Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-11 / 135. szám
Tervek és eredmények a Kecskeméti Fmsz ipari üzemágában \ Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet említést érdemlő eredményeket ért el 1959. eLsó negyedében. A szakszerű vezetés, a takarékos gazdálkodás, nem kevésbé pedig az egyes üzemágak szorgalmas dolgozóinak munkája több százezer forint nyereséget biztosított a szövetkezetnek. A részletes kimutatások pedig arról tanúskodnak, hogy a munkasikerek nagyobb része a földművesszövetkezet ipari üzemeinek tevékenységével kapcsolatos. Alábbiakban az itt dolgozók munkájáról és, az ipari üzemág kongresszusi , felajánlásairól írunk bővebben. Bódogh József, az ipari üzemág vezetője, arról tájékoztat bennünket, hogy a Kecskeméti Fmsz öt szeszfőzdét. három szikvízüzemet, egy vegyi üzemet, mellette pedig darálókat működtet. A vegyi üzem 145 százalékra, a szikvízüzemek 183 százalékra, a darálók pedig ennél is magasabban teljesítették előírt tervüket, Vzek az eredményeit alapot teremtettek ahhoz, hogy a szövetkezet vezetői és dolgozói felmérjék az adottságokat, számot vessenek lehetőségeikkel. Ennek alapján tették meg versenyvállalásukat. A Kecskeméti Fmsz kiskereskedelmi és vendéglátó egységeinek dolgozói éves forgalmi tervük 103 százalékos teljesítését, mellette pedig a földművesszövetkezet számbeli megerősítését vállalták. A gyakorlatban. ez azt jelenti, hogy minden egyes alkalmazott nyolc új szövetkezeti tagot szervez az év végéig. Ez a vállalás már magában is számottevő, az ipari egységek felajánlásai azonban bővebb részletezést érdemelnek. Az üzemág előírt tervének tíz százalékos túlteljesítésén kívül vállalta, hogy a jelentős összegeket kitevő szállítási költségeket tíz százalékkal, az üzemi szénfelhasználást pedig két százalékkal csökkenti az év végéig. A szeszfőzdék dolgozói vállalták, hogy a minőség jelentős növekedése mellett az idén azonos minőségű nyersanyagból új, az eddiginél jobb módszerek alkalmazásával közel egy százalékkal magasabb szeszkihozatalt érnek el. Tavasszal a szövetkezet vezetősége részletes tervet dolgozott ki a gazdaságosabb termelés biztosítása érdekében. Ennek gerincét a termeléssel kapcsolatos költségek sokoldalú csökkentése képezi. Eddig például a készáruk távolsági szállítását igen sok esetben teherautók bérelésével oldották meg, ami jelentős költségtöbblettel járt. Most ezen változtatnak. A készáru termelés előre történő részletes és tervszerű ütemezésével a pálinkaféléket vasúton továbbítják. Ez és az üzemek közötti nagyobb belső anyag- mozgatások minimálisra csökkentése mintegy 10 százalékos szállítási költségmegtakarítást eredményez. A tervszerű megelőző karbantartási csoport dolgozói pedig szervezettebb munkával, a gépjavítások határidejét rövidítik le, ami 15 százalékos munkabérmegtakarítást, más oldalról viszont az állásidők jelentős csökkenését eredményezi. Az említett tervek végrehajtásával lehetővé válik, hogy a szövetkezet megduplázza jelenlegi nyereségét. — Sándor Géza —A bérleti feltételek a földművesszövetkezetekre is vonatkoznak Á KATYMÁRI földművesszövetkezet nemrégen keresetet indított az egyik községbeli gazda ellen 3094 forint kár megfizetése iránt A földművesszövetkezet szeszfőzdéje ugyanis a gazda tulajdonát képező udvarban volt, aki — a kereset szerint — udvara kapuját lezárta, s oda a földművesszövetkezetet kilenc napig nem engedte be. A földművesszövetkezet a kilenc napi termelés kiesésének értéke miatt perelte be az illető gazdát. A bácsalmási járásbíróság megállapította, hogy a gazda már jóval a kapu bezárása előtt Több gondot a termelői csomagolásra A primőr zöldség- és gyümölcsféleségeink nagy keresletnek örvendenek a külföldi piacokon. A külföldre kiszállított áruféleségeket azonban nem mindegy, hogy milyen módon tálaljuk a vásárlók elé. Ezért vezette be a kormányzat — nagyon helyesen — a termelői csomagolást, amely lehetővé teszi azt, hogy az áru közvetlenül — átrakás, törés nélkül — jusson el külföldre. A kecskeméti MÉK Vállalat 1. sz. tranzittelepén vizsgáltuk meg a földművesszövetkezeten keresztül beérkezett exportszamóca termelői csomagolását. A tapasztalat azt mutatta, hogy igen sok probléma van még. Néhány példa talán beszédesen bizonyítja, hogy többet és jobban kellene foglalkoznia a földművesszövetkezeteknek á termelők felvilágosításával, a termelői csomagolással kapcsolatban. A Kecskeméti Földművesszövetkezet heivéciai felvásárló telepéről június 6-án 50 és 20 mm átmérőjű szamócák érkeztek, s a ládákat csak félig rakták meg. A II. és III. osztályúként felvásárolt gyümölcsöt felületesen vagy egyáltalán nem osztályozták. Az Orgoványi Földművesszövetkezet felvásárló telepe az egyik ládában túlérett, méreten aluli, másik ládában pedig teljesen zöld, csirízes gyümölcsöt vett át a termelőtől. Hasonló a helyzet a Kerekegyházi Földművesszövetkezet által felvásárolt gyümölcsnél is, amelynek 20 százaléka zöld volt. A legsúlyosabb hibát a Lajosmizsei Fmsz követte el, mert 7 mázsa A lakosság segítségével fejlődik a földművesszövetkezeti vendéglátóipar Új cukrászdák, szórakozóhelyek a kalocsai járásban Arról beszélgetünk Balaton József elvtárssal, a Kalocsai FJK elnökével, hogy a falu arculata szinte évről évre változik, s ebben része van a földművesszövetkezeteknek is, A járásban például ez évben több mint 160 ezer forintot fordítanak a boltok csinosítására és nagyjából ugyanennyit a vendéglők tatarozására. Ez látszólag nem is nagy összeg, de ha ehhez a tagság által felajánlott segítséget is hozzávesszük, megsokszorozódik ez a szám. Dunapatajon például kisvendéglőt létesítenek a régi »talponálló« helyén. A tagság tavaly több mint 20 ezer, az idén pedig közel 40 ezer forinttal járult hozzá a szövetkezeti fejlesztéshez. A dunapataji »Pihenő« azóta már közkedvelt hely lett, bár korábban elég rossz híre volt az ittlevő italboltnak. Az uszódi »Kék Duna« vendéglőről már hosszasan írt az újság, most csak annyit említünk meg, hogy az építkezés tovább folyik, egy nagytermet is építenek hozzá, s igen komoly társadalmi munka is segített a vendéglő létrehozásában. A fuvar-segítségtől kezdve a villanyszerelésig, mindenféle társadalmi munka akad, s jellemző. hogy volt aki azért tett nekik szemrehányást, mert véletlenül kihagyták a társadalmi munkából, Dusnokon, ahol régebben hektószámra fogyott a tömény szesz, s erről volt a község híres, mióta a fedett sörkert és egy úgynevezett »pagoda« megépült, inkább a sör fogyasztása emelkedett és a tömény szesz ivása csökkent. Ami mégis csak jó jel, hiszen a sörtől még kevés ember ment a falnak. Hajóson örök probléma volt. hogy nincs a községben egy Olyan szórakozóhely, ahová a családok beülhetnének egy kis időtöltésre. Most cukrászdát építenek, majd kisvendéglőt is. A tagság már 34 ezer forintot ajánlott fel ezekre a célokra. — Ez az irányzat általános? — érdeklődtünk az elnök elvtárstól, aki újabb példákat sorolt fel válaszul, Bátya községben a cukrászda berendezését korszerűsítették, üvegezett pult, új fagylaltgép, szép felszerelés fogadja a vendégeket. Miskén tavaly rendbehozták az italbolt egyik kistermét, még nem vendéglő, de azzá szeretnék fejleszteni. Drágszélen most vett a szövetkezet egy házat hasonló célokra. — Sok még a tennivaló, de lassan eljutunk odáig, hogy a lakosság legszükségesebb igényeit, kulturális szükségleteit kielégíthetjük -- mondja az elnök elvtárs szerényen. Tegyük hozzá: a Kalocsai FJK jó irányban halad, amikor a falu kulturáltabbá tételének ügyét ilyen fontosnak tartja, s erre áldoz is, amennyi erejéből, a tagság segítő készségéből telik. t. tóth A bail ószögi felvásárló telepen nagy kosarat emel le. 30 kiló szamócát hozott. Megkérdezem, mire költi a gyümölcs árát? Farkas bácsi gondolkozás nélkül rávágja: "Befizetem az adómat, mert azzal nem szeretek lemaradni.« Később megtudom tőle azt is, hogy 5' mázsa szőlőre szerződött és 500 forint előleget kapott. Tárnái P álné levelező teljesen éretlen és megrohadt szamócát vett át. Folytathatnánk tovább, még azt is elmondhatjuk, hogy a címkék nincsenek rendesen felragasztva, s a szép gyümölcs alá túlérett vagy szemetes szamócát tesznek. Éppen ezek miatt vetődik fel a termelők felelősségének kérdése. A termelői csomagolás nem egyéb, mint nagyobb bizalom, amellyel egynéhányan — a példákból látszik — visszaéltek. Az exportképes gyümölcsért, a szamócáért — termelői csomagolásban — 14 forintot fizetnek a földművesszövetkezetek. A magas átvételi árért joggal elvárhatjuk, hogy a termelők igazán szép és jó árut adjanak át. A hiba forrását keresve, nem nehéz megállapítani, hogy a földművesszövetkezetek is kevés gondot fordítanak a termelői csomagolások ellenőrzésére. Nem vizsgálják felül az export- gyümölcsöt, s nem adnak a termelőknek kellő útmutatást a szabványos, szép csomagolásra. A termelők, a földművesszövetkezetek, s valamennyiünk érdeke, hogy külföldön neve legyen a magyar termelvénye-k- nek. Ezért a termelők, de különösen a földművesszövetkezetek nagyobb gondot fordítsanak a termelői csomagolásra, hogy azok külföldön öregbítsék hírnevünket. Gémes Gábor megkérte a földművesszövetkezet vezetőit: rendezzék valahogy az udvar bérletének ügyét, mert ő, aki egyéni gazda, egész nap a mezőn van. távollétében a földművesszövetkezet nyitva hagyja a kaput, amiért ingóságai az udvarból eltűnnek. Felszólította a gazda a földművesszövetkezetet, hogy csináltasson a kapuhoz kulcsot, s a szekerek távozása után zárja be azt. A FÖLDMÜVESSZÖVETKE- ZET vezetői azonban nem hallgattak a békés és jó szóra, nem fogadták meg a tanácsot, s amikor a nagykaput zárva találták, nem keresték a megegyezés lehetőségét, hanem előbb a rendőrségen tettek feljelentést, majd birtokháborítás megszüntetése iránti keresetet adtak be a bí-* rósághoz a gazda ellen. A bírósági feljelentés után nem sokkal azonban megállapodást kötöttek mind a bér, mind az udvar használata tekintetében, s már csupán az állítólagos kártérítés megfizetésének rendezése maradt hátra. Mivel a hosz- szadalmas per során bebizonyí- tódott, hogy termeléskiesés a szeszfőzdében nem történt, mert kilenc nap alatt mindössze egy termelő jelentkezett pálinkafőzés végett, — akinek cefréjét később ki is főzték —, a bíróság ezért a kártérítés iránti keresetet elutasította. Reméljük, hogy azóta a földművesszövetkezet okult a történtekből, s ha már bérbe vette az egyéni gazda udvarát, a törvényeknek, az emberiességnek, és a becsületességnek megfelelően fog ezentúl is a bérelt udvaron munkálkodni. (— ng —.) Üj önkiszolgáló boltok Nemrég megnyílt Jánoshalmán a második földművesszövetkezeti önkiszolgáló vegyes élelmiszerbolt. Még ebben az évben üveg, porcelán, cipő és konfekció önkiválasztó boltot nyitnak Jánoshalmán. Tompán is önkiszolgáló boltot nyitott a földművesszövetkezet. Az üzletnek már az első órában 80 vásárlója volt. V»vWVWWVWWW^^^V*/WWV felelősek-e a leltárhiányért a többműszakos vendéglő szakácsnői? A BÁCSALMÁSI járás egyik földművesszövetkezetének igazgatósági elnöke több szakácsnővel szemben törvénysértően állapította meg a leltárhiányért való felelősségüket és kötelezte őket egy havi munkabérük erejéig a leltárhiány megtérítésére. Ez ellen a határozat ellen a bácsalmási járásbírósághoz fordultak a kisvendéglő kiszolgálói és szakácsnői, mert álláspontjuk szerint a lel tárhiány ért való felelősség nem terhelheti őket, hiszen a vendéglő többműszakos. A BÍRÓSÁG dn Cserjés László tanácsa a tárgyalás alkalmával rámutatott arra, hogy a kisvendéglő alkalmazottaira az új leltárrendelet egyáltalán nem alkalmazható, s a kisvendéglőre az a rendelet érvényes, amely kimondja, hogy a leltárhiányért csak a vendéglő vezetője és annak helyettese felel. E felvilágosítás után s perben alperesként szereplő földművesszövetkezet képviselője bejelentette, hogy visszavonja az alkalmazottak ellen meghozott határozatot, mert.—• őszintén megmondta — nem ismerték kellőképpen a rendelkezéseket. Mivel a felperesek ennek megfelelően kereseteiket visszavonták, a bíróság a pert megszüntette; TANULSÁGKÉPPEN azonban érdemes megemlíteni azt, hogy a gazdasági vezetők számára feltétlenül szükséges a megjelenő jogszabályok ismerete, mert ezzel sok bosszúságot kerülhetnek el. Ezenkívül a felelősséget megállapító jogszabályok megalkotása mellett helyes volna, ha minden, öt főné! több alkalmazottat foglalkoztató, több műszakos vendéglátó üzemben vezető-helyettest is alkalmaznának, aki, mint a nagyobb éttermekben a gazdasz- szony, ellenőrizni tudná’ az at ; kiadását és felhasználását. Kora reggel van. A Kecskeméti Föld- művesszpvetkezet ballószögr felvásárló telepén nagy a sürgés-forgás. Reggel öt óra óta szüntelenül hordják a termelők a pirosra érett szamócát és a cseresznyét. Rédei Sándor átvevőt és Baksa Lászlóné pénztárost az egyik szünetben sikerül »elcsípnem«. Kérdéseimre elmondják, hogy egv héttel ezeiou Kezaoaott meg az áruátvétel, de a csúcsforgalom még ezután következik. Ezen a napon eddig 30 mázsa szamócát vettek át 6—14 forintos árban. A cseresznyeszezon elején tartanak még itt Kecskemét környékén. s ezért csupán másfél mázsát hoztak a termelők. Beszélgetés közben érkezik meg Farkas József, aki kerékpárjáról két
