Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

1 Hág proletárjai, egyesüljetek! **4—4 ♦ hí ihhhi MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 130. SZÁM Ara 50 fillér 1959. JÚNIUS 5., PÉNTEK Betegségi, szülési és temetkezési segély-alapot szavaztak meg a hetéayegyhází Rákóczi Tsz-ben Munkásválasz Bár a Központi Bizottság márciusi határozata óta csak rövid idő telt cl, a kongresszusi munkaverseny kibontakozása cs első eredményei azonban már a gyakorlatban is bebizonyították a párt útmutatásának helyessé­gét. Nincs olyan nap, hogy hírt ne kapnánk üzemeinkből: ismét új termelési győzelmek születtek. A Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregységének munkásai például vállalásuk időarányos részét jóval túlszárnyalták. Csökkent a selejt, több jó ter­mék került ki a kérges mun­káskezekből. A Kiskunfélegy­házi Gépgyár munkásai a Szov­jetuniónak szállítandó konzerv­ipari gépekből gyártottak töb­bet az előírtnál. A Bajai Gyap­júszövetgyárban csökkent az ál­lásidő, nőtt a termelékenység, javult a termékek minősége. Egyre több dolgozó teremt újí­tásával ezer és tízezer forint megtakarításra lehetőséget. Egy­re több olyan üzemünk is van, ahol arról tanácskoznak a dol­gozók: hogyan nyerhetnek el a szocialista munkabrigád meg­tiszteld címet? Egyszóval, forr- pezseg az élet üzemeinkben. Egyik-másik üzemünkben máris újfajta gondok jelent­keznek. Nemrég a Kiskunfél­egyházi Gépgyár vezetői arról »panaszkodtak«: — Olyan lel­kesen dolgoznak munkatársaink, hogy alig győzzük őket munká­val. Mit mutatnak ezek a példák? Azt, hogy munkásaink, műszaki dolgozóink megértették a párt helyes útmutató szavát és tet­teikkel, munkásmóddal vála­szoltak rá. Gyorsabb ütemet diktálnak üzemeink munkásai, lelkesedésük, szakmai tudásuk felborították az eredeti elkép­zelésüket, s ez több mindenre figyelmeztet. Helytállásukkal megcáfolják azokat az óvatoskodókat, bá­tortalanokat, akik még mind a inai napig félnek a versenyzés­től. A kongresszusi munkaver- senyben elért kezdeti eredmé­nyek mindenki számára vilá­gossá teszik: a verseny a szo­cializmus építésének leghala­dóbb és hazánkban is bevált módszere. Természetesen nem diadal­menet, nem szüntelen győzelmi i sorozat a munkaverseny sem. (Vannak még nehézségek, visz- iszahúzó erők, gátló akadályok. (Ezeket csak az üzem gazdasági, ipart- és szakszervezeti vezetői együttes erőfeszítésével küzd- íhetjük le. Éppen ezért I ajánlatos a munkásokkal több­ször tanácskozni, s a termelést I gátló kérdésekben gyorsan in­tézkedni. Hiszen van még olyan (üzemünk is például, ahol a ‘kezdésnél szaladozni kell szer­számért, anyagért. Az is ér­dekli a munkást, hogy meg- előztc-e versenytársát? Erre .sajnos több üzemünkben még nem kap választ, mert hiányzik iaz Írásos versenynyilvánosság. Nem Kétséges, ha pártszer- ivezeteink, szakszervezeteink az «eddiginél hathatósabban mű- iködnck közre a kongresszusi niunkaversenybcn, akkor mun- t kásáink válasza továbbra is ez imarad: több, jobb cs olcsóbb áermek a* országnál^ y ' ' A tavasszal alakult Hetény­egyházi Rákóczi Tsz alap­szabályt megvitató közgyűlésé­re Havasi László elvtárs, a já­rási tanács titkára ment el. Tőle hallottam az ott történ­tekről. Mint elmondotta, még nincs a tsz-nek közgyűlésterme. Egy nagy diófa alatt ültek ösz- sze a szövetkezet tagjai. Ter­veik, döntéseik azonban már egy gazdag, nagyüzemi módon gazdálkodó szövetkezet körvo­nalait engedték sejtetni. Már erre az évre 62 forintos mun­kaegységet irányoztak elő. A tsz rövid működésére jellemző, hogy a növénytermesztésen és a nagyobb állatok tenyésztésén kívül 1200 db rántanivaló csir­kére és 500 liba hizlalására kö­töttek szerződést, közben gyü­mölcsöst telepítenek, spárgát, ribizlit termesztenek. Igen szigorúan veszik a mun­kafegyelmet. Az ő általuk el­fogadott alapszabályzatok sze­rint a félfiaknak legalább 200, a nőknek 100, a kisgyermekes anyáknak pedig 60 munkaegy­séget kell teljesíteni egy gaz­dasági évben. A becsületes munka eredményei azonban nemcsak a munkaegységre eső forintokban, hanem a tagság szociális és kulturális ellátásá­ban is tükröződnek. A szövetke­zet jövedelmének 2 százalékát helyezik a szociális és kulturá­lis alapba. Ebből — azok, akik különböző mezőgazdasági szak­iskolákra mennek — napi fél Hárommillió forintot takarítottak meg ebben az évben a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak fagjai megyénkben munkaegységet kapnak, hogy nyugodtan tanulhassanak. Be­tegség esetén a kereső tag napi fél munkaegységet kap. Ezt hu­zamosabb betegség esetén hat hónapig folyósítják, a tbc-sek- nek pedig két éven át. A női tagok ha szülnek, három hóna­pon keresztül a munkaegység háromnegyed részét kapják. Ha a tagnak valamelyik hozzátar­tozója meghal, 30 napi munka­egységnek megfelelő összeggel támogatják, ami az idei jöve­delmet alapul véve, több mint 1800 forintnak felel meg. A nemrég alakult Rákóczi Tsz tagságának terveiből is láthat­juk, hogy amire az elemi csapá­soktól, betegségtől védtelen egyéni parasztság áhítozik, egy nagy testvéri közösségben már meg is tudják valósítani! Nagy Ottó KÉSZÜLNEK A TEAKTOROSNAPRA S (3. oldal) | SZÁZEZREKET ÉRŐ GONDOLATOK (3. oldal' HISZÉKENY EMBEREK (3. oldal) EGY NÉPI ÜLNÖK PORTRÉJA (4, oldal) EGY KÉPVISELŐ HÉTKÖZNAPI MUNKÁJA (4. oldal) HOL, MILYEN PANASZOKAT INTÉZNEK (4. oldal) SPORT (5. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (6. oldal) A GARÁZDÁK MEGFÉKEZÉSÉRŐL (6. oldal) Megyénkben jelenleg 109 Kölcsönös. Segítő Takarékpénz­tár működik, tagjainak száma több mint tízezer. Köztudomá­sú, hogy a KST a dolgozók ön­kéntes egyesülése abból a cél­ból, hogy tagjai megtakarná­IWVVWWWWWVW' Hulladékból hasznos anyag saikat saját szervezetük útján gyűjthessék össze és ebből a kölcsönös segítés elve alapján a KST-tagoknak kölcsönöket nyújthassanak. Feladata tehát kettős, s ennek egyik igen ér­dekes bizonyítéka a KST-kről készült múlt évi statisztika is. Az elmúlt évben megyénkben 91 KST volt 7215 taggal, akik decemberig 4 millió forintot gyűjtöttek össze félretett forint­jaikból. Átlagosan 370 ezer fo­rint volt a havonként betétben elhelyezett összeg, viszont igen érdekes, hogy a 4 millió forint­ból az OTP 2 millió forint köl­csönt folyósított a múlt év fo­lyamán a KST-k tagjainak ki- sebb-nagyobb bevásárlásaik fe­dezésére. Mint tudósításunk elején ír­tuk, ma a KST-k száma 109, s az év első négy hónapjában 3 millió forintot takarítottak meg. Egyik legrégibb, s igen jól mű­ködő KST a kecskeméti gép­gyárban van, de megyénk va­lamennyi nagyobb üzemében felismerték már megalakításá­nak jelentőségét. A bajai járás jó példája alapján az OTP most megkezdi a KST-k szervezését az állami gazdaságokban is. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT eddigi eredményei Kecskeméten A könyvhét első három nap­jának «-anyagi« eredményedről érdeklődtünk Németh János és Bruszt Iván elvtársaktól a Sza­badság, illetve a Bázis Köny­vesboltok vezetőitől. A számok a szellemi érdeklődés alaku­lását is kifejezik. Vizsgáznak ilyenkor az írók, a könyvki­adók, a népművelési szervek — egy év alatt milyen mértékben sikerült a tartalmas, haladó művek irányába terelni az ol­vasóközönség érdeklődését — és a könyvbarátokat is. A kialakuló kép eléggé biz­tató. Vasárnap és hétfőn majd­nem egész nap zuhogott az eső. A Szabadság téri könyvesbolt ennek ellenére 12 000 forint ér­tékű könyvet adott el e két napon. Szerdán még jobban megnövekedett a közönség ér­deklődése. Nyolcezer forint for« galmat bonyolítottak le. Báláz» Anna művei, Heltai versesköte­te, Földeák Láttam Lenint cí­mű írása az első napokban el­fogyott. A Bázis Könyvesbolt vezető­jétől megtudtuk, hogy a gép­gyárban Valcsák Andrásné 4000- forint értékű könyvet adott el» Mind a 40 könyvbizományosi eléggé élénk érdeklődésről szá­molt be. A Helikon sorozatba» megjelent Rózsa Sándor regény/' az új kiadású Bánk bán, Ber- kesi Vihar után című műve/ Győri Sorsvirág című regénye és Heltai Jenő verseskötele el­fogyott. A Kultúra Világa cíJ mű kiadványból az elárusítói-c véleménye szerint ötször eny- nyit is el tudtak volna adni. , <hn) 1 Baján üléseseit a megyei képviselő csoport A megyei képviselőcsoport szerdán Baján tartotta meg ülését. A megbeszélésen részt vett Révész Géza elvtárs vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Nyers Rezső elvtárs, a SZÖ­Egy követésre méltó példa A Bajai Tangazdaság ellátja zöldséggel a dolgozó asszonyokat Horváth József 8 kilós ka­lapács segítségével a géptöredé- kekböl kibányássza az _ értékes anyagot: bronzot, alumíniumot, hasznos acélt, s azokat a csap­ágyakat, amelyeket kis javítás­sal még használni lehet. Képünk őt mutatja be mun­ka közben, a Zománcipari Mm vek Kecskeméti Gyáregységé­be^ ’ - - - - ­Néhány perc múlva két óra. Még zakatolnak a gépek, se­rény munka folyik a Bajai Gyapjúszövetgyár munkater­meiben. Amikor az óra nagy­mutatója a 12resre ér, felhang­zik a. gyári sziréna, jelezve a délelőtti műszak befejezését. A jól végzett munka örömével, megelégedett arccal hagyják el a gyárat a nődolgozók és kö­rülveszik a gyár elölt veszteglő lovas kocsit. A kocsin egy em­ber áll, s borsót, káposztát, bur­gonyát, hagymát és gyümölcsöt mér. Talán piacot nyitottak a gyár előtt? Nem. Egyszerűen egy követésre méltó intézke­désnek; vagyunk a tanúi, A Bajai Tangazdaság hetenként kétszer egy egész kocsirako­mány friss zöldség- és gyü­mölcsféleséget szállít a gyár elé a munkából jövő dolgozók számára, megkönnyítve ezzel a dolgozó nők bevásárlását. Az árak iránt érdeklődünk. Kide­rül, hogy olcsóbban vásárolhat­nak a háziasszonyok mint a piacon. A gyár dolgozói nevében kö­szönetét mondunk a Bajai Tan­gazdaság vezetőinek és dolgo­zóinak. Ügy véljük, hogy a me­gye nagyobb városainak gazda­ságai, termelőszövetkezetei kö­vethetnék példájukat. y Fee Utter Ferenc levelező VOSZ elnöke, Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára. A képviselők délelőtt meg­hallgatták Pétiké Jánosnak, a járási tanács végrehajtó bizott­sága elnökének beszámolóját a termelőszövetkezeti községek helyzetéről, az új termelőszö­vetkezetek megerősítéséről és az ezzel kapcsolatos problé­mákról. A képviselőcsoport tag­jai számos kérdést tettek fel a beszámoló után és termékeny vita alakult ki. Délután pedig ellátogattak a bácsbokodi Szalvai Mihály Ter­melőszövetkezetbe, majd Vas­kút községbe, hogy a gyakor­latban tapulmányozzák a nagy­üzemi gazdaságok eddig elért eredményeit. A közös munka első idei gyümölcse A -tavasszal alakult liartai Uj Élet Tsz kocsija június 3-án a kora reggeli órákban indult a telepről, hogy átadják az első közös termelvényt, a 2662 kilói gyapjút, amelyért llő ezer lo-. rintot kaptak késhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom