Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-28 / 150. szám
Az atattykuíctto Ősi idők emlékeit őrzi a 'méltóságteljesen hömpölygő vén Duna, s partján a történelmi hagyományokban gazdag Solt község. Nevét Zsoltról, Árpád fejedelem legkisebb fiáról kapta, akinek vára volt itt. A nyelvészek szerint Zsolt — azaz Zoltán — arab szó, amely a töröknél szultánt: fejedelmi méltóságot jelent, s ebből lett a kun Szoltán ..; Solt tehát fejedelmi székhely és hosszú időn át királyi birtok volt. A Tételhegy — amelyen a hódító Attila is nyári pihenőlakot tartott — a vidék legmagasabb pontja, s így a várépítésre legalkalmasabb része volt. A vezéri települést őrhalmok vették körül, s ezek neve: Bakóhalom, Kaj- máthegy, Ebédlesihegy stb. ma is a múltat idézi, Az ókor embere vándorlásakor a víz folyását követte, így érthető, hogy a környéken a népvándorlás korának sok nyoma fellelhető. Amint Nagy Béla iskolaigazgató értékes ismertetőjében olvashatjuk: a hagyományok szerint például a mai Kalimajor Kall község néven virágzó település volt, s a tatárok rombolták le. A ta- tárdúláshoz fűződik egy másik nevezetes monda: az aranykulcsos város eredete. Eszerint IV. Béla király — aki a ku- tyafejűek üldözése elől a solti ősök rejtettek el — hálából arany kulcsot ajándékozott a helységnek, amit aztán később a templom gömbjébe rejtettek. Egy 1896-os szörnyű égihábo- rú alkalmával azonban a tornyot villám sújtotta, s a gömb a drága kulccsal együtt megolvadt — tartja a hagyomány, A népek országúba Géppel palántázza a káposztát a Szikra J crmeioszovcHtezei. Egy kislány adogatja, négy pedig rakja a barázdába. E pompásan bevált géppel ültettek el eddig 22 hold fűszerpaprikát és 5 hold dohányt is, a 15 hold káposzta mellett. Az őrhalmok lába alatt hullámzó Duna rányomta bélyegét ja község kialakuló képére, s (uralja ma is. A magas udvarok, a házak vert falai a kör- > nyéken kiásott agyagos talaj- fból készültek. E gödrök — ^másképpen kopolyák — Solt 1 jellegzetességei ma is, s a felőtörő talajvíz táplálja őket. Vagy ‘egy tucat van belőlük, s a nép ‘Tizes, Kórósi, Palcsi stb. néven emelte tórangra e gödröket, amelyek zavaros vizükkel, sáros partjukkal nem éppen szép látványok, — de hasznosak. Bennük ugyanis sok vízi- szárnyas, főleg kacsa nevelkedik, s halállományuk is számottevő, mert a horgász-szövetség tervszerűen telepíti az ivadékot. A tanács azonban hamarosan hadat üzen a topolyáknak: a vízszintet csökkentik, a partokra pedig füzest és nyárfát telepítenek. Solt épül, szépül és gazdagodik. 1948-ban kapott gépállomást, amely ma már 12 millió forint értékű géppel segíti a termelést. A következő évben bekapcsolták a községet az országos áramszolgáltatásba, a nagyvendéglőt fcultúr- házzá alakították át, járdákat fektettek le. Kissolton — ahol a háború előtt néhány istálló és pince állott csak — nagyarányú építkezés indult, ma már amolyan fiók-község, saját iskolával és 400 ezer forintos költséggel megépített villanyvezetékkel. JcIIcszeteo solti topolya — azaz vizesgödör — vígan fürdőző kacsákkal cs tekintélyes halállománnyal. Meskó Imre termelőszövetkezeti tag új családi háza a Petőfi- telepen, amelyet az 1956-os árvízkor összedőlt \ révbéri tanya helyett épített. 1 , nff /n *(«. afm - íHH- ^9 Üii7—SP7_SLSL.. • mí«iii -Esiiiir" /nur /ÍMET ^i^'^liiwTmir-ro tü5,— m/hrm issaa—iMM ~ms EiiMBHESiif tinta/ znir tn? Akik felhozták 3 folyó kincsét... példája eben a termelőszövetkezetben van. Háromféle szórófejjel dolgoznak, — a legnagyobb az' SZ—5-ös vízágyú, amely 50 méteres sugárban permetezi a vizet, egy üzemállásból egy holdat öntöz, s egyetlen kézierő száz holdat ellát vele. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy barázdahúzó kapával egy ember napi normája 250 négyszögöl, — ez a szórófej pedig 1000 ölet teljesít; A solti határ gazdálkodásászedöntött, s a lakosok közül hatan — főként termelőszövetkezeti tagok — új házakat építettek. A falu nyugati szélén is új település van kialakulóban, Petőfi-telep néven. Az 1956-os árvíz több révbéri tanyát öszzsa, az öntözés nyomán pedig 300 mázsa volt; A számítások alapján az öntözött terület egy holdjára eső többletbevétel 7000 forint, és ha ebből leszámítjuk a különféle költségeket, akkor is 5500 forint tiszta haszon mutatko1950-ben alakult meg Solton a Szikra Termelőszövetkezet, amely azóta országos hírnévre tett szert, s ezt öntözéses gazdálkodásának köszönheti. Sem az írott történelmi emlékek, sem az öreg emberek nem emlékeznek arra, hogy Solton valaha is hasonló célra felhasználták volna a nagy folyó vizét. A Duna évszázadok során csak pusztított, rémisztgetett. 1838-tól a század- fordulóig hat alkalommal öntött ki, és söpörte el a falu házait. Ami hasznot szűkmar- kúan adott, az csak a halászoké és á vízimolnároké volt. A termelőszövetkezet tagsága az első, amely felismerte, hogy aranyat visz ez a nagy folyam, s azt szorgalommal, hozzáértéssel ki lehet bányászni. Már a működés első esztendejében megpróbálkoztak Kopaszhalmon a burgonya árasztásos öntözésével, s kitűnően sikerült. Ma már a Szikrával egyesült Petőfi Tsz telepével együtt 375 holdon, a szántóterület 52 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást. Siessünk hozzátenni, hogy zik. Vagyis az öntözőmű létesítése a leggyorsabban megtérülő beruházás, mert két év alatt ra hosszú ideig jellemző volt az egyoldalúság: a legelők fel* töréséig az állattenyésztés, azután pedig a szinte kizárólagos gabonatermesztés. Még a szép számmal levő nagybirtokok sem ismerték fel az ösz- szefüggést, a helyes arányt az állattenyésztés és a növény- termesztés között. A termelő- szövetkezet felismerte és ki is használja: ma minden 100 hold területére 30 szarvasmarha, 100 juh, s 60 sertés jut, s hamarosan elérik, hogy minden hold öntözött szántóra egy számosállat esik; ::; A történelemnek új szakasza íródik tehát a széles folyó partján. A Duna, amely egykor hun harcosok lovát itatta, római gályát ringatott, s szennyes árjával oly sokszor döntött romba békés hajlékokat, — ma baráti szövetség« lépett az alkotó emberekkel, akik egyesített erővel és szándékkal hozzák fel kincseit, szaporodó közösségükön túl az egész népet gazdagítva, Gáspár Klára — Pásztor Zoltál visszaadja a ráfordítási költséget! az esőztető ) öntözőrendszer egyik legtökéletesebb megyei államunk 3,5 millió forint \ kölcsönt adott a szövetkezet- s nek e nagy öntözőrendszer létrehozásához. € Mi ér hát az aranyat érő »■mű-eső« Alföldünk aszálytól oly gyakran sújtott földjein? A szövetkezet tavaly össze: összehasonlítást csinált a:, egyéni gazdák termésátlagai, a saját öntözetlen és öntözött tábláinak hozama között, íme az eremények: Burgonyából a solti határ átlaga 60 mázsa volt. A Szikra a szárazon művelt területről 75 mázsát, az öntözöttről 150 mázsát szedett fel. Az öntözött kukorica 55 mázsás csöves termést adott, a nem öntözött tábla 25 mázsájával és a községi 18 mázsás átlaggal szemben. Cukorrépából a községi átlag 95 mázsa, a szövetkezet száraz vetésén 140 mánaföldvár felé, amelyeken az utas- és teherforgalmat kényelmes MÁVAUT járatok bonyolítják le, de a faluban is közel kétszáz motorkerékpárt és egyre több magán-személyautót tartanak nyilván. A bajai út 1924-ben épült, 1940-ben kapott betont, a kecskeméti utat pedig az 1941-es nagy árvíz után javították meg. A dunai teherforgalom is igen élénk s, a községtől nyugatra ívelő dunaföldvári híd fontos összekötő kapocs Bács megye és a Dunántúl legtávolabbi vidékei között. A mai Solt Solt múltbeli hírnevét megokolja fekvése is: ősidőktől kezdve fontos dunai átkelőhely. A gazdag folyóközi legelőkön nevelkedett baromcsordákat itt hajtják át Becsbe, kalmárok viszik- hordják áruikat, virágzik a vízimolnár mesterség. Még a bakonyi betyárok is ide ruccannak cl sűrűn áldomásivás- ra a Nekeresdi csárdába, nem kis bosz- szúságul a vármegyei pandúrok számára, akik a regula ertelme- ben csak a megye határáig üldözhették a lótolvajt. S mert a hagyomány szerint a csárdát éppen felezte Fejér és Pest megye határa, — az egyik szobában vígan duhajkodhatott a betyár, a másikban hiába káromkodott a pandúr, a küszöböt nem léphette át, mert: -itt már ne keresd!« Solt forgalmi jelentősége ma is megvan, persze, a modern korhoz idomulva. Főterén négy nyíl jelzi az irányt Budapest—Baja, Kecskemét—DuE tábla mutatja az irányt a Budapest— Baja és Kecskemét—Sztálinváros között lebonyolódó nagy forgalom számára.
