Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

Ämagvap szocialista munkáspárt bags - kiskun MEGYEI LAPJA Hiányzik a cséplőbrigád mentőládája, a fürdőszobában nincs víz A* orvos-egészségügyi szakszervezet vizsgálata Félegybázán és Városf oldom VAKÁCIÓ Az orvos-egészségügyi szak­éi; tervezet területi bizottsága ífszéről megbízott öt tagú bi­zottság egészségügy'! vizsgála­tot folytatok, a Kiskunfélegy­házi Gépállomáson és a Vá­rosföldi Állami Gazdaságban. Az elkészített jelentés alapján a területi bizottság összegezte a vizsgálat eredményeit. A beszámolóban ismertetett vizsgálati jegyzőkönyv meg­állapítja, hogy sok sürgősen pótolandó hiányosság merült fel mindkét helyen. A Kiskun­félegyházi Gépállomáson már az első percekben rossz be­nyomást szereztek: gyalogjárók nincsenek, göd­rös és gazos a telephely, a szerelőcsarnokok vako­latlanok. iA munkahelyeken is sok hiá­nyosságot tapasztaltak. Az 'egyik helyiségben például az i akkumulátor-töltő szabály tala- inul működik, ami komoly bal­eseti veszélyt jelent; a szel­lőztetés hiánya miatt fennáll a savveszély és ez a dolgozók egészségére káros befolyással lehet. Legtöbb helyen hiányos a inentőláda felszerelése is. A cséplőbrigád 56 mentőládája 'közül mindössze 16-ot találtak az előírásnak megfelelően fel­szerelve. Nincs biztosítva a dolgozók tisztálkodási lehető­sége sem. Lényegében ezt a célt egy artézi kút szolgálja, holott a szerelőcsarnokban modern tussoló helyiségek vannak, de a vízhálózat nincs bekapcsolva. Hiányosnak találták az ebédlő egészségügyi felszerelését is, ott is főleg a vízhiány okozza a nehézségeket. A bizottság meglátogatott egy brigádszál­lást Alpár község közelében, de ezt sem találta megfelelő­nek. A gépállomásnak nincs üzemi orvosa, a szükséges ke­zelést a körzeti orvosok vég­zik. Sajnos, az illetékes egészségügyi szervek is elhanyagolták a vizsgálatokat. 1958. és 1959. évre például semmi bejegyzés nem talál­ható az ellenőrző könyvben! Körülbelül hasonló a hely­zet — a vizsgáló bizottság je­lentése szerint — a Városföldi Állami Gazdaságban. Ott pél­dául meglátogattak egy gyü­mölcsöst permetező brigádot, amelynek tagjai — bár védő- szemüveget viseltek, de a többi védőfelszerelésük hiányos, vagy egyáltalán hiányzott. A vízellátás itt már lényegesen jobb; hetente kétszer van me­legvíz, a központi telepen für­dő van, több tussolóval. A munkásszállások is tisz­tábbak, de zsúfoltak. A II. üzemegység munkásszál­lása a legkielégítőbb, mert kö­zel van a kultúrházhoz, ahová á dolgozók esténként vagy he­tenként ellátogathatnak. A vizsgáló bizottság több javaslatot tett a fennálló hi­bák megszüntetésére. A Kis­kunfélegyházi Gépállomás és a Városföldi Állami Gazdaság tárgyaláson jelenlevő igazga­tói elismerték a fennálló hi­bákat és ígéretet tettek, hogy tőlük telhetőén mindent elkö­vetnek — és már eddig is el­követtek — erejükhöz mérten a hibák és hiányosságok fel­számolására; Ehhez azonban szükséges a I felettes szervek segítsége is. — m — (Pásztor Zoitan felv.) Fogadjuk őrökbe az állami gondozottakat A Megyei Gyermekvédő Ott­hon kecskeméti telepe felhí­vással fordul a városok lakói­hoz: vállaljanak nevelésre ál­lami gondozott gyermekeket. Az otthon fokozatosan meg akarja szüntetni a tanyai ne­velőszülők rendszerét, s a vá­rosokban meleg otthont sze­retne biztosítani azoknak a kiscselcd-sorban élő gyerme­keknek is, akik még ugyan nem állami gondozottak, de ke­vés szeretetben volt részük, s rossz anyagi körülmények kö­zött élnek. A nevelőszülőkhöz kiadott állami gondozottakat minden cvben tclikabáttal, két öltöny ruhával, két pár cipő­vel és három váltás fehérne­művel látja cl az otthon, ezen­kívül hároméves korig havi 230, 3—6 éves korig 200 és 6—10 éves korig 160 forint gondozási díjat fizet számuk­ra államunk. Csak kámkulában jó rágondolni... Mióta meteorológiai feljegyzé­sek vannak hazánkban, a leg­nagyobb talajszinti hideget — hivatalos feljegyzések szerint — Kecskeméten mérték 1929. feb­ruár 6-án — mínusz 30 Celsius fokot! Az eddigi legnagyobb hi­deget a talaj felett másfél mé­terre hazánkban, szintén me­gyénkben mérték: 34,1 Celsius Sikeresen védekeztek Alpáron a szőlőmoly eilen (Községi tudósítónktól.) Az alpári szőlősgazdák az idei évben rekordtermésre számíthatnak. A szépen gondo­zott szőlőket szorgalmas mun­kával és időben elvégzett per­metezéssel védték meg a pe- ronoszpóra és a szőlőmoly kár­tevésétől. Fellépett ugyan itt is a szőlőmoly kártevésének veszedelme, azonban a tanács Rgronómusának gyors intézke­dése nyomán Darsinnal per­metezték a megtámadott fürtö­ket, s így sikerült megakadá­lyozniuk a kártevő elterjedé­sé» fokot Baján 1942. január 24-én. Érdemes feljegyezni azt is, hogy 1929-ben az április végéig tartó szigorú tél miatt a tavaszi árpát Mátyás napja helyett (február 24) május 5—6-án vetették csak el. A rengeteg hóié a bekövet­kezett szép meleg napsütéses időkben mégis úgy felhajtotta a vetést, hogy a várakozás elle­nére normális érési" időben vág­ni lehetett a búzát PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun m így 21 Bízót-saga és a megyei tanacs lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Daniéi. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 23-16 Pártépttés es ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 /a Teleton: 17-09 Terjeszti a Magvar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivatalokba! és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Képek a város es járás életéből ^OfklOOOOOOOOOOOOOÓOOOíKlCOóOóOOOóóóOOOOOtóOOOOŐOOOOOOÍKKlóOOOÖOÓOOOÓűOÖ Értékes új lelet a múzeumban Madaras község­ben útépítés közben 1700 éves szarmata sírra bukkantak a Dózsa Termelőszö­vetkezet tanyájának közelében. Benne négy galambtojás nagyságú kalcedon gyöngy, számtalan apróbb gyöngy, ke­cses földpohár, or­sógomb, bronzfibu- la és egy zománco­zott kerekfibula volt, amelyből alig néhány példányt is­merünk szarmata területről. Az orsó­gomb a szövés­Szélesítik a propagandisták sorói Az 1959/60. évi pártoktatési év előkészítéseként a bajai já­rás községeiben elkészítették a munkaprogramokat. Csaknem valamennyi községben folyik már a népnevelők kiválasztása s elkészült a propagandisták névsora; ezek valamennyien olyan elvtársak, akiknek ideoló­giai felkészültsége fejlett s gya­korlati jó munkájuk is közis­mert. A propagandisták sorát különösen az uj termelőszövet­kezetekben szélesítik. Az új ok­tatási idényben a tsz-ekben po­litikai és gazdasági kérdésekről tartanak ismeretierjesztő elő­adásokat s az időszerű kérdé­sekről rendszeres tájékoztatást. Szakképzett vezetőket a tsz-ek élére! A bajai járásban a termelőszövetkezetek szakemberrel való megerősítésében lényeges eredményeket értek el. A 68 termelő­szövetkezet közül 42-ben dolgozik szakember, elnöki vagy agro- riómusi beosztásban. Csupán a kisebb taglétszámmal és terület­tel rendelkező tsz-ekben nincs, önálló szakember; ezeken a helyeken a községi mezőgazdasági felügyelő s az állami gazda­ság szakemberei patronálják a tsz-t. A zsámbéki elnökképző iskolára öt szövetkezeti vezető megy az idén a járásból és 30 könyvelő szervezett oktatása van biz­tosítva. Ifjú vöröskeresziesek jó munkája Rács-Kiskun megyei Nyomda V. Feleló« vehető: Szűcs Béla tgazeató Kösakeialt <= lein IS-Sí 87-U _ A bajai járás ifjúsági vörös­keresztes tagsága az ,elmúlt tanévben eredményes munkát végzett. Az 1662 gyermeket tö­mörítő tagság főleg a tisztasági mozgalomban dolgozott sok si­kerrel. Az ifjú egészségúr tan­folyamot a járásban 577-en vé­gezték el és 15 iskolai egész­ségügyi állomás működik. Szá­mos előadást is rendeztek, me­lyeket több mint 4000 tanuló hallgatott meg. A jó ifjúsági vöröskeresztes munkáért a vaskúti általános iskola vetítőgépet, a csávolyi ivókutat, a legtisztább iskola cí­mén 7—7 könyvet kapott a dá- vodi, bátmonostori, felsőszent- iváni iskola, míg az egyéni tö­rülköző versenyben legjobb csá­volyi, garai és bácsbokodi is­kola jutalma labdarúgó- és ké­zilabda-felszerelés. A nevelők közül Benczédi Istvánné nagy­baracskai és Döme Ottó bács­bokodi pedagógus »Jó munká­ért« című kitüntetést kapott az ifjúsági vöröskeresztes mozga­lomban kifejtett tevékenységé­ért. Az emberek egészségéért Dr. Mihály Gyulának, a já­rási tanács egészségügyi osztá­lya vezetőjének és dr. Várady Iván járási főállatorvosnak irá­nyításával fontos egészségügyé ténykedés folyik a járásban. A tuberkulinozás után fertőzött­nek talált szarvasmarhák tulaj­donosainak házanépét a hely­színen vizsgálják meg tbc-fer- tőzöttség szempontjából s azon­nal megteszik a gyógyításitól szükséges intézkedést. Televíziót kopott a bácsborsódi szociális otthon Olasz Antal levelezőnk it]9 Bacsborsódról, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága az ottani szociális otthonnak tele-< viziós készüléket adományozott. A gondozottak hálás köszönet•> tel vették át a tanács szíves ajándékát, amelyet az otthon tízéves fennállása alkalmából kaptak. Drága lelt a kukoricaszár Simon Antal érsekcsanádi la­kost a szabálysértési hatóság 200 forint pénzbírsággal súj­totta, mert a rendeletben meg­szabott határidőre a tavalyi ku­koricaszárat nem takarította el. Mezővári Mátyás nemesnádud­vari lakos késve irtotta a bur­gonyabogarat; büntetése 150 fo­rint. SZÜLETTEK: Kovács Magdolna (anyja neve: Pólya Dina), Bedeko- vics Lajos (Fang Mária), Opper­mann Gyöngyi (Lovrity Mária), Op­permann Tibor (Lovrity Mária), Szá­lai Zoltán (Óvári Ilona), Frank Zol­tán (Németh Mária), Frank Erzsé­bet (Németh Mária), Leirer István (Iván Agnes), Paulai Mária (Per­ezel Mária), Dobler Mihály (Szlri- kinácz Klára), Kiss György (Pár- czel Mária), Tapodl Zsuzsanna (Czih Rozália), Robár Mária (Gyenis Teré­zia), Kaszmal Magdolna (Gál Má­ria), Kovács Melinda (Torch Má­ria). Balázs Mária (Délity Erzsébet), ösuisift őtlka (Mayák Erzsébet^, Sajai anyakönyvi hírek Keresztényi Antal (Soós Magdolna), Sátrán Károly (Nagy Etelka). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Hor­váth József és Robotka Katalin, Tóth Kálmán és Boros Erzsébet, Volfinák Dénes és Lóhner Irán, Schibaiils György és Brukner Bor­bála, Schöffer Mátyás és Dóra Má­rta, Andrasits István és Hajuk Mária. MEGHALTAK: Simon Pál .70 éves, Cef/er István 72 éves, Bera 1st- vánné Varga Etel 49 éves, Juhár:» Istvánná Franyeszkl Margit 95 éves, Frank Zoltán i napos, HirtenUet'4 Mihály né Uűnik Katalin it. e .aa ke. bau«. 1959. július 4, szombat " fonás ismerete mel­lett tanúskodik. A tudományos szempontból nagy értékű leletet Kő­szegi András szol­gáltatta be a bajai Türr István Múze­umnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom