Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-19 / 168. szám
1959. július 19, vasárnap 5. oldal Á bajai járás új termelőszövetkezeteiben megteremtették a közös állattenyésztést Járásunkban a Magyar Szocialista Munkáspárt decemberi határozata alapján nagy fejlődés történt a termelőszövetkezeti mozgalomban. 1939 tavaszán 34 új termelőszövetke- ttet alakult és a régiek is taglétszámban, földterületben jelentősen megnövekedtek. A bajai járásban 1959. január 1-e óta 3489 taggal és 24 821 ka- tasztrális hold földterülettel növekedtek a termelőszövetkezetek. A járás 16 községe közül kilenc alakult át termelőszövetkezeti községgé. Ez a hirtelen és ugrásszerű fejlődés megerősítette a termelőszövetkezeti mozgalmat, de nagy munkát jelentett az új, valamint a megnagyobbodott termelőszövetkezetek megszilárdítása. Különösen a közös állatállomány kialakítása és elhelyezése okozott gondot Ugyanis a belépők 75 százaléka földdel rendelkező kis- és középparaszt volt, akik jelentős állatállománnyal rendelkeztek. Legtöbbjüknek egy pár lófogata volt Rövid idő alatt 1366 ló, 750 juh, 256 szarvasmarha, 495 sertés elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ma elmondhatjuk, hogy túl vagyunk a nehezén, mert a 34 új termelőszövetkezet közül csupán 3 tsz-ben nincs még közös állatállomány. Ez a három a nemesnádudvari Űj Tavasz, a csátaljai Kossuth és Vöröskereszt. Az említett szövetkezetekben az aratás és a cséplés után szántén megvalósítják a közös állattállo- mányt. Aránylag rövid idő alatt sikerült tehát megoldani a közös állattenyésztés kialakítását, Ezt úgy értük el, hogy külön járási és községi brigádok alakultak, mélyeknek fő feladata volt a községekben felkutatni a nagyobb állami épületeket, a kihasználatlanul álló istállókat, olyan épületeket, amelyekben kisebb átalakítással több jószág elhelyezhető. Nyomban ezután megalakultak a házi építő brigádok, amelyek saját erőből a községi tanácsok segítségével megkezdték az istállók átalakítását; Ezzel párhuzamosan az állatok számbavételét és értékelését elvégezték az értékelő bizottságok. Sok helyen ideiglenes férőhelyeket létesítettek annak érdekében, hogy minél előbb együtt legyen a jószág. Féltetős fészereket, szabadtartásos karámokat építettek. A tavaszi munkák megindításával egyidőben sok helyen folytak, illetve folynak a házilagos építkezések, 15 községben 26 közös gazdaságban végeztek, illetve folytatnak ilyen építkezést. Találkoztunk olyan nézetekkel, hogy az állatállomány maradjon őszig ott, ahol van, vagyis maradjon a tagnál. A járási párt- és tanácsszervek határozott álláspontja, hogy a közös állatállományt teremtsék meg minél előbb, mert csak így lehet megalapozni a közös gazdaság fejlesztését. Erről meg is győztük a szövetkezetek tagságát. A közös állattenyésztés megteremtése mellett a takarmányalap biztosításáról is kellett gondoskodni. A közös gazdaságok szántóterületük 36 százalékán termelnek takarmány- gabonát, ebből 24 százalék a kukorica. Az új tsz-eknél valamivel jobb az arány, itt 38 százalék a takarmány- gabona a szántóterülethez viszonyítva, ezenkívül fővetésként a termelőszövetkezetek 1100 katasztrá- lis hold silókukoricát vetettek. Történt olyan kezdeményezés, hogy a tagok a háztáji állatállomány egy részét eladják a közösnek. Ezzel a tag is jól jár. Közösbe adja a felesleges állatait, a termelőszövetkezet pedig gyarapodik, ami szintén a tag jövedelmét növeli. Már most gondolnunk kell a közös állatállomány téli elhelyezésére, ezért az ez évi beruházási programot a terv szerint kell végrehajtanunk, mert ez az alapja az állattenyésztés további fejlesztésének. A magtárpadlásos új istállók elkészülésével több mint 300, az átalakítással 460, a szabadtartásos, téliesithető istállóknál pedig 180 férőhelyet nyerünk. Tíz sertésfiaztatót terveztek a tsz-ek, ez 200 férőhelyet jelent. Elsősorban a tsz-ekre, valamint az építkezés kivitelezőire hárul nagy feladat e beruházások megvalósításában. Ha a kezdeti igyekezet, lendület az elkövetkezendő időben fokozódik, akkor járásunk termelő- szövetkezetei tovább erősödnek, fejlődnek és minden tag megtalálja számítását. Váradi Albert mezőgazdasági osztályvezető Egy hónap üdülés as DiOK-ban Borszéki Lajos elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára csereüdültetés keretében egy hónapra a Német Demokratikus Köztársaságba, Berlinbe utazott családjával együtt. Ott tölti évi szabadságát. Az ezermester vállalat Amiatt Mm szabad mctyfetcdkczni KÉT KÖZSÉG határán működik az Izsáki Állami Gazdaság ágasegyházi üzemegysége. Dolgozói szorgalmasan végzik az időszerű szőlő- és gyü- mölcsápolásá munkákat, permeteznek, poroznak. A látogatóban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hogyan élnek, művelődnek itt munkaidő után, mit csinálnak a szabad idejükben, és egyáltalán, milyen a szociális és kulturális ellátottság? A kérdést nem lelkesítő válaszok viszonozzák; Az üzemegységnek például nincs fürdője. Kellene pedig nagyon is. S nem valami tetemes kiadással megépíthető tisztálkodó helyiségre gondolnak, hanem olyanra, amilyen »-házilag« is könnyen berendezhető'. Hiszen kút van, tartályt sem kell a szomszédból . kölcsönkérni, mindössze néhány cső, s egy kisebb helyiség szükséges hozzá, hogy lezuhanyozhassák magukat a homok porában, a gyümölcsösök, szőlős területek permetfelhőjében naphosszat dolgozók. Az évek során többször szó esett már erről, de mindmáig eredménytelenül — Egy évtizede volt, most nincs — mondják a régi dolgozók a tekepályáról, s arról is, hogy piaci napokon a gazdaság kocsija szokta bevinni az asszonyokat, Izsákra, vagy Agasegyházára. Nem lehetne ezt most is létrehozni, megvalósítani? S azt is, hogy legalább télen kocsin tehessék meg az iskolába vezető 4—5 kilométe- tes utat az itteni kisgyerekek? MINDEZEKEN gondolkozni kellene az Izsáki Állami Gazdaság új vezetőségiének, üzemi párt- és szakszervezetének, s azon is: nem lehetne-e a mintegy száz család több mint kétszáz tagját foglalkoztató üzemegységben egy, a háztartási és fogyasztási cikke két, cigarettát stb. árusító kisebb boltot nyitni? S majd napközis óvodát létesíteni? KÉTSÉGTELEN, hogy mindez máról holnapra nem valósítható meg. Az illetéke sek azonban nem feledkezhetnek meg róla, hogy a lehetőségektől függő sorrendben — Ígéretek helyett — lépésről lépésre fel kell számolniok a jelenlegi elmaradottságod Azon viszont rövid idő alatt lehet és kell is segíteni, hogy a gazdaság könyvtára ne úgy szolgálja az olvasási igény kielégítését, ahogy eddig Bros- surák, néhány regény képezik mindössze a könyvállományt (az irodalom új termését egyetlen mű sem képviseli). Nem lehet tehát csodálkozni rajta, hogy utoljára tavaly december 5-én vett ki valamelyik dolgozó könyvet, s az azt megelőző húsz hónapban, 1957. március 26-tól mindöszA gimnáziummal együtt szakmát is tanulnak ősszel Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Gimnázium egyik első osztályában 40 fővel új típusú oktatási rendet vezetnek be. Ez abban nyilvánul meg, hogy mire a gimnáziumi tanulók leérettségiznek, egy szakmát is megtanulnak. Értesüléseink szerint ezek az első osztályos gimnáziumi tanulók hetenként három napot töltenek majd az iskolában, három napot pedig a Bányászati Berendezések Gyára tanműhelyében. Nekik persze más tananyagot kell feldolgozniok, mint a többi első osztálynak. Heti tanrendjükben a humán tárgyak száma csökken, a szaktárgyaké viszont nő. Ez az első kísérlet arra, hogy már az iskolában megteremtsék az összhangot a fizikai és a szellemi munka között, s hogy a középiskolásokból művelt szakmunkások kerüljenek ki. sze 35 művet olvastak el — ismételjük: az üzemegység több mint kétszáz dolgozója közül — néhányan; AMIKOR az említett hiányosságokkal foglalkozunk, arra kell gondolnunk, hogy megszüntetésüket szocialista rendszerünk parancsolja. Másrészt pedig a termelés rovására is megy a dolgozók elhanyagoltsága, hiszen a munkaidőben kifejtett tevékenységük minősége itt sem független attól, hogy a szabad idejüket miképpen töltik el. Tarján István Másfélmilliós vállalásunkat is túlteljesítjük Levél a Kecskeméti Téglagyárból T\T álunk, a Kecskeméti i'l Téglagyár Vállalatnál a kongresszusi verseny igen szép eredménnyel folyik. Az első félévben a felemelt, feszített tervet is túlteljesítettük. Az év elején vezetőinkkel egyetértésben megvitattuk: mit vár tőlünk a párt, a kormány, a lakásépítők, s mire futja az erőnkből? A közös tanácskozás alapján úgy határoztunk, hogy a feszített terven felül még 1,5 millióval több téglát adunk az év végéig megyénk építőmunkásainak, kisiakás- építőinek. Ezt a másfélmilliós felajánlást ma már tervnek tekintjük, s igyekszünk nemcsak teljesíteni, hanem néhány százezerrel még megtetézni 'is. E gy máris biztos: a felemelt tervet minden körülményeik között teljesítjük. Ha pedig az időjárás is kedvez nekünk akkor — ugyanúgy mint az első félévben — amikor 106,6 százalékra teljesítettük a tervet a felajánlással együtt — a másodikban is több és jobb téglát adunk, az előírtnál. Néhány szóban külön megemlékezek a nyerstégla-gyártásról. ahoi, igen szép- eredméHuszonhét nap alatt 1054 000 téglát raktak egymásra Túri .. Antal brigádjának tagjak A képen: a Turi-brigád. Nincs olyan gyűlés kereskedelmi vállalatainknál, amelyen szóba ne kerülne a pontos számolás és mérés. Ennek ellenére a próbavásárlások azt mutatják, hogy néhány kereskedelmi alkalmazott még mindig »megfeledkezik« magáról. A Belkereskedelmi Minisztérium 15 ács-Kiskun megyei Kereskedelmi Felügyelőségének munkatársai júniusban is több üzletet felkerestek. Próbavásárlás és csomageUenörzés formájában arról győződtek meg, hogy vajon betartja-e minden kereskedelmi alkalmazott az árakat, azaz annyi árut ad-e, mennyit a vásárló kér, Illetve kifizet? A próbavásárlások azt mutatják, hogy az eladók döntő többsége becsületes. Ezt bizonyítja az Is, hogy az 55 próba- vásárlásnál 38-szor pontos elszámolást és mérést állapítottak meg, 12 bolti eladó viszont ártúllépést követett el. Az ártúllépés összege 10 fillértől 3,70 forintig terjedt. Két esetben az élelmiszer, egyszer a vegyes cikkek eladásakor, kétszer pedig a vendéglátóipari egységeknél szűk mérésből követték el az ártúllépést. Az árdrágítások meggátlása céljából a felügyelőség hat dolgozót 100—300 forint pénzbírsággal büntetett, Ezenkívül két előadót írásban figyelmeztetett, míg négy alkalommal az ellenőrző könyvbe való bejegyzéssel adtak utasítást a fogyasztói árak betartására. Reméljük, legközelebb arról adhatunk számot, hogy fogyasztói árdrágítás, a hiányos mérés és más »-feledékenység« csak elvétve fordul elő megyénk boltjaiban. nyek születtek; Terven felül 1 548 000 téglát gyártottunk, amely megalapozza az 1960-as év első negyedévének folyamatos termelését, zavartalan és rentábilis munkáját. rvendetes továbbá az is, v hogy az elmúlt időszakhoz képest a minőségnél mesz- szeménően túlszárnyaltuk eddigi eredményeinket. Míg 1957- ben minden száz téglából 58 volt elsőosztályú, addig 1958- ban 79 százalékra nőtt az első- osztályú téglák aránya, ezt a szintet mind a mai napig tartjuk. Ezekben az eredményekben ott tükröződik az idősek és fiatalok, a nők és férfiak közös erőfeszítése. Mindannyian egy akarattal munkálkodunk vállalt kötelezettségünk maradéktalan teljesítésén. gy gondolom, hogy mire a szerkesztőségnek küldött levelemet viszontlátom az újságban, addigra újabb sikereket érünk el a kongresz- szusi versenyben. Ponyeczky István KISZ-titkár karbantartásra több mint egymillió forintot fordítanak évente, pedig lakbérekből csak 400 ezer forint folyik be ez idő alatt. — Büszkék a hatalmas forgalmú, bár még sok csinosítást igénylő új strandra és a fejlődő, egyre szépülő városképre, amiben az ő munkájuk is igen nagy mértékben benne van. — Amolyan ezermesterek vagyunk — mondja az igazgató elvtárs mosolyogva. Tegyük hozzá: olyan ezermesterek, akiknek keze- munkáját egy egész város lakói dicsérik. t. p. az idei terv a hatmillió hatszázezren is túl van. Az útkarbantartó részlegük a járás majd minden községébe eljut, s igen sokoldalú munkát végez. Megbecsült az építőrészleg, a kertészet, a fürdő, a köz- tisztasági és a temetkezési részlegük munkája is. A kertészetet most bővítik egy új blokkházzal, mert mióta Kiskunmajsán és Alpáron is virágüzletet nyitottak, alig győzik a rendelést. Félegyháza legszebb utcája lett a kezük nyomán a Kossuth Lajos utca, ahol hétezer négyzetméternyi parkosítást végeztek. LakásA Kiskunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat irodájának falán egy díszes oklevél hirdeti eddigi jó munkájuk eredményességét: az elmúlt év II. felében elnyerték -A tanács kiváló vállalata« címet. Kegyes elvtárs, a vállalat igazgatója elárulja: ebben a félévben is hasonlóra törekedtek, természetesen az eredményt az értékelés dönti él. Ha megnézzük eddigi fejlődésüket, ilyen jellemző számokat találunk: 1955-ben több mint két és félmillió, 1958-ban közel négy és félmillió volt a termelési értékük, s
