Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

___m- , I -mir’ Awr ' 7Mrrnisimrmrw <síf . /fí!P JSEiIflSL-ZlíTIff ÜPJSC. ^iwnju» .<iíi\ _ ji immár 7,-r, ."V 7 177 Jlimv ’"TntfKiW i^HÍUT* 77l)hHK/ /k:v tuy ÚJ ÚTON, TESTVÉRI EQYSÉQBEN A káposztáról és az ősidőkről Á vaskúti káposzta azért hí­res, mert hús nélkül is jó — mondják a község őslakói. Ma azonban már nemcsak a ká­posztatermesztést kultiválják a termelőszövetkezeti községben, hanem a konyhakertészet más ágait is. Ne vágjunk azonban a dol­gok elébe, inkább pillantsunk vissza néhány évszázadot, mert érdemes arra is időt veszteget­ni, hogy miként alakult ki & község? A földvár és a környéken ta­lálható őshalmok azt bizonyít­ják, hogy a község már időszá­mításunk elején lakott hely volt. Legtovább tartotta magát a ró­mai írók által jazygnak neve­zett nép, amely a Fekete-ten­ger mellékéről, időszámításunk után 30 körül telepedett át Har­cias nép lévén, sűrűn villongott a szomszédos római birodalom­mal, A honfoglalás utáni idő­ben, a Vaja nemzetségből szár­mazó Bajai család birtokolta a vidéket tehát Vaskutat is, a XV. századig, a család kihalá­sáig. Mátyás király adomá­nyozta Baját és környékét a Czambor-csaiádnak 1472-ben, amely azt a török hódoltságig bírta. A török idő alatt nem pusztult él Vaskút, mert a tö­rök állam igazgatási és számvi­teli könyvei említik a községet törökösen Bácsküz néven, 28 adózó házzal A lakosság nem­zetiségi összetétele azonban már változott. Míg a török hó­doltságig magyarok lakták ezt a vidéket, most már a lakók jó­része szerb. 1598-ban a szerb lakosság egy része elköltözött Esztergomba, A községnek né­met anyanyelvű lakossággal tör­ténő betelepítése 1758-ban tör­tént. Az 1780-as összeírás ide­jén Vaskuton 1456-an laktak. A két év múlva készített úr­béri összeírás 211 telepes csa­ládot, 16 házas zsellért, 12 ház­nélküli zsellért, 8 uradalmi al­kalmazottat és 33 bérlőt sorol fel. A lakosság ekkor már ve­gyes, főként német, kevés ma­gyar és szláv. A községre a hétévszázados földesúri hatalom béklyói ne­hezedtek. Sokszor alig tudták a lakók a bérletet törleszteni, a termények tizedei, a dézsmák végnélküli terhet róttak rájuk. Közvetlenül a felszabadulás előtt nagybirtokosok és kulá- kok kezében volt a község föld­je, ezek nemzetiségi különbség nélkül zsákmányolták ki cse­lédjeiket. A Kossuth kornvall-állománya. Bácskai János 1954. októbere óta intézi a község ügyeit. Tesfvérkénf él együtt a három nemzetiség A felszabadulás után gyöke­resen megváltozott a helyzet. Bácskai János tanácselnök el­mondja, hogy évek óta a leg­kisebb nacionalista jelenséget sem tapasztalta. A termelőszövet­kezetekben is együtt él a három nemzetiség. Jelenleg a község 48 százaléka magyar, 46 száza­léka német és 6 százaléka dél­szláv. A tanácstagság ennek arányában oszlik meg. a vég­rehajtó bizottság három veze­tője a három nemzetiség kép­viselője. Bácskai János, a vég­rehajtó bizottság elnöke német származású, Balazsev Pál el­nökhelyettes délszláv, Sándor Mérföldes fejlődés Már nem. sok időnk van, da azért bepillantunk az egyik bölcsődébe és napközi otthonos óvodába, ahol nyolcvan apróság van, ebből ötven ott is étkeziki A legnagyobb tisztaságot, ren­det tapasztaljuk. Jó kezekre vannak bízva a kicsik, míg szil-* leik a termelőszövetkezetben dolgoznak, Megnézzük az étlapot. Aznap csontleves, töltött paprika és gyümölcs volt a gyerekeknek ebédre. Ennél jobb kasztot még otthon sem kapnának. Még egy percre betérünk a nemrég nyílt önkiszolgáló bolt­ba, ahol Rideg Ernő boltvezető elmondja, hogy az új kiszolgá­lási módszer előreláthatólag havi 20 ezer forinttal növeli majd a forgalmat. Nem búcsúzhatunk el Vaskút- tól anélkül, hogy ne említenénk meg a közsógfejlesztési terve­ket. Már befejeződött a kultur- ház bővítése, amely 128 ezer fo­rintba került, a nézőtér 100 sze­méllyel többet fogad be, a szán- padot modernebbé építették át* Makadámút építését tervezik 500 méter hosszan, azonkívül járdaépítést, a Megyei Közúti Üzemi Vállalat pedig éppen most portalanítja a községet át­szelő országutat, Arról is kell még beszélni, hogy Vaskúton a kultúrház minden előadáson tömve van, Havonta 5500 ember jár moziba, vagyis minden vaskuti havonta egyszer vagy kétszer lát egy-egj filmet, Ez egyben azt is bizo* nyitja, hogy a termelőszövetke­zeti községben nagyobb lehető­ség nyílik a szórakozásra, több idő jut a művelődésre Szöveg: Kereskedő Sándor Foto: Pásztor Zoltán A napközi otthon apróságai Az irodában talál­koztunk Klocker Já­nossal, a szövetke­zet egyik nyugdíjas tagjával, aki most a nappali őrt he­lyettesíti. Elmondja, soha nem remélte, hogy ilyen nyugo­dalmas öregkora lesz. Még eldolgoz­gat a nyugdíj mel­lett, tavaly is 76 munkaegysége volt. — Most már csak úgy kényelmesen teszek-veszek mondja — nemcsak a 67 évem miatt, hanem azért is, mert bizony nékem bőven kijutott a munkából már tíz­éves korom óta. So­kan voltunk testvé­rek, édesapán kénytelen volt el küldeni bennünke mint kisgyerekeke a kulákhoz nap­számba Csépelnek a Dózsái«:!), Az ouiuszim£4íg boituau * 4 előtt az ország különböző terü­letein élők telepedtek ide, de ma már a telepes község vala­mennyi lakója vaskutinak vall­ja magátj inát épül az idén is legalább 30 mázsára számítanak egy holdról, A gazdaság, egyben Vaskút nagy szenzációja, a most épülő borkombinát, vagyis a hipermo­dern pincegazdaság, amely 29 ezer hektoliter bor befogadásá­ra lesz alkalmas. Egy 5000 hek­toliter bort befogadó pincerész már elkészült. Érdekessége en­nek, hogy szabályozható a he­lyiség hőmérséklete, tehát nem földalatti pince lesz, hanem a föld felett létesül, Mihály né, a végrehajtó bizott­ság titkára pedig magyar, A felszabadulás után a ki­települt németek helyébe fel- »vidékiek, viharsarkiak és az­Borkomb A 3050 holdas állami gazda­ság a község legnagyobb szo­cialista szektora. A profilja fő­ként a szőlőtermesztés, több mint ezer hold a szőlőterülete. 1953. óta 219 katasztrális hold gyümölcsöst is telepített a gaz­daság. 1957-től pedig 300 hold az új szőlőtelepítés. Tavaly ki­váló terméseredményt ért el szőlőből, a tervezett 18.5 mázsa helyett 31 mázsát katasztrális holdanként. A főkertész szerint A tízéves termelőszövetkezetben Vaskút már ter­melőszövetkezeti község volt az 1951; | évben, de az ak- 1 kori szervezés ma- | gán viselte a hibás I politika bélyegeit | Nem is volt tartós 1 ez a termelőszövet- § kezetiség, igazán ez 1 év telén lépett a f nagyüzemi gazdái- | kodás útjára a köz- | ség lakossága. 12 | termelőszövetkeze- | te van jelenleg, de | már elkészültek az f egyesülési jegyző- fj könyvek, őszre négy | közös gazdaság al- . kot ja a község hatá- f rát. A község legré- » gibb, tízéves sző- íj vetkezetébe, a Dó- | zsába látogatunk | el. Az utolsó ren- | deket vágja már az | aratógép, a dőlt ga- bonát kézi kaszások * aratják, csakhogy minél gyorsabban haladjon a munka; A cséplő­gépnél Szabó Sándorral, a Dó­zsa vezetőségi tagjával beszél­getünk. Elmondja, hogy eddig már háromszor osztottak kész­pénzelőleget. Zsellér Antal 22 éves fiatalember irigykedve hallgatja a kijelentéseket, ő most itt a cséplőgépnél dolgo­zik, két évvel ezelőtt kilépett a Dózsából, azóta sok helyen volt, de nem találja a helyét. — Már bejelentettem a vezetőségnek — magyarázza —, hogy visszalé­pek a szövetkezetbe Nekem soha nem volt olyan jó dol­gom, mint a közösben. — Sza­vaihoz — úgy gondoljuk — nem kell kommentár, Még útközben, amint a község másik híres szövetkezete, a Kos­suth felé igyekszünk, megte­kintjük a Dózsa most épült 50 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarha-istállóját, amely­ben tuberkulózis-mentes állo­mány van. A Kossuth irodájában Rajnai Ferenc könyvelő elmondja-, hogy a szövetkezet főként aprómag- termesztéssel, kertészkedéssel és sertéstenyésztéssel foglalkozik. Sárosi György, az elnök, aki országgyűlési képviselő is, már évek óta sikeresen irányítja a közösség munkáját. Klocker bácsi, a nyugdíjas A továbbiakban megtudjuk, hogy már az idén 200 ezer fo­rint bevételük volt a sertéste­nyésztésből, az aprómagvakból pedig 285 ezer forint jövede­lemre számítanak. Az áruérté­kesítési tervük 1 615 680 forint. Ebből már 513 ezer forintot tél­iesítettek#

Next

/
Oldalképek
Tartalom