Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

4U oldal 1959. június 5, pénlek Egy képviselő „hétköznapi“ munkája j Az alpári főutca egyik taka­ros házában szelíd mosolyú, kedves asszony fogad. Nagy Jó- zsefné ő, egyik országgyűlési képviselőnk felesége. Férje a boltba ment, de jönni kell neki ipár perc múlva, hacsak — mint mondja — nem áll meg beszél­getni a járókelőkkel, ismerősök- ■keL Mert bizony gyakran elő­fordul, hogy Nagy néni órákig •hiába várja haza emberét, pe­leiig az csak néhány percre in­dult él hazulról. Ritka az olyan asszony, aki ezért .ne haragud­na, de Nagy néni éppen ezek közé tartozik, hiszen tudja, hogy embere nem hiábavalósá­gokra íecsérli ilyenkor idejét, — mások gondjain próbál segíte­ni, vagy éppen valami közhasz­not jelentő dologban hallgatja az őt megállító emberek véle­ményét. A szurkos út ügye S mintha a véletlen is ezt akarná igazolni, a megint késve érkező Józsi bácsi már a lakás­ajtóban mesélni kezdi, hogy legalább öten állították meg ag­gódva, kételkedve mutatva az éppen javítás alatt álló, a köz­séget átszelő makadám útra. A szurokkal végié »locsolt« úton még nem helyezkedett el szi­lárdan a kőtörmelék, s van, aki úgy gondolja, rosszabb lesz az út, mint Volt a javítás előtt. Józsi bácsi nem győzte ma­gyarázni, hogy gondosabb mun­kát is végezhettek volna ugyan az útjavítók, — de azért ha a járművek elsimítják az utat, sokkal jobb lesz az, mint régen volt. Rendszeresen felkeresi választóit Képviselői munkájáról érdek­lődöm, s ö elmondja, hogy négy község tartozik választókerüle­tébe: Alpár, Tiszaújfalu, Gátér és Csólyospálos. Bizony nem sok szabadideje van, mert el­határozásához híven havonta 2—3 napot tölt egy-egy község­ben, rendszeresen megtartja fo­gadónapját, képviselői beszá­molóit, részt vesz a tanácsülé­seken; s egy-egy indokolt pa­nasz elintézéséért nem sajnálja a fáradságot, hogy a járási székhelyre, vagy Kecskemétre, akár Budapestre is elutazzék. A jegyzetfüzet lapjairól Hogy milyen panaszokkal, ja­vaslatokkal keresik fel az or­szággyűlési képviselőt, arról az állandóan zsebében lapuló jegy­zetfüzet tanúskodik. A gátéri földhözjuttatott gazdák telek­könyvi panaszai mellett olvas­hatjuk a csólyospálosiak kéré­sét egy orvoslakás megépítésé­ről. Majd a tiszaújfalusiak ja­vaslata bekeretezett, nagy be­tűkkel, egy két és fél kilométe­re^ makadám út építésére. 10 év* óta kérik ezt az utat, de Hol, milyen panaszokat intéznek MÄR TÖBB CIKKBEN fog­lalkoztunk a kormánynak azzal a rendeletével, amely szerint a foe jelentéseket vagy panaszo­kat 30 napon belül, a közérde­kű bejelentéseket pedig soron kívül kell elintézni. Most néz- eük meg, hogy a megyei tanács szakosztályai, amelyek a beér­kezett panaszokkal foglalkoz­nak, milyen ügyeket intéznek? Itt még meg kell említeni, hogy a közvetlenül a szakosz­tályokhoz érkező közérdekű be- fjelentéseket intézkedés előtt az osztályvezetők kötelesek bemu­tatni a v. b. elnökének, illetve a felügyeletet, ellátó vb-elnök- helycttesnek megbeszélés vé­gett. A szakosztályok egyébként pontos nyilvántartást kötelesek vezetni a panaszokról és a köz­érdekű bejelentésekről. A megyei tanácson belül tíz szakosztály foglalkozik pana­szok intézésével. A pénzügyi osztály az adóügyekkel, illeté­kekkel, borforgalmi adóval kap­csolatos panaszok kivizsgálását Végzi. Az igazgatási osztály la­kás, szabálysértés, kisajátítás é: a gyámügyek által felmerült sérelmeket intézi. A kereske delmi osztályon a kiskereske­dők és vendéglátóipari vállala­tok dolgozóinak, valamint £ lakosság áruellátással kapcsola­tos panaszait orvosolják. A KISIPAROSOK és vállala­tok dolgozóinak kisebb-nagyobl ügyeikkel az ipari osztály ho; kell fordulniok. Az iskolai ét kulturális ügyek, a színházak­kal és mozikkal kapcsolatot észrevételek a művelődési osz­tályra tartoznak. Nemrég pél­dául az egyik kecskeméti isko­lában a megyei tanácstag fo­gadóóráján egy szülő arról pa­naszkodott, hogy gyermekét a; igazgató meg nem engedeti módon fenyítette meg. Az igaz­gató ellen a művelődési osz­tály fegyelmi eljárást indított Építési ügyekkel, telkek ki­utalásával kapcsolatos pana­szokkal, utakkal, víz és csa­tornázási problémákkal az épí­tési és közlekedési osztály fog­lalkozik. Kórházügyekkel, £ szociális otthonok problémái­val, a köztisztasággal, az orvo­sokra, ápolónőkre és kórházi dolgozókra érkezett panaszokkal pedig az egészségügyi osztály A MEZŐGAZDASÁGI OSZ­TÁLY vizsgálja felül a telek- könyvvel. tagosítással, iultatoll földekkel, valamint az állat­egészségügyi kérdésekkel kap­csolatos sérelmeket, bejelenté­seket. A munkaügyi osztályra leginkább az elhelyezkedni kí­vánók írnak leveleket, de ott van a területi egyeztető bizott­ság is, amely a különböző mun­kaügyi panaszokat intézi. AMENNYIBEN OLYAN pa­nasz érkezik a tanácshoz, ame­lyet az említett szakosztályok­nak nem áll módjában elintéz­ni, azt a" titkárság vizsgálja fe­lül, s másodfokú döntést hoz­hat az ügyben. Ha még a tit­kárság hatáskörébe sem tarto­zik a dolog, a szakosztályok el­nökhelyettesei bírálják el az ügyet és hoznak döntést. A panaszok intézésével nem­csak a megyei, hanem a járási tanácsok is foglalkoznak. Eze­ket időnként ellenőrzik a me­gyei szervek, hogy a dolgozók bejelentései és panaszügyei mindig pontosan elintézést nyerjenek. K. A. most már társadalmi munká­val is megcsinálnák, csak a kö­vet és az építést irányító mű­szaki segítséget kérik. Példát mutat gazdatársainak Sok utánjárást, komoly meg­fontolást igénylő javaslatok, ké­rések ezek. S a képviselő érde­mei közé mégsem csupán eze­ket sorolhatjuk. A tanácsházán mesélték, hogy Nagy Józsi bá­csi a kezdeményezője egy jij termelőszövetkezet megalakítá­sának a községben. Az alpári gazdák egy része ugyanis a tiszaúj falusi Tisza Termelőszö­vetkezet tagjai, s a községnek ezideig még nem volt »ónálló« szövetkezete. Őszre azonban már minden bizonnyal lesz, mert Józsi bácsi és Babec János, s még vagy 30 egyéni gazda már aláírta a be­lépési nyilatkozatot, s Babec János elnökletével megalakítot­ták az új termelőszövetkezet előkészítő bizottságát. Ilctfőn tette meg próbaútját Budapest és Becs között ez a ma­gyar motorvonat, amely ezentúl hetenként négyszer jár menetrend­szerűen ezen az útvonalon. A négyrészes, ctkczőkocsival, levegő- tisztító berendezéssel és telefonnal ellátott motorvonat óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedik. Tíz év óta vesz részt az igazságszolgáltatás munkájában Egy népi ülnök portréja MIKOR FELKERESTEM la­kásán az asztal mellett ült, — előtte nagy halom bírósági akta és jegyzet. Oly szorgalmasan dolgozott, alig vette észre jöt- tömet. Nász Gusztávról beszé­lek, a megyei bíróság népi ül­nökéről, aki immár tíz éve vesz részt a bíróság ítélkezési mun­kájában. Mint ismeretes, az igazságszolgáltatásról szóló tör­vény kimondja, hogy a népköz- társaság valamennyi bírósága első fokon hivatásos bíróból — mint elnökből — és két népi ülnökből álló tanácsban ítélke­zik. Milyen az az ember, akire az igazságszolgáltatás nagy és fele­lősségteljes munkáját bízzák? Hosszú lenne elmondani, hi­szen 68 esztendő van már mö­götte. S az idő bölccsé nevelte, kipróbálta, megedzette. Negyven évvel ezelőtt talán éppen így ült Heves község egyik irodájában. A Magyar Tanácsköztársaság idején ugyan­is ő volt Heves község párt­titkára. Tűzzel-vassal harcolt a munkásság jogaiért, — meg is szenvedett érte: a kínzások, üté­sok helyeit, nyomait még most is testén hordja. 1944-ig bognár­segéd volt, aztán raktáros lett. s a konzervgyárból ment nyug­díjba 1958-ban. Mint mondottuk — már tíz éve — 1949. óta népi ülnök. Fáradhatatlan munkával, be­csülettel, lelkiismeretességével kivívta a peres ügyekben hoz­záfordulók bizalmát és tiszte- letétí sőt már országunk vezetői is felfigyeltek rá. Kitüntetései, oklevelei között ott találjuk Dobi István, Ortutáy Gyula és dr. Nezvál Ferenc aláírását is. Büszke is erre Nász bácsi. DE NEHOGY AZT HIGY- JÜK, hogy mint nagyon sok hozzá hasonló nyugdíjas, csak az emlékeiből él. Nem! Ö ott van a mindennap forgatagában, hol a bíróságon, hol a szakszerve­zetnél, hol pedig a népi ellen­őrző bizottságnál, — mert a NEB-nek is tagja. Vagy vidé­ken utazgat, tapasztalatokat gyűjt, hogy helyes vélemények­kel tudjon részt venni a bíró­ság munkájában. TÍZ ÉV ÓTA mar nagyon sok tárgyaláson vett részt. Nem is tudná megmondani, hány válópernél, büntető ügynél, sik­kasztásnál vagy más ügyben mondta el már véleményét megfontolt szavakkal, melyek mögött egy gazdag élet dús ta­pasztalatai állanak. Bízhatunk benne? Igen, bízhatunk, mert ha ő ennyi időn keresztül szilárdan megállta a helyét és mindvégig kitartott az igazság mellett, ez­után sem lesz ahhoz hűtlen. Barta Éva Előzzük meg a baleseteket! Rácz Károly hétéves íélegy- házi kisfiút a játszótéren a hinta úgy fejbévágta, hogy egy kb. 15 cm hosszú sebet ütött a fején. A mentők előbb a fél­egyházi kórházba, onnan Sze­gedre, az agysebészetre szállí­tották. Rozmár Ferenc 14 éves kun- szállási fiú édesapjának segített : ALACSONY, zömök. ! idősebb orvos halad I előttem a félegyházi í Kossuth Lajos utcán. Hogy orvos, ezt a tás­kájáról és nyugodt, kiegyensúlyozott lép- [ tejről, mozgásáról lá- I torn. Éppenolyan, ami- ! lyennek az ember [ egészségének őrét, a í doktor bácsit elkép­zeli. Egy hölgy is van a társaságában, men- t nek és beszélgetnek, t Egy bulldogorrú, íe- ! héres tarka kiskutya t futkos mellettük, s í ahogy az effajta jószá- j gok szokták, szaglá- | szik, s imitt-amott ve- í getatív szükségleteit is ! elvégzi. Most éppen a ; frissen parkírozott ut- ! ca egyik rózsatövét ! vette célba, azt per- : metezi. • A parkrész melletti ■ ház kapujában vé­• konyarcú, fiatal, ove- : rálos férfi álldogál, s • bosszankodva nézi a i kutyát. Aztán hirtelen : lehajol, a fal mellől : felkap egy malterda­■ rabot, s a tisztasági | rendeletet illetlenül ' semmibevevő kutyus Huttya a kidbe*. is, hozzáérnek a fák­hoz, virágokhoz ..; A kutyák pedig ... Egy­szóval valami rendelet kellene, hogy a város belterületén csak pó­rázon lehessen vezetni ezeket a jószágokat, a csavargó ebeket pedig szedjék össze... S hogy ezt éppen egy orvos ne értse meg?... AZTÁN BE IS mu­tatkozik. Fábián Jó­zsefnek hívják, a Fél­egyházi Gépállomás vasesztergályosa. A doktor bácsi nevét nem sikerült megtud­nom, s vele nem tud­tam beszélni. Így nem teljes az alkalmi ri­port. Pedig kíváncsi lettem volna a véle­ményére. S arra is, hogy egy ilyen nyu­godt külsejű, szimpa­tikus ember hogyan ragadtathatta eí ma­gát ennyire. Hiszen nem mind­egy, hogy egy tisztáta- lankodó kutyára, vagy egy új parkot féltő munkásemberre emel­jük fel a kezünket. F. Tóth Pál kihallani: — Vezesse pórázon, ha sétáltatni akarja! — Maga csibész! — Maga a csibész! ILLETLENSÉG a bámészkodás, tovább­haladok, s mire visz- szanézek, a kutya és gazdája eltűntek vala­melyik utcán. Csak a fiatalembert látom, felindultan háborog. Egy érdeklődő szói" s máris panaszolja a sé­relmét. Itt lakik a Kossuth Lajos utca 14.- sz. alatti házban, a városi tanács nagy költséggel parkíroztat- ta az egész utcát, s akkor jönnek a gaz­dátlan vagy csak sza­badjára engedett ebek és tönkre tapossák az ágyásokat. Tavaly a feleségével együtt ül­tették tele virágokkal az utcai parkot, de ak­kor is folyton a ku­tyákat kellett elker­getni róla. Van egy egyéves kisfia, s itt járnak el az óvodások ekckapálni. A ló úgy fejberúg­ta a gyereket, hogy megrepedt a koponyája. A mentők a sze­gedi agysebészetre szállították. Bcncsik János békésszentand- rási lakos a majsai vasút mel­letti telefonszerelő brigádban dolgozott. Jászszentlászló cs Ga­lambos között rádőlt egy tele­fonoszlop és maga alá temette. Bal szemén, arcán sérüléseket •szenvedett. A mentők a kiskun­félegyházi kórházba szállították. F. Tóth Fád 'meg nekem.« Faji megkülönböztetés — a mennyországban Dél-Afrikában egy kis város­kában gyűlést tartottak, ame­lyen különböző helyi jellegű kérdéseket vitattak meg. Az ülés részvevői fehér emberek voltak, de a gyiiléstercm bejá­ratánál észrevétlenül, meghúzó­dott néhány néger is. A gyűlésen hosszasan beszélt egy fiatal misszionárius, aki lel­kes szavakkal ecsetelte a meny- nyei örömöket. Elmondotta, hogy álmában a mennyekben járt, ahol leírhatatlan szépsé­gek tárultak eléje: arannyal és drágakövekkel díszített termek, ahol a szentek a szférák zené­jét hallgatták. Ezekben a ter­mekben tartózkodtak az elhalt hívők lelkei is. A misszionárius lelkes be­széde után a háttérben meg­szólalt egy öreg bennszülött: Fekete embereket is láttál az égi termekben?-« A misszionárius zavarba jött, s halkan így válaszolt: »Nem, fiam. A konyhát nem mutatták felé hajítja. Az még idejében elugrik és el­iramodik — ezzel az ügy látszólag be is van fejezve. A KÖVETKEZŐ pil­lanatban azonban egy másik kép ragadja meg a figyelmemet. A doktor bácsi kap fel egy kisebbfajta követ és dobásra lendíti a karját. Az ember azt hinné, hogy idomított a kutyája, s ahogy szokták, azzal akarja a követ visszahozatni. De nem, hiszen már kiabál is, igen erélye­sen, az utcán közleke­dők fülehallatára: — Né bántsa a ku­tyámat, mert... — s ismét lendül a karja, mintha a követ a fia­talemberhez akarná vágni. Az azonban melléje lép és vissza- tromfol: — Maga mit csinál­na, ha valaki az ab­laka alá... ? S kezdődik a vita, amiből ilyeneket lehet Hetenként négyszer megy Bécsbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom