Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

Miért névtelenül? A napokban levelet hozott a Jtosta. Mindennapi elfoglaltsá­gom mellett reggel első dol­gom az, hogy a postán érke- Bett küldeményeket átvegyem. lA szóban forgó levelet éppen a végrehajtó bizottság ülése előtt bontottam fel, s a borí­tékban levő sorok arról érte­sítettek, hogy K. I. igen rossz lakásban él, — most kisgyere­ket várnák. Tőlem vár segítsé­get a levél írója, de teljes ne­vét nem írja meg. Mutatom a levelet a végre­hajtó bizottsági tagoknak, s azok bosszankodva veszik kéz­be: ők is többször kapnak név­telen leveleket. Egytől-egyig olyan dolgokat írnak e levelek küldői, amelyek közhasznúak és megvalósításuk az egész község érdekében fontos. De miért névtelenül? Nem gondolnak arra a név­telen levélírók, hogy szemé­lyes és nem névtelen bejelen­téseikkel még többet használ­hatnánk nekik, s a köznek? Kiváltképpen pedig nem gon­dol erre K. I, akinek — lám — hogy a csodába utalhassunk ki lakást, mikor még a nevét sem ismerjük... ? Székely Gábor vb-titkár Tiszakécske & ■ ~ ' tffxmSSKßm A legszebb és legkellemesebb nyári sport a Balatonon a vitorlázás. De mivel minden viszonylagos, a képünkön lát­ható vitorlázó a nagy me­legben talán a jégvitorlázás­ról álmodik. 1959. július 19« vasárnap .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Akarni kell és lehet a csökkent munkaképességűek számára munkaalkalmat teremteni! Megyénkben régi probléma a csökkent munkaképességű em­berek foglalkoztatásának biz­tosítása. A műit évben az or­szág más vidékeihez hason­lóan, társadalmi szerveink megyénkben is mozgalmat in­dítottak az elesettek, rokkantak felkarolására, E társadalmi megmozdulás eredményeként alakult meg Baján a csökkent munkaképességűeket foglal­koztató kisipari termelőszövet­kezet, amelynek jelenleg 48 tagja van. Ez a szövetkezet bérmunká­ból, tömegcikk gyártásból és szolgáltatások vállalásából biz­tosítja tagjai megélhetését, A bajai példa Jő volna azonban, ha még több csökkent munkaké­pességűnek biztosíthatnának itt munkát, hiszen Báján az idei felmérések szerint körülbelül 350 csökkent munkaképességű él. A szövetkezet továbbfej­lesztését azonban akadályozza a gyakori anyag- és munka­hiány, valamint a helyiség­probléma. Mindhárom akadály olyan, melyet lelkiismeretes, körültekintő munkával, gon­doskodással le lehetne küz­deni. Sajnos, nemcsak Baján me­rül fel ismét a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatásá­nak gondja. Bár Baján él leg­több ilyen ember, a megyében összesen több mint 2000 olyan csökkent munkaképességű van, akit feltétlenül el kellene he­lyezni, hiszen ők súlyos össze­gű állami támogatásban része­sülnek, noha még valamilyen könnyebb szakmában dolgozni tudnának. Néhány vállalat és hivatalos szerv úgy van ezzel, hogy ha „OXHE JET Avagy: a gyűlöltek megszépítése »Gyűlölök' és szeretek...« — tartotta a latin közmondás, a legellentétesebb emberi érzéseket hozva közel egymáshoz, úgy vélve, hogy azok az ember lelkivilágának ugyanabból a tarto­mányából valók. A régi rómaiak közmondása ma is érvényes így is, meg másképp is. . . Mi most erről a »másképp«-ről akarunk írni. A közelmúltban egyik állami gazdaságunkban járván, az új könyvelőről esett szó a személyzeti levelek lapozgatása köz- . ben. »Kiváló munkaerő. Szorgalmas. Nagyszerű szakmai fel- készültséggel rendelkezik...« Ilyen és ehhez hasonló dicsérő szavakat olvashattunk a levélben, melyet az új könyvelő előző munkahelyének vezetője írt. A gazdaság igazgatójának, aki e leveleket megmutatta, örömünket nyilvánítottuk, hogy lám: végre rendbehozhatják az előző könyvelő által gondatlanul kezelt könyvelést. — Áh... Nem is tudja az elvtárs, hogy bevásároltunk mi ezzel a könyvelővel. Rosszabb mint a régi. Iszik, fegyelme­zetlen, s csupán az első két hétben emberelte meg magát. Az előző munkahelyről írt levél, s a gazdaság vezetőjének véleménye közti különbségen egészen addig csodálkoztunk, amíg meg nem tudtuk — az igazgató szavaival élve —, hogy a könyvelő előző munkahelye »nem tudott másképpen meg­szabadulni a részeges embertől csak úgy, ha agyba-főbe dicsérő levelet írt új munkahely éré.« Napjainkban többször előfordul ilyesmi. Az »odi et amo-« elve tehát manapság másképpen is érvényesül, mint régen. Ha nem dolgozik jól valamelyik beosztott, ha személyi ellentétek keletkeznek miatta a vezető és beosztott közt, s ennek a meg­szüntetésére már egyik fél sem talál megfelelő módszert, — akkor következik a »szeretet«, azaz: az illető beosztott eltaná- csolása a vállalattól azzal, hogy »a legjobb kádervéleményt fogjuk rólad adni«. Hol itt a nevelő szándék? S hol van itt a másik vállalat­tal szembeni lojalitás? Jóllehet az előző vállalat a maga kebe­léből eltávolított egy állítólagosán oda nem való embert — semmi lépést nem tett azonban arra, hogy annak hibáin javít­son. Ez sem a másik vállalattal, sem pedig az illető emberrel szemben nem becsületes, — elveinkkel össze nem egyeztethető — s nem célravezető eljárás. A gyűlöltek megszépítése, az »odi et amo« ttyképpen alkal­mazott elve nemcsak hogy nem hat nevelőképpen az embe­rekre, de azok hibáinak növekedését még elő is segíti! (~ng—.) talál száz százalékig munka­képes, egészséges embert, in­kább azt alkalmazza, holott kormányrendelet van: éjjeli őrnek, portásnak és más ha­sonló, könnyebb beosztásban csak csökkent munkaképessé­gűeket lehet alkalmazni. Sok vállalat van, ahol ezt a ren­delkezést is betartják, de még ha azok is betartanák, akik eddig figyelmen kívül hagy­ták, — akkor sem, volna tel­jesen megoldva a probléma, „Fogadd be a farkast...,, Furcsa dolog, hogy éppen ^ csökkent munkaképességűek felkarolására alakult Kecske­méti Ezermester Ktsz-ban alig találunk ma már csökkent munkaképességű dolgozót Las­sanként elfoglalták helyüket azok a kisiparosok, akik az el­múlt években valamilyen okpál fogva lemondtak iparengedé­lyükről, s máshol nem talál­tak maguknak munkaalkal­mat. Csak súlyosbítja a hely­zetet, hogy a kisipari szövet­kezetek döntő többsége az el­múlt években sorozatgyártásra állt át, s némelyiknél, mint az Cikkünk nyomán Cselédsors a kulákasszonynál Annak idején közöltük la­punkban, hogy özv. Balogh Já- nosné alsólajosi lakos kizsák­mányolta az akkor tíz eszten­dős kiscselédjét, Rédai Józsit. Megírtuk azt is, hogy a Kecs­keméti járásbíróság polgári peres úton több ezer forint megfizetését ítélte meg Rédai Józsi számára. Közöltük, hogy özv. Baloghné ellen ifjúság el­leni bűntett miatt bűnvádi el­járás is indult A büntető tár­gyalást a közelmúltban tartot­ták meg, s mivel a szívtelen kulákasszony a cselédsorban élő fiút legtöbbször iskolába sem engedte, szinte állati sorban tartotta, a kecskeméti járás- bíróság Balogh Jánosnét 3 havi börtönre és 3000 forint pénz- büntetés megfizetésére ítélte. Különös szerencsétlenség Tompán (Községi tudósítónktól.) Kollár Mátyás méhész július 10-én reggel a tompái határban gumiabroncsos lóvontatású ko­csiján méheket szállított. A ko­csi felborult és különös szeren­csétlenség történt: a megvadult méhek megtámadták a lovakat s a gazdájukat. Az egyik ló megdöglött, a méhész is orvosi segítségre szorult. asztalosdparban is« népgazda­sági érdekből a sorozatgyár­tásról még most sem térhetnek át a különféle szolgáltatások megszervezésére. Ebben az esetben pedig jóval több mun­kaalkalom volna a csökkent munkaképességűek részére is. Ki szervezzen új ktsz-t? Felmerül tehát a kérdés: le­hetséges-e részükre újabb, fő­ként szolgáltatással foglalkozó kisipari szövetkezeteit alakí­tani? A kisipari szövetkezetek me­gyei központjától nyert érte­sülésünk szerint lehetséges, sőt nagyon hasznos is volna. A KIOSZ szívesen segít, támo­gatja ezek megalakulását, sőt alkalomadtán tanácsot is ad számukra: milyen munkával gyümölcsöztethetnék legjobban tudásukat, meglevő szakisme­retüket. Az már viszont nem a KIOSZ feladata, hogy össze­fogja vagy egyenként megke­resse őket, s közvéleményku- tatást végezzen: milyen szak­mához vagy egyéb munkához értenek. Helyes volna, ha tár­sadalmi szerveink, s különö­sen a népfront-bizottságok, a nőtanácsok a múlt évihez hasonló lelkesedéssel, de an­nál több eredménnyel segíte­nének a csökkent munkaké­pességűek megsegítésében, fel­karolásában! — eszikné — Életmentő diáklány Baján, a dunai híd mel­lett, az úgynevezett zu- hogónál diákok fürödtek. Három felsővárosi lányka, köztük Müller Judit, egy autógumin evezett itt, s egy óvatlan pillanatban mind a három lány le­fordult a gumiról, a mély­víz fölött. Minthogy egyi­kük sem tudott úszni, se­gítségért kiáltottak. A közelben tartózkodók oda- sereglettek. • Szenes Gizel­la, a bajai Tóth Kálmán Gimnázium másodéves ta­nulója. vízbe vetette ma­gát és a fuldoklók meg­mentésére indult. Bátor és merész helytállással si­került is neki Müller Ju- ditot partra húzni. Szenes Gizella példáját követve aztán többen a vízbe ug­rottak, s a másik két lánykát is kimentették a vízből. Szenes Gizellát dicséret illeti példamutató és bá­tor magatartásáért. KRESZ „oktatás” pumpával és karóval Hatos Sándor szabadszállási lakos fiával együtt haladt az egyik tavaszi napon hazafelé« Tarnóczi József, Tarnóczi István és Tarnóczi Sándor dunavecsei lakosok motorkerékpáron halad­va utolérték Hatosékat, rájuk dudáltak, de Hatosék nem tér­tek ki előlük. Emiatt aztán Tar- nócziék leugráltak a motorke­rékpárról és pumpákkal, karók­kal ütlegelni kezdték Hatosékati Ajpli Zsdgmond is odaérkezett időközben és kérte Tarnócziékat; hagyjanak fel a verekedéssel, de Tamócziék őrá is rátámadtak« A dunavecsei járásbíróság dr. Váczi tanácsa- Tarnóczi Jó­zsefet öt hónapi, Tarnóczi Ist­vánt hét hónapi, Tarnóczi Sán­dort négy hónapi börtönbünte­tésre ítélte, VAKMERŐ ÉS QYÖNQYSZEM A július 10-én fellőtt szovjet geofizikai kutatórakéta két utasa látható a képen — Földre érkezésük után. Mint képtáv­írón érkezett képünk is mutatja, mindketten egészségesek, s a jelentések szerint hosszú útról való visszatértükkor rögtön vi­dám játékba kezdtek. Az új kísérletsorozat ismét közelebb hoz­za az ember űrrepülésének időpontját — állapította meg Zen- kevics, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja és hangsúlyozza: az állatkísérletek alkalmával szerzett tapasztalatok bőséges alapot szolgáltatnak az ember űrrepülé­sének előkészítésére. A hula-hopp feltalálója : a Saturnus :-*$r _ PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei , tanács lapja. Szerkeszti: a szerkeszti bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel« Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat« Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szára« Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési (Jü 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Felelős vezető: Szűcs Béla igazgató Kecskemét =» Tel.: is-29. 27-12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom