Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

4. oldal 1959. június 4, csütörtök Többet törődjünk a kecskeméti ifjúság kulturális fejlődésével Igen tanulságos művé­szileg és más szempontból is erdekes -beszámoló” tanúi le­hettek azok, akik a KISZ idei kulturális seregszemléje kecs­kémé ti bemutatóján részt vet­tek. A -beszámoló” sok kétség­telen eredményre is rámuta­tott, ele az iljusagi — elsősor­ban az üzemi, vállalati — kul­turális élet nehány nem éppen derűt keltő jelenségére is tényt vetett. _^Megmutatta elsősorban azt. [h ogy a kecskeméti iljuságban 'él es egyre erősödik a kulturá­lis tömegmozgalmakban való részvétel igénye, r Az ifjúság nagy tömegei aétn vei, leinese- des.se! szerepelnek a különböző — a seregszemlén is színpadra lépett — művészeti csoportok­ban. Sok lehetséges fiatal csil­logtatta meg képességeit, rá­termettségét. örvendetes jelen­ség az is, hogy a jelentéktelen, igénytelen, giccses művekkel szemben a megyeszékhely ifjú­sága — éppen a bemutatóra vá­lasztott darabok, zeneművek, költ emény ek, kórusszámok, tánckompozíciók minden szem­pontból igényes kiválogatásával — ellenszavazatot adott. Csak néhány példát: a sza­valok ajkán Petőfi, Ady, Jó­zsef Attila, Várnai Zseni, — a magyar irodalom -nagyjainak költészete szólalt meg. A kecs­keméti nyomda igen tehetséges színjátszói a Tanácsköztársaság drámai napjairól szóló egyfel- vonásossal jelentkeztek, a Ka­tona Józsel Gimnázium népes szereplőgárdájának ifjúsági szimfonikus zenekara Mozartot és Haydn-t szólaltatta meg zengő líraisággal. 'kitűnő tech­nikával, a gimnázium vegyes­kara pedig mozgalmi dalokat és klasszikus kórusmüveket énekelt. Kecskeméti népdalok­kal jelentkezett a Téglagyár kamarakórusa. A tánczene klasszikus számba menő szer­zőit mutatta be az SZMT mű­velődést otthon jó felkészült­ségű ifjúsági tánczenekara is. Elismeréssel keil megemlékez­nünk darabválasztás szempont­jából a Téglagyár színjátszó csoportjáról, amely a nagy szovjet nevelő és író: Makaren­ko egyik jelenetét vitte be­mutatóra. miekben való gyarapodás le­hetőségeit a művészeti munká­ban is. Erről sok helyen elfe­ledkeztek, pedig az erről való lemondás, a kényelmesség, a közömbösség és. a felületesség szellemének elhatalmasodását is jelenti. Nem hisszük, hogy bár­mely szereplőgarda fenntartó szervének ne lenne annyi anya­gi és erkölcsi ereje, amennyi ezeket a táviatokat megnyissa Kecskemét munkás- és diákíia- lalsága előtt. Vidéki 'árosainkban, de kü­lönösen falvainkban sokat pa­naszkodnak arról, hogy a mű­vészeti fejlődésnek az egyik gátja a szakemberek hianya. Hát erről aztán Kecskeméten igazán nem lehet beszélni, hi­szen — gondoljuk csak meg, a lelszabadulás ulán, nem is olyan régen még húsznál is több üzemi, vállalati, vagy in­tézményeiméi működő kórust tartottak számon. Csakhát a szakember-adta lehetőségekkel élni is kell. A másik tanulság, s ez ép- | pen a rendezés kétségtelen | eredményei mellett megmutat­kozó hibákból is szűrhető le: minden tekintetben kifogásta­lan színpadot, rendszeres bemu­tatkozási alkalmat kell bizto­sítani a működő öntevékeny együtteseknek. Hiszen a szerep­lési lehetőség, az eredmények megmutatásának ösztönző ereje nem kapcsolható ki semmiféle kulturális mozgalomból, még ha ezeknek a tömegmozgalmaknak nem is a minden áron pro­dukcióra való törekvés a leg főbb jellemzője. Néhány másfajta megjegyzést is tehetünk. Tánccsoportjaink­ban működő fiatalságunk kitű­nő adottságokkal rendelkezik és magas igényű művészi felada­tok megoldására képes. De nem lehet semmiképpen sem meg­alkudni azzal, hogy a legtöbb táncegyüttes oda nem illő, stí­lustalan zenekísérettel jelent­kezett. A harmonika igen jó.ze­neszerszám egy-egy próbán, dc- magyar népi tánckompozíció kísérő hangszereként művészi­leg elfogadhatatlan. (Legfeljebb azoknak a népeknek a táncai­val párosítható össze, ahol népi hangszer a harmonika.) így kapcsolódik össze a kecskeméti ifjúsági bemuta­tó azzal a tarthatatlan hely­zettel. hogy lényegében Kecs­keméten ma már nincs is népi zenekar, amely például a Hírős Együttes munkájával összehan­golva olyan produkciók megol­dására tenné képessé a tehet­séges csoportot, mint a debre­ceni, a hódmezővásárhelyi, a bé­késcsabai stb. nagy vidéki népi együtteseket. Egy szép, igényes és lelkesí­tő bemutató néhány dicséretes erényét és árnyoldalát mutat­tuk meg. {^""kecskeméti kultu­rális szerviknek — ha csak ezt az egy alkalmat vesszük is fi­gyelembe — bizony igen sok tennivalója akad a közeljövő­ben, ha be akarja tölteni az ifjúság kulturális nevelése irá­nyításának nagyszerű hivatást Csáky Lajos Éppen csak hogy elállt az eső, a nagy kövér cseppek úgy csüngnek a fák levelein mint egy- egy érett gyümölcs. Egy pillanat alatt leesnek, de nem a földre, hanem egy fiú lakúit, barna kabátjára. Az meg­áll, letörli homlo­káról az esőcsep­peket, vagy talán a verejtéket, mert mind a kettőből bőségesen jut rá. Nádasdy Sándor még szinte gyerek, de a haját már ki- fakítótta, az arcát pedig barnára sü­tötte a nap. Ügy mozog, mintha egész életében nádpallót készített volna, pe­Beszélgetünk, de a beszéd közben sem áll meg a ke­ze. Belenyalábol a nádba, beleteszi az ö egyszerű pallóke- szítő «gépjébe«, megszorít egy csa­vart, aztán a dró­tokat is rárakja, — végül elfürészeii a nádpalló két végét és már kész is. Odateszi a többihez és csak ennyit mond: — Eggyel több. Elégedetten végig néz a jelentős ha­lom nádpallón, me­lyet az egyik ter­melőszövetkezet vett meg, hogy juhho- dályt építsen be­lőle. — bé — Sscrveseítebhen dolgoznah a lakiteleki méhészek „Névtelen“ utcák és tereli Kecskeméten A közelgő 'népszámlálással cgyüttjárö új közigazgatási te­rületi rendezés, valamint új’el­nevezési tervezgetések kapcsán nem érdektelen néhány kérdést felidézni. Kecskeméten kevesen tudják, hogy a Katona József és a Bánk bán utca találkozásánál levő gondozott park neve Ba­ross tér. Mivel házszám nincs benne, névtáblát sem kapott. Lajos ’ király tér a hivatalos neve a Bajcsy-Zsilmszky út végén levő térnek. Névtáblát itt sem találni, hiszen a térké­pen sem szerepel a neve. Ez a meglehetősen elhanyagolt tér az utóbbi évben jórészen beépült. A Katona József sétatér né­ven ismert vasútállomás előtti tér hivatalos neve 1910-től Vá­Nagy eseménye volt a találkozónak a Hírős Együttes tánckarának szinte a teljes re­pertoár határáig terjedő > be­mutatkozása. Ez az együttes di­namikában, tánckészségével, megjelenítő erejével és a ben­ne szereplő több mint harminc fiatal lelkesedésének- hőfokával mindenkit meglepett, s egyben jó példát is szolgált arra, hogy üzemi munkások, fiatalok, hi­vatott vezetők irányításával milyen nagyszerű teljesítmé­nyekre képesek. S éppen ezzel a megállapí­tással jutottunk el a bemutató: egyik legnagyobb tanulságához.: Ahol az ifjúság művészkedo: lelkesedése, kezdeményező ere-: ja találkozik a hivatdtt nevelő,: a rossz kinövéseket nyesegető.: a törekvéseket jó irányba terelő pedagógiai munkájával, ott az; olyan szép eredmények szinte! törvényszerűen jelentkeznek,! mint amilyeneket a Hírős! Együttes Vincze Miklós és Kissj ibolya irányításával, vagy Ne-! messzeghy Lajos zenetanár ve-i zetésévei a Katona József Gim-J názium zenekara és énekkaraj mutatott. j A többi együttes szereplőirőlj sem lehet másként nyilatkozni,] ha lelkesedésről, tehetségről,] jóra való törekvésről akarunk* beszelni, de — s ezt nem lehet J elfelejteniük az üzemi, vállalati* szakszervezeti bizottságoknak, • az üzemi vezetőnek — okosan,* megfontoltan törődnie kell a* fiatalokkal úgyis, hogy meg-S nyitjuk számukra a tanulás, a; fejlődés, a testiekben és szel le-* rosliget. Vajon hányán tudják? A Madách tér a IV. kerületben a Talfája és a Kazinczy utca kút ága között van./ Névtáblája nincs, pedig a múlt évi válasz­tási kerületi beosztási hirdet­ményben a neve kétszer is sze­repel. Legalább azok is megis­merték a nevét akkor, akik itt laknak. Sorolha:\ám tovább, de nem tartom szükségesnek, hiszen kö­zel jár a »névtelen« utcák és terek száma a húszhoz. Váro­sunk érdemes vezetőségére vár tehát az a feladat, hogy az 50. illetőleg 25 éves mulasztást pó­tolja — azóta nincs neve e tereknek. — és az említett név­táblák — tartós formában — régen várakozó helyükre felke­rüljenek. Egy öreg nyugdíjas A VIRÁGZÓ AKÁCOSOK mentén nem egy helyütt lát­hattunk az elmúlt napokban méhkaptárokat, s mellettük sát­rat, amelyben a méhész a hor­dás idejére nomádéletre ren­dezkedett be. Az országutakon is gyakran találkoztunk kaptá­rokkal púpozott teherautókkal, amint fuvarozták — szaknyel­ven szólva vándoroltatták — a méheket a Duna—Tisza köze egyik részéből a másikba, sőt az ország távolabbi megyéibe is. ­Aki megfigyelte, milyen együttműködéssel dolgoznak a méhek, abban önként felvetődik a kérdés: vajon a méhészeknél tapasztalható-e hasonló össze­fogás? Általános érvényű választ — a bővebb ismeretek hiányában — nem adhatunk. A lakiteleki méhészek szakcsoportjáról azon­ban ezt kell mondjuk: igen. A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE­ZET kebelében működő 30 tagú, 5ö7 méhcsaláddal rendel­kező csoportban az elmúlt évek­ben sem hiányzott egymás tá­mogatása. valójában azonban nemrég kezdenek aszerint dol­gozni, ahogy a társas gazdálko­dás e legalacsonyabb típusában a szövetkezés elve megkívánja. A kot a tavasszal közgyűlésen határozták el, hogy közös ala­pot létesítenek, s az induló töke megteremtéséhez minden tag 50 forintos részjegyet jegyzett. A méz eladásából származó nagy­üzemi felár — a szabad- és a szerződéses ár közötti különb­ség — 25 százalékával, vala­mint a szerződésben 49 mazsa méz eladására vállalt kötele­zettségük esetleges túlteljesítése után járó prémium teljes ösz- szegével is a közös alapot gya­rapítják. MOST AZT TERVEZIK, hogy közösen vásárolnak viaszol­vasztót, amely nemcsak sajat szükségletük kielégítését szol­gálja, hanem még külön bevé­teli forrást is jelenthet szá­mukra. Számítva rá, hogy az idén tá­volabbi vidékeket is felkeres­nek méheikkel,' jóelöre össze­állították a vándorló párokat; mégpedig ügy, hogy a kevesebb gyakorlattal rendelkező méhé­szeket a tapasztaltabbakkal so­rolták egy csoportba. A KÖZÖS MUNKÁLKODÁS tehát szervezettebben nyilvánul meg náluk, mint az elmúlt esz­tendőkben, s az eddigi eredmé­nyek alapján lehet remélni, hogy bőven lesz méz is. T. 1. C íliliiinli nyomán Mi éri í'szi a rozsda? csak a cihe változott.. dig csak öt hónap­ja hogy itt dolgo­zik az Ágasegyházi Földművesszövetke­zet udvarán. A szövetkezet ugyanis a tsz-ektol és az egyéni gaz­dáktól nádat vásá­rol, s ez a fiú egy- dül dolgozza fel az udvaron. A fiatal »nádmester« csak az első negyedév­ben több mint tíz­ezer forint hasznot hozott a földműves­szövetkezetnek. A fiú is jól keres, munkája meg van bőven. A megye egész területéről, földművesszövetke­zetektől, tsz-ektöl érkeznek a meg­rendelések. Szóvá tettük, hogy a lvun* JszentniiUlósi F’öldművesszövet­* kezet udvarában nagy mennyi* íségű ócskavas hever, mert a J MÉH Vállalat nem hajlandó azt {elszállítani. Az illetékes MÉH {Vállalat felvilágosítása szerint la vashulladék mennyiségnek el­őszállítására csak azért nem ke- jrült eddig sor, mert szükséges Ivóit tisztázni, miképpen került ja Kunszentmiklósi Földmtíves- Iszövetkezet tulajdonába. A vál* fialati ellenőrzés megállapította, jliogy a Kunszentmiklósi Föld-, jmíivcsszövetkczet 1959. február 113. és március 30. közti idő jalatt 23 890 kg, 9556 forint cr- ftékü vashulladékot vett át a ! Kunszentmiklósi Gépállomástól 'kilogrammonként 40 filléres táron, holott a földművesszövct- Jkezetnek nem volt joga állami [vállalattól hulladékanyagot be­gyűjteni, mert tevékenysége ki­zárólag lakóterületre terjedhet 'ki. • A MÉH a vasnak minden ki­logrammjáért, amelyet a Kun- jszenimiklósi Földmű vessző vet­kezet 40 fillérért vett át a gép­iállomástól, 2 forintot fizet az ál­lami vállalatoknak, tehát a gép­állomásoknak is. Mindaddig, amíg az ügy nem tisztázódik, a Kunszentmiklósi Földmüvcsszö vetkezet udvarán felhalmozott ócskavasat a MÉH nem veszi át a Kunszentinik!ási Földmüvcsszövctkezctlől. R ém ezen a tavaszon let termelőszövetkezeti köz­ség; a dolgozó parasztság rész ben a meglevő két tsz létszá­mát emelte, másrészt Kossutl és Rákóczi néven újat alakított A változást mutató jeieK kö­zül egyik, hogy a tanácsházán gazdátlanná vált egy íróasztal a mezőgazdasági felügyelőé Szili János május elsejével hi­vatalosan is a Kilián György Termelőszövetkezet agronómusa lett. A »hivatalosan« szót azért hangsúlyozom, mert a mező- gazdasági felügyelő tevékeny­ségének oroszlánrészét eddig is a közös gazdaságok segítése, szakirányítása képezte, — de most még közvetlenebbül érvé­nyesülhet ez a segítség. Szili elvtárs 1953 tavaszán végezte el a gödöllői akadé­miát. Ekkor került a tanács­apparátusba; s egy ideig Rémen kívül Bcrota is hozzátartozott. Munkásságához sok eredmény íűződik. A veszedelmes ilonca elleni küzdelmet is jórészt ő szervezte és irányította, előadá­sit tucatját tartotta a gazdák- iak és sikerült is megmenteni i szőlőket ettől a kártevőtől. \ felsőbb szervek pedig még na is ügy emlegetik Szili Já­nost, mint • akitől pontatlan, vagy határidőn túli jelentést soha nem kaptak. S zili elvtársnak van egy nagy előnye,, ami meg­könnyíti és még eredményeseb­bé teszi munkáját: ezen a vi­déken született, nemcsak a ha­tárt, de az embereket is jól ismeri. S a földszeretete örök­lődött a gyermekeiben is. Egyik fia a halasi mezőgazdasági technikumban tanul, a másii: Ádándcn van ugyancsak mező­gazdasági gépészképzö iskolán, lánya a jánoshalmi Kossuth Tsz könyvelője, — csupán a negye­dik, a biológia-szakos tanár vá­lasztott más pályát. Okos elképzelései — amelye­ket még mint tanácsi ember a tervkészítésnél javasolt — most közvetlen irányításával való­sulnak meg a Kilián Tsz-ben. Az ő ajánlatára 120 holdon jó! fizető szerződéses növényeket termeszt a közösség; említésre méltó az 50 hold kender, a 10— 10 hold paradicsom, dohány és cukorrépa, a 3—3 hold majo­ránna”'cs anyarozs. Az állat­állomány gyarapítására 12 ha­sas üszőt vásárolt a tsz, ame­lyekből öt már leellett. s a ko­rábbi alacsony tejhozamot sike­rült megduplázni az egész tehe­nészetben. Mert az agronómus nem sajnálja a fáradságot, s naponta minden tanyán ellen­őrzi a ' takarmányozást, amely eddig bizony elég hanyag volt. De az ellátást javítani csak takarmánnyal 'ehet ! — ezért az eredetileg tervezett 4 hold he­lyett 9 holdon vetett a szövet- áezet silókukoricát. A vetések példásan gondozot­tak. A cukor- és dugványrépát másodszor kapálták, a szőlőt megpermetezték, s 6—7 fogat ekézi naponta a 100 hold ku­koricát. A ttól a bizonyos tanácsházi íróasztaltól a-zért mégsem szakadt el Szili János egészen. Naponta belátogat, hiszen a kí- vülmaradt. egyénieknek mindig; akad ügyes-bajos dolguk, meg a ; nélkülözhetetlen papírmunka is ravar. Ö csinálta például leg--: utóbb is a Növényvédő Álló- i máshoz küldendő rovarkártevő jelentést. Csak a címe változott ] lehát: eddig a tanácsi posztról segítette a közös gazdaságokat, ■ — most mint szövetkezeti ag-, ronpmus dolgozik az egész szo-[ :iaiista faluért, G. K. :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom