Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
'a magyar -szocialista MUNKÁSPÁRT BA'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA, 't; MŰEMLÉKEIN K: 1959. június 14, vasárnap Kúriából művésztelep ^ SZÁLL OJ32V ÍRÓMATTIKÁJA Látogatás a kecskeméti Alföldi Szállóban Gyermekkorom vágya és álma Volt idegenből — más vidékről — jött emberek közé kerülni, meglesni tikukat: honnan jöttek, mit keresnek városunkban ök, akik megszálltak egy-két éjszakára szállodánkban. Órákat álltam a bejáratnál, káprázva játszott szemeim előtt a neonfény és én irigykedve bámultam a szálloda ajtaján jövő- mepőket. Több mint húsz éve már ennek, de még most is a gyerekkori izgalommal álltam a kecskeméti Alföldi Szálló előtt, — szorongás vett rajtam erőt. Féltem: odabenn sokkal egyszerűbb, köznapibb életet találok, mint gyermekkoromban reméltem. Takács néni — a portás — gyermekkori elképzeléseimet igazolta: a vendégnek kijáró tisztelettel köszönt. Portás és bejelentő könyv Mindketten sok mindenről beszélnek. Néha humoros, néha kissé borsos, de legtöbbször érdekes és tanulságos történetekről. Takács néni előtt vonulnak nap nap után a különböző vendégek, a könyv pedig híven őrzi a szálloda lakóinak nevét, foglalkozását. Kik ezek a lakók? Erre keresem a választ... Emelet 10-es szoba ... Kopogtatásomra szíves hang invitál beljebb. Ketten vannak jelenleg a szobában. Egyikük Tóth Sándor, — gépjavító. Nyolc társával együtt az Alföldi Konzervgyár elavult gépalkatrészeit cseréli ki. Budapestről küldte őket vállalatuk. Demeter Sándor pedig kőműves, — most ő is itt dolgozik. Mint mondja, egy hét alatt megkedvelte a várost, s a szállodát. Szállodai szobák...! De sok ember emlékét, munkáját, fáradságát, bosszúságát, örömét, bánatát őrzitek! S ha ezeket az emlékeket csokorba kötnénk, milyen más, az egész mostani életről képet adó, összetett emlékké válnának azok! Gyermekkoromban — most már bevallhatom — a lakkcipős urak, vidám nótaszó, s finom ételek illata csábított idegen- ségével a szálloda elé, a felelőtlen kényelemnek a hangulata vonzotta kíváncsiságom. S most milyen más ez a hangulat! A kényelem ma is megvan. A finom étel-italok is. A vidám zeneszó is. A csendes szállodai folyosók azonban ma nem a felelőtlen kényelem hangulatát lehelik. Egészen mást. Nézzük csak tovább a vendégeket, mindjárt megtudjuk, — mi az a más ... Egyik szobában mérnök lakik Tervezni jött új és modern épületeinket. A másikban kutató pihen, — környék talaját vizsgálja; s a harmadikban fiatal pár szállott meg pár napra, — motorkerékpárral járják végig az országot: Kecskemét egyik állomása útjuknak. A negyedikben falusi ember vár tárgyalásra: holnapra idézte be a bíróság fellebbviteli tanácsa egy termelési szerződéses per ügyében; az ötödikben vonatról lemaradt utas bosszankodik saját Termelőszövetkezetet alakítottak a csikériai úttörők A csikériai Gárdonyi Géza úttörőcsapat a községi tanácstól ;apott egy hold földön termelőszövetkezetet alakított .A jövede- em 10 százalékát a tagok kapják majd meg, a többiből pedig kö- ös alapot képeznek, amiből a csapat sátrakat és tábori felszere- ést vásárol. Terményeikre már szerződést is kötöttek a termel- ető vállalatokkal, s a kapott előlegeket az idei nyári táborozásra ordítják. . . Támogatja az értékes kezdeményezést a helyi Szabadság Permelőszövetkezet, sőt a helyi határőr-egység is: a tsz a föld megmunkálásában segít, a honvédnek pedig a táborozáshoz sziiksé- es anyagot bocsátják az úttörők rendelkezésére, amelyekkel Ba- itonfenyvesre látogatnak majd el a nyáron. (ka) kényelmessége miatt, mert hiába költötte fel a szobaasszony, a hajnali vonatról is lemaradt. Pedig arról, amit Kecskeméten végzett, még ma be kellene számolnia a minisztériumban... Sorolhatnánk tovább... Ez a sok szállóvendég mind hozzátartozik a szálloda, a város, — s tegyük hozzá minden túlzás nélkül — az ország életéhez. Még azok is, akik „maszek alaponí( jöttek városunkba — mint a fiatal házaspár —, a szállodáinkban kialakult új légkörről, újfajta romantikáról bizonykodnak. Budapest, s az ország más nagy városa küldi segítségét a mi városunknak, s a mi megyénknek a mérnök, a gépjavító munkás, a kőműves személyében, akik mindnyájan — egytől egyig — itt találnak pihenésre, az Alföldi Szállóban... Kiportunk végére találtunk rá a helyes kifejezésre, amely- lyel a szálloda hangulatát jellemezhetnénk: a szocialista építés romantikája. Ezt találtam 1959. júniusában a kecskeméti Alföldi Szállóban .;, (— márkus —) Baja egyik legkedvesebb épülete az Arany János utca sarkán emelkedő myvésztelep. Feltehetően Hild hatása alatt, a múlt század elején élő építész tervezte klasszicizáló, kulturális stílusban. Tipikus példája a magyarországi, de főleg az alföldi nemesi kúriának. A vasrácsos kerítésbe épített transzformátor sajnos nem engedi, hogy egyetlen tekintettel lássuk az udvari oszlopos, kocsi- aláhajtós homlokzatot. Utcai frontját azonban jól kiemeli az előtte levő kis park. Szerencsére az első világháború után idetelepített zavaró építményeket a városrendezés már eltüntette. Eredetileg a , Vojnits-csalácI1 kúriája volt, majd több tulaj* donos kezén át a város birto* kába jutott. 1947-ben Rudnay Gyula festőművész vezetésével e házban alapította meg művész- telepét Baja, s így az egész épület ma a Képzőművészeti Alap kezelésében van. Rudnay e telep mellett ma is működő képzőművészeti iskolát lélesú tett. E bájos, kerek sarokerkélyes, sűrűosztású, fehérablakos, ne* mes ornamentikájú épületnél aligha találtak volna alkalmasabb hajlékot a‘művészek szá•> mára. Sólymos Ede BELEP vagy MEHET.,.? Idős Szénási Lajos boltvezető munkaviszonyát az alpári földművesszövetkezet megszüntette, mert valamelyik családtagja nem lépett be anyósa vagyonával a termelőszövetkezetbe. Szénási Lajos sértőnek és törvénytelennek találta ezt az eljárást és fellebbezett a szövetkezet egyeztető bizottságához. Az EB sem ismerte el ugyan érvényesnek a felmondólevelet, a ... Kevés a Weddel- fóka A rendkívül ritka, úgynevezett Weddel-fókából több példányt találtak a déli-sarki »Mirnij« szovjet tudományos állomás kutatói. Képünkön az emberi környezettel barátkozó fóka éppen a »vedd el — ne vedd el« társasjátékkal »szórakozik« az őt meglátogató kutatóval. panaszos mégis hiába várt —> ügyében nem történt intézkedés. Ekkor a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordult panaszával. A TEB elnöke 1959. május 31« én a KPVDSZ megbízottjával a helyszínen vizsgálta meg az ügyet, s erről feljegyzést Készített, amely lényegében a következőket tartalmazza: „A munkaadó továbbra is fenntartja a munkaviszony megszüntetését elrendelő álláspontját, mert — szerinte — a helyi szervek tekintélyén csorba esne egy esetleges visszahelyezés következtében. ..” ......a feljegyzés felvételekor je lenlevő panaszos sérelmesnek tartotta a munkaviszony megszüntetését, mert 30 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, más munkaterületen nem tud elhelyezkedni. A vitás földterület anyósa tulajdonát képezi ma is, azt ők ajándékozás címén használják. Véleménye szerint ezt az anyósa bármikor visszaveheti, s különösen azt sérelmezi, hogy annak, akit helyére beállítottak, saját földterülete van ...” A Területi Egyeztető Bizottság meghozta a döntést: kötelezte az alpári földművesszövet- kezetet, hogy vegye vissza régi munkakörébe Szénási Lajost. A TEB indokolásában megállapítja, hogy a szövetkezet törvény- sértő módon járt el. Az ítélet igazságos volt. Azt hisziik, hozzá nem is kell kommentár! PETŐFI NEPB Cikkünk nyomán ,..s a bútorozott szoba? Nagyon örültünk, hogy a Petőfi Népe szóvátette a menyasz- szonyi ruha kölcsönzésének magas díját, mert már botrányos módon üzérkedtek vele. Szeretném azonban felhívni a szerkesztőség figyelmét arra is, hogy Kecskeméten sokan a bútorozott szobával is nagyon üzérkednek. Kiadnak egy kis udvarra nyíló szobának nevezett sötét lyukat pár darab rozoga bútorral "bebútorozva« és legkevesebb amit kérnek érte; 300 forint. Mások átjáró szobát adnak havi 400-ért, de az ilyen helyen még az is baj, ha az albérlő felgyújtja a villanyt, vagy — uram, bocsásd meg bűnét — köhögi!!). Az ilyen bútorozott szobákkal uzsoráskodók és üzérkedők ellen valamilyen központi rendelkezést kellene hozni, mert bár igaz, hogy Kecskeméten eléggé szűkiben vagyunk a lakásnak, de ez még senkit sem jogosít fel arra, hogy urasan éljen a munka nélkül szerzett jövedelméből, Tóth Endrémé L t-yaagga,«gvtp:i IRSZriiPi&SStrZ A látszat néha csal avagy: ahogy a városi gyerek elképzeli A napokban kisebbik fiammal a Félegyháza határában húzódó, új, vagyis be nem fejezett bajai betonúton kerékpároztunk. A Nagyszőlő út és az Izsáki út közötti szakaszt mintha nekünk építették volna, nincs rajta forgalom, veszélytelen, ha csak a marhák által az úttestre sűrűn lerakott hatalmas »lepényeket« nem számítjuk veszélynek. Csendes, békés táj ez. Az út két oldalán tehenek, bivalyok, ökrök kérödznek. Alig győzöm a választ a feltett ezernyi kérdésre: — Ezek mik? — Tehenek. — Hát ezek? — Ökrök. — Az ökrök hol veszik a rágógumit? Hát mit szóljon erre az ember? tó s A Magyar Szocialista Munkáspárt Bac.--Ki.sk un magyal Bizottsága és a magyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő oizottság Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Pártépftés es ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.i 15-29, 27-49 Felelős vezető: Szűcs Béla igazgató
