Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

1959. június 26, pénte# 3. oldat Két tsz ifjúságának versengése a pártkongresszus tiszteletére A pártkongresszus tiszteletére jártunk aranytartaléka, a KISZ termelőszövetkezeti tagsága is sokrétű vállalást tett. A városföldi Törekvés Tsz kiszistái korábban felajánlották, hogy szövetkezetük 60 kát. hol­don négyzetesen vetett hibrid kukoricájának a felét megmű­velik, s ezen a területen a be­takarítást is ők végzik majd el. Vállalták azt is, hogy a 30 hol­don magfogásra vetett lucer­nából 45 mázsa magot termel­nek. Az ifjúsági silózóbrigád a tavalyi 300 köbméter silótakar­mánnyal szemben az idén 700 köbmétert készít. A KISZ-szervezet további vállalásaiban szerepel 10 hold legelő karbantartása, s az is, hogy a tavasszal elültetett 300 darab facsemetén kívül még ezret telepít. A termelőmunkában való helytállás mellett elhatározták a fiatalok, hogy a gazdasági épületeket és a tsz kultúrhelyi- eégét kitakarítják, kétszer be­meszelik, Létesítenek a kiszis- ták a szövetkezet központjában labdarúgó-pályát is, s úgy ter­vezik, hogy labdarúgó-csapatu­kat a környéki egyéni paraszt­fiatalokkal hozzák létre. Kern használ ások tervmódosítás A tervszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen a szocializ­mus építésében, ezért fordít évről évre nagy gondot a Fél- egyházi Gépállomás is a ter­sek elkészítésére. Ez évben ja­nuár első napjaiban készült el a gépállomás éves terme­lési és pénzügyi t érve, amit a megyei igazgatóság el is foga­dott, mert minden körülmény alapos mérlegelésével, a ta­valyi tapasztalatok felhaszná­lásával állítottuk össze. Január 12-én a jóváhagyott tervet, illetve az anyag- és bérköltséget felsőbb utasításra módosítani kellett. Ezt követ­te az új áras terv elkészíté­se, melyet újólag jóvá is hagy­tak. Ez a terv ismét módo­sult, mert az ipari szállítás nem » no r ni ál 11 o 1 daxható «, s így a kiesés mintegy kettőezer normálhold. Május 28-án újabb tervmódosítás történt, amikor K000 (kettőezer) normálhold­dal megemelték a tavaszi ter­vet. Ezt követte három nap múlva egy újabb módosítás, a terv ezer nh-dal való emelé­se. A kihatások pedig: ahogy a tervmódosítások érkeivek, úgy kellett a brigádok és trak­torosok terveit is módosítani, újra és újra felbontani. A gépállomás dolgozóinak kérését írom le az alábbiak­ban: úgy gondoljuk, hogy ha időben, erőnkhöz mérten ka­mtunk feszített tervet, aminek végrehajtását alaposan meg tudjuk tárgyalni, a tervek teljesítése nem marad el. De a terv gyakori módosítása ép­pen a munka tervszerűségét bontja meg, kapkodáshoz és bizonytalankodáshoz vezet, hi­szen nem tudjuk, mikor ka­punk újabb »módosítást«. Re­méljük, e cikk hatása nem »újabb telefonértesítés lesz... Ormándi János, a Félegyházi Gépállomás párttitkára. A Törekvés Tsz KISZ-ifjúsá gának lelkesedése és felelősség- érzete széleskörű érdeklődéssel párosul. A szervezet tagjai el­határozták, hogy levelezési kap­csolatba lépnek egy csehszlová­kiai termelőszövetkezet fiatal­jaival, a közeljövőben pedig tapasztalatcserére felkeresik a kerekegyházi Dózsa Tsz-t. Az utóbbi nagyüzemi gazda­ság kiszistái sportolási lehető­séget teremtettek a községtől távoleső termelőszövetkezet tag­jai számára. Társadalmi mun­kával röplabda- és labdarúgó- pályát építettek, s a szövetke­zet anyagi támogatásával 2000 forint értékű sportfelszerelést vásároltak. A KISZ-tagok és a szerveze­ten kívüli fiatalok együttesen és ugyancsak társadalmi mun­kával segítették a gazdasági épületek rendbehozását. Törődik a Dózsa ifjúsága — akárcsak a Törekvésé — azzal is, hogy a kulturális, valamint a sportrendezvényein való' sze­repeltetéssel elmélyítse kapcso­latát az egyénileg gazdálkodók gyermekeivel. Máskülönben az általuk ta­vasszal elültetett 560 nyárfa- suháng 99 százaléka — a lelki- ismeretes munka eredménye­képpen — megeredt. T. I. Mint a hőmérő higanyszála... 17 280 tojás fordul meg 8 óra alatt Földházi Mária KISZ- fiatal kezében a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Ennyi tojásról mond naponta véleményt: exportképes, I. osz­tályú, főző.., A kongresszusi versenyben vállalta, hogy a selejtet 1,3 százalékról 0,6 százalékra csök­kenti. Jelenleg 0,8 százalékos selcjllel dolgozik, Várják az új gabonát a iélegyJiázt villanymalomban Meglátogattam a Bács-Kis- kun megyei Malomipari Vál­lalat íélegyházi telepét: a vil­lanymalmot, ahol már minden készen áll az új gabona méltó fogadására. A malom környéke ma még aránylag csendes, de közel van mar az az idő, amikor megindul arrafelé a kocsika­raván, hordják az új termést, hogy abból a malom dolgozói a jó gépek segítségével mi­nél szebb és minél jobb lisztet készítselek a dolgozók min­dennapi kenyeréhez, a foszlós­bél ú kalácsához. A korszerűsített malom napi kapacitása 400 métermázsa, en­nek a termelőképességnek ki­használásában a megye 22 malma közül a második helyen vannak. De a többi fontos ter­melési mutató is azt bizonyít­ja, hogy jó munkát végez a 23 főből álló »lisztes gárda«. Csak néhányat említek meg: a telepi költségeknél és a zsákgazdálkodásban 2. helyen, a termeléssel összefüggő költ­ségeknél a 3. helyen, az igaz­gatási és gazdasági költségek­nél a 4. helyen, közvetlen munkabérnél az 5. helyen, az akkumulációnál pedig a" 6. he­lyen állnak, ezt a tervüket így is 144 százalékra teljesítették, és csak a náluk nagyobb mal­mok előzték meg őket. A tiszta, rendes malomban járva-kelve tapasztaltam, hogy nem száll már a levegőben a tüdőre annyira ártalmas finom lisztpor. Az is nagy könnyítés, hogy a raktárból a gabona minden beavatkozás és cipelés nélkül jut rendeltetési helyé­re, a koptatóba, onnan pedig tovább, amíg liszt nem lesz belőle. A liszt is osztályozva kerül be a lisztkamrába, ahon­nan egy csatornán a zsákba jut. A zsákot a gépesített zsákrázó alaposan megrázza, a nehéz fizikai munkát elvég­zi a molnárok helyett. A malom középterét úgy há­lózzák keresztül-kasul a csa­tornák, mint az emberi szer­vezetet az erek. Csak a mol­nárok tudják megmondani, hogy melyikben mi folyik. Megmutatták az exportra termett búzacsírát, ezt a kül­földön keresett tápszert is. Nem valami haladós ennek a termelése, mert 100 mázsa bú­zából csak 15 kg búzacsírát tudnak kiválasztani. Amint elmondották: felké­szültek a közeli nagy munká­ra, várják az új gabona ér­kezését, ami náluk is minden esztendőben szinte ünnepi ese­ményt jelent. — t. m. — pártszervezeteink tevékeny- ségének fontos mutatója a párttagsági dijak fizetésének alakulása. Tények igazolják, hogy azok a párttagok, akik a szervezési szabályzat előírásai­nak megfelelően fizetik párt­tagsági díjukat, a pártmunká­ból is jobban kiveszik a részü­ket, szoros kapcsolatot tartanak alapszervezetükkel és munkál­kodnak a párt politikájának valóraváltásán. Éppen ezért a párttagsági díjak fizetésének nemcsak gazdasági, hanem igen fontos politikai jelentősége is van. Elmondhatjuk, úgy jelzi a tagdíjak hullámzása a párt­munka pezsdülését vagy lany­hulását, mint higanyszál a hő­mérséklet változásait. örvendetes jelenség, hogy a korábbi évekhez képest me­gyénkben is megjavult a párt­tagdíjak fizetése. Párttagságunk­nak több mint 98 százaléka rendszeresen, az előírtnak meg­felelően fizeti párttagsági díját és ezzel biztosítja a pártszer­vezetek működéséhez szükséges anyagi eszközöket. A tagdíjfizetési készség ^ meg javulásában — pár­tunk helyes politikájának ösz­tönző hatása és az általános politikai felélénkülés mellett — fontos szerepe volt a járási és a városi pártbizottságok gon­dos, szervező és ellenőrző te­vékenységének. Pártbizottsága­ink állandóan figyelemmel kí­sérték a tagdíjfizetés alakulá­sát. Sok évi próbálkozás után sikerült elérni, hogy a gazda­sági munkát, a tagdíjfizetést kollektív feladatnak tekintik az illetékes pártszervek. A jó tapasztalatok mellett azonban hibák és hiányosságok is előfordulnak a tagdíjfizetési munkában is. Ezek közé tarto­zik, hogy több helyen a sike­rek következtében elbizakodott­ság kezdi felütni a fejét. Olyan szemlélet alakult ki, hogy a tagdíjfizetés terén minden rend­ben van, itt már különösebb tennivaló nincs. A valóság vi­szont az, hogy sokszor még a legjobb eredményt felmutató szervezetnél is van javítani való, mindenekelőtt a jövede­lemnek megfelelő összegű befi­zetéseket illetően. Erre vonat­kozóan a Kiskunmajsai Gépál­lomás példáját említjük meg. Az ott dolgozó párttagok csak az alapkeresetük után fizették a tagsági díjukat, mert ponto­san nem tudták, hogy milyen jövedelmeket kell figyelembe venni tagdíjfizetés szempontjá­ból. A z ilyen esetek megísmét- lődésének elkerülése cél­jából az illetékes pártbizottsá­goknak gondoskodniok kell a szervezeti szabályzat előírásá­nak megfelelő tudatosításáról. A tagdíjfizetés szempontjából nem jöhetnek számításba a ju­talmak, az újítási dijak, a ki­küldetési napidíjak, a kütöis- élési és családi pótlékok, vala­mint a nyereségrészesedés, de figyelembe kell venni a telje­sítménybért, a korpótlékot cs a prémiumot. • A pártnak ez az intézkedése azt célozza, hogy a kommunis­ták jövedelmük arányában fi­zessék tagsági díjukat. Ugyan­ez az elv vonatkozik a ts*. tagokra és az egyéni gazda párt­tagok tagdíjfizetésére is. Tőlük azt várja a párt, hogy legalább öt forintos tagsági díjat, de a, nagyobb jövedelműek nagyobb* összeget fizessenek. Van javítani való a tagdíjéi-< zetések nyilvántartásában ésf elszámolásában is. A pártcso- j port-bizalmiak elszámolási lap-1 jairól nem hiányozhat a befi­zető, a párttagsági könyvből pe-i dig a pártbizalmi aláírása. 'Tapasztalataink szerint azo­x kon a helyeken, ahol a párttagok pontosan ismerik tag- díjfizetési kötelezettségeiket, otü a szervezeti szabályzat előírá­sainak megfelelően fizetik já­rulékukat. Pártszervezeteink fel­adata, hogy mindenütt megér­tessék a tagdíjfizetés jelentő- j ségét és gondoskodjanak a pon-j tos nyilvántartásról, elszámo-j lásról. Ne elégedjenek meg azj általános sikerekkel, hanem aí felszín mögé is betekintve biz-j tosítsák a legjobb eredménye-! két. Nagy József * KlSZ-iiatolok felajánlásai Katymáron a Szabadság Terme­lőszövetkezet kiszistái elkészí­tették a KISZ-szervezet harma­dik negyedévi tervét. Felajánlá­sukban többek közölt szerepel különböző társadalmi munkák elveszése* _*uncljci uktpberig teljesíteni akarnak. A fiatalok eddig is kivették részüket min­den munkából. Illés János a VIT tiszteletére 16 darab VTT- sorsjegyet adott már el, s ugyan­csak jó munkát végez Erdélyi József és Bakó Árpád is. (Ko­vács József lcv^leLoU azejou egy szouaoan, ijw ro- rintot adott Soósnak. Nem tud azonban arról, hogy ea kölcsön lett volna, A tanú- vallomások szerint sokan van-* nak, akik bizonyos összegeket fizettek neki lakás-ki utalási céljából, A legfontosabb tanulság Ebben a cikkben nem az ei célunk, hogy felsoroljunk min­den esetet. Ennyi is elég bi­zonyításként. Soós István — annak ellenére, hogy kibúvó­kat keres — bűnös, mert-gya­lázatosán visszaélt hatalmá­val, jogával. Becsapta a ta­nács vezetőit, akik abban a hitben alkalmazták, hogy be­csületes ember, megállja a he­lyét. Soós aljas módon kihasznál­ta a mai nehéz lakásviszo­nyokat, saját anyagi jólétének jogtalan növelésére. Bűnös és ezért lakolnia kell! Ezt köve­telik népi rendünk törvényei, s ezt követelik joggal a becsü­letes munkások és parasztok; Az ítélethozatalra később kerül sor. De ebből az esetből a legfontosabb tanulságot már leszűrhetjük; éberebben őrköd­jünk mindenhol és mindig a közélet tisztaságára! Idejében leplezzük le a kis emberek gondjainak aljas vámszedőit. ütuu k uái .-Kenni kell, akkor lesz la­ikusa« — Kecskeméten a vé- llemény nem volt teljesen alap- italán, erre most a Soós Ist- jvárr volt lakásügyi előadó és ;társai ellen vesztegetés bűn- ! tette miatt indított bűnügyi i tárgyalás első két napján igen isok fény derült. Két nap; vádpontok sokasá­ba, tanúk és lakásra várako­zó emberek vallomásai, elisme­rések és tagadások. Mindezek- 1 bői — akár a rendőrségi jegy­zőkönyvekből is — leszűrhető: [súlyos visszaélések történtek [Soós István lakásügyi előadó [működése idején. Pénz, csirke, bor — és less lakás ; így ment Soós idejében. 'Sokszor látták a mulatókban [részegen, sőt volt rá eset, még ja munkahelyén is. Az italo- i zásra persze pénz kellett, s en­nek szerzési módját a lakás- [hivatalnál megtalálta. I Sok új lakás épült eddig, sok épül most is: de még min­dig nagy a lakáshiány. Ezt a helyzetet használta ki a la­kásügyi előadó pénzszerzési céljaira. Aki anyagiakkal — pénzzel, csirkével, borral — jutalmazta hivatalos ténykedé­séért, annak volt lakás, olyan, amilyent ki várit! Sorolhatnánk a tárgyaláson bebizonyosodott hasonló ese­teket; Cseh Sándorral jüü-ttmi­kor együtt dolgozott a 44-es AKÖV-nél. Tegező viszonyban is voltak, mégsem intézte el az ügyét — ingyen. A hosszú alkudozás után Cseh Sándor először 2000 forintot Ígért, ezt a lakásügyi előadó kevesellte. Végül 4000 forintban egyeztek meg, amelyet a hivatalban át­adott Soós Istvánnak. Ezt csinálta egy barátjával. Elképzelhető, mit tett akkor, ha nem volt ismerőse a la­kásigénylő, mint például Da- nics Mária. Először majdnem kidobta a hivatalból, később kiment a helyszínre, hosszabb magyarázkodás után egy pa­pírlapra írt számot dugott az orra alá; vagy megfizeti, vagy másé lesz a lakás. A kérelme­ző megfizette a 2500 forintot, csakhogy az övé legyen a la­kás. Ötszáz, ezer és több — ki­től mennyit lehetett. Soós, ahol csak tudott, követelt a lakásigénylőktől, s azok — sajnos — nemhogy panaszra mentek volna a tanácshoz, ahol bizonyosan meghallgattak volna őket, inkább félelmük­ben kifizették. »■Én csak kölcsönkértem“ Ezzel védekezett a tárgyaló- ion, a tanúk szembesítésekor — legtöbbször hiába. Bodvai Sándor MÁV tiszt például, aki zttasiu családjával, szorongott A GONDOK VÁMSZEDŐJE A Soós-ügy és tanulságai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom