Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959, július 5, vasárnap 8. oldal Idén 613 OOO forintot fordítanak községfejlesztésre Nemesnádudvaron . (Községi tudósítónktól.) A Nemesnádudvari Községi Tanács legutóbbi ülésén meg­tárgyalta a tűzoltóparancsnok beszámolóját, majd foglalko­zott a község közbiztonsági helyzetével. A tanácsülés di­cséretben részesítette Kishegyi Simon tűzoltóparancsnokot és a testület valamennyi tagját, több éves kimagasló munká­jukért. A tanácsülés határoza­tot hozott, hogy a tanácstagok kisgyűléseken ismertessék a község lakóival a legfontosabb tűzrendészeti szabályokat. Második napirendi pontként meghallgatta a tanácsülés a sükösdi rendőrőrsparancsnok beszámolóját, örvendetes, hogy az ifjúság viselkedésében nagy javulás mutatkozik a múlt évekhez viszonyítva) Határo­zat született arra is, hogy a községben iskola és útkanyar jelző táblákat állítanak fel, A végrehajtó bizottság el­nöke ezután ismertette az 1959. évi jóváhagyott községfejlesz­tési tervet, amely a megyei tá­mogatással együtt összesen 613 ezer forint) Dolgozik a felsőszeníiváni gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság (Községi tudósítónktól.) Az ifjúság nevelésének hely­zetét tanácsülésen tárgyalták meg Felsőszentivánon. A ta­nácsülés a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság munkáját tár­gyalva megállapította, hogy az elmúlt félévben az ifjúság ne­ígéret van, betongyám nincs! Azon dolgozunk, hogy min­den faluba és minden házba be legyen vezetve a villany. Ezt a törekvést azonban nem egyszer több minden keresz­tezi. Nem egyedülálló eset Solton az, hogy egy-egy beton­gyám miatt nagyon sokáig nem lehet a házba a villanyt be­vezetni. Állításomat egy pél­dával igazolom. Dómján István Bolti lakos felkereste az Áramszolgáltató Vállalat helyi megbízottját és felvilágosítást kért a villany bevezetésére vonatkozólag, Ké­résére elmondták, hogy egy betongyámot kell szereznie, s bevezetik a villanyt. Dómján István 1959. január 28-án leve­let írt a DÁV-nak, ahonnan azt az ígéretet kapta, hogy az első negyedév végéig megkap­ja a szükséges betongyámot. Mondani sem kell, az ígéretet nem tartották be. A második negyedév elején újra érdek­lődött, amikor azt a választ kapta, hogy rövidesen egy va­gon betongyám érkezik a köz­ségbe, amelyből majd részesül. A híradás igaznak bizonyult, de ebből sem kapott. Embe­rünk türelmes volt, s újból irt levelet. Harmadszorra szin- tén megígérték neki, de azóta is hiába várja a betongyámot, az csak nem érkezik meg. Ügy velem, ha a dolgozók í kérését ilyen módon »teljesi- I tik«, akkor Dómján Istvánnak még sokáig petróleumlámpával kell világítania, Szalai Sándor levelező velésében szép eredmények szü­lettek. Megszűntek túlnyomó többségében az esti csavargá­sok, s kiskorúakat nem lehet már a kocsmában látni, mint ezelőtt gyakran előfordult. A tanácsülésen a gyermek­es ifjúságvédelmi bizottság ja­vaslatot tett két kiskorú állami gondozásba vételére, mivel e kiskorú gyermekek erkölcsi ne­velése a szülői háznál nincs biztosítva. Csávoly megtörte a jeget Á kiskereskedelmi üzletháló­zat különösen az elmúlt két évben — örvendetesen fejlődött a bajai járásban. Ez a bolti kis­kereskedelem terén elsősorban a vegyesboltok kapacitásának növekedésében, a vendéglátó iparnál pedig új egységek léte­sítésében mutatkozik meg. A legutóbbi hetekben 2 önki­szolgáló élelmiszer bolt nyílt Csávolyon és Vaskúton s az idén előreláthatólag újabb 4—5 bol­tot alakítanak át. A csávolyi jó példa megtörte a jeget. Legyőz­te az eleinte mutatkozó ellen­állást, hiszen a tények bebizo­nyították, hogy az önkiszolgáló rendszer óriási fölényben van a hagyományos eladási formával szemben. Helyes törekvés az italboltok fokozatos átalakítása is csalá­dias jellegű kisvendéglőkké. A földművesszövetkezetek arra tö­rekszenek, hogy a járás közsé­geinek többségében az italbol­tok rendszeresen árusítsanak meleg ételt is. Ez igen komoly előrehaladást jelent majd a fa­lusi vendéglátóipar kulturáltsá­gának emelését illetően­Száműzzék az LLlat&t! Mindegy melyik irányból ér­kezik a sétáló a kecskeméti Gáspár András utcai virágüz­let elé. Mindenki — akinek egy kis ráérő ideje van — megáll és gyönyörködik a kirakatban pompázó virágokban. Sok időt azonban nem töltenek a néze- lődők a kirakat előtt, mert a virágok nézése közben — eny­hén szólva — fuliasztó szag te­ríti le a gyanútlan járókelőt Nem találós kérdés, hogy mi­lyen illat az, amitől megfuta­modnak az arrajárók. Trágya­ózon teszi súlyossá a levegőt és a környéken lakók kedélyét. Ugyanis a kecskeméti tanács-« házától alig néhány méterre il­latozik a Községgazdálkodási Vállalat kebelén belül működő köztisztasági csoport istállójából kikerülő trágya. A környéken ' lakók tudják, hogy az egész városrész rende­zésre vár, de nehezen tudják kivárni ezt- A végleges város- rendezésig azzal is megeléged­nének, ha az „illatot” száműz­nék. Helyes megoldás lenne, ha kellő időben elhordanák a trá­gyát Bizonyára az illetékesek is azt válaszolják erre: ez így tényleg megoldható. Zsinkó József levelező ESKÜVŐ UTÁN Kaktuszbirodalomban — Izsákon Nem tudna kölcsönadni egy órára egy szakácskönyvet? Gasdag kertészeti szabadtéri bemutató várja az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóit ' Ez évben szeptember 4—20-a 'között kerül sor a hagyományos Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár megrendezésére. Az idei kiállításhoz, mint fontos esemény kapcsolódik a Nemzetközi Kertészeti Konfe­rencia, amelyet KGST-ben rész­vevő országok rendeznek Bu­dapesten. E konferencia tiszte­letére már készül a kiállítás egyik fontos része, a nagysza­bású kertészeti bemutató, amely előreláthatóan 3 ezer négyzet- méter nagyságú lesz. A bemutatón a konyhakerti zöldség- cs gyümölcstermelés, a kertimagtermesztés, a gyógy- illóolaj és kertészeti ipari nö­vények széles változatának mo­dern termelési módszereit is­merhetik meg a látogatók. 10— 12 négyzetméter nagyságú par­cellákon ültetik el a Multifile Van aki könyvet, bélyeget, gyufacimkét* papírszalvétát gyűjt. Dorogon éppen a napok­ban hirdettek pályázatot: «-Ki­nek van több barátja-« címmel — külföldi képes levelezőlapok gyűjtésére. A különféle, gyűj­tésre alkalmas értékek között gyakran találjuk a pénzt — ám vannak ennél ritkábban előfor­duló gyűjtemények is: például egy — kaktuszgyűjtemény. Tüskés szenvedély Ha akadna még olyan olva­sónk, aki hisz a babonában, mely szerint az a lány, aki e különleges növényfajtát gyűjtö­geti — sohasem megy férjhez — akkor a lányát lebeszélheti ugyan róla, de a fiával — ajánljuk — semmi esetre se te­gye ezt! ö ugyanis minden kép­izeit veszély nélkül hódolhat e í szenvedélynek — éppen ügy 5 mint az Izsáki Állami Gazdaság ♦ könyvelője: Farkas János. Igaz, ♦ már ő is nős ember, sőt család- | ja is van, — s emellett megye- | szerte egyedülálló kaktusz­♦ gyűjteménye. ; — Mikor, s milyen körülmé­I nyele között barátkozott meg az ♦ egzotikus növényekkel? 'I — Hét évvel ezelőtt egy ♦ kecskeméti barátomnál láttam t meg néhány cseréppel. Nagyon | megtetszettek az igénytelensé- I gükben is szép növények, s « kértem belőlük — bár még nem ♦ gyűjtési szándékkal. Ezután ♦ azonban bárhol jártam, egy-egy ♦ addig nem látott fajta annyira $ megragadta figyelmemet, hogy I nem nyugodtam, míg magam- í nak is nem szereztem belőle... t így érett hát szenvedéllyé a ♦ korábbi érdeklődés. De, vajon t hasznos szenvedéllyé?. s mm Kaktusz-gyűjtés mint elvonó-kúra — ami azt jelenti, hogy a kak­tuszok földjét hatalmas üstben valósággal megfőzik; vagy arra az aprólékos munkára, amikor a magról kelt, kukoricaszemnél háromszor kisebb kaktusznö­vendékek százait új, tágasabb ládikákba telepítik. A sok fáradságot azonban gyakran nagy meglepetéssel fi­zetik vissza a kaktuszok. Szinte alig van olyan nap, hogy vala­melyik fajta ne bontana virá­got, — némelyik kétszer akko­rát, mint ő maga. Hány féle kaktuszból áll a gyűjtemény? — Nem tudom pontosan. Már tavaly össze akartam számolni de amikor úgy 500 felé jártam, összekevertem őket. Azóta meg sem próbáltam számolni... — Melyik a legértékesebb fajta? — Van egy szép mamiláriám, aminek nem hiszem, hogy az országban akadna párja. Ezt ezer forintért sem adnám oda senkinek! — S honnan származnak a gyűjtemény ritka példányai? Feladó: az Osztrák Kaktusz Társaság — Észak- és dél-amerikai ma­gokból keltettem őket, — a ma­gokat pedig Ausztriából, Né­metországból és Svájcból kap­tam, az Osztrák Kaktusz Tár­saság közbenjárásával... Végezetül hadd mondjuk még el, hogy a ritka gyűjteménynek gyakran akad csodálója. Nem­csak a környékbeliek közük mert ottjártunkkor például egy Debrecen környéki «kolléga-« fogadására készülődtek az izsá- ki Árpád utca sziklakertesj kaktuszos, új családi villában, * i-ené^= Farkas János néhány évvel ezelőtti történetet mesél el egy kecskeméti vasmunkásról, aki korábban a borospohár gyakori emelgetésében lelte legfőbb szó­rakozását. Nem egy esetben ré­szegeskedésre költötte egész havi fizetését, míg néhányszor meg nem látogatta őt, izsáká kaktusz- «birodal mában«. Azontúl min­dig több időt töltött otthon, el­pártolt az iszákosságtól, — se is kaktuszgyűjtő lett. Nem kel­lene megemlíteni, de tanulság­ként mégis ide írjuk: felesége talán még jobban haragszik ezért, mint az ivásért. Farkas János még ebben a dologban is szerencsés. Az ő mosolygós, kedves felesége még segít is neki, mert hiszen mun­ka az sok van a kis sziklakért óriási és a melegház nagyrészt parányi «lakóival«. Gondolja­nak csak á föld csírátlanítására hazai és külföldi eredetű zöld­ségfajtákat. Csupán cscmegi paprikából 9, paradicsomból 8 uborkából 5 féle fajtát ültetne! el. Az előző évhez hasonlóan a; idén is megrendezik a szőlőter­mesztési bemutatót. Ehhez kap csolódnak majd a szőlőtermesz­tés legújabb gépei, amelyet működés közben mutatják be i szőlőművelés időszerű gépesítő sét. A szabadtéri bemutató leg­impozánsabb része lesz az egy­nyári virágok fajtabemutatója Ismertetésre kerül a hazai vi­szonyok között ajánlható 71 egynyári virágfélének kb- 300— 350 fajtaváltozata. A kiállítás megnyitására az összes egynyár: virág teljes pompájában nyílik » i vesszövetkezetek boltjaiban 5 millió forint értékű szövetke­zeti terméket értékesítettek s ez az idén megközelíti a 20 millió forintot. A ktsz-ek több áruját a földművesszövetkeze­tek úgy viszonozzák, hogy se­gítik a kisipari szövetkezetek nyersanyagén áfását. Az egyes szövetkezeti szek­torok között a gazdasági kap­csolatokon túlmenően egyre jobban szélesedik a kulturális együttműködés is. A közös örömök és gondok összekap­csolják az embereket, Széles ma már azoknak az együtt­működési területeknek a szá­ma, amelyek a termelőszövet­kezeteket, a földművesszövet­kezeteket és egyéb falusi tár­sulatokat a kisipari szövetke­zetek tagjaival és vezetőivel összekovácsolják. A nemzetközi szövetkezeti napon is együtt ünnepel majd valamennyi szövetkezet tagsá­ga, Ünnepük a falvak és vá­rosok gazdagodását, a szépülő életet, a közös munka, a kö­zös gazdálkodás diadalát; Hazánk népe sokat vár a szövetkezetektől és tagjaitól) A mezőgazdasági és földmű­vesszövetkezeti tagolttól azt várja, hogy még több élelmet adjanak a lakosságnak, fej­lesszék tovább a város és a falu közötti termelési és áru- kapcsolatokat. Tőlünk, kisipari szövetkeze­tektől azt várja a lakosság* hogy a részére végzett mun­kák gyorsabban, jobb minő­ségben készüljenek el. Felada­taink tehát nagyok, de bizto­sak vagyunk benne, hogy erőink összefogásával mara­déktalanul megoldjuk őket, E gondolatok jegyében kí­vánok erőt, egészséget a szö­vetkezeti mozgalom tagjainak, a termelő-, földműves- és a kisipari szövetkezeti dolgozók­nak a további sikeres munká­jukhoz, Fekete László* a KISZÖV elnöké 1959* július 5-én Magyar- országon és világszerte immár 37,-szer ünnepük meg a szö­vetkezetbe tömörült milüók a nemzetközi szövetkezeti napot Örömmel és büszkeséggel ál­lapíthatjuk meg, hogy a ma­gyar szövetkezeti mozgalom az ellenforradalom óta eltelt három esztendő alatt jelentős eredményeket ért el* A termelőszövetkezeti moz­galom növekedését mutatja, hogy megyénkben ez évben 82 tsz alakult, 58 ezer hold föld­területtel. Úgyszintén nagy utat tettek meg megyénkben a földművesszövetkezetek is, amelyeknek tagsága közel 10 százalékkal emelkedett ez év folyamán. A földművesszövetkezetekhez és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekhez hasonlóan je­lentős fejlődést értek el az egész világon ismert, a ma­gyar kézművesség hagyomá­nyait őrző és fejlesztő kisipari szövetkezetek. 1958-ban me­gyénk 82 kisipari termelőszö­vetkezete közel 5 ezer dolgo­zóval, 216 miüió forint értékű termeléssel járult hozzá a dol­gozók szükségleteinek kielégí­téséhez. Az össztermelésből több mint 144 millió forint értéket közvetlenül a lakosság számára termeltek; A három szövetkezeti szek­tor talán soha olyan élő, ele­ven kapcsolatot nem teremt­hetett egymással, mint mosta­nában, a párt helyes politi­kája nyomán. Ez a számok tükrében, a kongresszusi mun­kaverseny közel 5 miüió fo­rintos vállalásában is meg­mutatkozik. Ebből az összeg­ből mintegy 2 millió jut a szövetkezeti építkezésekre. A kisipari szövetkezetek nemcsak nagyobb ütemű építkezésekkel sietnek a parasztság segítségé­re, hanem minőségben és vá­lasztékban is egyre javul a falusi lakosság igényeit ki­elégítő árucikkek termelése. Az elmúlt évben a földmű­A nemzetközi szövetkezeti napra

Next

/
Oldalképek
Tartalom