt, vagy pedig a »ráfizetést« válasszuk? Az állami gazdaságok bugaci baromfitelepéről a másfélezres szép baromfi törzsállományról van szó. Ismeretes olvasóink előtt, hogy ott évek óta szép eredménnyel folyik a nagyüzemi baromfit-enycsztés. Az épületek, berendezések sok pénzbe kerültek annak idején államunknak. Most azonban úgy számolgatják a szakemberek, hogy Bugac nem megfelelő hely a baromfitenyésztésre, mivel az állatok takarmányát más- honnét kell odaszállítani. Alkalmas vagy nem, ez a dolog csak az egyik, s nem is a leglényegesebb oldala. Nem erről folyt a vita. A jogos méltatlankodásokat és a bíráló megjegyzéseket az váltotta ki, hogy az állami gazdaság most vágóbaromfinak akarja eladni az egyesztendős gyönyörű fajtiszta baromfiállományát, mivel így 3 forinttal többet kapna kilójáért, mintha, törzsállományként adná át valamelyik termelőszövetkezetnek. Joggal tehették fel a kérdést: a 3 forintos' kilónkénti haszon a fontosabb, vagy az, hogy végre megteremtsük megyénkben is a modern barom* íinevelés alapvető feltételét, a fajtiszta törzsállományt? Nyilvánvaló, hogy a 3 forintos haszon — egyenesen pazarlas ebből a szemszögből. És ezt a kérdést más szemszögből nem lehet nézni, csakis az össztársadalmi érdek szemszögéből. Amennyire helyes és üdvös törekvés tehát, hogy állami gazdaságaink a nagyobb jövedelemre, a gazdaságos termelésre fordítják fő törekvéseiket, annyira elítélendő, ha ezt a társadalmi érdekek rovására próbálnák megoldani. P. L, Kísérletek a legmegfelelőbb homoki vetésforgók megállapítására Befejeződtek a karbantartási munkák a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalomban. Frissen meszelve, ragyogó tisztán, kijavított szitákkal, újra rovátkolt hengerekkel várják a gabonát. Felkészültek arra, hogy ha kell, három műszakban napi hatszáz mázsát őröljenek. Kongresszusi vállalásukhoz híven egyre javuló minőséggel, (Foto: Pásztor) Mint korábban közöltük, a Bács megyei Talajvédelmi Bizottság június 25-én ülésezett, amelyen Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője, tudományos kutató, a homoki vetésforgók talajvédelmi szerepéről tartott előadást. Megemlítette, hogy a Duna— Tisza közi homoktalajok legmegfelelőbb vetésforgó rendszerei még nincsenek kidolgozva. Az intézetben ezért 1952 őszén saját kezdeményezésből homoki vetésforgó elő- kísérletekhez fogtak.. Ezek célja az egyes növényfajok termelési és termőképességi viszonyainak, előve temény értékének és a vetésforgóba való beilleszthetőségének vizsgálata. A hat gazdasági év alatt meszes futó-, az úgynevezett lepelhomokos talajú parcellákon végezték a kísérleteket és sok értékes adathoz jutottak. Elsősorban a zöldtrágya-növé- nyeket, a zöldtrágyázás módját, a zöldtrágyázás évében a terület másodnövényekkel való hasznosítását és a homoki takarmánytermesztés kérdéseit vizsgálták, részben mór vetésforgók keretében. A legmegfelelőbb zöldlrá- gya-növénynek a szöszös- biikköny és az áttelelő fehér virágú somkóró bizonyult. legjobban szerepelt a nyári burgonya és a paradicsom. Kielégítő termést adott a rövid tenyészidejű kukorica is. A kísérletek szerint legjobban akkor volt kihasználva a zöldtrágyázás éve, amikor a szőszösbükkönyös rozsot és az áttelelő fehér virágú somkórót zöldtakarmánynak lekaszálták és a területet azonnal felszántva hasznosították másodterményekkel. E módszer üzemi kipróbálását ez év őszén megkezdik az intézet gazdaságában és a városföldi, valamint tajói állami gazdaságban. A tulajdonképpeni vetésforgó kísérlet ebben az évben kezdődött, 300 parcellán 21 vetésforgót négy sorozatban vizsgálnak a modern kísérletezés követelményeinek megfelelően. A három- és négysorozatos vetésforgók többek között két fő kérdésre adják majd meg a választ — miután tartamkísérletekről van szó, nem 1—2, hanem — 10—12 év múlva: milyen zöldtrágyákat és hogyan illesszenek vetésforgóba, valamint hogyan érvényesülnek a homokon a műtrágyák? Az előbbivel kapcsolatban a szöszösbükköny, a somkóró és a napraforgó zöld* trágya hatását vizsgálják. Döntő a szöszösbükköny és a somkóró alászántása, illetve fel* takarmányozása esetén Jelentkező tartamhatás vizsgálata; A műtrágyák hatását az istállótrágyához és a zöldtrágyához viszonyítva és azokkal kombinálva vizsgálják. A végleges vetésforgó kísérletek megkezdése előtt — tekintettel a nagyfokú talajheterogenitásra — két évig vakkísérleteket és talajvizsgálatokat is végeztek. Ennek alapján tudták az összehasonlítandó vetésforgókat megközelítően azonos termelőképességű parcellákra elhelyezni. A homoki vetésforgó elő- és a végleges kísérlete során mindig messzemenően szem előtt tartották a talajvédelem, főleg a szélvédelem kérdéseit. Az olyan vetésforgókat, amelyeknél a kritikus szélveréses időszakban nem volt növényzettel vagy más módön fedett és védett a homok az elhor- dástól, s a növényzet a homokveréstől, eleve kikapcsolták a kísérletezésből. A s2éi ugyanis a fedetlen, védelem nélküli homoktalajt 10 cm mélységig is elhordja, másutt viszont a homokfúvás betemeti a növényeket. Megyénkbeli úttörők is szerepeltek a csillebérci kulturális versenyen A közelmúltban zajlott le a csillebérci úttörőtáborban az ország minden részéből össze- sereglett úttörők kulturális versenye. Örömmel hallottuk a hírt, hogy a versenyen jól szerepeltek a Bács megyei úttörők is. Ezt bizonyítja, hogy a külföli vendégek fogadtatására rendezett műsorban két önálló számmal szerepeltek a Bács megyeiek. Ebben a műsorban szerepelt Kuluncsich Tibor bajai és Tamaskó Teréz bátyai úttörő. Kuluncsich pajtás Bartók népdalfeldolgozást és Beethoven esz-dur bagatelljét játszotta zongorán, a bátyai kislány pedig népdalokat énekelt, melyet a rádió munkatársai magnetofonra is felvettek. A külföldi vendégek fogadására rendezett változatos műsorban egyébként a népmeséktől kezdve Anna Frank naplójáig igen széles volt a kis előadóművészek repertoárja. Pankovics József Lesz-e kendenrágó kombájn? KI TUDJA JOBBAN? — De hát miért most? — Fáj a fejem, a hátam, lázas is vagyok — biztosan idegkimerülésem Van, vagy legalább is súlyos tüdőgyulladás. .. — Szó sincs róla — magyarázom —, csupán múló influenza az egész. — Legyen türelemmel, szedje pontosan a gyógyszereket — de ismét szavamba vág a beteg, fennkölten hangoztatva, hogy ő is ért annyit az orvostudományhoz, hogy megítélje, mi baja van... No, lám az effajta »felvilágosult- ság« is jár néha annyi bajjal, mint a teljes tudatlanság. .. S ennek többnyire az orvosok érzik » súlyát! vizsgálni. Pillanatnyi tétovázás után bele is egyezett, de amikor közöltem vele, hogy most súlyos mandulagyulladása-van — s míg az el nem múlik nem kerülhet sor az operációra, — őszintén felháborodott és semmiképpen nem lehetett elhitetni vele, hogy én a javát akarom! Arra hivatkozott, hogy hallgatott ő már nem egy orvosi előadást, nem lehet őt félre vezetni ilyen gyermekmesékkel... Mire nagynehe- zen megnyugtattam, nyílt az ajtó, s egy influenzás beteg félig könyörögve, félig követelőzve adta tudtomra, hogy kórházba szeretne vonulni — egy hetes kivizsgálásra. Sohasem vplt nehezebb dolog igazságot tenni, mint manapság az orvosok és a betegek közötti — néha nem épped szolid — vitákban. Egy kiváló vidéki orvosismerö- söm mesélte el a következő történetet — mely híven igazolja az előbbi »•tényállást-«. — Egyik nap fel- dúltan és a fájdalomtól elgyötörtén nyitott a rendelőmbe egy középkorú paraszasszony, s kijelentette, hogy azonnal kér egy kórházi beutalót, mert ki akarja operáltatni a manduláját. — Nem akartam megsérteni, előzékenyen hellyel kínáltam, s mondom neki, hogy előbb én Is meg akarom ! Dusnok és Fájsz község ken- 'dertermelői nevében, valamint a dusnok] Petőfi, a Munkás- Paraszt és a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetek vezetői és tagsága kérésére szedetném megtudni a Gépállomások Igazgatóságától, lesz-e a két község 328 kát. hold kender vetésének levágására kendervágó kombájn? A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy nem! Ugyanis sem a dusnoki, sem pedig a kalocsai gépállomások nem kaptak kendervágó kombájnt. Nem tudom, milyen az elosztás, de furcsa dolognak tartom, hogy a kalácsai járás összesen 20 ka- tasztrális hold lenterméséhez lennyűvő gépet kapott a Dusnoki Gépállomás. Ezért tartom jogosnak a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők panaszát, mert a rostkender éppen 308 holddal több mint a len, amihez jobban szüksége« a gépi munka. Fekete Sándor levelező ! A nyúlszapuka és az egynyári [fehér virágú somkóró csak jobb vizgazdálkodású vagy kö- töttebb talajokon jöhet kivételesen számításba. A szöszösbükköny magtermelés jó módszerének bizonyult a rendes sűrűségű rozs vetőmagja közé katasztrális holdanként 5—10 kilogramm szöszösbükköny-mag keverése. A szöszösbükköny-sarjú nem adott kielégítő magtermést és utóhatása sem volt megtelelő. Az áttelelő fehér virágú somkóró legmegfelelőbb vetésmódjának a ritka rozsra ko-^ rán tavasszal való rávetés bi-1 zonyult. A kísérletek során tanulmányozták a különböző hüvelyesek, a kobakosok, a cirokfélék és egyéb kalászos, takarmány-, s ipari növények termesztésének lehetőségeit,' terméseredményeit. A különböző másodvetési lehetőségek vizsgálatánál megállapították, hogy a kalászosok tarlójába . vetett korai barna cukorcirok és az édes szudáni cirokfű termesztése rosszul sikerült. A magnak termelt köles ugyanott jobb volt mint a pohánka. A zöldtrágyázás évében termelhető másodnövéuvek közül
