Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-19 / 168. szám
___m- , I -mir’ Awr ' 7Mrrnisimrmrw <síf . /fí!P JSEiIflSL-ZlíTIff ÜPJSC. ^iwnju» .<iíi\ _ ji immár 7,-r, ."V 7 177 Jlimv ’"TntfKiW i^HÍUT* 77l)hHK/ /k:v tuy ÚJ ÚTON, TESTVÉRI EQYSÉQBEN A káposztáról és az ősidőkről Á vaskúti káposzta azért híres, mert hús nélkül is jó — mondják a község őslakói. Ma azonban már nemcsak a káposztatermesztést kultiválják a termelőszövetkezeti községben, hanem a konyhakertészet más ágait is. Ne vágjunk azonban a dolgok elébe, inkább pillantsunk vissza néhány évszázadot, mert érdemes arra is időt vesztegetni, hogy miként alakult ki & község? A földvár és a környéken található őshalmok azt bizonyítják, hogy a község már időszámításunk elején lakott hely volt. Legtovább tartotta magát a római írók által jazygnak nevezett nép, amely a Fekete-tenger mellékéről, időszámításunk után 30 körül telepedett át Harcias nép lévén, sűrűn villongott a szomszédos római birodalommal, A honfoglalás utáni időben, a Vaja nemzetségből származó Bajai család birtokolta a vidéket tehát Vaskutat is, a XV. századig, a család kihalásáig. Mátyás király adományozta Baját és környékét a Czambor-csaiádnak 1472-ben, amely azt a török hódoltságig bírta. A török idő alatt nem pusztult él Vaskút, mert a török állam igazgatási és számviteli könyvei említik a községet törökösen Bácsküz néven, 28 adózó házzal A lakosság nemzetiségi összetétele azonban már változott. Míg a török hódoltságig magyarok lakták ezt a vidéket, most már a lakók jórésze szerb. 1598-ban a szerb lakosság egy része elköltözött Esztergomba, A községnek német anyanyelvű lakossággal történő betelepítése 1758-ban történt. Az 1780-as összeírás idején Vaskuton 1456-an laktak. A két év múlva készített úrbéri összeírás 211 telepes családot, 16 házas zsellért, 12 háznélküli zsellért, 8 uradalmi alkalmazottat és 33 bérlőt sorol fel. A lakosság ekkor már vegyes, főként német, kevés magyar és szláv. A községre a hétévszázados földesúri hatalom béklyói nehezedtek. Sokszor alig tudták a lakók a bérletet törleszteni, a termények tizedei, a dézsmák végnélküli terhet róttak rájuk. Közvetlenül a felszabadulás előtt nagybirtokosok és kulá- kok kezében volt a község földje, ezek nemzetiségi különbség nélkül zsákmányolták ki cselédjeiket. A Kossuth kornvall-állománya. Bácskai János 1954. októbere óta intézi a község ügyeit. Tesfvérkénf él együtt a három nemzetiség A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Bácskai János tanácselnök elmondja, hogy évek óta a legkisebb nacionalista jelenséget sem tapasztalta. A termelőszövetkezetekben is együtt él a három nemzetiség. Jelenleg a község 48 százaléka magyar, 46 százaléka német és 6 százaléka délszláv. A tanácstagság ennek arányában oszlik meg. a végrehajtó bizottság három vezetője a három nemzetiség képviselője. Bácskai János, a végrehajtó bizottság elnöke német származású, Balazsev Pál elnökhelyettes délszláv, Sándor Mérföldes fejlődés Már nem. sok időnk van, da azért bepillantunk az egyik bölcsődébe és napközi otthonos óvodába, ahol nyolcvan apróság van, ebből ötven ott is étkeziki A legnagyobb tisztaságot, rendet tapasztaljuk. Jó kezekre vannak bízva a kicsik, míg szil-* leik a termelőszövetkezetben dolgoznak, Megnézzük az étlapot. Aznap csontleves, töltött paprika és gyümölcs volt a gyerekeknek ebédre. Ennél jobb kasztot még otthon sem kapnának. Még egy percre betérünk a nemrég nyílt önkiszolgáló boltba, ahol Rideg Ernő boltvezető elmondja, hogy az új kiszolgálási módszer előreláthatólag havi 20 ezer forinttal növeli majd a forgalmat. Nem búcsúzhatunk el Vaskút- tól anélkül, hogy ne említenénk meg a közsógfejlesztési terveket. Már befejeződött a kultur- ház bővítése, amely 128 ezer forintba került, a nézőtér 100 személlyel többet fogad be, a szán- padot modernebbé építették át* Makadámút építését tervezik 500 méter hosszan, azonkívül járdaépítést, a Megyei Közúti Üzemi Vállalat pedig éppen most portalanítja a községet átszelő országutat, Arról is kell még beszélni, hogy Vaskúton a kultúrház minden előadáson tömve van, Havonta 5500 ember jár moziba, vagyis minden vaskuti havonta egyszer vagy kétszer lát egy-egj filmet, Ez egyben azt is bizo* nyitja, hogy a termelőszövetkezeti községben nagyobb lehetőség nyílik a szórakozásra, több idő jut a művelődésre Szöveg: Kereskedő Sándor Foto: Pásztor Zoltán A napközi otthon apróságai Az irodában találkoztunk Klocker Jánossal, a szövetkezet egyik nyugdíjas tagjával, aki most a nappali őrt helyettesíti. Elmondja, soha nem remélte, hogy ilyen nyugodalmas öregkora lesz. Még eldolgozgat a nyugdíj mellett, tavaly is 76 munkaegysége volt. — Most már csak úgy kényelmesen teszek-veszek mondja — nemcsak a 67 évem miatt, hanem azért is, mert bizony nékem bőven kijutott a munkából már tízéves korom óta. Sokan voltunk testvérek, édesapán kénytelen volt el küldeni bennünke mint kisgyerekeke a kulákhoz napszámba Csépelnek a Dózsái«:!), Az ouiuszim£4íg boituau * 4 előtt az ország különböző területein élők telepedtek ide, de ma már a telepes község valamennyi lakója vaskutinak vallja magátj inát épül az idén is legalább 30 mázsára számítanak egy holdról, A gazdaság, egyben Vaskút nagy szenzációja, a most épülő borkombinát, vagyis a hipermodern pincegazdaság, amely 29 ezer hektoliter bor befogadására lesz alkalmas. Egy 5000 hektoliter bort befogadó pincerész már elkészült. Érdekessége ennek, hogy szabályozható a helyiség hőmérséklete, tehát nem földalatti pince lesz, hanem a föld felett létesül, Mihály né, a végrehajtó bizottság titkára pedig magyar, A felszabadulás után a kitelepült németek helyébe fel- »vidékiek, viharsarkiak és azBorkomb A 3050 holdas állami gazdaság a község legnagyobb szocialista szektora. A profilja főként a szőlőtermesztés, több mint ezer hold a szőlőterülete. 1953. óta 219 katasztrális hold gyümölcsöst is telepített a gazdaság. 1957-től pedig 300 hold az új szőlőtelepítés. Tavaly kiváló terméseredményt ért el szőlőből, a tervezett 18.5 mázsa helyett 31 mázsát katasztrális holdanként. A főkertész szerint A tízéves termelőszövetkezetben Vaskút már termelőszövetkezeti község volt az 1951; | évben, de az ak- 1 kori szervezés ma- | gán viselte a hibás I politika bélyegeit | Nem is volt tartós 1 ez a termelőszövet- § kezetiség, igazán ez 1 év telén lépett a f nagyüzemi gazdái- | kodás útjára a köz- | ség lakossága. 12 | termelőszövetkeze- | te van jelenleg, de | már elkészültek az f egyesülési jegyző- fj könyvek, őszre négy | közös gazdaság al- . kot ja a község hatá- f rát. A község legré- » gibb, tízéves sző- íj vetkezetébe, a Dó- | zsába látogatunk | el. Az utolsó ren- | deket vágja már az | aratógép, a dőlt ga- bonát kézi kaszások * aratják, csakhogy minél gyorsabban haladjon a munka; A cséplőgépnél Szabó Sándorral, a Dózsa vezetőségi tagjával beszélgetünk. Elmondja, hogy eddig már háromszor osztottak készpénzelőleget. Zsellér Antal 22 éves fiatalember irigykedve hallgatja a kijelentéseket, ő most itt a cséplőgépnél dolgozik, két évvel ezelőtt kilépett a Dózsából, azóta sok helyen volt, de nem találja a helyét. — Már bejelentettem a vezetőségnek — magyarázza —, hogy visszalépek a szövetkezetbe Nekem soha nem volt olyan jó dolgom, mint a közösben. — Szavaihoz — úgy gondoljuk — nem kell kommentár, Még útközben, amint a község másik híres szövetkezete, a Kossuth felé igyekszünk, megtekintjük a Dózsa most épült 50 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarha-istállóját, amelyben tuberkulózis-mentes állomány van. A Kossuth irodájában Rajnai Ferenc könyvelő elmondja-, hogy a szövetkezet főként aprómag- termesztéssel, kertészkedéssel és sertéstenyésztéssel foglalkozik. Sárosi György, az elnök, aki országgyűlési képviselő is, már évek óta sikeresen irányítja a közösség munkáját. Klocker bácsi, a nyugdíjas A továbbiakban megtudjuk, hogy már az idén 200 ezer forint bevételük volt a sertéstenyésztésből, az aprómagvakból pedig 285 ezer forint jövedelemre számítanak. Az áruértékesítési tervük 1 615 680 forint. Ebből már 513 ezer forintot téliesítettek#