Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

r-ry-r • 7 "■ *• ............7" MW Ír » Világ proletárjai, egyesülje fék! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS -KISKUN MEGYEI LAPJA f XIV. ÉVFOLYAM, 171, SZÁM Ara 50 fillér 1959. JÜUUS 23, CSÜTÖRTÖK ÜZEMEINKBEN a m u nkásl étszám az utóbbi években ugrásszerűen meg- uött, sőt új gyárak létesítésé­vel, a meglevők bővítésével a létszám ezután is állandóan emelkedik. Csak a Kecskeméti Epiiletlakatosipari Vállalatnál az utóbbi hónapokban 400 új dolgozó talált munkát. Az új munkások zöme nemrég még a mezőgazdaságban dolgozott. Nem gyarapodott azonban a számbeli növekedéssel ará­nyosan az új munkások szak­mai képzettsége, elméleti tu­dása. Ennek pótlására több üzemünkben különféle szakmai tanfolyamokat indítottak, Ezzel egyidőben növelték az ipari tanulók számát. Ez azonban mind kevés. A kongresszusi verseny célkitűzéseinek meg­valósítása, a technika gyors fejlődése, az általános előreha­ladás megvalósítása, a technika gyors fejlődése, az általános előrehaladás megköveteli, hogy keressük azokat a formákat, amelyekkel gyorsíthatjuk a tempót. így jutottunk el az elvtársi segítségnyújtás szükségességé­hez. Van néhány üzemünk, több olyan dolgozónk, ahol az elvtársi segítségnyújtásnak igen szép példáit láthatjuk. Különö­sen ott, ahol brigádban dolgoz­nak együtt a munkások. Ezenkívül van sok olyan idős, öntudatos munkásunk is, aki nem tudja elnézni, hogy társa régi, elavult munkafogá­sokkal dolgozzék. Ezek közé tartozik Seöeszta József minta­lakatos a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében, aki öt dolgozótársát ismerteti meg a huszonhat év alatt össze­gyűjtött szakmai tapasztalatai­val. Ugyanebben az üzemben Bu­dai Ferenc sokszoros újító, a gépipar kiváló dolgozója szin­tén igyekezik elterjeszteni szak­mai tudását. Emiatt tisztelik munkatársai Balogh Istvánt, Cseh Jánost, több művezetőt, s néhány mérnököt is. Ez az elvtársi segítségnyújtás, sajnos, nem mindenütt alakult ki. Milyen utat járjunk hát a jövőben? Állítsuk vissza a füg­getlenített munkamódszerátadó mozgalmat? Egyértelmű igen­nel nem volna célszerű vála­szolni. Előadódhat, hogy né­hány üzemben — főleg idény- jellegűekben — szükség van a független munkamódszerátadó beállítására. Ez azonban csak a megoldás egyik módja. Álta­lánosan elrendelni nem helyes, mert a most kibontakozó új versenyforma — a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó küzdelem —, mint követel­ményt állítja a cím elnyerői, viselői elé az elvtársi segítség­nyújtást Mi a legcélravezetőbbnek azonban azt tartjuk, hogy az elvtársi segítségnyújtás minden bürokratikus vonástól mente­sen, társadalmi méretekben bontakozzék ki. Hogy ez be- következhessék, ahhoz csupán egy kis akarat kelL Ha ez meg­van, az első lépést már meg­tettük ahhoz, hogy az elvtársi segítségnyújtás társadalmi meg­becsülést szerezzen magának üzemeinkben* A termelőszövetkezetek mellett szól.. Az idén is jobbak a tsz-ek terméseredményei az egyéniekénél MAR KORÁBBAN is bizo­nyos volt, hogy ez az esztendő gazdagabb aratást ígér a tavalyinál, a kombájnara­tás és az előcséplések révén azonban már megközelítően pontos adatokkal lehet megha­tározni megyénkben a gabona- termés eredményeit. Az adatok egyszersmind az idén is igazolják a termelőszövetKe- zetek fölényét a kisüzemű egyéni gazdálkodással szemben. A BAJAI JÁRÁSBAN pél­dául őszi árpából 15—20—22 mázsát takarítottak be a tsz-ek egy-egy holdról (a csátaljai Bu­dai Nagy Antal Tsz-nek 19,5, a garai Rákóczi-nak 20,5 má­zsa az átlageredménye), ugyan­akkor az egyéni parasztok 14 mázsás átlagot értek el; még a járás jobb földekkel rendelke­ző déli részein sem haladták meg holdankénti eredményeik a 15—16 mázsát. A járási tanács mezőgazda- sági osztályának a becslése sze­rint búzából 15—17 mázsát várhatnak a termelőszövetke­zetek egy-egy holdról, az egyé­niek viszont a 12 mázsánál töb­bet aligha, A szembetűnő különbség oka a nagyüzemi gazdaságok javá­ra az, hogy több műtrágyát használtak fel (holdanként 100 kilogrammnál kevesebbet egyik sem), pontosabban végezték a talajelőkészítő munkákat, s a kalászosok területén tavaly megfelelőbb előveteményeket — hüvelyeseket, pillangósokat — termesztettek, mint az egyéni­leg gazdálkodók, akiknek az utóbbira csak ritka esetben volt meg kisparcelláikon a le­hetőségük. Említésre méltó, hogy azokban a termelőszövet­kezetekben — mint a csávolyi Kossuth-ban is —, ahol az őszi árpát a szárt erősítő kálisóval fejtrágyázták, nem dőlt meg a Négy megyei kulturális tanfolyam nyíl! meg Bajén Amint már hírt adtunk róla, Baján négy megyei kulturális tanfolyam megindítását hatá­rozta el a megyei tanács műve­lődési osztálya. A tanfolyamok hétfőn reggel 9 órakor ünnepé­lyes keretes között megnyíltak. A 120 hallgató túlnyomó több­sége pedagógus, a többi föld­művesszövetkezeti, illetve üzemi dolgozó. A megnyitó alkalmával be­szédet mondott Madarász László elvtárs, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Beszédében ösz- szegezte megyénk tízéves kultu­rális fejlődésének jelentősebb eredményeit, s tájékoztatást adott a megyei kulturális ter­veiről. Elmondta, hogy 1959-ben a megyei költség- vetés mintegy 30 százalékát művelődési célokra fordít­ják. Ez az Összeg eléri a 157 mil­lió forintot. Jelentős eredménye­ket érnek el községeink a helyi kulturális élet fejlesztésében is. A bajai járás 16 községe pél­dául 50 ezer forintot ajánlott fel könyvtárak létesítésére. Ez­után az általa megnyitott tanfo­lyamok jelentőségét méltatta. Az a cél, hogy nagyobb szaktudással irányítsák a kulturális vezetők a közsé­gekben folyó népművelési munkát és maximális segítséget nyújt­sanak a művészeti tömegmoz­galmak helyi eredményeinek megszilárdításához. Az ünnepi megnyitó után a négy tanfolyam megkezdte a munkát. A'z ének- és zenekarvezetők Lőrincz Béla és Adám József karnagy vezetésével alapfokú zenei • ismeretek elsajátítását tűzték ki célul. A színjátszó csoportok Vezetői Udvaros Bé­lának, a Kecskeméti Katona Jó­zsef, Színház rendezőjének irá­nyításával rendezési, színpadi ábrázolási problémákat beszél­nek meg igen gyakorlatias mód­szerekkel. Krúdy Gyula Az arany meg az asszony című színdarabjának betanulása köz­ben ismerkednek meg a szín­padi alakítás és rendezés alap­jaival. A tánccsoportok vezetői Vincze Miklós tánctanár veze­tésével gyermektáncok tanulá­sához láttak hozzá. A bábcso­portok vezetői Regőczi Erzsébet, a Budapesti Állami Bábszínház művésze szakszerű irányítása mellett bábkészítéssel, a bátí- játszás módszereivel ismerked­nek meg. A kéthetes tanfolyam veze­tője Hujber Józsefné, a megyei tanács művelődési osztályának előadója. Mind a négy tanfolyam ingyenes, az összes költségeket a megyei tanács művelődésügyi osztálya vállalta. B. É. 240 ezer forint a fülöpszállási utakra (Községi tudósítónktól) Fülöpszálláson, a községi ta­nács nagy gondot fordít a jár­dák és az utak építésére. Szer­ződést kötött a Kiskőrösi VKG. Vállalattal és ebben az évben már 850 négyzetméter betonjár­da készült el a községben. A további járdaépítésre 185 ezer forintot fordítanak,. Makadám bekötőutat kap eb­ben az évben a Mátyás, vala­mint a Kinizsi utca is, több mint 371 ezer forint'költségből. Az el­következő időkben 240 000 fo­rint áll a község rendelkezésére a járdák, utak építésére, vala­mint bővítésére. FülöpszáUás dolgozói társadalmi munkával segítik a községükben a nagy­arányú járda é® útépítést jó nevelőidő hatására az átla­gosnál különben magasabbra nőtt gabona, s így a betakarí­tást zökkenőmentesen lehetett kombájnnal is elvégezni, A KISKŐRÖSI JÁRÁSBAN is jobbak az eredmények mind a szövetkezetekben, mind . az egyénieknél a sok évi átlagnál, s az utóbbiaknál itt is több termést takarítottak be a tsz- ek. A Fülöpszálláson végzett előcséplésnél kiderült, hogy a Vörös Csillag és a Kossuth Tsz- ben az őszi árpa 17,5, illetve 16,5 mázsát fizetett holdanként, az egyéni parasztoknak viszont 13—14 mázsás átlageredmény­nyel kell megelégedniük. A császártöltési Felszabadulás Ter­melőszövetkezetnék 16,5, a Kos­suth Tsz-nek 17 mázsa a hol­dankénti eredménye őszi árpá­ból. Búzából a járás tsz-ei 14,5 —15 mázsás átlagot várnak, az egyéniek 12—13 mázsát. A rozs átlaga 10,5, illetve a kisparaszti gazdaságokban 9—9,5 mázsa, A KECSKEMÉTI BÉKE Ter­melőszövetkezet elcsépelte a 31 holdon termesztett őszi árpá­ját, amelynek zömét egyéb­ként kombájnnal takarította be. A takarmánygabonából hol­danként 18,5 mázsa termett, ami a jó talajmunkán, az idő­ben való vetésen kívül annak köszönhető, hogy szántóterüle­tének egy-egy holdján 165 ki­logramm műtrágyát használt fel a szövetkezet, A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÄRÄSBAN hasonlóképpen az őszi árpából 3,5, rozsból 2—3, búzából 2 mázsával több egy- egy holdon a tsz-ek termése, mint az egyénieké. T, I. Kiválé numkásüSk KÄLLAI EMMA KISZ-fiatal ügyessége ma már idősebb mun­katársaiéval vetekszik a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál. Eredményes munká­jáért nemrég nyerte el a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. A kongresszusi versenyben is a legjobbak között említik ne­vét. Egy óra alatt nem 11 pe­csenyekacsát — ennyit ír elő a norma —, hanem 20—22-t sza­badít meg tollazatától, majd­nem selejtmentesen. Amikor pedig a tojáslámpázóban dolgo­zik, teljesítménye eléri a 130 százalékot. MIKLOVICS FERENCNÉ 1949 óta dolgozik a Kecskeméti Bá- romf if eldolgozó Vállalatnál. A. kongresszusi versenyben ő is á legjobbak közé verekedte fél' magát. Teljesítménye eléri a kiváló cím követelményeit. Az' engedélyezettnél kevesebb se- lejttel dolgozik. A kongresszusi verseny nyomán Terven felül 2 067 000 forint nyereség A Kalocsavidéki Fűszerpapri­kaipari Vállalat üzemi tanácsa július 14-én ülést tartott, ahol a vállalat igazgatója beszámolt a kongresszusi verseny eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy az 1957-58 gazdasági évben a vállalat 19,9 százalékos üzemi nyereséget ért el. Ezt a nyere­ségtervet az új gazdasági évben feladatként kapta a vállalat. A vállalat dolgozói a kongresszusi verseny kezdetén elhatározták, hogy az idén további 0,8 száza­lékkal csökkentik áz önköltsé­get, s ezáltal nem 19,9, hanem 20.7 százalék nyereséget érnek el. Az 1958. negyedik, és az 1959. első negyedévének üzemi nye­resége nem 20,7 százalék, hanem 25.8 százalék. Ez az eredmény április és május hónapban némi­leg romlott, úgy hogy június elsejével az üzemi nyereség 22,9 százalékra csökkent. Még így is túlteljesítettük eddig vállalá­sunkat több mint 2 millió fo­rinttal. Július és augusztus még min­dig a holt szezonhoz tartozik, ez az idő a felkészülés ideje. Dolgozóink azonban miden igye­kezetükkel azon fáradoznak, hogy az eddigi eredményt meg­tartsák, illetve túlteljesítsék. En­nek érdekében továbbra is nagy gondot fordítunk az exportké­pes paprika előállítására. Üzemi tanácsunk a kongresz- szusi versenyt tovább fejleszti* A tanács tagjaiból egy brigád alakult, mely felelős a fizikai munkások továbbképzéséért. Az üzemi tanács tagjai pedig, hogy munkájukat jobban tudják elvé­gezni, vállalták, hogy a vállalat főkönyvelője és tervosztályveze­tője által tartandó szakoktatá­son rendszeresen résztvesznek. Csanádi Ferenc levelező Eredményesen folynak a bajai járás termelőszövet­kezeteiben a házilagos épít­kezések. Most mozgalom - in­dult, hogy az építőbngádok - kongresszusi felajánlásként mindenütt határidő előtt fejez­zék be a vállalt építkezési . munkákat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom