Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

I 193». június 14, vasárnap S. oldal Erdőt telepítenek Nyáriőrincen . /;> ;•• ■* •/■■ •>■••• ■ WBt ><"»* 'M Öt hektár erdőt ültetnek Nyárlőrincen. Hatvan cm. mélyen forgatja » földet a Kecskeméti Gépállomás lánctalpas traktora. Gondolatok az SZKP XXI. kongresszusa anyagának tanulmányozásáról o/WWVVVVVV^VVWVVVVVVVVVVVVN (t()ttäfl Qtépjt Uodczőüie.k fattkezUtt Opelján. Péntek délelőtt a Magyar Pos­tagalamb Tenyésztő Szövetség hatalmas, egyszerre 10 ezer pos­tagalambot befogadó Ikarusz teherautója állott meg a kecs­keméti Nagytemplom előtt, hogy felvegye és Csehszlovákiába szállítsa azt a 200 postagalam­bot, amely részt vesz az ottani, Cholin városában rendezendő nemzetközi postagaiamb-verse­nyen. Márkli Jánostól, az egyik kecskeméti postagalambtenyész- tőtől megtudtuk, hogy a hatal­mas galambszállító teherautó­ban —, amely egész Európában Levelekből röviden M ÉLTÁN KELTETT világ­szerte nagy feltűnést és érdeklődést a Szovjetunió tu­dósai által a világűrbe röpített holdrakéta, amely a nap első mesterséges bolygójává lett. Ez a teljesítmény ismételten alá­húzta a szocialista társadalmi rend nagyszerűségét, az emberi teljesítőképesség óriási lehető­ségeit, melynek szabad és kor­látlan kibontakozását csak a minden tekintetben felszabadult emberek társadalma tudja biz­tosítani. Az 1959-es évet mégsem el­sősorban erről fogja a történe­lem emlegetni, hanem egy má­sik, ennél is nagyobb esemény­ről, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusáról. A kongresszus a Szovjetunió 42 éves történelmének egyik mér­földköve, amely megnyitja a kommunista társadalom általá­nosan kibontakozó építésének időszakát, mely megfogható kö­zelségbe hozza a haladó embe­riség vágyát az igazi emberi társadalmat, a kommunizmus megvalósulását. E cél elérését biztosító 7 éves terv számadatai lenyűgözőek. 1965-ig az össz­termelés felér az utóbbi húsz év összes termelési értékével, a beruházások összege pedig egyenlő lesz az elmúlt 40 év összes beruházásával. A Szov­jetunió a hétéves terv teljesí­tésével megteszi a döntő lépést annak a fő gazdasági feladat­nak a megvalósítása terén, hogy az egy főre eső termelés tekintetében történelmileg rö­vid idő alatt utolérje és túl­szárnyalja a legfejletteb tőkés államokat. A kongresszus jelentőségét te­kintve túlterjed a Szovjetunió határain. Világméretű vissz­hangot keltett és alapjaiban szabja meg a történelem alaku­lását. E határ alól akarva-aka- ratlanul még a legvérszomja­sabb imperialista államok sem vonhatják ki magukat. M INDEZT figyelembe véve azt is nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a XXI. kongresszuson Hruscsov elvtárs által elmondott beszámoló szin­te felmérhetetlen elméleti és gyakorlati kincsestára a mar­xizmus—leninizmus jelenkori legfontosabb kérdéseinek. S eb­ből tanulnia kell a világ vala­mennyi kommunista és mun­tfyty a c&MafyS'zeizék közűt kás pártjának és nekünk, ma­gyar kommunistáknak is, hi­szen — mint mondani szoktuk — a szovjet nép mai élete a magyar dolgozók holnapi élete. De a XXI. kongresszus anyaga olyan elvi, módszerbeli és gya­korlati tanulságokat tartalmaz, amelyeket már most, a szo­cializmus építésének gyorsabb megvalósításánál is alkalmaz­nunk kell. E nnek tudatában a politikai bizottság hatá­rozatának megfelelően fogtak hozzá pártszervezeteink és pártbizottságaink a XXI. kong­resszus anyagának feldolgozá­sához. A pártoktatás rendszeré­ben az Időszerű kérdések és a Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamokon külön témaként tárgyalták a kongresszus anya­gát. örvendetes jelenség volt, hogy ez idő alatt a tanfolyamo­kon megnőtt a hallgatók ér­deklődése. Ez megmutatkozott elsősorban abban, hogy a hall­gatók nagyobb számban vettek részt a foglalkozásokon és több százan olyanok is bekapcsolód­tak, akik egyébként nem vet­tek részt a szervezett pártok­tatásban. Másrészt a feltett kérdések, az előadások után ki­alakult vita is ezt mutatta. . A kongresszus anyagát feldolgoz­ták a megyei pártiskolán, az esti egyetemen és a pedagógu­sok ideológiai továbbképzésén is. Ez maga jelentős és nem lebecsülendő eredmény, de tá­volról sem mondhatjuk el, hogy a párttagság egészével érdemé­ben megvitattuk a XXI. kong­resszus anyagát. Csak a fő kér­déseit sikerült ismertetni a párttagság egy részével. Gond az is, hogy mindezt még nem juttatták el a pártonkívüliek széles rétegeihez sem, kevés előadás, ismertetés volt erről. N EM LEHET tehát a kong­resszus anyagának ismer­tetését befejezettnek tekinteni. A TIT, a tömegszervezetek és a Hazafias Népfront által ren­dezett előadások keretében ál­landóan napirenden kell még tartani. Hiszen a XXI. kong­resszus célkitűzéseit, elméleti megállapításai pl. a béke kér­dése, a kommunizmusba való többé-kevésbé együttjutás kér­dése stb. széleskörű érdeklődést vált ki még a politikailag pasz- szívabb emberek körében is. — Mi, tanyai gyerekek is örülünk a Nyárlőrincen fel­épült községi kultúrháznak —. tudjuk meg Tóth Irén levelé­ből. ■— Hosszabb idő óta nagy: szorgalommal készülünk a Többsincs királyfi mesejáték; előadására. Június elején mu­tatjuk be a falu és a tanya lakóinak; * — A kiskőrösi Petőfi általá­nos iskola most végzett VIII. osztályos növendékei nagy számban jelentkeztek tovább­tanulásra — írja Lőrincz Györgyné levelezőnk-. — Rész­ben a mezőgazdasági, gépipa­ri technikumokba, részben a Kiskőrösön levő gimnáziumban tanulnak majd tovább, * — Katymáron a községfej- tésztési alapból és a földműves­szövetkezet részesedéséből cuk­rászdát építenek — tudjuk meg Fábicsovics Józsefné levelezőnk­től. — Az építést már meg is kezdték. Helyesnek tartanám, ha a cukrászda építésével egy­idejűleg a község vezetői meg­oldanák a falu óvodáskorú gyermekeinek elhelyezését is. * — A napokban bővítették ki a Kiskőrösi E'öldművesszövetke- zet nőbizoltságának vezetőségét; — írja L. Gy. levezőnk. — A nyolctagú boltellenőrző bízott-: ság már meg is kezdte mun­káját a földművesszövetkezet: üzleteiben. Első megállapításuk,; hogy a méteráru üzletek felké-j ívűitek 2 avar! szezonra. , : egyedülálló — a legnagyobb meleg idején is a galambok számára legalkalmasabb hőfo­kot, 25—30 Celsius fokot tud­nak biztosítani, s a »mozgó ga­lambdúcok« valamennyi ajtaját egy gombnyomásra tudják nyit­ni, hogy a rajt idején minden egyes kis versenyző egyszerre indulhasson. Pénteken Szegedről, Makóról, Hódmezővásárhelyről és me­gyénk déli községeiből gyűjtöt­ték össze a postagalambokat, hogy vasárnapig íelszállfthas- sák őket Észak-CSehszlovákiába, az innen 500 kilométerre lévő rajthelyre. Ügy hisszük, olva­sóinkkal együtt érdeklődéssel várjuk a vasárnapi verseny eredményét. 200 keeikemíti ft.&itaq,aianib vesz részt a vasárnapi cholini nemzetközi postagaiamb-versenyen bajai járás sajtóaktivistáinak helyzetét, valamint a sajtó tu­dósítások jobbá tételét. Jó levelezői munkásságukért ju­talomban részesültek. Pfeil Jó­zsef, Horváth Mátyás, Fazekas Petemé, Pechtler Ferenc, Ber- náth Sándor, Horváth Magda, 1 úri Istvánná és Börömbözi Erzsébet levelezőnk. Június 12-én, pénteken, Ba­ján, a városi tanács kis tanács­termében a Petőfi Népe szer­kesztősége értekezletet tartott a levelezők részére. A megjelent levelezők között helyet foglal­tak a városi pártbizottság, a városi tanács, s Baja üzemei­nek kiküldöttei is. Az értekez­let részvevői megtárgyalták a Pártszervezeteink a sok és je­lentős elfoglaltság mellett te­gyék lehetővé elsősorban azt, hogy a párttagság egy része megismerje és megértse a XXI. kongresszus anyagát. Az em­lített tömegszervezetek segítsé­gével pedig tegyenek meg min­dent, hogy a pártonkívüliek nagy tömegei is megismerhes­sék a kongresszus anyagát. A XXI. kongresszus anya­gának feldolgozásáról beszélve külön kell kiemelni az elméleti konferenciákat. E formában ta­nultak a megyei, a járási és a városi párt-, állami, tömegszer­vezeti és tömegmozgalmi funk­cionáriusok, valamint a legfon­tosabb területek gazdasági ve­zetői mintegy 900-an. Az elmé­leti konferenciák öt témakör­ben tárgyalták az anyagot. Ez lehetőséget adott az alapos, el­mélyült tanulásra. A vitákat ál­talában a végrehajtó bizottsá­gok tagjai, illetve elméletileg felkészült, vezető beosztású elv­társak vezették. A KONFERENCIÁRA be­osztott elvtársak kevés kivétellel rendszeresen megje­lentek és lelkiismeretesen fel­készültek a foglalkozásra, ame­lyeken élénk viták alakultak ki. A vitákban tisztázódtak a néze­tek, sok hasznos gyakorlati ta­nulságot szűrtek le az elvtár­sak, melyek alkalmazása javí­tani fogja a munkát. A tanulásnak ez a formája bevált — bár hátra van még a járási és városi pártbizottságok­nál két foglalkozás, a megyé­nél pedig egy konferencia —, de máris nyugodtan elmondhat­juk, hogy. egyetlen anyagot a megye vezető funkcionáriusai­val ily alapossággal nem sike­rült még feldolgozni, mint a XXI. kongresszus anyagát. Sót most évek mulasztását is pó­tolnunk kell azzal, hogy a XXL kongresszus anyagát is az első témakörben feldolgoztuk. Re­ménykedhetünk abban, hogy a tanultak gyümölcsözni fognak a mindennapi pártmunka ered­ményeiben. Az elméleti konferenciáknak — a jó tapasztalatok mellett —> néhány hiányossága is volt. Ezek közül a legszembetűnőbb volt az, hogy a gazdasági ve­zető elvtársak jelentős része gyakran hiányzott a foglalko­zásról, és tanulásuk sem volt eléggé elmélyült. Néhány an kö­zülük egyetlen foglalkozáson ísem vettek részt, pedig nekik 5 is lenne tanulni valójuk a XXI. [kongresszus anyagából. E mu­lasztást az illetékes elvtársak- [nak pótolniok kell. Be kell lát- [niok, hogy elméleti felkészült- íségük állandó felfrissítése, gaz­dagítása a mai követelmények- [nek megfelelő gazdasági szem- í lélet, vezetői munkastílus nél­kül a legnagyobb szakmai hoz­záértés is egyoldalúvá, korlá­tolttá és eredménytelenné válik. Ma az elfoglaltságra hivatkozva [nem tanulnak, esetleg holnap [ezért nem tudnak helytállni. A Z ELMÉLETI konferencia még hátralevő anyagait •lelkiismeretesen kell feldolgoz- [nunk, hiszen a többi között el­sősorban ez biztosítja a XXI. [kongresszus nagy tapasztalatai- [nak megértését és azok eredmó- ■ nyes alkalmazását. Különösei) [fontos ez napjainkban, mikor ‘pártunk soron következő kong­resszusára készülünk. A kong­resszusra való felkészülés azt 1 jelenti elsősorban, hogy a Köz- j ponti Bizottság március 6-i ha­tározatát maradék nélkül végre [kell hajtanunk. A márciusi ha­tározat viszont a XXI, kong­resszus azon tanulságait alkal- jmázzá sajátos viszonyainkra* • melyek azonnal megvalósulta­itok, mellyel előbbre tudunk [jutni a szocializmus gyorsabb [ütemű építésében^ ügyünk vég- [leges győzelmének útján. [ Szabó Lajos | ’ a megyei pártbizottság • uszUtly vezetnie A bokrosi gyerek Zalában mutatta meg elő-1 szőr, hogy mit tud. 1954. évi tavaszi tervét 2001 százalékra teljesítette, ezzel első lett a megyében, i Megkapta a sztahanovista oklevelet, amit pár hó- | nap múlva kormány kitüntetés követett: a Mun-i kaérdemérem. 1 J950 janii á r.j ahan családostól — mertak-| kor már két ifjabb Lantos is volt — hazajött Bök-1 rosra s jelentkezett a félegyházi gépállomásra. | (öreg édesapja megvigasztalódott: mégis vissza-[ tért a fia a földhöz, csak hát éppen gép hátán.) A [ következő év nyarán megnyerte az aratási ver-1 senyt, tavaly a harmadik lelt a kombájnosok 5 között, az idén pedig a gépére kirótt 300 helyett 1 600 normálhold munkát teljesített. A 2000 forint j nyereségrészesedést és a 300 forint élüzemi ju- [ talmat 130 százalékos évi tervteljesítésért fizet-s ték ki neki tavasszal. (Azért csak ennyiért, mert • közben kétszer is volt iskolán.) $ Ez a sok, unalmasnak tűnő százalékszám ki- • tartó, becsületes munkát takar. Ahhoz, hogy va- j laki duplájára teljesítse kötelességét, egyebet is meg kell kettőznie: kedvét, szorgalmát és mun- j kaidőt is és ettől a csupa egészség, csupa jókedv | embertől ki is telik mindez. Tavasszal például j nappal műtrágyát szórt, éjjel fogasolt és 660 hol- j dat tett így rendbe. S ha valami nagyidejű szám- j tantudós össze tudná adni azoknak a barázdák- • nak a hosszát, amelyeket Lantos Mihály hat év « óta megszántott —, a végösszeg kilométerei jó- j párszor körülérnék a földgolyóbist. i — Tutija, a vemeny is piszkálja az. em- j bért, nem engedi, hogy a másik lehagyja — ] mondja nevetve. S mivel a többi traktoros is így ] van vele —, aligha kétséges, hogy az idei észtén- j dő eredményeiből újabb erős tartólánc lesz, j amely még hossszú ideig a félegyházi gépállomás 1 kapujához cs nevéhez rögzíti az élüzem jelvényt. [ G. K- S Április 4-c 6<a az élüzemi csillaggal díszí­tett kapu alatt dübörögnek ki a széles határba a Kiskunfélegyházi Gépállomás traktorai. Ugyan­csak hálátlan a szerepe az újságírónak, aki azt a feladatot kapta, hogy a gépállomás legjobb dolgozójáról írjon. Mert ezt a címet itt legalább két tucat traktorosnak lehet adományozni, s egy sincs közöttük, aki valamivel ne járult volna hozzá annak a bizonyos csillagnak a megszerzé­séhez. Nincs más hátra, mint becsukott szemmel, talá­lomra rábökni a dolgozók listájára. A ceruza he­gye Lantos Mihály nevénél állapodik meg —, le­gyen hát ő! — A tiszaújfalusi termelőszövetkezetben dolgo­zik ... hatodik éve traktoros ... tavaszi tervét eddig 200 százalékra teljesítette... — kapok róla pár száraz adatot a gépállomáson, de hát lássuk az embert! A Síövetiíeaet épülő istállója mellett egy 8—10 holdas földtáblán mozog a Zetor, de olyan óvatosan, mintha tojást terítettek volna alá. Ku- tyaszáraz a föld, ökölnyi göröngyökön billeg a vetőgép is Bíró Sándor munkagépkezelő alatt. Csalamádét vetnek az őszi takarmány helyébe. — Lesz ebből valami? — Lesz. Vetés után gyűrűshengerezek, meg az eső is készülőben — pillant az égre a traktoros. A 28 eszendős Lantos Mihály élettörténete — mint mondani szokták — elfér egy dióhéjban. Ide hat kilométerre, a csongrádmegyei Bokroson született, harmadik gyereknek és első fiúnak a kisparaszt családba. Ezért is keseredett meg az öreg Lantos szíve, amikor az iskolát kijárt egy- szem legény kijelentette, hogy nem marad pa­raszt, szakmát választ. Pesten ki is tanulta a mo­torszerelést. Aztán katona lett, majd megnősült s mert a menyecske dunántúli, 1953-ban trakto­ros lelt a lüriei gépállomáson •

Next

/
Oldalképek
Tartalom