Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-12 / 136. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 136. SZÁM Ara 50 fillér 1959. JÜNIUS 12, PÉNTEK Üzemben a kecskeméti „borsógyár“ Eddig 110000 forint a Petőfi Tsz haszna Száz köbméter borsósztírat már silóztak Kora tavasszal lapunkban cikkel üdvözöltük a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet újszerű kezdeményezését, amely ezt a mintegy félezer holdas gazdaságot képletes kifejezéssel élve, valóságos borsógyárrá avatja. A szövetkezet ugyanis a megszokott vetésforgó átalakításával területének 20 százalékát — kerek 100 holdat — vetette be zöldborsóval, miután a Kecskeméti Konzervgyár örökös használatra rendelkezésükre bocsátotta a Kelet-Némer- országból érkezett korszerű bor- soiejtő kombájt. A gép Két hete kezdte meg munkáját — s bár az esős idő miatt nem üzemelt minden nap folyamatosan — máris 200 mázsa fejtett borsót szállítottak a Petőfi Tsz-ből a konzervgyárba. A gép eddigi rekordját június 9-én, szerdán érte el, amikor 44 mázsa 86 kiló borsót csépeltek ki vele. Csütörtök délig 20 mázsa fejtett borsó volt az eredmény. Érdekes megjegyezni, hogy az eddig lészállított 200 mázsa borsó 23 hold termése volt és 110 ezer forintot kaptak érte. Az jüxgi átlagtermés tehát meghaladja a 8 mázsát — szemben A cél: fokozni a minőséget Jól sikerült páliti kciversenyt rendeseit a Kecskeméti Fmsz Tény és való, egyidő óta nem sok szó esett Kecskemét híres gyümölcspálinkáinak minőségéről. Pedig ez a követelmény ma már olyan fontosságú, hogy a napokban a jóminőségű pálinka főzésével külön rendeletben foglalkozott ,az Élelmiszeripari Minisztérium. Véletlen csupán, hogy a Kecskeméti Földművesszövetkezet pálinkafőzési versenye egybeesett a rendelet megjelenésével. Maga a tény azonban arra vall. hogy a vezetőket foglalkoztatja a kérdés és világosan látják, hogy a szeszfőzdék gazdaságos üzemeltetése egyre inkább a gyártmányok minőségétől függ. A KPVDSZ klubhelyiségében rendezett háziverseny ilyen tekintetből igen érdekes és tanulságos volt. A szövetkezet öt szeszfőzdéjének hat fajta pálinkájából: barack, eper, szilva, alma, törköly és seprű — 21 mintát bíráltak el. Azonban a jelenlévők nem kis meglepetésére az egyforma üvegekbe töltött és fedőszámmal ellátott pálinkamintákat nem kívül álló személyek, hanem az öt szeszfőzde vezetőjéből, név szerint Szarka Balázs, Jánosi Imre, Bazsó Péter, Bodor János és Kiss Gyula, valamint Tuzson István, a MÉK szeszipari előadójából alakult bizottság bírálta el. Vitán felüli, hogy az így kapott eredmények tárgyilagosságához semmi kétség nem férhetett. I. díjat, a nagy kristályserleget Jánosi Imre, a szárítási szeszfőzde vezetője nyerte, a II. díjat Bodor János, a helvéciai szeszfőzde vezetője, a III. díjat pedig Kiss Gyula, a kecskeméti 1. sz szeszfőzde vezetője szerezte meg. Ilyen rendezés mellett találó volt az a megállapítás, hogy nemcsak a mintákat értékelték, de a szeszfőzdék vezetői is vizsgáztak száktudásból. Mint ilyenkor történni szokott, persze nem mindenki örült az eredményeknek. Az értékelés azonban nem megmásíthatatlan. A versenyt ugyanis időközönként megismétlik, és a vándorserlegeket véglegesen csak az nyeri el, aki négy esetben megtartotta őket. S. G. a tervezett 7 mázsával. A felszedett borsó után nyomban megindultak a szántógépek s már 17 holdon földbe került a rövid tenyészidejű kukorica. A gépből kikerülő borsószárat és hajat azonnal silózzák. Eddig 100 köbméter elsőrendű silótakarmányt készítettek, s naponta 30 mázsát frissen etetnek meg az állatállománnyal. A borsó- szezon kezdete óta a szövetkezet 37 fejőstehenétől naponta 40—50 liter tejjel fejnek többet, mint az azt megelőző hetekben. Korábbi cikkünkben nem utaltunk arra — s így ezt most tesszük meg —, hogy a szövetkezet e nagyszerű, s nyugodtan mondhatjuk: merész kezdeményezése meglehetősen komoly ellenállásra talált több, városi vezető részéről. Még a jog szerint járó szerződéses termelési előleget sem fizette ki a bank a szövetkezetnek, mondván, hogy a vállalkozás kockázatos és túlontúl vakmerő. Azt ma sem Pagadjuk, hogy a vállalkozás merész volt. de feltétlen hozza kell tenni, hogy reális, komoly tervekre, s nem utolsó sorban nagyszerű szaktudásra, s korábbi, bár nem a megyében szerzett tapasztalatra támaszkodott.- Az ilyen bátor kezdeményezést pedig feltétlen meg kell különböztetni a jövőben a minden reális alap nélküli kockázatvállalástól. Földművesszövetkezeti bolt a pusztán (Községi tudósítónktól.) A hartai tanács még a múlt| évben felülvizsgálta a helyi földművesszövetkezet üzlethálózatát. Ekkor merült fel, hogy] Mikla-pusztán boltot kell léte-; síteni. A bolt megnyitása előtt! azonban nagy akadályok volt-: tak: sem berendezése, sem pe-j dig pénze nem volt a szövet-] kezetnek, s az a tanácshoz for-: dúlt segítségért. Szucsik István és Totyik József tanács-j tag el is ment Ambrus Ferenc-] hez, az állami gazdaság igaz-j gatójához, akinek segítségével: előteremtették a szükséges be-| rendezést is. j Az új bolt tehát megnyílik a| közeljövőben, s a bővebb el-f látás érdekében a múltkorában j tartott kisgyűlésen sokan be-| léptek a földművesszövetke-| zetbc I LÁTOGATÁS A BÄNYÄSZATI BERENDEZÉSEK GYÁRÁBAN ŰJ MÓDSZER A PERONOSZPÓRA ELLEN LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE (3. oldal) VÁLASZ EGY ÉDESANYÁNAK KIK OLVASNAK KISKUNMAJSÁN? A BABONÁK VÁMSZEDÖI (4. oldal) SPORT (5. oldal) A MEGYEI TANÁCS ÉPÜLETÉBEN HALAS ÉS JÁRÁSA (6. oldal) Megkérdezik a választók véleményét Megyénk művelődése a napirenden Előkészület a megyei tanács következő ülésére Június 30-án beszámolót terjesztenek a megyei tanács ülése elé megyénk művelődési helyzetéről és az abból adódó feladatokról. E kérdés megtárgyalása igen nagyjelentőségű, mert az utóbbi időben a művelődés helyzete teljes részletességgel nem szerepelt a megyei tanácsülés napirendjén. 200000 FORINTTAL NÖVEKSZIK A FEL NEM OSZTHATÓ ALAP (Községi tudósítónktól.) Szabadszálláson június 4-én közgyűlést tartott a szőlőtermelő szakcsoport. Több fontos kérdés mellett szóba került, hogy a bor szakszerű kezeléséhez nagyon szükséges lenne egy épület a szakcsoportnak. A tagság á közgyűlésen megtárgyalta ezt az ügyet és elha- hatórozták, hogy egy ilyen célra alkalmas állami tulajdonban lévő házingatlant vásárolnak közös alapból, s ehhez még a tagok is hozzájárulnak. Ezzel mintegy 200 ezer forinttal növekszik a fel nem osztható közös alap a szabadszállási szőlőtermelő szakcsoportnál. Megnyitás előtt Amikor felvételünk készült, még javában folyt a munka a félegyházi „Korona” udvarán. Serény munkáskezek alakítgatták ki a „boxokat”, mások a festést, villanyszerelést végezték. Most, hogy érdeklődtünk, azt r. választ kaptuk, hogy június közepén, tehát néhány nap múlva megnyílik a nagyközönség számára az új, szép, reprezentatív kerthelyiség. Reméljük, kellemes szórakozóhelyévé válik a város dolgozóinak» — (Foto; Pásztor) A fagykár ellenére 27—30 vagon meggyet vár a Keceli Földművesszövetkeset A korai kitavaszodás Kecelen is előbbre hozta a felvásárlási szezont, de a földművesszövetkezet felkészülve várta. Göngyölegből például egy hónapos készlettel rendelkeznek: 70 ezer darab belföldi és 15 ezer export rekesz van raktáron. Az első cikk a zöldhagyma és a borsó volt. Az előbbiből 28 ezer csomót vásároltak fel — zöme exportra került — borsóból pedig 30 mázsát szállítottak eddig a szerződéses termelők. Most indul a germesdorfi cseresznye. Június 8-ra 10 mázsát jelentettek a gazdák s összesen mintegy 100—150 mázsát vár a földművesszövetkezet. Kecel igazi híressége s a gyümölcstermesztő gazdák legjobb bevételi forrása a meggy. E gyümölcsféleségből a fagykár ellenére is mintegy 30 vagonnal vár a 'földmüvesszövetkezet, egyharmadát ebben a hónapban, a többit pedig júliusban. Hozzávetőleges számítás szerint csupán a szövetkezetnek átadott meggyért 800 ezer forintot kapnak a község termelői. Barackból 400 mázsára szerződtek eddig a keceliek, — ebből 140 mázsát a termelőszövetkezet kötött le, — nyári almából pedig 500 mázsa az eddig bejelentett mennyiség. Két év múlva új cikk: a spárga felvásárlását is megkezdi a keceli földművesszövetkezet. A szakcsoport idén létesített 16 holdas telepítése szépen sikerült s harmadévre már tekintélyes mennyiségű árut ad. A szakcsoport egyébként 6 hold szőlőgyökereztető iskola létesítésére is engedélyt kért,. '■ A beszámoló és az azt kővető vita, segíteni hivatott a párt kulturális irányelveinek és az MSZMP megyei bizottsága kétéves kulturális programjának; megvalósítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a., megye kulturális helyzetének | felméréséhez és a beszámolón elkészítéséhez nagy apparátust mozdított meg. A beszámolt1»: felöleli az összes kulturális intézmények fejlődését, jelenlegi állapotát és a társadalomra gyakorolt hatását, beleértve az óvodáktól a megye területén található legmagasabb szintű- iskolákig. Ezenkívül ismerteti I a könyvtárak, mozik, színházak tevékenységét, a művészeti csoportok, valamint az ismeretterjesztés, továbbá az irodalom, képzőművészet, zene- és énekkultúra helyzetét. Ahhoz, hogy a megyei tanácstagok teljes felkészültséggel vehessenek rénzt e fontos kérdés megvitatásában, az eddigiektől eltérően a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem elégszik meg a beszámoló teljes szövegének a tanácstagok részére való megküldésével, hanem felkéri őket, hogy a jövő hét folyamán választóikkal és a körzetükhöz tartozó intézmények vezetőivel részletesen beszéljék meg választó-kerületük művelődésügyi helyzetét. A járási és városi tanácsok, végrehajtó bizottságainak elnökei a jövő hét végén — hasonlóan a megyei képviselőcsoport üléseihez — egybehívják területük megyei tanácstagjait, s megvitatják a kulturális kérdéseket. Ilyen előkészületek után kerül sor június 30-án a megyei. tanácsülésre, amely hivatott, szoros egységbe hozni az isko-; lai oktatást és a népművelés i feladatait, tervszerűbbé tenni i az eddig eléggé alkalomszerű népművelési munkát, s megteremteni a lehetőséget a különböző szervek kulturális terveinek összehangolására. • ■ ■ - jV. Q, «U * »/<?«* proletárjai, egyesüljetek! V"« ÍSr 4
