Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-03 / 128. szám
4. oldal 1959. Június 3, szerda A ZENE SZERELMESEI ,, BAJA KULTURÁLIS INTÉZMÉNYÉI közül talán a két 'évtizedes múltra visszatekintő túszt Ferenc Állami Zeneiskola ez. amelyről a legkevesebb szó ■esik a megyei sajtó hasábjain. Egy évvel ezelőtt egy ízben látogatást tettünk itt az iskoládban, de azóta sok olyan jelentős esemény történt a zeneiskola életében, amely felhívja a figyelmet e nagymultú intézmény munkásságára, fejlődésére. Recska Ilonával, az iskola "igazgatójával beszélgetünk érjél. Túlzás nélkül lehet, mondani, hogy az ő fáradhatatlan munkájának az eredménye az iskola országos jó hírneve. EGY ESZTENDŐVEL EZELŐTT— mondja Recska Ilona •— sikerrel vettünk ré*zt Cegléden az első országos kamara- eene fesztiválon. Néhány nappal ezelőtt jöttünk vissza Veszprémből, ahol a második fesztivál eajlott le. Mostani szereplésünk ti szép eredményeket hozott. Ruluncsics Tamás és Tibor egy másik alkalommal, az úttörők megyei seregszemléjén ért el első helyezést, mindketten az iskola növendékei. Április végén Szekszárdon szerepeltünk, — hogy csak néhány alkalmat említsünk azok közül, melyek iskolánknak a hírnevét erősítették. Recska Ilona újságot terít elénk — a Tolna megyei Néplap egyik számát. A háromhasábos nagy kritika a bajaiak szereplését méltatja. ES MI TÖRTÉNT ITTHON, Baján? A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója említhető az emlékezetes események közül. Az ünnepi alkalomból zenedélutánokat tartottunk a helybeli általános iskolásokkal karöltve, május 7-én pedig az iskola tanárai önálló hangversenyt adtak. Vigh Lász- lóné énekszámaival. Aszalós Endréné és Aszalós Endre pedig zongoraszámaival aratott nagy és megérdemelt sikert. MOST A BUDAPESTI Horváth M. téri Zenei Általános IsA kalocsai gimnázium énekkarának egyéves munkájáról Iskolánk énekkari befejezte ez évi . munkáját. Ilyenkor jó mzámot adni arról, hogyan dolgozott, s milyen eredményeket ért tel a kultúra terjesztésében. Néhány évvel ezelőtt az iskolánkban énekkarnak még tiyoma sem volt, ma már beszámolhatunk munkájáról. Elmondhatjuk, hogy szervezett, komolyan dolgozó kórusunk van. Ebben fez évben részt vettünk a kalocsai járási kulturális seregszemle \helyi bemutatóján, és a megyei dalostalálkozón Kiskőrösön. Mágus 1-én szerepeltünk Kalocsán mintegy 300 tagú kórusban is. [Sikeres működésünket oklevelek bizonyítják. Természetesen van- wiak még kisebb-nagyobb hibák, amelyeket igyekszünk megszün- ftetni. Reméljük, hogy a jövő tanévben sikerül eredményeinket fokozni, s ezzel iskolánk hírnevét növelni. Énekkarunk jó munkájához sok segítséget adnak nevelőink: Kiserei József tanár és dr. Simon Emil igazgató. Löz József levelező kola 120 tagú együttesét várjuk Bajára. A Haydn—Händel jubileumi év műsorát hozzák. Az előadás szervezése, elhelyezése, a vendégek fogadása mind a mi gondunk. Ruluncsics József né. a szülői munkaközösség vezetőségének tagja nyit a szobába. Tőle tudjuk meg, hogy a legutóbbi veszprémi szereplés bizony nem kis gondot jelentett. Adományokból gyűjtötték össze az útiköltséget és fárasztó volt a hosszú utazás. Kérték ugyan az anyagi támogatást az illetékes szervektől, de nem találkoztak kellő megértéssel. A TANÍTVÁNYOKRÓL. Antal István érett hegedűjátékát, a Ruluncsics testvérek zongora- játékát, Bakosné Simon Margit sok reménnyel biztató éneklését s a kamarazenekar teljesítményeit ismerik és sokra értékelik Baján. Hasonló a véleményük az itt megforduló művészembereknek is. Lelkes, áldozatkész munka, magas művészi színvonal jellemzi az iskolát. A művész-tanárok sok szeretettel foglalkoznak tehetséges növendékeikkel. A fejlődés távlatai újult erővel bontakoznak ki. Mi pedig meg- ígé.tük, hogy ezentúl gyakrabban szólunk erről a kulturális intézményről — gondjaikról, eredményeikről. Megérdemlik! Felvidéki István Jilaqqar- tnűőéizik (Vidnamlxan. *'/ A Magyar Alla,mi Operaház balettkara most érkezett haza a távol-keleti baráti országokban tett körútjáról. A magyar művészek ellátogattak a Kínai Népköztársaságba, Eszak-Koreába és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba is. Útjukon mindenütt baráti szeretettel fogadták népünk képviselőit és művészi kőrútjukon a szeretet és a hála ezer megnyilvánulásával találkozhattak. Képünkön: a magyar balettművészek egy csoportja Vietnamban Ho Si-minh , a köztársaság elnökének társaságában. „Kék Duna“ a falu közepén H a valaki Úszódon jár, s a falu közepén leszáll az autóbuszról, vagy a népszerű „gumivasútról” egy új, valóban reprezentatív, városias jellegű épület ötlik a szemébe, s ez nem más mint a földművesszövetkeEgy monográfiáról lMenyasszonyi ruhát kölcsönöznék Közeledik esküvőnk napja. (Menyasszonyommal már régen elhatároztuk: takarékosan élünk. Így jutottunk arra az elhatározásra, hogy egy alkalomra nem érdemes 6—700 forintot kiadni új menyasszonyi ruha csináltatására, inkább kölcsön- eünk, — hiszen annyit hirdetőiek Kecskeméten. Elindultam tehát a hirdeté Bek útján kölcsönző körútamra. Először a Koháry utca 5 szám Blá látogattam el. — Ruhát szeretnék kölcsön (venni — szóltam a háziasszonyhoz. — Tessék. Milyet parancsol? ^Soványra, kövérre, alacsonyra, magasra? Tudok én mindennel ezolgálni, — s ezzel előszedett három öltözet menyasszonyi ruhát a szekrényből. — Mikorra kellene? — kér- ezte a naptárát lapozgatva. — izomoatra van előjegyzés, jövő éten szintén, esetleg három hét; úlva biztosíthatom ..; * Milyen nagy forgalom! Ügy- pátszik mindenki takarékoskodni akar. Megkockáztatom mégis ja kérdést: mennyiért kapható? I — Az új, amit most csinálÍ attam 400, a többi 350 és 300 orint. De alku nincs! Nem zoktam engedni! Kitámolyogtam. Van szíve (ennyit kérni egy kölcsönzésért? I Elmentem egy másik helyre,: pi Damjanich utca 7 alá. Itt ál-; litólag nagyon gazdagok laknak,: hátha olcsón hozzájutok a| ruhához. Ruha ugyan van két: »arab is, de kölcsönzési ára 250: íorint. Alku itt sincs, s elő kell: jegyeztetni! : > Nem is sorolom a többit, bár: k'an a városban nyolc-tíz kölg 'nző. Máshol sem adják ol-j bban. Nem is kísérletezem: ább. Csináltatok inkább egy menyasszonyi ruhát, s ha megesküszünk, — mi is nyitunk egy kölcsönzőt. Busásan bejön majd a ruha ára. Elvégre üzlet, de még milyen jó üzlet a menyasszonyi ruha kölcsönzés! — m — A napokban a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági osztályának kiadásában megjelent Szűcs Józsefnek, a Bács- Kiskun megyei Növényvédő Állomás laboratóriumvezetőjének »A babzsizsik Magyarországon« c. monográfiája. A babzsizsik új kártevő. Hazánkban először 1947-ben Nagykanizsán figyelték meg, de 1953-ra már 100 hazai előfordulását tartották ijyilván. A szerző e kártevőt a Tiszántúlon először 1954 februárjában ismerte fel. Mint egyetemi, hallgató, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem állattani intézetében a kártevő egész életét és fejlődését részletesen vizsgálta, s a védekezésre vonatkozóan is dolgozott ki új módszereket. 1955—57-ben a Bács-Kiskun megyei Növnyvé- dő Állomáson tovább folytatta vizsgálatait, s ezek eredményét foglalta össze kis könyvében. A kártevő pusztítása oly nagymérvű, hogy pl. 1951—52. termelési évben 12—14 vagon babtermést tett tönkre. Az említett monográfia, úgy" gondoljuk, jelentősen hozzájárul e veszedelmes kártevő megsemmisítéséhez. zet kisvendéglője, a „Kék Duna”. Már a külseje is csábító, betértem hát egy pohár sörre. Vörös Sándor, az üzletvezető régi ismerősként fogadott, s míg a poharam kiürült, a következőkről beszélgettünk. E vek óta tervezgették a községben, hogy olyan helyiséget létesítsenek, ahol a dolgozók kulturáltan szórakozhatnak, s a vidéki utasok élelemmel, főtt étellel is el legyenek látva. — Szóval kisvendéglőt terveztek — vetem közbe. — Igen, azt terveztünk, s lám már meg is valósítottuk. — Mennyi beruházással? — Azt nehéz lenne megmondani. A múlt évben a földművesszövetkezet vezetősége és a járási központ széleskörű társadalmi munkát szervezett, melyből az egész község szinte egy emberként kivette a részét. Eredménye: mint földből a gomba, pár hónap alatt kinőtt ez a szép épület. Valójában, az újtípusú csőbútorok, fali csillárok, hófehér asztalterítők, zenekari emelvény mutatják a tervezők, a falusi parasztság igényességét, ízlését. I ndulni akarók, de az üzletvezető az udvar felé vezet, ahol tovább folytatják az építkezést. Emelkednek a 25 méter hosszú kultúrterem falai, amelyben beépített színpad és öltöző is lesz. — Mert nemcsak a mulat ■- zásra, hanem a kulturális igények kielégítésére is gondolt a falu népe — mondja kísérőm Tíz-tizenkét falusi fiatalemb r dolgozik most itt éppen, de v ■- tusosan: ki, mennyi téglát 1 • egyszerre a falazókőművesl ez vinni. Igyekeznek, fürgén dolgoznak, mert augusztus 20-ra a kultúrteremmel is készen akarnak lenni. Az eddigi tapasztalatok al -p- ján — a most folyó lelkes m inka nyomán — biztosra veh fő. hogy augusztus 20-án felgön hét a függöny az új kultú remben. K — i — » — lebontották Kecelen a I «res Hegyi kocsmát. A sok j'hart látott épüietet 1771-bni jemelték, s az utóbbi években ♦ a földművesszövetkezet hasisnál ta felvásárló telepnek. Az Iépület lebontását az tette szük- vségessé, hogy a mellette el veszető műútat kiszélesítik. A takarékossőgi an- kétot megtavtr+^k, utána természetesen \ a vacsorát is elfogyasztották. Ez alkalommal sok bírálat érte Bólö- nye Orbánt és- társait, akik nem vettek részt a vacsorán. — Ezek nem haladó szellemű emberek — jegyezte meg a ,tudós- Halustyek —, mindig voltak a haladásnak ellenségei. Ilyenek vitték Giordano Brúnót is máglyahalálra, a Campo del Flórin, mert egyházellenes tanokat hirdetett. Akkor máglyákkal akadályozták a fejlődést, most pedig úgy, mint Bölönyéék teszik, nem cseresznyéztek egy tál-, ból olyan emberekkel,, akik magukévá teszik a modern eszméket és tudományosan fogják fel az étkezést is. Asztaltársa. Bá- lenszki először ellátottá a száját a csodálkozástól (magában ezt mondta: — milyen tudós is ez a Halustyek), majd imigyen szólt: ■— Barátom! Ilyesmi hogy fordulhat elő a szoutnyik-kor- szakban ... ? Edelényi különösen dühös volt. Mint árubeszerző, egyébként sem szerette a könyvelőket. — Holnap fel fogom pofozni azt a számkukacot — bömbölte .rákvörösen. A társaság jól érezte magát, Edelényi haza sem ment, hanem még mindig mámorosán bevánszorgott az irodába, előtte meg- ivolt egy féldecit, ami biztos, az biztos, hogy legyen ereje a pofonhoz. Kivágta az ajtót ós nekirohant a meglepett könyvelőnek. Az ii,gy látszik felismerte a veszélyt, mert lefogta hősünket, a következő pillanatban egy nagy csattanás és Edelényi arcán egy piros folt jelent meg. Az egy szót sem ; tudott szólni a meg- : 1 eperéitől, mikor ma- : gáho;í t#i t, akkor • is < csak ennyit dadogott: ! — Éérdepkees, pedig i zöldborsót vacsora- < zott,. i r® i—ő —r < nagyobb része nem fogyasztja el azt a kalória mennyiséget, amely szükséges ahhoz, hogy hosszú életük legyen. Azért szolgálnak fel kövér sertéshúst. mert ebből 100 gramm elfogyasztása után 400 kalóriához jut az emberi szervezel. — El kell érni, hogy a Vasszöghegyező Vállalat valamennyi dolgozója 3000 kalórián felül fogyasszon. Csak így lehet friss a szellem, fürge az ész, gyors a láb és a kéz — szellemeskedett. Ez jelszóvá vált a vállalatnál, és legtöbben hívei is voltak, kivéve az előbb említett beosztott könyvelőt és néhány társát. Külö-: nősen az keltett felháborodást, hogy Bölö- nye kartárs kijelentette: sokkal szívesebben eszik otthon idei borsóból készült főzeléket tükörtojással. — A pimasz — hangzott innen "is, onnan is —, méghogy borsófőzelék tükörto- iássaL — Higgye el, Bölö- nye kartárs, maga sem éri el a napi háromezer kalóriát, ami az ülő foglalkozású dolgozóknál elő van írva, pedig önre is ráférne egy kis zsírpárna, hiszen lassan olyan mint egy csontváz — így az üb-tit- kár, Legenye. Bölönye kartárs csak pislogott szaporán. és végignézett jelentéktelen sajátmagán, majd egy nagyot tüsszentett. — Látja, hogy igazam van — dörrent rá Legenye. A vita ott kezdődött, hogy Bölönye, a beosztott könyvelő kifogásolta, hogy a takarékossági ankótot vacsorával fejezzék be, amelyen sertéspörköltet szolgálnának fel. — Ez már a negyedik vacsora ebben a hónapban, miért kell örökké kollektíván enni — berzenkedett. Legenye, az üb-titkár erre kijelentette, hogy közérdekről van szó, mert a vállalatnál dolgozó kartársak legHÁROMEZER KALÓRIA FELETT
